Magyar Szó, 1946. augusztus (3. évfolyam, 180-206. szám)

1946-08-23 / 199. szám

Ara 2 dinár HALÁL A FASIZMUSBA — SZABADSÁG A KÉPNEK­­ POSTARINA PLACENA a GOTOVC A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA ifl. évfolyam Noviszád, péntek* 1911­. augusztus 23. 19. szám A párisi békekonferencia Eugenen delegáció sem támogatta az olasz kormány memorandumát A párisi békekonferencia különböző bizottságai folytatják munká­ikat. Szeret­a az olasz területi és politikai kérdéseket tárgyaló bizott­ság tartott ülést és hozzáfogott az olasz kormány memorandumának tanulmányához. Ebben a memorandumban az olasz kormány kifejtet­te álláspontját és észrevételeit a békeszerződés tervezetével kapcsolat­­ban. , , A szerződéstervezet a bevezető részben leszögezi, hogy Olaszország a fasiszta rezsim alatt csatlakozott a hármas paktumhoz és támadó há­borúba kezdett a szövetséges államok ellen, s így viselnie kell a hábo­rús felelősséget. A tervezet megemlékezik arról, hogy a szövetséges államok olyan békeszerződést kívánnak kötni Olaszországgal, amely a baráti viszony alapja lehet, amely rendezi a háborús állapotból eredő kérdéseket. Ez a békeszerződés lehetővé teszi a szövetséges országok­nak, hogy támogassák Olaszország felvételi kérelmét az Egyesült Nem­zetek szervezetébe. Az olasz kormány memorandumában azt kérte, hogy a szerződés bevezető részében szögezzék le: Olaszország csak a szövetséges álla­mok egy részének üzent háborút, a másik rész ellen pedig csupán há­borús operációkat végzett- Ezzel az olasz kormány tagadni akarja azt, hogy Olaszország háborús állapotban volt bizonyos sz­mú szövetsé­ges állammal. Kérte továbbá az olasz kormány annak megállapítását, hogy a fasiszta rezsim húzta be Olaszországot a hármas paktumba. A vita sem­ Lengyelország, Belgium, Csehszlovákia és Hollandia delegátusai erélyesen visszautasították az olasz memorandumnak azt a kitételét, hogy Olaszország csak a szövetséges államok egy részével volt hadiállapotban. Lengyelország delegátusa kiemelte, hogy bár Len­­gyelorszá­g és Olaszország között nem történt formális hadüzenet, a lengyel katonák Északafrikában és Olaszországban harcoltak az olasz csapatok ellen, s ugyanakkor Olaszországban a lengyel alattvalókat el­lenségnek tekintették és elvették vagyonukat. A holland delegátus elmondotta, hogy Hollandia a római svéd kör­zet útján eljuttatta hadüzenetét Olaszországnak, az olasz kormány azonban nem fogadta el ezt a hadüzenetet azzal az indokol­ásal, hogy Olaszország Hollandiát már nemlétezőnek tekinti. Belgium és Cseh­szlovákia képviselője szintén tiltakozott az ellen, a beállítás ellen, hogy országuk nem volt hadaállapotban Olaszországgal. den a bizottság megállapítaná ál­láspontját Újzéland delegátusa azt javasolta, hogy szavazás nélkül azonnal térje­nek át a szerződéstervezet beveze­tő részének megvitatására. A fran­cia delegátus szerint az olasz me­morandum tanulmányoz­sa csak ál­talános vita volt s ezért nem lehet szavazásra feltenni. Amikor a bi­zottság elnöke szavazásra akarta feltenni a francia javaslatot, Visinsz­­ki szovjet delegátus felszóllalt és ki­emelte, hogy nem lehet mindaddig áttérni a további munkára míg nem állapítják meg minden delegációnak a világos álláspontját az olasz me­morandummal szemben. Bebler Ales kijelentette, hogy az olasz memo­randum tanulmányozását nem lehet csupán általános vitának tekinteni, mert a vitában résztvevő minden delegátus határozott álláspontot foglalt el a memorandum minden pontjával kapcsolatban. A