Magyar Szó, 1946. augusztus (3. évfolyam, 180-206. szám)
1946-08-23 / 199. szám
Ara 2 dinár HALÁL A FASIZMUSBA — SZABADSÁG A KÉPNEK POSTARINA PLACENA a GOTOVC A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA ifl. évfolyam Noviszád, péntek* 1911. augusztus 23. 19. szám A párisi békekonferencia Eugenen delegáció sem támogatta az olasz kormány memorandumát A párisi békekonferencia különböző bizottságai folytatják munkáikat. Szereta az olasz területi és politikai kérdéseket tárgyaló bizottság tartott ülést és hozzáfogott az olasz kormány memorandumának tanulmányához. Ebben a memorandumban az olasz kormány kifejtette álláspontját és észrevételeit a békeszerződés tervezetével kapcsolatban. , , A szerződéstervezet a bevezető részben leszögezi, hogy Olaszország a fasiszta rezsim alatt csatlakozott a hármas paktumhoz és támadó háborúba kezdett a szövetséges államok ellen, s így viselnie kell a háborús felelősséget. A tervezet megemlékezik arról, hogy a szövetséges államok olyan békeszerződést kívánnak kötni Olaszországgal, amely a baráti viszony alapja lehet, amely rendezi a háborús állapotból eredő kérdéseket. Ez a békeszerződés lehetővé teszi a szövetséges országoknak, hogy támogassák Olaszország felvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Az olasz kormány memorandumában azt kérte, hogy a szerződés bevezető részében szögezzék le: Olaszország csak a szövetséges államok egy részének üzent háborút, a másik rész ellen pedig csupán háborús operációkat végzett- Ezzel az olasz kormány tagadni akarja azt, hogy Olaszország háborús állapotban volt bizonyos szmú szövetséges állammal. Kérte továbbá az olasz kormány annak megállapítását, hogy a fasiszta rezsim húzta be Olaszországot a hármas paktumba. A vita sem Lengyelország, Belgium, Csehszlovákia és Hollandia delegátusai erélyesen visszautasították az olasz memorandumnak azt a kitételét, hogy Olaszország csak a szövetséges államok egy részével volt hadiállapotban. Lengyelország delegátusa kiemelte, hogy bár Lengyelország és Olaszország között nem történt formális hadüzenet, a lengyel katonák Északafrikában és Olaszországban harcoltak az olasz csapatok ellen, s ugyanakkor Olaszországban a lengyel alattvalókat ellenségnek tekintették és elvették vagyonukat. A holland delegátus elmondotta, hogy Hollandia a római svéd körzet útján eljuttatta hadüzenetét Olaszországnak, az olasz kormány azonban nem fogadta el ezt a hadüzenetet azzal az indokolásal, hogy Olaszország Hollandiát már nemlétezőnek tekinti. Belgium és Csehszlovákia képviselője szintén tiltakozott az ellen, a beállítás ellen, hogy országuk nem volt hadaállapotban Olaszországgal. den a bizottság megállapítaná álláspontját Újzéland delegátusa azt javasolta, hogy szavazás nélkül azonnal térjenek át a szerződéstervezet bevezető részének megvitatására. A francia delegátus szerint az olasz memorandum tanulmányozsa csak általános vita volt s ezért nem lehet szavazásra feltenni. Amikor a bizottság elnöke szavazásra akarta feltenni a francia javaslatot, Visinszki szovjet delegátus felszóllalt és kiemelte, hogy nem lehet mindaddig áttérni a további munkára míg nem állapítják meg minden delegációnak a világos álláspontját az olasz memorandummal szemben. Bebler Ales kijelentette, hogy az olasz memorandum tanulmányozását nem lehet csupán általános vitának tekinteni, mert a vitában résztvevő minden delegátus határozott álláspontot foglalt el a memorandum minden pontjával