Magyar Szemle, 2017 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 9-10. szám - TANULMÁNYOK - Körmendy Lajos: A posztmodern fogyasztói társadalom és ellenkultúrái I.

azaz a normák negligálása, a közösség (a másik ember) tiszteletének hiánya vagy egyenesen elutasítása. A szabados ember a szabadság és az egyenlőség nevében nyilvánítja ki az egója dominanciáját: szabad vagyok, nem függök senkitől, nem vagyok tekintettel senkire, jogom van ahhoz, hogy a (pillanatnyi) kedvem szerint éljek, mindenkinek joga van azt csinálni, amit akar. A szabadosság mindig valakik (a többség, a meghatározók) ellen irányul, azokat kívánja megbotránkoztatni, amíg így van, addig lázadásnak is tekinthető. Viszont ha a többség tolerálja a szabadosságot, akkor nincs kit megbotránkoztatni, így az részben el­veszti az értelmét. Ha pedig uralkodóvá válik, akkor már anarchiáról és káoszról beszélünk. Az újfajta testiség és szexualitás kanonizálódott és bekerült a minden­napokba, bár tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak a '60-as évek moz­galmának a következménye volt. Barzon egyenesen a 19. századra teszi a kezdeteket, és az állítását egy sor irodalmi példával illusztrálja, bizo­nyítva, hogy a művészek fokozatosan egyre kijjebb tolták a szexualitás ábrázolásának határait.­" James Collier a tömegkultúrának az I. világ­háború előtti gyors terjedésében látja a gyökereket, nem csak a szexu­alitásban, hanem általában a hagyományos kulturális értékek rombo­lásában is (szabados viselkedés, táncőrületek, feminizmus, növekvő alkoholfogyasztás, művészi modernizmus). Szerinte a talaj elő volt ké­szítve, de a két világháború és a gazdasági válság megakadályozta az áttörést, ami ezért csak a '60-as években következett be.­A test és a testi öröm azóta is központi helyet foglal el a posztmodern kultúrában. Nap­jainkban a médiában a testiség, azon belül a szexualitás szinte kötelező kellékké vált, ezért azonban súlyos árat kellett fizetni. Christopher Lasch szerint a nők egyenjogúságának kiharcolásával szükségtelenné vált a lovagiasság, a nőiség demisztifikálása viszont magával hozta a szexualitás eldurvulását.12 Valóban, a szexualitás maga a misztikum, különleges valami, a szerelem pandanja. Maga a szere­lem is misztérium, a szeretet egyedi fajtája. Sokféle szeretet van, szü­lői, gyermeki, baráti stb., a szerelem azért különös, mert egyedül ehhez társul szexuális vágy. Persze nemi vágy szerelem nélkül is létezik, de eddigi tudásunk szerint csak az ember tud szerelmes lenni, az állatok­nál, még a párt egy életre választó madaraknál is a szexualitás ösztö­nös, amit annak pontos periodicitása bizonyít. Semmilyen emberi cse­lekedet nincs olyan szorosan összekötve a lélekkel, mint a szexualitás. A szexuális erőszak vagy visszaélés akkor is megnyomoríthatja egy életre az áldozat lelkét - sokan bele is halnak -, ha a fizikai sérülés cse­kély. A „szexuális forradalom" győzelme nemcsak azt jelentette, hogy elvetették a prüdériát és szabadon, őszintén beszéltek a nemiségről, hogy az emberek kiélhették az elfojtott vágyaikat, hanem azt is, hogy 76 MAGYAR SZEMLE ! 2017. október

Next