Magyar Szó, 1901. május (2. évfolyam, 103-127. szám)
1901-05-18 / 117. szám
Május 18. MAGYAR SZÓ NAPI HÍREK. A megférhetetlenek. A keresztyén egyetemi ifjak szövetkezésének megszűntéről, illetve Szemere asztaltársasággá való vedléséről már a napokban megemlékeztünk. E nagybizottság rövid, de dicstelen szereplés után feloszlott, mert akadt az ifjúságban józanabb elem, mely nem tudta tovább tétlenül nézni egyesek féktelen garázdálkodását, melyet a nagybizottság cégére alatt folytattak." Azzal, hogy a nagybizottság föloszlott és egyszerű hétköznapi asztaltársasággá lett, megszűnt az egész ügynek félig-meddig komoly és számbavehető alapja. Megnyugodva vettük tudomásul ezt a tényt és az egyetemi ifjak keresztyén nagybizottsága fölött végleg napirendre tértünk. Ámde korai volt megnyugvásunk, mert íme most újra föltámadható porából a nagybizottság, legalább ezt látszik mutatni az a nyilatkozat, melyet a néppárt egyetemi fiókagitátora bocsátott ki, megboszélni akarván ezzel minapi kiutasítását. Öntelt nyilatkozatban azt adja hirül, hogy a keresztyén nagybizottság nem halt meg, csak egyesek (a józan elem) kiléptek, de ők megmaradnak, sőt szervezetté alakulnak. Ezután a nyilatkozat után most már a rektorhoz fordulunk: Nem látja-e már elérkezettnek azt az időt, hogy ez izgató és törvényellenes szövetkezést végleg megszüntesse. Ha megtették ezt annak idején, a radikális ifjak nagybizottságával, miért nem cselekszi meg most a keresztyén egyetemi ifjak nagybizottságával. Akkor kimondotta a tanács, hogy az Egyetemi Körön kívül az ifjúságnak nem szabad szövetkeznie és az akkori szövetkezés vezetőit kizárta az egyetemről. Miért nem cselekszi ezt meg most is ? A letört vezér. A néppárt egyetemi fiókagitátora kesereg letűnt csillagának sorsán, mint egykoron Marius Carthago romjain. Értjük a fájdalmát. Megtudta most ő is, hogy az emberek hálátlanok és a rut hálátlanság keserű méreggel telíti meg szivét. Nem is olyan régen még vezetője volt társainak, akik vakon és elég meggondolatlanul követték képtelen utain és cselekményeiben. Feláldozta magát érték — amint maga kesergett kiutasításának ülésén — és ők most cserben hagyják. Elhanyagolta miattuk tanulmányait, elvesztette állását, (igaz ugyan, hogy adott Rákóczy, illetőleg a néppárt, másikat) és most köszönet helyett a kiutasítás és kiközösítés lett osztályrésze. De kesergését felváltja a düh és Coriolánként bosszút esküszik hazája, az Egyetemi kör ellen. Megálljatok, kiközösítettetek, nem választottatok be e diákkongresszusra küldendő bizottságba, majd megbosszulom magamat. Azért is elmegyek a kongresszusra, majd kiküld más ifjúsági egyesület. Ott van az egyetemi kórház egylet, a segély egylet, a mensa akadémika, a Szent Imre társulat, ezek majd hálásabbak lesznek és megválasztanak a diákkongresszus bizottságába. Szól és megy, fut, rohan az egyiktől a másikig. Reméljük azonban, hogy hiába. Nem hisszük, hogy az egyesületek, melyeknek nemes hivatásuk van, a békétlenség és zavar magvát akarnák elhinteni a Selmecbányai diákkongresszuson, amelytől a magyar ifjúság sok üdvös reformot vár. Igaz ugyan, hogy a kongresszus hamar módot találna arra, hogy a néppárt egyetemi fiók agitátorát 3—4 társával elnémítsa, de minek merüljön föl a kongresszuson a parányi disszonens hang is. Kard vagy pisztoly. Az Egyetemi kör legutóbbi bizottsági ülésén tudvalevőleg botrányos és viharos jelenetek játszódtak le. A néppárt egyetemi fiókagitátora négy társával egyetemben nagy zenebonát csinált, aminek