lengyel delegátus azt javasol­ta, állapítsák meg, hogy a bizott­ság áttanulmányozta az olasz me­morandumot, s a delegátusok kö­zül senki sem támogatta azt. Az el­nök másik határozati javaslatot ter­­jesztett elő, amelyben egyáltalán nem vette figyelembe a lefolyt vi­­fit, hanem csak azt akarta leszö­gezni, hogy az olasz memorandum­ról folyó eszmecsere befejeződött. A fracia delegátus azzal egészí­tette ki az elnök javaslatát, hogy a bizottság befejezte az olasz módo­sító javaslatok tárgyalását, s hogy ezeket a javaslatokat mostani for­májukban egyetlen delegáció sem támogatta és nem fogadta el. Vi­­sinszki itt m­eg­jegyezte, hogy ez a javaslat nem felel meg a való hely­zetnek Nem az a lényeges, hogy egyik delegáció sem tett az olasz kormányéhoz hasonló módosító ja­vaslatot, hanem az a lényeges, hogy világosan leszögezzék: elfogadták, vagy pedig elvetették az olasz ja­vaslatokat. Végül is, hogy a kérdést ne kell­jen átvinni a következő ülés napi­rendjére, s hogy véget vessen­ek a vitának, mindez, delegáció elfogadta az utolsó francia kiegészítő javasla­tot. AZ OLASZ AGRESSZIÓ MÁR A FASIZMUS HATALOMRA JUTÁSA ELŐTT MEGKEZDŐDÖTT Bebler Ales, Jugoszlávia delegátu­sa csatlakozott a lengyel delegátus elgondolásához és kiemelte, hogy ebben a háborúban két blokk léte­zett: az egyik a Berlin-Róma-Tokió tengelyhez tartozó államok blokk­ja, a másik pedig az egyesült de­mokratikus nemzetek blokkja Ki­hangsúlyozta azt is, hogy Olaszor­szág már a fasizmus uralomra jutá­sa előtt számos provokációt és tá­madást hajtott végre. Így minden hadüzenet nélkül elfoglalta Fiumét, agresszíven lépett fel Albániával szemben, megtámadta Görögorszá­got, részt vett a köztársasági Spa­nyolország elleni, agresszív háború­ban, 1938-ban pedig megszállta Al­bániát- 1941-ben Olaszország min­den előzetes hadüzenet nélkül tá­madja meg Jugoszláviát. Bebler Ales ezután elemezni kezd­te az olasz kormány javaslatát az­zal kapcsolatban, hogy a békeszer­ződés tervezetében úgy tü­ntessék fel Olaszorsz­got, hogy a fasiszta rezsim hozta be a hármas paktum­­ba Elmondotta, hogy ennek a ja­­vaslatnak a tendenciája a fasizmus felelősségének felnagyítása abból a célból, hogy úgy tüntethessék fel miszerint mindazért a rosszért, amit Olaszország cselekedett, a fasizmus felelős, s ezáltal minden felelősséget elhárítsanak a fasizmus előtti Olasz­országról. Bebler ezzel szemben ki­mutatta, hogy az olasz agresszió nem a fasizmus uralomra jutásától kezdődött. Olaszország már a múlt század utolsó éveiben is bizonysá­got tett agresszivitásáról az afrikai operációkkal. Balkáni terjeszkedé­si tervei folytán Olaszország nem akart belépni az első világháború­ba mindaddig, míg az 1915­ évi lon­doni paktummal nem kapott terü­leti ígéreteket, különösen Dalmácia területeire vonatkozólag, amelyek­nek Jugoszláv jellegét ma senki sem tagadja. Olaszország a versaillesi békekö­tés idején is állandó nyomást gya­korolt a nagy államokra, hogy tel­jesítsék a londoni paktumban tett ígéreteket és kétévi huzavona után elkerült­e­ kicsikarni a rapallói szer­ződést, amellyel elrabolta Jugoszlá­viától Julia tartományt. De még ez­zel is elégedetlen volt, megszegte az aláírásával megerősített egyez­ményt és elfoglalta Fiumét. Ezu­tán drasztikusan megkezdte Juli tartomány élnemzeti ellenízését és megkezdte az előkészületeket, hogy tovább terjeszkedjen Jugoszlávia határain, amelyeket 1924-ben a ra­­pallói egyezményben vontak meg. Bebler Ales kiemelte, hogy ezek a tények elfogadhatatlanná teszik a