kapcsolatban. A lengyel delegátus azt javasolta, állapítsák meg, hogy a bizottság áttanulmányozta az olasz memorandumot, s a delegátusok közül senki sem támogatta azt. Az elnök másik határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben egyáltalán nem vette figyelembe a lefolyt vifit, hanem csak azt akarta leszögezni, hogy az olasz memorandumról folyó eszmecsere befejeződött. A fracia delegátus azzal egészítette ki az elnök javaslatát, hogy a bizottság befejezte az olasz módosító javaslatok tárgyalását, s hogy ezeket a javaslatokat mostani formájukban egyetlen delegáció sem támogatta és nem fogadta el. Visinszki itt megjegyezte, hogy ez a javaslat nem felel meg a való helyzetnek Nem az a lényeges, hogy egyik delegáció sem tett az olasz kormányéhoz hasonló módosító javaslatot, hanem az a lényeges, hogy világosan leszögezzék: elfogadták, vagy pedig elvetették az olasz javaslatokat. Végül is, hogy a kérdést ne kelljen átvinni a következő ülés napirendjére, s hogy véget vessenek a vitának, mindez, delegáció elfogadta az utolsó francia kiegészítő javaslatot. AZ OLASZ AGRESSZIÓ MÁR A FASIZMUS HATALOMRA JUTÁSA ELŐTT MEGKEZDŐDÖTT Bebler Ales, Jugoszlávia delegátusa csatlakozott a lengyel delegátus elgondolásához és kiemelte, hogy ebben a háborúban két blokk létezett: az egyik a Berlin-Róma-Tokió tengelyhez tartozó államok blokkja, a másik pedig az egyesült demokratikus nemzetek blokkja Kihangsúlyozta azt is, hogy Olaszország már a fasizmus uralomra jutása előtt számos provokációt és támadást hajtott végre. Így minden hadüzenet nélkül elfoglalta Fiumét, agresszíven lépett fel Albániával szemben, megtámadta Görögországot, részt vett a köztársasági Spanyolország elleni, agresszív háborúban, 1938-ban pedig megszállta Albániát- 1941-ben Olaszország minden előzetes hadüzenet nélkül támadja meg Jugoszláviát. Bebler Ales ezután elemezni kezdte az olasz kormány javaslatát azzal kapcsolatban, hogy a békeszerződés tervezetében úgy tüntessék fel Olaszorszgot, hogy a fasiszta rezsim hozta be a hármas paktumba Elmondotta, hogy ennek a javaslatnak a tendenciája a fasizmus felelősségének felnagyítása abból a célból, hogy úgy tüntethessék fel miszerint mindazért a rosszért, amit Olaszország cselekedett, a fasizmus felelős, s ezáltal minden felelősséget elhárítsanak a fasizmus előtti Olaszországról. Bebler ezzel szemben kimutatta, hogy az olasz agresszió nem a fasizmus uralomra jutásától kezdődött. Olaszország már a múlt század utolsó éveiben is bizonyságot tett agresszivitásáról az afrikai operációkkal. Balkáni terjeszkedési tervei folytán Olaszország nem akart belépni az első világháborúba mindaddig, míg az 1915 évi londoni paktummal nem kapott területi ígéreteket, különösen Dalmácia területeire vonatkozólag, amelyeknek Jugoszláv jellegét ma senki sem tagadja. Olaszország a versaillesi békekötés idején is állandó nyomást gyakorolt a nagy államokra, hogy teljesítsék a londoni paktumban tett ígéreteket és kétévi huzavona után elkerülte kicsikarni a rapallói szerződést, amellyel elrabolta Jugoszláviától Julia tartományt. De még ezzel is elégedetlen volt, megszegte az aláírásával megerősített egyezményt és elfoglalta Fiumét. Ezután drasztikusan megkezdte Juli tartomány élnemzeti ellenízését és megkezdte az előkészületeket, hogy tovább terjeszkedjen Jugoszlávia határain, amelyeket 1924-ben a rapallói egyezményben vontak meg. Bebler Ales kiemelte, hogy ezek a tények elfogadhatatlanná