Magyar Szó, 1923. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-24 / 18. szám
2. OLDAL költségvetés keretében nem szerepel útépítés, hanem csak útfenntartás. Vitéz Bábory főispán felteszi a kérdést s a közgyűlés változatlanul fogadja el a költségvetési előirányzatot. Tóbiás ezután ismerteti, hogy az utak rendbehozására micsoda óriási mennyiségű kő és kavicsra van szükség. Kéri, hogy a törvényhatóság vásárolja meg az egri Agrártakarékpénztár által felajánlott Apc vidéki Kőbánya 1002 részvényét, mely 28 milliót tesz ki. Heves és Békés megye együttesen vásárolnák meg a kőbányát. Miután a vételárat február 15 ig ki kell fizetni, hatalmazzák fel az alispánt, hogy a kereskedelemügyi miniszter útján megszerezhesse Heves megye részére a szükséges 14 millió korona összeget. A javaslatot egyyhangúan elfogadják. A nemzetgyűlés mai ülésén Daruváry Géza igazságügyminiszter megcáfolta Györky Imre képviselőnek egyik múlt ülésen elhangzott azon állítását, mintha a főügyészség és az igazságügyi minisztérium, befolyásolná az ügyészséget ítéleteiben. Györky fenntartja állítását és a Ház asztalára kéri az ügyre vonatkozó iratokat. Daruváry miniszter biztosítja a képviselőt, hogy beletekintést nyerhet a kérdéses aktákba, hogy állításának valótlanságáról meggyőződhessék és ezek után György állításait kénytelen koholmánynak minősíteni. A gazdák követelik a kereseti adó végrehajtási utasításának módosítását. A Magyar Gazdaszövetség igazgató választmánya ülést tartott, amely elé Almády Géza volt székesfővárosi bizottsági tag, földbirtokos indítványt terjesztett, amely szerint a gazdák felterjesztésben kérjék a kormányt, hogy a kereseti adóról szóló törvényjavaslatnak a mezőgazdasági cselédekre vonatkozó részét módosítsa. A törvényjavaslat ugyanis kötelezi a gazdákat a cselédek kereseti adójának megállapítására és levonására. Almidy javasolja, hogy a gazdák kérjék ennek a rendelkezésnek a módosítását, illetve azt, hogy lehetőség szerint mentesítsék a cselédeket az adó alól, mint a múltban, mert a cselédek fizetése nem több, mint volt a múltban, ma is annyi gabonát kapnak, mint a múltban s fogyasztásuk sem csökkent. A törvény a részes munkásokat, az aratókat mentesíti az adó alól. A cselédek fizetése sem több, mint a részes munkásoké s így méltánytalan, hogy a cselédek fizessenek kereseti adót. Nem is szólva arról, hogy a gazdáknak finánc szerepre való felhasználása szociális bajokat okozhat. Az igazgató választmány a javaslatot magáévá tette és ilyen értelemben keresi meg a kormányt és a társszervezeteket. EGER * 1923. JANUAR HÓ ^24^ SZERDA cCeégett a parádi üveggyár. — Saját tudósítónk jelentése. — Eger, 1923. január 23. Ma reggel a pétervásárai főszolgabírói hivatal szűkszavú telefonjelentésében közölte az egri alispáni hivatallal, hogy az elmúlt éjjel a parádi Üveggyár leégett. A Magyar Szó szerkesztősége ma délelőtt telefonon hívta fel Pap István Parád községi jegyzőt, aki erről az országos jelentőségű tűzvészről a következő tudósítást mondotta el: “ A hatalmas parádi üveggyár, Heves megye és hazánk iparának egyik büszkesége, január hó 22-ről 23 ára virradó éjjel leégett. A tűz éjjel 1 órakor kezdődött és reggeli 7 óráig tartott. Az üveggyár fatetőzete óriási lángokkal égett. A tüzet a gyári munkások és a gyári tűzoltóság iparkodtak oltani a tisztviselők vezetése alatt, de szegényes eszközeikkel csak arra szorítkozhattak hogy a szomszédos épületeket megóvják a pusztulástól. Egyetlen szerencse volt a szerencsétlenségben: a szélcsend, különben még borzasztóbb károkat okozott volna a pusztító füzvész. Parád község lakossága az oltásban nem vehetett részt, mert az üveggyár 5 kilométerre esik a községtől a hegyek között. A tűz okát eddig még nem tudták megállapítani. Áldozatul esett a pusztulásnak az üvegolvasztó, a fúvó, a köszörülő, festőhelyiség, a műtőraktár és az összes szerszámok. Egyedül az olvasztó kemence maradt sértetlenül A kárt még eddig nem becsülték felül. A kormány, a Gazdaszövetség és a terménytőzsde elnöke a gabonaárak spekulációs felhajtása ellen. •«mm»* A határidő-üzletek drágították meg a gabonát. — A közélelmezési miniszter gabonaimporttal fogja megakadályozni a további spekulációt. — Megtiltották a határidő-üzletek kötését. A közélelmezési miniszter, a Gazdaszövetség és a terménytőzsde álláspontja. Budapest, 1923. január 20. A „Magyar Szó“ budapesti tudósítójától. A legutóbbi napokban ismét megmozdult a gabona ára, természetesen felfelé és ezzel a gabona árához igazodó minden cikk ára is rohamosan emelkedni kezdett. Az újabb drágulási folyamat természetesen nagy riadalmat keltett a fogyasztók körében, akik hitetlenkedve látták az új árakat, mert hiszen a korona Zürichben alig változott. A drágulási folyamatnak ezúttal nem is Zürich volt az oka, hanem egyszerűen az, hogy a gabona drágult meg máról holnapra s holnapról holnaputánra még tovább drágult. A drágulás azonban sajátos képen nem a vidéken, a termelőknél következett be, hanem