Magyar Szó, 1922. október (1. évfolyam, 200-225. szám)

1922-10-01 / 200. szám

ARA 5 KORONA EGER* í 322. OKTÓBER hó © I © ELSŐ ÉVFOLYAM «200« SZÁM VASARKAF Yuriwimnt ifinirmwMnmnwn n­w— ■ i A Hevesmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egri Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium­ u. 3. szám.) POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MHYER IftNOS = 8BSJKSpr ELŐFIZETÉSI ÁR:** Egy h­ónapra 140 korona, negyedévre 400 kor. Egyes szám­ára vasár- és ünnepnapon is @ korona forradalom 5 Belgrádban. Sándor királyt meggyilkolták. Pécs, 1922. szeptember 30. Mohácsról jelentik: A jugoszláv határ felől meg nem erősített hírek­ érkeztek Belgrádból, hogy kitört­ a forra­dalom és Sándor szerb királyt meggyilkolták. (M. O. T.) Egyenesen előre! A magyar földmives nép nem érti meg, mert józan ész előtt érthetet­lenek azok a kavarodások, amelyek a politikai égboltot oly gyakran elhomályosítják viharfelhőikkel vagy szelethozó borulásaikkal. Jobbra vagy balra való orientáció, pártok átcso­portosítása, uj vezérigék, mind csak jelszavakon nyugvó ingatag politika, mely sem az ország sem a nép ügyét nem viszi előbbre. Veszélyes az a politika is, amely mindig keskeny uton jár, mert az csak azoknak a keveseknek politi­kája, akik ilyen keskeny mesgyére elférnek. Mi csak egy általános, a nemzet minden értékes rétegét felölelő poli­tikai iránynak lehetünk hívei. Ez az irány a kisgazdapárt kiterjedt pro­­grammja, Bethlen István, Nagyatádi és Mayer iránya. Szoros kontaktus­ban minden magyar társadalmi ré­teggel, elismerve minden más osztály igazságos törekvésének jogát, megbe­csülve minden érdemet, tisztelve a tudást, a kiválóságot, az értékesebb, a magas méltóságra hivatott nagy­­jainkat, egyetemes, nemezeti célokért való a mi küzdelmünk, melynek útja nemcsak a mi egyéni vagy osz­tályt, hanem az egész Magyarország boldogulásához vezet. Onnan indulunk ki, hogy »Ha­zádnak rendületlenül“. Mert nekünk is, mint a legnagyobb magyarnak: „A harca mindenek előtt.“ De oda kell jutnunk, hogy ez a föld valóban hazája legyen minden magyarnak, hogy n­e kívánkozzanak idegen földre innen, hogy ne legye­nek nálunk „hazátlan bitangok“, hogy kevesebb legyen a koldusbotok, ván­dorbotok száma; hogy szaporodjon, hogy minél több legyen a kis ma­gyar házikók száma, melyeknek ké­ményéből a jólétet, békét, megelé­gedést mutató kék füst száll az égbe. Az ilyen házikókban jószívü, jóra­­való, kötelességtartó, törvénytisztelő, hazaszerető és Istenéért, királyáért, nemzetéért, földjéért minden áldo­zatra kész, megbízható polgárok laknak. Ezt a célt szolgálja a mi politi­kánk. Azt akarjuk magunkért, a ha­záért, a nemzet fennmaradásáért, hogy ne legyenek emberek, akik azt mondják, hogy „a proletárnak, a nincstelennek nincs hazája.“ Ezt a pedig csak akkor érhetjük el, ha teljes diadalra segítjük a párt programmját, ha nem kisgazda­­akadá­lyozzuk, ellenben segítjük, támogat­juk azokat a törvényes, szükségpa­­rancsolta reformokat, amelyeket a kisgazdapárt kezdeményezésére a magyar törvényhozás részben már meghozott, részben pedig hamaro­san meg fog hozni. Éppen ezért nincs itt szükség újabb jelszavakra, amelyeket ön már ! A bécsi nemzetközi demokratikus kongresszus vezérel. Külföldi politikusok véleményei a nemzeti kisebbségek jogairól. (Bécsi tudósítónktól.) Bécs, 1922. szeptember 30. . Hirt adtunk a bécsi nemzetközi demokratikus kongresszusról. A tör­ténelmi nevezetességű kongresszus résztvevői közt számos tekintélyes, sőt világhírű politikus és tudós volt. Érdekesnek tartjuk ezen politikai vezéreknek a Sajtó számára adott nyilatkozataiból pár értékes véle­ményt az olvasóközönséggel közölni. Ezek közül első helyen említjük meg Miksa szász herceget, aki a szász királyi család sarja. Vélemé­nye szerint Európának minden te­kintetben demokratizálódnia kell, ha azt akarja, hogy a háború pusztí­tásait kiheverje. A demokráciának azonban nemcsak a belpolitikában kell megnyilvánulnia, hanem a kül­politikában és minden vonalon. Ezért a békeszerződések antidemokratikus­­ intézkedéseit kell kik­­üszöbölni. De­mokratizálni kellene a Népszövetsé­get is, még­pedig olyan módon, hogy ne a győztesek diktáljanak benne, hanem minden államnak egy­forma szava legyen. Marc Sanguier, ki