Magyar Szó, 1951. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1951-05-01 / 103. szám
Régi vágyak • A MINI’ ITT a novisaádi Jugoaiat szerszámig varban a munkástanács tagjaival beszélgetek, azért gondolkodom, miért hiszik és gondolják sokan, hogy a termelésben résztvevő munkás nem tudja vezetni a gyárat, hogy irányításig csak egy erre hivatott hivatalnok -csoport képes, hiszen hazánkat kivéve mindenütt a munkás csak dolgozik és a gyár irányításában nemigen vehet részt. Nálunk egyévi tapasztalat eléggé mutatja, hogy a dőlgőzök alkamasak átvenni az irányítást a közgazdaság minden ágában. Hogyan irányít egy gyárimunkástanács és igazgatóbizottság, mivel foglalkozik leginkább, ezt szeretnénk megtudni itt a noviszára szerszámgyárban. Primorac Zselykó, az üzem munkástanácsának elnöke kérésemre elmondta: a tanács munkája csak indulófélben van. Senki sem állítja, hogy már teljesen önállóan irányítja tanácsunk a gyárat, de ar-ra törekszünk, hogy jól dől- sózzunk. Szépen haladunk, s mivel minden osztályból van- nak a tanácsban s mi, a tér- mecsben résztvevő munkások jobban látunk minden . Problémát, mint az irodából. A legjobb munkások igyekeznek is elsajátítani a veze- lést. Nem szeretnénk, ha azt mondanák, hogy nem tudjuk irányítani az üzemet. — Mivel foglalkozott az ü- üzem munkástanácsa leginkább majdnem egyévi működése során? JülINDEN FONTOS terárümelési kérdés a tanács elé került. Ilyen volt a normák problémája, a nyersanyag beszerzése és elsősorban a gyári termelés tervezése. Azelőtt a terveket felül föl kaptuk, nem volt sok beleszólásunk. Amióta a tanács és az igazgatóbizottság résztvesz a irányításban, másképpen készül a termelési terv Főleg olyan anyagokra alapozunk, amelyek az üzem raktárában vannak, illetve amelyeket a gyárunk bizonyosan megkap. Többször felvetődött a normák kérdése. — Kénytelenek voltunk felülvizsgálni a régi normákat és újakat megállapítani egyes gépeknél. — mondja el föl Szabó Béla munkát ahádog. Meg kell állapítani a gépek legnagyobb sebességét, mivel egyesek egyre nagyobb normálul tejesítésre törekedvén, rongálták, túlterhelték a gépet, és az ilyen munka folytán romlott a termékek minősége Szabó Béla elmondta, hogy a minőség tökéletesítése érdekében indítványozta egy szerszámkivizsgáló, kísérletező osztály létesítését Az üzem beszerezte a kísérletező osztály számára szükséges műszereket. Ma ez az osztály fontos szerepet játszik. Íy z AZ ELMÜNK AS. mint a felső gazdasági társulat tagja. részt vett a társulás alakuló gyűlésén, megemelkedett számos fontos gazdasági kérdéssé és szakmáját érdeklő problémával. Ilyen probléma például a nyersanyag kérdése. A gyárnak különösen gyorsvágó acélra van szüksége. Hazánk iparának fejlődése különösen sok szerszámot követel. — Hazánkban is készítenek már ilyen acélt. — mondja Szabó. — A szakemberek biz- nak abban, hogy versenyez- ni tudunik az e fajta acélter- j melésben a külfölddel, mi- í vel elég nyersanyag van hozzá.Minden az üzemet érintő gazdasági kérdés érdekli a minkástanácstagok legjobbjait. Ez látható a megtartott tanácsülések napirendjéből, vitájából és a tanácstagok kérdéseiből. A tanácstagok minden alkalommal magyarázajot kérnek, érdeklődnek az üzem pénzügyi helyzetéről és számos más problémáról. NÉHÁNY TANÁCSTAG azonban nem sokat törődik a gyárral. Nem érzi eléggé azt, hogy a munkaközösség őt is megbízta a gyár irányításában való részvétellel. Ogrizek Franc tanácstag így jellemzi ezeket: rászoktak arra, hogy az igazgató