teszik a módosításra irányuló olasz javaslatot. A külügyminiszterek tanácsa által előterjesztett javaslat egyébként is eléggé enyhe. Ebben Olaszországot csak mint a háromhatalmi egyezmény tagját teszik felelőssé, a régebbi időkbe tartozó olasz agressziókat figyelmen kívül hagytuk. EGYETLEN DELEGÁCIÓ SEM TÁMOGATTA AZ OLASZ JAVASLATOT A bizottság délutáni ülésén folytatták az olasz kormáy memorandumának tanulmányozását. Bebler Ales jugoszláv delegátus felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az olasz memorandumot, mint az eddigi vka bizonyítja valójában már elvetették. Ezt a tényt le kell szögezni és megállapítani, hogy az olasz kormány minden javaslatát elvetik, mind az elsőt, amely szerint Olaszország nem volt hadiállapotban minden szövetséges állammal, így ezeknek nincs is joguk résztvenni az Olaszországgal kötendő békeszerződés kidolgozásában, mind pedig azt, amelyben az olasz kormány kiemeli, hogy Olaszország volt az első, amely megszakította a kapcsolatokat a tengellyel. Bebler Ales kifejtette, hogy az utóbbi ténynek nincsen különösebb fontossága, mert a hadműveletek kifejlődése azt bizonyította, hogy a tengelyhatalmak minden állama megszakította a kapcsolatokat Németországal, amit a szövetséges hadsereg, valamely államnak a területére lépett. Végül Becler azt javasolta, hogy az olasz memorandummal kapcsolatos vitát szavazással zárják le, amely A ROMÁN POLITIKA ÉS TERÜLETI KÉRDÉSEK A román politikai és területi kérdésekkel foglalkozó bizottság kedden tartott ülést. Manuilszki elnök bejelentette, hogy a titkárság elkészítette a javaslatot a volt ellenséges államok meghallgatására vonatkozólag, ezt a javaslatot azonban még nem osztották ki a bizottságok között. Rövid vita után az ülést lezárták azzal, hogy a legközelebbi ülést a módosító javaslatok beérkezése után tartsák meg. AZ ALBÁN DELEGÁCIÓ MEGÉRKEZETT PÁRISBA A France Press hírügynökség jelentése szerint Enver Hodzsa vezérezredes, az albán kormány elnöke az albán delegációval együtt megérkezett Párisba. Szerdán már részt is vett a békekonferencia plenáris ülésén, amelyen Albánia kiküldöttein kívül Mexikó, Kuba, Egyiptom és Irán delegátusait hallgatták meg a békeszerződések tervezeteivel kapcsolatban. A plenáris értekezleten Bevin elnökölt, aki ezúttal először vett részt a békekonferencia ülésén. Felszólalt az értekezleten Enver Hodzsa is Kiemelte, hogy mindazok a népek, amelyek felszabadító háborút viseltek, azt várják, hogy a béke- A jugoszláv hajók indokolatlan visszatartása többszázmilliós kárt okoz az országnak Jugoszlávia követeli, hogy az elhurcolt hajók kérdését tűzzék ki a gazdasági bzottság legközelebbi ülésének napirendjére Dr. Stampar jugoszláv delegátus, az Egyesült Nemzetek gazdasági tanácsának alelnöke levelet intézett az Egyesült Nemzetek szervezetének főtitkárához. Ebben kéri,hogy a tanács augusztus 31-ikén megtartandó legközelebbi ülésének napirendjére tűzzék ki a Jugoszláviától jogellenesen visszatartott hajók ügyét. Öt személyszállító hajóról, 16 vontató gőzösről, 18 tankhajóról, 19 uszályról, 7 pontonról, 4 fás hajóról és 1 emelőről van szó, amelyeket a németek hurcoltak el Jugoszláviából és jelenleg a Felsődunán, amerikai megszállás alatt lévő osztrák és német területeken vannak. Dr. Stampar a továbbiakban kiemelte levelében, hogy bár a jugoszláv kormány már több ízben kérte ezeknek a hajóknak a visszaadását az amerikai kormány, valamint a németországi és ausztriai