vége kiutasításuk lett. Természetes, hogy az egyetemen ily dolog nem eshetik meg párbaj nélkül. Az ülés férfias és erőskezű vezetőjét Hamvay Ödönt, egy megjegyzéséért, melyet a rendbontók egyikére, Béla Szilárdra tett, utóbbi provokálta. . Hamvay segédei Horváth Zoltán és Burghardt István felük nevében felajánlották a fegyveres elégtételt. A fegyver nemében azonban, nem tudtak a segédek megállapodásra jutni és ezért fegyverbíróság döntött az ügyben éspedig pisztolyra. A párbaj ma délutánra volt kitűzve. A kizárt hősük. A Pikker tüntetés ügyében, mint halljuk, az egyetemi tanácsi már meghozta az ítéletet, amely a kiszivárgott hírek szerint súlyos büntetést szab a tüntetés szervezőire. A két főbünást, Köpösdy Dezsőt és Jóth Aladárt az egyetemről való kiziratásra, többeket pedig rektori megdorgálásra ítélt a tanács. A sanatorium-egyesület közgyűlése. A budapesti szegénysorsú tüdőbetegek sanatorium-egyesülete ma délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését az első magyar általános biztosító társulat palotájának tanácstermében. A közgyűlésre várták Illotild főhercegasszonyt is, de ő fensége táviratban tudatta, hogy közbejött akadályok miatt nem jöhet el. Mindamellett díszes vendégsereg gyűlt egybe. Ott voltak: Báró Dániel Éri öné, Korányi Frigyesné, Adlerné tarcalari Hedvig, Elek Pálné, Weisz Betholdné, Simányi Béláné, Sós Elemérné, Dániel Gáborné, Benczúr Gyuláné, özv. Herich Károlyné, Rickl Gyuláné, Hernádi Mérné, Stefáni Lajosné; az egyesület vezetőségéből: Batthyány Lajos gróf, Harkányi Frigyes báró, Korányi Frigyes, Ormndy Vilmos, Kutby Dezső dr., Tauszk Ferenc dr., továbbá Burchard-Bélavári Konrád, Máttyus Arisztid, Korányi Sándor, dr. stb. A közgyűlést Batthyány Lajos gróf nyitotta meg, aki rámutatva az egyesületnek immár valósulásra való nagy. •Siemes »céljaira, sajnálattal jelentette, hogy Klptil főhercegnő az egyesület egyik védnöknője, aki a közgyűlésre való megjelenését kilátásba helyezte, nem jöhetett el. Ezután dr. Kuthy Dezső titkár számolt be ama jelentős eredményekről, amelyeket az egyesület működése harmadik esztendejének zártán, elért. A nagyszabású tüdőgyógyintézet épületei már hónapok óta állanak s most már csak rövid idő választ el attól a naptól, melyen az Erzsébet-sanatórium barátságos kapui, fehér butoros szobái az intézet első ápoltját köszönteni fogják. Az egyesület múlt évi tevékenységében három famozzanat emelkedik fel. Az első az országos gyűjtés folytatása, a második az Erzsébetsanatórium megépítése, a harmadik ama módokról való gondoskodás, melyekkel a további anyagi erők előteremthetők legyenek. Beszámol azután a jelentés az építkezés folyásáról majd a gümőkór áldozatainak nagy számáról, a király, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter előtt történt tisztelgésről, a sorsjáték rendezésének eszméjéről, továbbá arról a nagy segélyről,amely a kormány részéről érkezett. Széll Kálmán miniszterelnök, belügyminiszter és Lukács László pénzügyminiszter a sanatórium céljaira 500,000 koronányi kamatmentes kölcsönt helyeztek kilátásba addigra, míg a sorsjegy kölcsönügy elvégezhető lesz. Végül a rendezett hangversenyekről, mulatságról, a sanatorium alapkőletételi ünnepségéről és Korányi Frigyes érdemeiről szólott a jelentés. A hölgybizottság jelentését Tauszk Ferenc dr. ismertette. Úgy a jelentéseket, mint a számadásokat a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette s köszönettel fogadta az Erzsébet alap gyűjtéséből fenmaradt 47 ezer