Magyar Szó, 1901. május (2. évfolyam, 103-127. szám)

1901-05-21 / 119. szám

Május 21. ________ MAGYAR SZÓ___________ ,119. szám. 7 tóriumban tartott ankéton — szó kerülvén a patikusokról, — ilyen megjegyzések röpködtek; — Szegény ember zsírján hízók ! Egyik miniszteri osztálytanácsos pedig midőn a szóló védekezett a testületnek ilyen megtáma­dása ellen, így szólt: — Ahá­t ismerjük, patikus védelem ! Erre az összegyűlt patikusok legkövérebbike személyes kérdésben szót kérve kijelenti, hogy ő nem azért olyan kövér, mert patikus, ha­nem azért, mert a családja ilyen. Ilyen kedélyesen gyüléseznek a boldog pa­tikusok. — Viszály a keleti posta miatt. A török posta- és táviró igazgatója ma az ide­gen posták igazgatóihoz köriratot intézett, a­mely azt mondja, hogy meghagyás folytán a mai naptól kezdve a Törökországban fennálló ideg­en postahivatalok megszüntetéséről folyó tárgyalások befejezéséig az idegen pos­ták küldeményeit úgy mint eddig a török postaigazgatás hivatalnokai továbbítani fogják. Egy másik, konstantinápolyi távirat szerint ez a verzió, mintha a postakonfliktus jóformán el volna intézve, nem felel meg a té­nyeknek. Hir szerint a szultán elrendelte az ügy elintézését, mire Mur­­bej külügyi vezér­titkár látogatást tett a nagyköveteknél és­­ bejelentette, hogy a porta enged, helyre­állítja az előbbi status quot és sajnálatát fe­jezi ki a május 5-iki erőszakos eljárás fölött. A nagykövetek tanácskoztak a porta javas­latáról, melyet azonban, úgy látszik, nem találtak teljesen kielégítőnek sem az erő­szakos eljárás jóvátétele, sem a jövőre nézve nyújtandó garanciák tekintetében. Az ügy még eszmecsere tárgyát képezi a nagyköve­tek és az illető kormányok, valamint az utób­biak részéről egymás között. A négy érdekelt posta igazgatói módosító javaslatokat ké­szítenek elő a Konstantinápoly és a bolgár banr között a jövőben történendő postaszál­­lítások tárgyában.­­ A román királyi pár otthon, Károly ki­rályt és Erzsébet királynét megérkezésüknél Predeálban Ferdinánd trónörökös és Aurelian belügyminiszter fogadták. Sinaia és Ploiesti közt Sturdza miniszterelnök várta a királyi párt. A bukaresti pályaudvaron a trónörökös neje gyer­mekeivel, a miniszterek nejeikkel, az osztrák­magyar és a német követség tagjai, a papság, a tábornoki kar számos főméltóság és sok hölgy jelent meg a királyi pár üdvözlésére. Nagy nép­tömeg hurrá-kiáltások közt lelkesült fogadtatás­ban részesítette a királyi párt, melyet ez látha­tólag megörvendeztetett. A királynénak számos bokrétát nyújtottak át. A várost ünnepiesen fel­­­díszítették. — Az elhunyt főszertartásmestert, hét­helyi Hunyady Kálmán grófot, kinek haláláról múlt számunkban megemlékeztünk, ma délután helyezték örök nyugalomra az ivánkai családi sírboltba. A Hunyady családhoz újabban részvét­­nyilatkozatok érkeztek Hohenberg Zsófia b­ereg­­nőtől, Ferenc Szalvátor, Lipót Ferdinánd fő­hercegektől, Mária Terézia, Erzsébet főherceg­nőktől, Krisztu­s volt régenstől Belgrádból, Hohenlohe és Aersperg hercegtől Bécsből. •— Megőrült postafőnök. Galinsky Lajos szabadkai posta- és távirda-főnök, aki 30 évi szolgálat után múlt évben nyugalomba vonult s azóta búskomorrá lett, e hó 14-én megőrült. Őrültségi rohamában le akart az emeletről ug­rani. Budapestre hozták fel, Schwartzer inté­zetébe. — Ifjúsági tornaverseny. Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter felkérte Jó­zsef főh­erceget, hogy az e hó 26-án pünkösd vasárnapon kezdődő országos ifjúsági tornaver­senyt, a­melyen 100 fővárosi és vidéki taninté­zet mintegy 4000 tanulóval vesz részt, megtekin­tené. József főherceg a főhercegi családdal együtt biztos kilátásba helyezte megjelenését. A Dadogok vizsgája. Skultéty Lajos ál­dozópap, a dadogok gyógytanfolyamának tanára vasárnap délelőtt nyilvános vizsgálatot tartott """.