Magyar Szó, 1922. október (1. évfolyam, 200-225. szám)
1922-10-01 / 200. szám
ARA 5 KORONA EGER* í 322. OKTÓBER hó © I © ELSŐ ÉVFOLYAM «200« SZÁM VASARKAF Yuriwimnt ifinirmwMnmnwn nw— ■ i A Hevesmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egri Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium u. 3. szám.) POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MHYER IftNOS = 8BSJKSpr ELŐFIZETÉSI ÁR:** Egy hónapra 140 korona, negyedévre 400 kor. Egyes számára vasár- és ünnepnapon is @ korona forradalom 5 Belgrádban. Sándor királyt meggyilkolták. Pécs, 1922. szeptember 30. Mohácsról jelentik: A jugoszláv határ felől meg nem erősített hírek érkeztek Belgrádból, hogy kitört a forradalom és Sándor szerb királyt meggyilkolták. (M. O. T.) Egyenesen előre! A magyar földmives nép nem érti meg, mert józan ész előtt érthetetlenek azok a kavarodások, amelyek a politikai égboltot oly gyakran elhomályosítják viharfelhőikkel vagy szelethozó borulásaikkal. Jobbra vagy balra való orientáció, pártok átcsoportosítása, uj vezérigék, mind csak jelszavakon nyugvó ingatag politika, mely sem az ország sem a nép ügyét nem viszi előbbre. Veszélyes az a politika is, amely mindig keskeny uton jár, mert az csak azoknak a keveseknek politikája, akik ilyen keskeny mesgyére elférnek. Mi csak egy általános, a nemzet minden értékes rétegét felölelő politikai iránynak lehetünk hívei. Ez az irány a kisgazdapárt kiterjedt programmja, Bethlen István, Nagyatádi és Mayer iránya. Szoros kontaktusban minden magyar társadalmi réteggel, elismerve minden más osztály igazságos törekvésének jogát, megbecsülve minden érdemet, tisztelve a tudást, a kiválóságot, az értékesebb, a magas méltóságra hivatott nagyjainkat, egyetemes, nemezeti célokért való a mi küzdelmünk, melynek útja nemcsak a mi egyéni vagy osztályt, hanem az egész Magyarország boldogulásához vezet. Onnan indulunk ki, hogy »Hazádnak rendületlenül“. Mert nekünk is, mint a legnagyobb magyarnak: „A harca mindenek előtt.“ De oda kell jutnunk, hogy ez a föld valóban hazája legyen minden magyarnak, hogy ne kívánkozzanak idegen földre innen, hogy ne legyenek nálunk „hazátlan bitangok“, hogy kevesebb legyen a koldusbotok, vándorbotok száma; hogy szaporodjon, hogy minél több legyen a kis magyar házikók száma, melyeknek kéményéből a jólétet, békét, megelégedést mutató kék füst száll az égbe. Az ilyen házikókban jószívü, jóravaló, kötelességtartó, törvénytisztelő, hazaszerető és Istenéért, királyáért, nemzetéért, földjéért minden áldozatra kész, megbízható polgárok laknak. Ezt a célt szolgálja a mi politikánk. Azt akarjuk magunkért, a hazáért, a nemzet fennmaradásáért, hogy ne legyenek emberek, akik azt mondják, hogy „a proletárnak, a nincstelennek nincs hazája.“ Ezt a pedig csak akkor érhetjük el, ha teljes diadalra segítjük a párt programmját, ha nem kisgazdaakadályozzuk, ellenben segítjük, támogatjuk azokat a törvényes, szükségparancsolta reformokat, amelyeket a kisgazdapárt kezdeményezésére a magyar törvényhozás részben már meghozott, részben pedig hamarosan meg fog hozni. Éppen ezért nincs itt szükség újabb jelszavakra, amelyeket ön már ! A bécsi nemzetközi demokratikus kongresszus vezérel. Külföldi politikusok véleményei a nemzeti kisebbségek jogairól. (Bécsi tudósítónktól.) Bécs, 1922. szeptember 30. . Hirt adtunk a bécsi nemzetközi demokratikus kongresszusról. A történelmi nevezetességű kongresszus résztvevői közt számos tekintélyes, sőt világhírű politikus és tudós volt. Érdekesnek tartjuk ezen politikai vezéreknek a Sajtó számára adott nyilatkozataiból pár értékes véleményt az olvasóközönséggel közölni. Ezek közül első helyen említjük meg Miksa szász herceget, aki a szász királyi család sarja. Véleménye szerint Európának minden tekintetben demokratizálódnia kell, ha azt akarja, hogy a háború pusztításait kiheverje. A demokráciának azonban nemcsak a belpolitikában kell megnyilvánulnia, hanem a külpolitikában és minden vonalon. Ezért a békeszerződések antidemokratikus intézkedéseit kell kiküszöbölni. Demokratizálni kellene a Népszövetséget is, mégpedig olyan módon, hogy ne a győztesek diktáljanak benne, hanem minden államnak egyforma szava legyen. Marc Sanguier, ki