mindent elintéz, mindenért felel, mindennel törődik és nem érzik, hogy éppen nekik kellene segítséget nyújtaniuk az igazgatónak. A közgazdaság decentralizálása során az üzemek egyre nagyobb önállóságot kapnak. A felülről történő vezetés és irányítás tovább szűkült. A legjobb munkástanácstagok felfogják ennek jelentőségét. Sokat tanulnak és tapasztalnak, elmélyednek a gazdasági kérdésekben, hogy jó gazdasági vezetőkké váljanak. — Éppen akkor vettük át a gyárakat, üzemeket és vállalatokat, — mondja egy munkástanácstag, — arcukor hazánkat minden oldalról támadták, aszály sújtotta az országot és a háborús hangulat fokozódott a világon. De éppen az, hogy a nehézségek ellenére közgazdagunk tovább virágzott, fényesen bizonyítja, hogy a munkásállatokkal a legjobb dolgozók évtizedes vágya valósult meg. 1.TiKÓ András Szabó Béla, tanácstag Primorac Zselykó, a munkástanács elnöke 3ől. EMLÉKSZEM, az úr előtt, amíg élt öreg- apám, járt hozzánk egy olyan hústól undorodó, növényevő ember. Bicsérdisztának, vagy micsodának vallotta magát. Néha, amikor látta az ebéd után asztalon maradt csontokat vagy az udvaron nyüzsgő jószágot, meg csóválta fejét, ilyenkor mindig azt motyogta: »akárcsak az emberevő kannibálok«. Ez a különcködő paraszt azonban elfelejtett valamit, mégpedig azt, hogy az ő növényevése is az állattenyésztéstől függött. Mert ez a növényevő tavasszal könyörgött öregapámnak néhány kocsi trágyáért. Nem mondom, hogy ma valami sokan volnának ilyen különcködők, de azért vannak elegen, akik a földművelést nem az állattenyésztés szemszögéből nézik. Sok parasztgazdaság kevés jószágot nevel. Főleg az utóbbi években Vajdaságban megcsappant az állatállomány, ami nem minden esetben okolható meg. Természetesen, voltak megmagyarázható nehézségek, mint a tavalyi szárazság, de ha mindezeket levonjuk, akkor is megállapíthatjuk, hogy nem használták ki eléggé a lehetőségeket. Ha már itt tartunk, nem járt, ha néhány számadatot is lakunk. A kulai járásban jelenlegi több mint két és félezer szarvasmarha van Habár ezen a téren egyike a legjobb a járásoknak, mégis csak tale- t annyi szarvasmarhájuk, van, mint amennyit előirányoz a hároméves állattenyésztési terv. Hasonló a helyzet a sertésállomány terén is. • ★ MILYENEK a továbbikilátatok?! Éppen a jószágtenyésztés szempontját is mérlegeli kormányunk, amikor latolgatja, hogy ne szüntesse-e be a gabona vagy más termények kötelező felvásárlását. Más téren pedig a termelő szövetkezetek fokozzák a gazdasági udvarok építését. Erre a célra már megkapták a beruházási kölcsönt, amely Vajdaságra több, mint egymilliárd dinár. Mindez nagyobb távlatot nyitna az állattenyésztés előtt, mert azáltal ha feljavul a jószágállomány , több trágya lesz és a földek termőereje is növekszik. Hia tovább latolgatjuk az állatállomány növelésének lehetőségét, akkor azt látjuk, hogy legnehezebb a helyzet a szarvamarha-állomány tekinetében, éspedig annál inkább, mert ennél a jószágnál a szaporodási lehetőség nem olyan nagy, mint mondjuk a sertésnél vagy a juhnál. Egyes szövetkezetekben nem használják ki eléggé a saját tenyészlehetőségeket, és abban a téves hitben ringatják magukat, hogy majd külföldről vagy máshonnan szereznek be tenyészállatokat. Ezt a felfogást ki kell küszöbölni, " mert ha szerzünk is be tenyészd állatokat külföldről, az elenyésző kevés lesz, tehát úgy mondhatjuk, hogy jószágállományunk növelését csak saját állatállományunk szaporításával érhetjük el. Nem választhatjuk el az állattenyésztéstől