•■»mlel.cive] a piaristák főgimnáziumának én 11-létében. A vizsgára a szülőkön kivül a szakfér­fiak és az érdeklődők igen nagy számban jöttek el. A vizsgálaton mintegy 20 növendék vett részt és úgy a kezdők, mint a haladók oly szé­pen olvastak, beszélgettek és mondtak el kívül­ről olvasmányokat és költeményeket, hogy a hallgatóság teljesen el volt ragadtatva a szép eredménytől. A szakférfiak külön-külön elisme­résüket fejezték ki Skultétynak és Bród Miksa úrnak, a tanfolyam orvosának. — Honvédemlék leleplezés. A podheringi honvédemléket — mint Munkácsról táviratozzék — vasárnap délután leplezték le mintegy 5000 főnyi közönség előtt. A nagy ünnepre az egész város lobogódiszt öltött és megjelentek az ös­­­szes iskolák és testületek. A honvédemlék alap­zatát koszorúk borították. A leleplezési ünnepen több honvédegylet képviseltette magát. Hagara főispán nagyhatású emlékbeszédet mondott, mi­közben a megjelent agg honvédeket zajosan ün­nepelték. A gyönyörűen sikerült obeliszk messze vidékre tekint, rajta ez a felirat van: »Az 1849. évi április hó 22-ik napján Ma­gyarország állami függetlenségéért e helyen ví­vott győzedelmes ütközet emlékére emelte a ha­zafias kegyelet.“ A felavatás után 120 teritékü közvacsora volt, melyen Matolay Etele Zemplém megye alis­pánja 48-as honvéd a haza független szabadsá­gáért, Nedeczey János Munkács képviselője pe­dig szabadságharcunk még élő félisteneiért ürí­tette poharát. Simig Rezső, a podheringi ütközet hős tüzérhadnagya, Munkács hazafias közönsé­gét, Cseh Lajos polgármester a főispánt, az ün­nep szónokát, Hagara főispán pedig Munkács hazafias hölgyközönségét köszöntötte fel. — Házasság. Hetessy Viki­a kisasszonyt Ó-Moravicán, eljegyezte Baky Ferenc csarnotai lakos. — Az aradi izr. hitközség szerencséje. Huszonnyolcezer korona örökséghez jutott az aradi zsidó hitközség egy Aradról elszármazott asszony jó szive révén. Az örökségnek módfö­­lött érdekes a története. Az örökhagyó mikor férjhez ment, áttért a zsidó vallásról a római katholikus hitre. Mikor özvegyen, örökösök nél­kül a halálát közeledni érezte, nem feledkezett meg a vallásról, amelyet szerelme miatt el kellett hagynia s az utolsó akaratával úgy in­tézkedett, hogy a vagyonának egy része a bécsi katolikus jótékony egyesületeké, a másik része az aradi zsidó hitközségé legyen. Az örök­hagyó nő: özv. Döchler Julia, az osztrák-magyar bank egy bécsi főellenőrének özvegye. Az örök­ség tárgyát képező összeget tegnapelőtt vette fel az örökös aradi hitközség, mely az örökség összegéből elemi iskolát akar építtetni. — Halálozás: Id. Serényi Gusztáv, Nagy­várad törvényhatósági bizottsági tagja és nyug. rendőrkapitánya, 1848—49-iki honvédtiszt szom­baton délután 76 éves korában elhunyt Nagyvá­radon. A megboldogult az 1848—49-iki szabad­ságharcban a Lenkey huszároknál, mint hadnagy szolgált Több ütközetben vett részt, melyekben kiváló szolgálataiért több érdemrendet is szer­zett. A forradalom után Törökországba mene­kült.­­ Latabár Endre, a nagyváradi Szigligeti­­színház s tavaly nyáron a városligeti színkör volt ügyelője, szombaton délután 32 éves korá­ban meghalt Budapesten, ahol néhány nap előtt támadt fülbaja miatt a klinikán operációt végez­tek rajta. A szerencsétlen embert felesége, Ha­lász Anna és két kis­gyermeke gyászolja. — Tisztújítás. A liptómegyei szabadelvű párt mai közgyűlése alispánná Joob Marcellt, újvári főszolgabiróvá Kiszely Árpádot és fő­­ü­gyés­szé Fruzsinszky Pált jelölte. A Pozsony­­megye mai közgyűlésén a hivatalvesztésre ítélt Kiss Vilmos nagyszombati főszolgabíró helyére főszolgabíróvá egyhangúlag Vermes Zoltán me­gyei harmadik aljegyző, harmadik aljegyzővé Vermes Samu galántai szolgabíró, galán­tai szolgabíróvá Panajoth Gyula negyedik aljegyző és negyedik aljegyzővé Paulovics gyakornok választatott meg. — Égő ravatal. Özv. Wenkheim Jakabné debreceni özvegyasszony szombaton délután el­hunyt s holttestét rokonai zsidó szertartás sze­rint szalmára terítették, a