a francia parlamentben Parist képviseli, a következőket mondotta: — Franciaország a háborút sohasem akarta (?) A reparációt magam részéről nem fogadom szívesen. (Mi sem. Szerk.), de Franciaországnak szüksége van rá (Nekünk nincs Szerk), hogy a háború pusztításait kiheverje és épen ezért az egész még az is, aki gyártja. Derék, becsületes hazafiakra van szükség, akik kevesebbet szeleskednek, kevesebbet szónokolnak, hanem jelszavak, hangzatos kiáltások nélkül is annál többet tesznek a hazáért és értünk. Mi nem tántorodunk el senkinek, sem jobbra, sem balra. Haladunk a magunk biztos útján. Egyenesen előre a világnak érdeke, hogy Franciaország a reparációt megkapja (?). Franciaországnak a reparációra joga van. (Hát nekünk mihez van jogunk? Szerk.) A nemzeti kisebbségek jogainak ismert harcosa Sir W. •Dickinson a következőket mondotta: — A nemzetközi demokrácia egyik fő kelléke a nemzeti kisebbségek jogainak elimerése. Arra kell törekednünk, hogy a nemzeti kisebbségek jogait nemzetközileg, demokratikus módon rendezzük. Az összes európai államoknak törvénybe kellene iktatnia a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását. A Népszövetségnek kellene ügyelnie arra, hogy a nemzeti kisebbségeket a jövőben ne érje sérelem. Mindezek nagyon szép szavak, de egyelőre még csak frázisok. Ma még mindig a cseh, román és szerb elnyomás alatt nyögő magyar testvéreink jajkiáltását halljuk. LAPSZEMLE. Pesti Tőzsde: Schandt Károly dr földmívelésügyi államtitkár „Az uralkodó bum“ címen magvas vezércikket ír, melyben fényes okoskodással bizonyítja, hogy a búza áremelkedését és általában a drágaságot a mezőgazdaság fizeti meg hatványozottan. A búza tízezres karrierjét annak köszönheti, hogy magyar valuta lett. A gazdák fokozódó aggodalommal nézik ezt. Már a múlt gazdasági évben búzát kért a kovács, bognár, sőt a csizmadia is a gazdától pénz helyett. A haszonbérlő gazdától ugyancsak a múlt évben kezdett búzahaszonbért kérni, az idén már általános a búzabér. A munkások a tavasszal gabonanapszám követelésével léptek fel. Hódmezővásárhelyen 25—35 kiló búza volt a napszám. Ezért nem kapott búzát a fele sem. Iparos, munkás, bérbeadó, ármentesítő társulat, mind búzavalutát állított föl a gazdával szemben. Az állam a földadóval utolsónak jött, mintegy elismerve az adott helyzetet. A búza jó valutának bizonyult. Nem csoda, ha iparkodik magát a gazda fedezni jövő kötelezettségeivel szemben. Ennek mindenesetre jelentékeny befolyása van az áralakulásokra. Azonban a gazdának mégsem tetszik a 10,000 koronás ár, mert az ipari cikkek árai a búzáénál mindig nagyobbat nyomnak. A gazdák zöme nem tízezer koronáért adta el búzáját. Nem is hétezer korona volt eddig az eladási átlagár. Sok gazda már előre eladta búzáját tavasszal 4000 koronáért. A legnagyobb tömegű búza július utolsó hetében 6300—5300 koronáért kelt el. Ha a korona nem esik, a búza ára nem igen fog már emelkedni. Novemberben az amerikai búza lenyomja az itteni árakat is. Tavaly október végén ugyancsak így esett a búza ára 3100 koronáról 1800 ra. A szomszédos területeken is esik a búza ára. Csehszlovákiában két hónappal ezelőtt 300 szokol volt s ma már 100 sőt 80 szokásos jegyzéseket olvasunk. A búzapiacot különben nem a gazdák dirigálják, hanem a malmok, bankok és nagy gabonakereskedők. Egri Katholikus Tudósító (Eger): Dr. Hetényi Gyula Hollandiában volt tanulmányúton és szép vezércikkben számol be arról, hogy e müvelt kis országban ideális valláserkölcsi alapon nyugvó társadalmi élet folyik. A fejlett hitéletet mutatja a vallásos áhitat, melyben a hollandusok ünnepnaponkint templomaikat megtöltik s az a buzgó szeretet, mely őket templomaikhoz s papjaikhoz fűzi. Ezt a papság is páratlan lelkipásztori buzgósággal viszonozza. A nő teljesen családjáé. Egyszerűség mindenütt, ruhában, életmódban. Itt a nők nem ismerik a dekoltált ruhákat, a strandokat, az olcsó hatásvadászatot, mely ellenkezik a női szeméremmel. Itt a nők az anyai és a hitvesi szeretet angyalai. Ennek következménye a sok boldog családi élet és az annyi balos lelkű nő. Amit az egyház új törvénykönyvéből mindenkinek tudnia kell. Ilyen Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium u. 3. sz.