koronát tevő adományt, melyet külön alapítvány gyanánt fog kezelni. Miután az igazgatóságnak is köszönetet szavaztak, tiszteleti tagoknak egyhangúlag megválasztották Széll Kálmán miniszterelnököt és Lukács László pénzügyminisztert, új igazgatótanácsosoknak pedig Czigler Győző műegyetemi tanárt, Máttyus Arisztidet és Elek Pált. A közgyűlést Korányi Frigyes lelkes, szép beszéde rekesztette, be.. 117. szám. 5 Polip, Bismarck vagy trónörökös ? Polip, vagy trónörökös ? — ez a kérdés tartja most lázban Európa sajtóját, közvéleményét és fiatal menyecskéit. Polip, vagy trónörökös? — e fölött töprengenek Belgrád kávéházaiban, szalonjaiban, és — amit első helyen kellett volna említenünk — a belgrádi konakban. Az orvosok összedugják a fejüket s a lapokkal egyetemben napról-napra újabb, szenzációs hírekkel trombitálják teli Európát. Jön az egyik távirat: Belgrád. Itteni udvari körökből kiszivárgott hírek szerint Draga királyné örvendetes családi eseménynek néz elébe, amely már legközelebbre várható. Jön a másik: Belgrád. Draga királyné állapota mindjobban közeledik ahhoz az időponthoz, mely hivatva van, hogy Szerbiát trónörökössel ajándékozza meg. A konakban állandóan több külföldi orvosspecialista tartózkodik, hogy bármely pillanatban kéznél legyenek. Most következik a harmadik, negyedik, ötödik stb. távirat : Moszkva, május 3. Szuegiren moszkvai tanárt sürgősen Belgrádba hívták, hogy Draga királyné születendő gyermekének világra jövetelénél segédkezzék. A tanár még ma elutazik a szerb fővárosba. Moszkva, május 5. A belgrádi udvarba, Draga királynéhoz meghívott Szuegirev moszkvai tanár tiszteletére elutazása előtt Spiridinovic moszkvai szerb konzul bucsulakomát adott, melyen a konzul lelkes pánszláv beszéd keretében többek közt a következő kijelentést tette : „A harmadik század kétségtelenül a szlávok«, akiknek még csak a Bismarckjuk hiányzik, aki a szétszórt szerbeket egyesítse. Lelkünk mélyéből óhajtjuk, hogy a mi kedves professzorunknak megadassék, hogy az összes szerbek egyesítését segítse majdan a világra.“ Belgrád, május 16. Itteni körökben nagy izgatottságot okoz az a legújabban elterjedt hír, hogy Draga királyné semmiféle örvendetes családi eseménynek nem néz elébe, s minden erre vonatkozó híresztelés teljesen valótlan s minden alapot nélkülöz. A tény az, hogy Szuegirev moszkvai tanár a királynénál polip-szerű daganatot észlelt, amelynek gyógyítása nem jár ugyan veszéllyel, de hosszabb időt vesz igénybe. Carikov orosz követ elutazott Belgrádból. Az európai udvarokat már értesítették a sajnálatos fordulatról. Zimony, május 17. A belgrádi udvarhoz közel álló körökben híre jár, hogy az oda rendelt orosz orvosok nézete szerint Draga királyné lebetegedése nem várható, Szuegirev moszkvai egyetemi tanár tegnap hosszasan értekezett Carikov orosz követtel. Belgrád, május 17. (d. e. 10 óra.) Mindama híresztelések, melyek arról szólnak, mintha Draga királyné állapota folytán Szerbiának egyáltalában nem volna oka a reménykedésre, mint illetékes helyről jelentik, egytől egyig álhírek; az egészben csupán annyi az igaz, hogy a terminus kiszámításában tévedés történt, egyebekben az örvendetes esemény teljesen szabályszerűen közeledik. Belgrád, május 17. d. e. fél 11 óra. Draga királynénak, mint Szuegirev moszkvai tanár ismételten megerősíti, határozottan legkellemesebb uolutáni és esti üdülés és szórakozás a""" Margitszigeti kávéházban paponként katona-zene, s az új ma közvetlen közelében. — ...................—------