amerikai megszálló hatóságok minden indokolt ok nélkül továbbra is viszszatartják ezeket a jugoszláv hajózási objektumokat és ezzel óriási anyagi kárt okoznak országunknak. Ez a kár többszázmillió dinárt tesz ki. A hajók visszatartása ugyanekkor megnehezíti a háborúban lerombolt ország gyors újjáépítését is. Ii közelii népszavazás ért fokozódik a terror Görországban Tömeges letartóztatok Pireusban és Volosban Minél jobban közeledik szeptember elseje, a görögországi népszavazás napja annál inkább fokozódik az unalmon lévő monarchisták. nak a terrorja a köztársaság hívei ellen. Kedden, miután támadást intéztek a Kommunista Párt pireusi helyi bizottsága ellen és 35 embert letartóztattak a rendőrség razziát tartott Pireus külvárosaiban is és több mint 350 személyt vett őrizetbe. Volosz jelentések szerint a csendőrség nagyarányú razziákat foganatosít és tömegesen tartóztatja le a demokratákat. Éjfélig 300 embert vettek őrizetbe. A letartóztatottak között van több politikai és társadalmi vezető, így Miargaris ismert orvos, a görög-szovjet társaság elnöke is. A France Press hírügynökség jelentése szerint a görög rendőrség 400 demokratikus érzelmű polgárt tartóztatott le két »nacionalista« állítólagos meggyilkolásáért. A híradás a továbbiakban közli azt is, hogy a floridai és kazanai rögtönítélő bíróságok újjabjl két halálos ítéletet mondtak ki, s ezzel a halálraítélt demokraták szánta harminc, hatra emelkedett. Kardely Edvárd fogadta a magyar és román külügyminisztert A Tanjug’ párisi jelentése szerint Kardely Edvárd, a jugoszláv szövetségi kormány alelnöke és a jugoszláv delegáció vezetője augusztus 16-án fogadta Gyöngyösi János magyar külügyminisztert, augusztus 17.én pedig Tatarescu román külügyminiszterrel hosszabb beszélgetést folytatott n „Szabad Héa" követíti a budapesti egyetem megtisztítását a reakciós elemektől A budapesti Szabad Nép cikket közöl, amelyben követeli a budapesti egyetem megtisztítását a fasiszta elemektől, valamint a reakciós elemeknek a leváltását. A cikkben elsősorban Schwarzz Elemének, a német nyelv és etnológia tanárainak a kizárását követeli a lap. Schwarz egyike volt az egyetemista ifjúság reakciós »Emennanc« nevű szervezete megalapítóinak és vezetőinek, amelyet nemrégen tátották be. Felemlíti a cikk Gerevich Tibor nevét is. Gerevich a történelem és művészetsegédtanára. Közismert arról, hogy nagy propagandát fejtett ki az olasz fasizmus mellet. Ezenkívül még több nevet sorol fel a Szabad Nép, akik a reakciós szellemet képviselik a budapesti főiskolán. szerződésekben kifejezésre jutnak azok az elvek és eszmék, amelyekért annyi ember feláldozta életét. Ebbből a célból hívták meg Albániát is, hogy kifejtse álláspontját az Olaszországgal kötendő békeszerződéssel kapcsolatban. Albánia azonban igazságtalannak tekinti ezt a döntést, mert mindvégig részt vett az olasz fasizmus elleni háborúban s így jogot szerzett arra, hogy a 21 győztes állammal együtt rész vegyen a békekonferencia ülésein. Albánia sérelmesnek érzi, hogy Ausztriával helyezték egy sorba, amely egyetlen golyót sem lőtt ki Németország ellen, sőt katonái közreműködtek az albán nők és gyermekek legyilkolásában és az ország feldúlásában . Az albán nép — mondotta — emelt fővel sr erre a konferenciáira, hogy igazságot és kártalanítást követeljen Olaszországtól és elérje hogy Olaszország ne jelentsen többé veszélyt az általános békére, s az albán nép függetlenségére és szuverenitására.