a gazdasági udvar építésének kérdését , sem Azzal, hogy nincs eleögendő istálló, vagy el, nem magyarázhatjuk meg a szarvasmarha-állomány vagy sertésállomány apadását. I habár ezen a téren, úgy értem is istállók, ólak építése terén, eredményeket értek el a szövetkezetek, mégsem olyan mértékben, mint ahogy tettették volna. Vajdaságban két év alatt 2850 gazdasági objektumot emeltek. IPAMNYI SONKA, kolj ff* húsz. szalonna — mondhatjuk az előző évekhez viszonyítva, — nem volt az üzletek kirakatában, mint most a szövetkezetek és az állami birtokok üzleteiben. A felhozatal még tovább fokozódik, főleg ha az említett szempontokat, terveket valóra váltjuk az állat-tenyész- t lésben Akkor annyi állatunk lesz, hogy csak úgy nyüzsögnek majd az udvarban. Ne is mondjam, mit jelent ez. A piac bőséges ellátása mezőgazdasági termékekkel, s ez lesz majd az a fonál, amely még szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetsé- i get. PAPP Endre Vajdaságban a kulai járásban a szarvasmarha, a zeinu-jni járásban a sertés, a kikindai járásban pedig a juh- ízi ví.*t is a legfejlettebb. Munkásüldözés Magyarországon Májm elején, a világ dolgozóinak nemzetközi ünnepén, érdemes megvizsgálnunk, milyen körülményekben élnek a munkások, a szomszédos Magyarországon, amely a Szovjetunió dicső példája nyomán állítólag a dolgozók felszabadulásán és jólétén fáradozik. Az általános magyarországi gazdasági helyzet folytán a munkásosztály életszínvonala immár harmadik éve fokozatosan süllyed. A Szovjetunió egyre nagyobbodó étvágya, a fegyverkezés és a hadsereg létszámának növelése súlyos terheket ró a magyar dolgozók vállára. Ennek a helyzetnek a megnyilvánulásai, hogy hónapok óta nincs vaj, fej, hús stb, hogy egy szem almáért órákig kell sorbaállni és a vendéglőkben személyenként mindössze két deci bort szolgálnak ki, ami is csak nagyritkán. De nemcsak az ellátás terén érezhetők a munkásellenes intézkedések. A Szovjetunió dicső példája nyomán a rendőrséget is ráuszították a magyar dolgozókra. Mivel az alacsony fizetések és rossz munkakörülmények miatt a magyar dolgozók nem hajlandók bányamunkát vállalni, a politikai rendőrség hatalmas razziákat rendez, s az utcáról, a vendéglőkből és vilamosokról tömegesen előállítja az embereket, majd rövid eljárás után bányákba irányítja őket konszennunkám A magát szocialistának íevező magyar dolgozók pártja százezer munkást akar ij módon kényszermunkába állítani. . ... . , „ Faltii nem csak rendőri beavatkozással, hanem propaganda szólamokkal, csalogatással, rábeszéléssel, fenyegetéssel próbálkoznak, mégsem érnek el kívánt sikert,parasztífjak ugyanis jól fajak, hogy a magyarországi bányákban rabszolgamunka folyik, minden kisebb kihágást szabotázsnak nyilvánítanak, ami azután kényszermunka büntetéssel jár, úgyhogy a csábító kedvezményekkel járó egyenes szerződést voltaképpen végtelenségig tartó kényszermunkára hosszabbítják meg. szOVkret normák A bányákban és a gyárakban bevezetett úgynevezett szovjet normák teljesítése úgyszevén lehetetlen a teljesen kifacsart, rosszul taplós magyar munkások számára. Ennek következtében a Fa -kantyúli bánya csak 19 százalékban teljesíti térvet De hasonlóképpen áll a többi bánya is. Hogyan is néznek ki eze a szemet normák? A magyar kormány az utóbbi időben csoportosan mi vendégül a purfere:ett_smttet sztahanovnUilt. Manyit szovjet sztahanovista Padam arra tanítja a magyar vasutasokat, hogyan kell megrakott tehervonatot gyorsvonasi sebességgel vezetni. «'•jetlin, a