fejéhez égő gyertyát állítottak s két szegény asszonyt megbíztak a virrasztással. Az asszonyok éjfél felé azonban kimerültek a virrasztásban, elaludtak. A ravata mellett egy asztalka állott, hol karos gyertya, tartókban gyertyák égtek. Álmában az egyik asszony, ki a ravatal melletti asztalra hajtó fe­jét, valahogy megmozdította az asztalt, úgy hogy a gyertyák a halott asszonyra estek. A halott ruhái egy pillanat alatt lángba borultak. Égni kezdett az egész ravatal s vele együtt a holttest is. Az erős fojtó szag fölébresztette az alvó virrasztókat és sikoltozva szaladgáltak körül rémületükben a szobákban. A ház lakói is figyel­mesek lettek a jajgatásra, berohantak az égő szobába s nagynehezen ők oltották el a tüzet. A halottat még az éjjel más ravatalra helyezték s tegnap délután temették el. — Egyesületek. . Az Országos Nemzeti Szövetség vasárnap délelőtt tartotta folytatóla­gos közgyűlését Hercegh Mihály egyetemi ta­nár elnöklete alatt. A jelentés és a zárószáma­dások tudomásulvétele után elhatározta a köz­­­gyűlés, hogy az alapszabályok módosítására rendkívüli közgyűlést hív össze. Végül megvá­lasztották a szövetség elnökségét és tisztikarát.­­ Az Országos Iparegyesület vasárnap tar­totta meg évi rendes közgyűlését. Az évi jelen­tés tudomásul vétele után kiosztották az egye­sület jutalmait. Az egyesület nevében ezután megyeri Krausz Lajos fejezte ki köszönetét Zichy Jenő grófnak, az egyesület elnökének. Gelléri Mór emlékezett meg ezután lelkes sza­vakkal Szontagh Pálról, akinek 25 éves mun­kálkodása alkalmából díszes albumot adott át. Szontagh köszönetet mondott a megtiszteltetésért és ezzel az ülés véget ért. — Adóhátralék, mint házassági akadály. Csornáról jelentik a következő fura esetet: Az agyagosi körjegyző előtt a minap megje­lent egy Endrédi Katona Mihály nevű fiatal ember a menyasszonyával, hogy a körjegyző, a­ki egyúttal anyakönyvvezető is, házasítsa össze őket. A leendő fiatal pár s a hátuk mögött ös­­­szegyülekezett násznép meghatottan várta a há­zassági szertartás megkezdését, mikor az anya­könyvvezető, a­ki időközben a hivatalos irat­csomók között keresett valamit, egyszerre csak megrázta a fejét: — Nem házasítom önöket össze! — Miért ? ! — kérdezték ijedten a vőlegény, a menyasszony, az örömszülök meg az egész násznép. Az anyakönyvvezető nem jött zavarba, hanem hidegvérrel folytatta: — Azért, kérem, mert a vőlegény már tíz éve nem fizette be a hadmentességi adóját. — De kérem 1... . — Semmi, de. — jelentette ki az állami ha­talom képviselője — én mindaddig nem fogom önöket összeházasítani, amíg a vőlegény ki nem fizeti a hadmentességi adóját. Punktum. És nem is kezdett bele a szertartásba mind­addig, míg a kétségbeesett szülők meg a nász­nép ott helyben le nem fizette a vőlegény tíz éves hadmentességi adóhátralékát. Akkor azután megbékült és kegyesen összeházasította a vőle­gényt a menyasszonyával. Paktum. — Címadományozás. E király Lehrer Péter dr. pénzügyi tanácsos és pénzügyőri fő­felügyelőnek az osztálytanácsosi címet és jelle­get díjmentesen adományozta. — Rablógyilkosság. Villovó község köze­lében özv. Sztakity Györgynét és cselédjét szombat virradóra meggyilkolva találták. Szta­­kityné, kit gazdag asszonynak ismertek, két év óta egyedül lakott fiával és cselédjével. Szom­baton a fia nem volt odahaza, akkor történt, hogy eddig ismeretlen tettesek éjnek idején be­törtek a lakásba , minthogy a házbeliek a zajra felébredtek, az asszonyt és cselédjét meggyilkol­ták. Majd hozzáfogtak a lakás kikutatásához B reggelig minden elemelhető holmit, közte az asszonynak az almáriumban tartott néhány fo­­rintocskáját is magukkal vitték. Ugy látszik ros­­­szul számítottak, mert haragjukban a ház ös­­­szes bútorzatát darabokra forgácsolták. — Egy veszett bika öldöklése. Hajdú-Bö­szörményben, mint nekünk jelentik, a község­ bikáján egy veszett eb marása következtében

Next