módosításra irányuló olasz javasla­tot. A külügyminiszterek tanácsa által előterjesztett javaslat egyéb­ként is eléggé enyhe. Ebben Olasz­országot csak mint a háromhatal­mi egyezmény tagját teszik felelős­sé, a régebbi időkbe tartozó olasz agressziókat figyelmen kívül hagy­tuk. EGYETLEN DELEGÁCIÓ SEM TÁMOGATTA AZ OLASZ JAVASLATOT A bizottság délutáni ülésén foly­tatták az olasz korm­áy memoran­dumának tanulmányozását. Bebler Ales jugoszláv delegátus felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az olasz memorandumot, mint az eddi­gi vka bizonyítja valójában már elvetették. Ezt a tényt le kell szö­gezni és megállapítani, hogy az olasz kormány minden javaslatát elvetik, mind az elsőt, amely sze­rint Olaszország nem volt hadiál­lapotban minden szövetséges állam­mal,­­ így ezeknek nincs is joguk résztvenni az Olaszországgal köten­dő békeszerződés kidolgozásában, mind pedig azt, amelyben az olasz kormány kiemeli, hogy Olaszország volt az első, amely megszakította a kapcsolatokat a tengellyel. Bebler Ales kifejtette, hogy az utóbbi tény­nek nincsen különösebb fontossá­ga, mert a hadműveletek kifejlődé­se azt bizonyította, hogy a tengely­­hatalmak minden állama megszakí­totta a kapcsolatokat Németország­al, amit a szövetséges hadsereg, va­lamely államnak a területére lépett. Végül Becler azt javasolta, hogy az olasz memorandummal kapcsolatos vitát szavazással zárják le, amely­ A ROMÁN POLITIKA ÉS TERÜLETI KÉRDÉSEK A román politikai és területi kér­­désekkel foglalkozó bizottság ked­den tartott ülést. Manuilszki elnök bejelentette, hogy a titkárság elké­szítette a javaslatot a volt ellensé­ges államok meghallgatására vonat­kozólag, ezt a javaslatot azonban még nem osztották ki a bizottsá­gok között. Rövid vita után az ülést lezárták azzal, hogy a legközelebbi ülést a módosító javaslatok beérkezése után tartsák meg. AZ ALBÁN DELEGÁCIÓ MEGÉRKEZETT PÁRISBA A France Press hírügynökség je­lentése szerint Enver Hodzsa vezér­ezredes, az albán kormány elnöke az albán delegációval együtt meg­érkezett Párisba. Szerdán már részt is vett a békekonferencia plenáris ülésén, amelyen Albánia kiküldötte­in kívül Mexikó, Kuba, Egyiptom és Irán delegátusait hallgatták meg a békeszerződések tervezeteivel kap­csolatban. A plenáris értekezleten Bevin el­nökölt, aki ezúttal először vett részt a békekonferencia ülésén. Felszó­lalt az értekezleten Enver Hodzsa is Kiemelte, hogy mindazok a né­pek, amelyek felszabadító háborút viseltek, azt várják, hogy a béke- A jugoszláv hajók indokolatlan visszatartása többszázmilliós kárt okoz az országnak Jugoszlávia követeli, hogy az elhurcolt hajók kérdését tűzzék ki a gazdasági b­zottság legközelebbi ülésének napirendjére Dr. Stampar jugoszláv delegátus, az Egyesült Nemzetek gazdasá­gi tanácsának alelnöke levelet intézett az Egyesült Nemzetek szerve­zetének főtitkárához. Ebben kéri,hogy a tanács augusztus 31-ik­én megtartandó legközelebbi ülésének napirendjére tűzzék ki a Jugoszlá­viától jogellenesen visszatartott hajók ügyét. Öt személyszállító hajó­ról, 16 vontató gőzösről, 18 tankhajóról, 1­9 uszályról, 7 pontonról, 4 fás hajóról és 1 emelőről van szó, amelyeket a németek hurcoltak el Jugoszláviából és jelenleg a Felsődunán, amerikai megszállás alatt lé­vő osztrák és német területeken vannak. Dr. Stampar a továbbiakban kiemelte levelében, hogy bár a jugo­szláv kormány már több ízben kérte ezeknek a hajóknak a visszaadá­sát az amerikai kormány, valamint a németországi és ausztriai ame­rikai