másik sztahanovista, a világhírű GANZ gyár magasképzettségű munkásainak magyarázza, hogyan tökéletesíthetők a hegesztési munkálatok. A győri textilgyárban Nazarov, Flittenkov al sztahanovista, mutatta be hogyan lehet gyorsabban e-" eredményesebbe do go.m. A hires szovjet sztahanovsták látogatja nyomán, mindenütt bevezették a szovjet normákat, ami egyretlent azzal, hogy mindenütt felemelték a normákat. A magyar munkások felhábórodással fogadták ezt a felkápráztató cirkuszi előadást. A szovjet sztornmnn'ták ugyanis mi '( budapesti éttermiben jól tápláltni leintek egy félórácskára \^k,mcknh gyárban és ott - rangtól érthetőbben - mval nagyobb teljesítményt tudta ^ e,cr”', mint az elcsigázott magyar munkások. ZFAPNOfs! munkás^,. TÖRVÉNY 1 4 munkásollmas intéz ke- dések egyik legkirű'óbb példája az úgynevezett mi törvény, amelyet ez év apr 14. elsején léptettek érvénybe Ez a szocialism-etlen e törvény módot nyújt az urakodó tájékoztatóirodai rétegnek, hogy a munkásságot a Moszkvában e.oírt tervek mindenáron való teljesítésére kényszerítse. És a törvény szigoruságban felülmúlja a legzsarnokibb rendszerű técésországok munka törvényeik. A Szovjetunió dicső pótlására minden hatalmat a gyárigazgató kezébe tett le is megszüntette a régebbi kollektív szerződésekből lérető munkás jogvitát. A régebbi kollektív szerződések szerint a munkásoknak joguk volt tanácsokat adni a termelés és az ügyvezetés terén, joguk volt megvitatni a terveket, sőt a gyári értekezleteken felelősségre vonni az egyes vezetőket, akár magát az igazgatót, illetve a gyártulajdonost is. Az új rendelet csak az úgynevezett üzemi háromszögnek (igazgató, párttitkár, szakszervezeti titkár, adta meg ezeket a jogokat. Igaz, hogy maga az igazgató sem élvez semilyen önállóságot, felüiről kapja a parancsot és tovább parancsol lefelé. Ez a munkásellenes törvény számos más megdöbbentő szigorítást vezetett be. Míg a régi kollektív szerződés szerint minden munkásnak évi 25 munkanap szabad stiff járt, az új munkástörvény mindössze évi 12 napban állapítja meg a szabadságolás időtartamát. Szakmunkások és kiskorúak további 60 nap szabadságot kaphatnak, de ez már az igazgató jókedvétől függ. Csak példaként megemlítjük, hogy a tárnákban dolgozó munkás három napi pótszabadságot kaphat évente s csak az jogosult 6—12 napi évi pótszabadságra, akik legalább tíz éve tárnában dolgozik! ★ IKAI—" IGAZGATÓ. A munkás törvény egyeduralmi ítélkezési jogot ad a teljhatalmú igazgatónak Az igazgató megbüntetheti a munkást, aki „ellenszegül a népi demokrácia berendezéseivek“, továbbá „aki megsérti a szocialista munkaerkölcs szabályait“, pénzbünetéssel, lefokozással vagy felrondás nélküli elbocsátással sújthatja őket a mindenható igazgató. Hogy rm az a szociaista munkaerkölcs, azt teljesen az igazgató kényekedvére bízza a törvény. Ezek a rendelkezések a magyar munkásosztály megfélemlítését, rabszolgasorsban való tartását teszik lehetővé. Még sok hasonló munkásellenes intézkedés található ebben az ájszocialista munkástörvényben. Mindezekre a munkásellenes rendszabályokra nyilvánvalóan azért volt szükség, mert a magyar munkásosztály ellenszegül a táékoztatóirodás poltikánarc és Moszkvából irányított rab tartói már csak drákói rendszabályokkal képesek végrejatítani a külföldi imperializmus politikai és gazdasági utasításait. BOGDÁNÉI Sándor Lew*|tott.. masviir®r$zit!i m niszin — Parancsoljon, miniszter úr, a kocsi előállott!. Éjen a kiagenen, damo frannis, szocansta imnmi&i