a francia par­lamentben Parist képviseli, a követ­kezőket mondotta: — Franciaország a háborút soha­sem akarta (?) A reparációt magam részéről nem fogadom szívesen. (Mi sem. Szerk.), de Franciaországnak szüksége van rá (Nekünk nincs Szerk), hogy a háború pusztításait kiheverje és épen ezért az egész még az is, aki gyártja. Derék, be­csületes hazafiakra van­ szükség, akik kevesebbet szeleskednek, kevesebbet szónokolnak, hanem jelszavak, hang­zatos kiáltások nélkül is annál töb­bet tesznek a hazáért és értünk. Mi nem tántorodunk el senkinek, sem jobbra, sem balra. Haladunk a ma­gunk biztos útján. Egyenesen előre a világnak érdeke, hogy Franciaország a reparációt megkapja (?). Francia­­országnak a reparációra joga van. (Hát nekünk mihez van jogunk? Szerk.) A nemzeti kisebbségek jogainak ismert harcosa Sir W. •­Dickinson a következőket mondotta: — A nemzetközi demokrácia egyik fő kelléke a nemzeti kisebbsé­gek jogainak elimerése. Arra kell törekednünk, hogy a nemzeti kisebb­ségek jogait nemzetközileg, demok­ratikus módon rendezzük. Az ös­­­szes európai államoknak törvénybe kellene iktatnia a nemzeti­­ kisebbsé­gek jogainak biztosítását. A Nép­­szövetségnek kellene ügyelnie arra, hogy a nemzeti kisebbségeket a jö­vőben ne érje sérelem. Mindezek nagyon szép szavak, de egyelőre még csak frázisok. Ma m­ég mindig a cseh, román és szerb el­nyomás alatt nyögő magyar testvé­reink jaj­kiáltását halljuk. LAPSZEMLE. Pesti Tőzsde: Schandt Károly dr földmívelésü­gyi államtitkár „Az uralkodó bum“ cí­men magvas vezércikket ír, melyben fényes okoskodással bizonyítja, hogy a búza áremelkedését és általában a drágaságot a mezőgazdaság fizeti meg hatványozottan. A búza tízezres karrierjét annak köszönheti, hogy magyar valuta lett. A gazdák foko­zódó aggodalommal nézik ezt. Már a múlt gazdasági évben búzát kért a kovács, bognár, sőt a csizmadia is a gazdától pénz helyett. A haszon­bérlő gazdától ugyancsak a múlt év­ben kezdett búzahaszonbért kérni, az idén már általános a búzabér. A munkások a tavasszal gabonanapszám követelésével léptek fel. Hódmező­vásárhelyen 25—35 kiló búza volt a napszám. Ezért nem kapott búzát a fele sem. Iparos, munkás, bérbe­adó, ármentesítő társulat, mind búza­­valutát állított föl a gazdával szem­ben. Az állam a földadóval utolsó­nak jött, mintegy elismerve az adott helyzetet. A búza jó valutának bi­zonyult. Nem csoda, ha iparkodik magát a gazda fedezni jövő kötele­zettségeivel szemben. Ennek minden­esetre jelentékeny befolyása van az áralakulásokra. Azonban a gazdának mégsem tetszik a 10,000 koronás ár, mert az ipari cikkek árai a búzáénál mindig nagyobbat nyomnak. A gazdák zöme nem tízezer koro­náért adta el búzáját. Nem is hétezer korona volt eddig az eladási átlagár. Sok gazda már előre eladta búzáját tavasszal 4000 koronáért. A legna­gyobb tömegű búza július utolsó hetében 6300—5300 koronáért kelt el. Ha a korona nem esik, a búza ára nem igen fog már emelkedni. Novemberben az amerikai búza le­nyomja az itteni árakat is. Tavaly október végén ugyancsak így esett a búza ára 3100 koronáról 1800 ra. A szomszédos területeken is esik a búza ára. Csehszlovákiában két hó­­nappal ezelőtt 300 szokol volt s ma már 100 sőt 80 szokásos jegyzése­ket olvasunk. A búza­piacot külön­ben nem a gazdák dirigálják, hanem a malmok, bankok és nagy gabona­kereskedők. Egri Katholikus Tudósító (Eger): Dr. Hetényi Gyula Hollandiában volt tanulmányúton és szép vezér­cikkben számol be arról, hogy e müvelt kis országban ideális vallás­­erkölcsi alapon nyugvó társadalmi élet folyik. A fejlett hitéletet mutatja a vallásos áhitat, melyben a hollan­dusok ünnepnaponkint templomaikat megtöltik s az a buzgó szeretet, mely őket templomaikhoz s papjaik­hoz fűzi. Ezt a papság is páratlan lelkipásztori buzgósággal viszonozza. A nő teljesen családjáé. Egyszerűség mindenütt, ruhában, életmódban. Itt a nők nem ismerik a dekoltált ruhákat, a strandokat, az olcsó hatásvadászatot, mely ellenkezik a női szeméremmel. Itt a nők az anyai és a hitvesi szeretet angyalai. Ennek következménye a sok boldog családi élet és az annyi balos lelkű nő. Amit az egyház új törvénykönyvé­ből mindenkinek tudnia kell. Ilyen Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium­ u. 3. sz.

Next