megszálló hatóságok minden indokolt ok nélkül továbbra is visz­­szatartják ezeket a jugoszláv hajózási objektumokat és ezzel óriási anyagi kárt okoznak országunknak. Ez a kár többszázm­illió dinárt tesz ki. A hajók visszatartása ugyanekkor megnehezíti a háborúban lerom­bolt ország gyors újjáépítését is. Ii közelii népszavazás ért fokozódik a terror Gör­országban Tömeges letartózta­t­ok Pireusban és Volosban Minél jobban közeledik szeptem­­ber elseje, a görögországi népsza­vazás napja annál inkább fokozó­­dik az unalmon lévő monarchisták. nak a terrorja a köztársaság hívei ellen. Kedden, miután támadást in­téztek a Kommunista Párt pireusi helyi bizottsága ellen és 35 embert letartóztattak a rendőrség razziát tartott Pireus külvárosaiban is és több mint 350 személyt vett őrizetbe. Volosz jelentések szerint a csen­­dőrség nagyarányú razziákat foga­natosít és tömegesen tartóztatja le a demokratákat. Éjfélig 300 embert vettek őrizetbe. A letartóztatottak közö­tt van több politikai és társa­dalmi vezető, így Miargaris ismert orvos, a görög-szovjet társaság el­nöke is. A France Press hírügynökség je­­lentése szerint a görög rendőrség 400 demokratikus érzelmű polgárt tartóztatott le két »nacionalista« állítólagos meggyilkolásáért. A hí­­r­adás a továbbiakban közli azt is, hogy a floridai és kazanai rögtön­­­ítélő bíróságok újjabjl két halálos ítéletet mondtak ki, s ezzel a halál­raítélt demokraták szánta harminc, hatra emelkedett. Kardely Edvárd fogadta a magyar és román külügyminisztert A Tanjug’ párisi jelentése szerint Kardely Edvárd­, a jugoszláv szövet­ségi kormány alelnöke és a jugo­szláv delegáció vezetője augusztus 16-án fogadta Gyöngyösi János ma­­gyar külügyminisztert, augusztus 17.én pedig Tatarescu román kü­lügyminiszterrel hosszabb beszélge­tést folytatott­ n „Szabad­ Héa" követíti a budapesti egyetem megtisztítását a reakciós elemektől A budapesti Szabad Nép cikket közöl, amelyben követeli a buda­­pesti egyetem megtisztítását a fa­siszta elemektől, valamint a reakciós elemeknek a leváltását. A cikkben elsősorban Schwarz­z Elemének, a német nyelv és etnológia tanárai­nak a kizárását követeli a lap. Schwarz egyike volt az egyetemista ifjúság reakciós »Emennanc« nevű szervezete megalapítóinak és vezető­­inek, amelyet nemrégen tátották be. Felemlíti a cikk Gerevich Tibor nevét is. Gerevich a történelem és művészet­­segédtanára. Közismert arról, hogy nagy propagandát fej­­tett ki az olasz fasizmus mellet. Ezenkívül még több nevet sorol fel a Szabad Nép, akik a reakciós szelle­met képviselik a budapesti főiskolán. szerződésekben kifejezésre jutnak azok az elvek és eszmék, amelyekért annyi ember feláldozta életét. Ebbből a célból hívták meg Albániát is, hogy kifejtse álláspontját az Olasz­országgal kötendő békeszerződés­sel kapcsolatban. Albánia azonban igazságtalannak tekinti ezt a dön­tést, mert mindvégig részt vett az olasz fasizmus elleni háborúban s így jogot szerzett arra, hogy a 21 győztes állammal együtt rész ve­gyen a békekonferencia ülésein. Al­bánia sérelmesnek érzi, hogy Auszt­riával helyezték egy sorba, amely egyetlen golyót sem lőtt ki Német­ország ellen, sőt katonái közremű­ködtek az albán nők és gyermekek legyilkolásában és az ország feldú­lásában . Az albán nép — mondotta — emelt fővel sr­­ erre a konferenciái­ra, hogy igazságot és kártalanítást követeljen Olaszországtól és elér­je hogy Olaszország ne jelentsen többé veszélyt az általános békére, s az albán nép függetlenségére és szuverenitására.

Next