Budapesten, a terménytőzsdén, ahol az úgynevezett határidős üzletekkel ingatták meg a csaknem stabil gabonaárakat. A kormány és a gazdatársadalom is gátat kívánt vetni az indokolatlan árfelhajtás ellen s megtiltották a határidős üzleteket, ami tényleg azzal az eredménnyel járt, hogy az árak ismét csökkenni kezdtek. A nagyon érdekes közgazdasági eseményre vonatkozóan kérdést intéztünk az illetékesekhez, akik a következőket mondották munkatársunknak: Mindenki tudja, hogy Magyarországon minden cikk ára a gabona árához igazodik — mondotta Bod János közélelmezési miniszter — ilyen körülmények között komoy kihatása van a gabona árának spekulatív felhajtásának. Minden ilyen törekvést tehát minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell és meg fogok akadályozni. Jól tudom, hogy a gabona árának szabályozására, illetve leszorítására vonatkoz minden hírt a spekuláció ma használ fel, hogy jó az áru elrejtésére és felhalmozására, j s tehát gabonaínség teremtésére igyekezzen bizonyos pánik támasztásával rábírni a termelőket, illetve az áru tulajdonosait. Ennek az ellensúlyozására is igen jó ellenszer áll rendelkezésemre. Rengeteg amerikai ás egyiptomi gabona szállítására vonatkozó ajánlatot kaptam, amelyek nagyon kedvező feltételekkel teszik lehetővé a gabonaimportot. A leg kedvezőbb ajánlatok felhasználásával tehát — amennyiben erre szükség lesz — bármilyen mennyiséget importálhatunk, a nyakát szeghetjük minden spekulációs árfelhajtásnak. A Magyar Gazdaszövetség igazgatója Vantsó Gyula dr. a következőket mondotta munkatársunknak: A gazdatársadalomnak nem érdeke a magas áru gabona. Ellenkezőleg, az lenne az érdeke, hogy az ár stabilizálódjék, akár ezer koronás alapon is, amivel arányban természetesen legyen megfelelő olcsóbbodás az egész vonalon. Ami a külföldi gabonaimportot illeti, az a jelen stádiumban nem veszéyeztetheti a gazdák érdekeit, mert hangsúlyozni kell, hogy a gazdáknál gabona nincs. Akiknél pedig mégis volna, és akik spekulálnak vele, azok ám lássák következményeit. De bizonyítja az első állításom, hogy t. i. nincs gabona a gazdáknál az, hogy a Budapesti Terménytőzsde ebben a hónapban csaknem kizárólag határidőre szóló üzleteket kötött gabonában, tehát nem effektív szállításokra, amely üzletkötések igen veszedelmesen csigázták fel az összes terményárakat. A közélelmezési miniszter rendszabályai elsősorban a tőzsdére hassanak ki, aminek hatását azonnal fogjuk érezni. MAGYAR SZÓ A Budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnöke Frey Kálmán dr. kormányfői anácsos a következőkben nyilatkozott : — Beigazolódott az, hogy a gabonaárak felszöktetésében jelentékeny szerepe volt a határidős üzleteknek. A határidős üzletek megtiltása óta az áremelkedés nemcsak, hogy megszűnt, hanem jelentékenyen árcsökkenés is következett be. A tőzsde vezetősége természetesen a kormánnyal egyetértően mindent el fog követni a gabonaárak spekulációs felhajtásának megakadályozására. (K) Petőfi-ünnep egy óceánjáró fedélzetén. Az egyik óceánjáró gőzös, az United States Lines „Amerika“ nevű hajójának fedélzetén a magyar utasok és a hajó magyar személyzete január 16 án jól sikerült Petőfi ünnepséget rendeztek. A magyar és angol nyelven előadott Petőfi versek és dalok mélyen meghatották a visszavándorló magyarokat és a hajó magyar személyzetét, akik igy messze a megcsonkiott hazától magyar levegőt, hangulatot érezhették maguk körül. Az előadás nagy hatással volt a hajó különféle nemzetiségű utasaira is, akik kegyelettel adóztak tgy estén át a halhatatlan magyar költő ertekének. Az „Amerika“ szerete híjó neve egyébként már ismeretes a magyar közönség előtt, ez a hajó hozta ugyanis Európába Pedrow kapitány 40,000 szeretetadomány-csomagját a szegény magyar gyermekeknek. (K) Belgium, Anglia, Francia- és Olaszország pipacs-akciója a hadiárvák és rokkantak javára. Bécből jelentik: A világ még nem heverte ki a borzalmas háború szenvedéseit, de az emberiség nagyobbik fele már csak emlékezik a rettenetességekre, amelyeket csak azok éreznek meg mindig, akiknek kenyérkeresőjét, szeretteit követelte áldozatul a világégés, vagy azok, akiktől visszahozhatatlanul rabolta el a háború egészségüket, épségüket. A rokkantak megszokott alakjaivá váltak az utcáknak, a hősök Girját belepő fűből élénken virul elő a pipacs, amely egy szép francia legenda szerint véráztatta földön virul a legszebben. Ez a legenda adott impulzust a francia rokkantakat támogató egyesületnek arra, hogy viruló pipacsokat árusíttasson az elesettek hozzátartozóinak és a rokkantaknak támogatása javára. Az akció hamarosan követésre talált Belgiumban, majd Angliában, míg végül Olaszország is megindította a „pipacs-akciót“, be sem várva a tavaszt, üvegházi pipacsokat árusítanak máris az olasz városokban. K. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. A MAGYAR SZÓ Heves vármegye legelterjedtebb napilapja, hirdetései tehát a legnagyobb sikerrel járnak. Hirdetéseket felvesz a Kiadóhivatal.