Magyar Szó, 1952. december (9. évfolyam, 287-311. szám)
1952-12-02 / 287. szám
Az önigazgatás néhány fogyatékossága a zombori vállalatokban A MUNKAKÖZÖSSÉGEK mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a munkástanács munkája iránt. Az önigazgatás, a létjogosultságért való küzdelem, a zombori vállalatok munkaegyütteseit ráébresztette jogaikra. Ezért például az idén már jobban megválasztották, hogy kik kerüljenek a munkástanácsba. A termelés során fokozódott az érdeklődés a termelékenység, a munka minősége, az áruértékesítés iránt, nemcsak az igazgató bizottságoknál és a munkástanácsoknál, hanem a dolgozóknál is. Például a „Báné Szekulics“ fémárugyár és a textilgyár dolgozói (és más munkaközössé-------------gek) nemcsak a termeléssel, hanem az áru értékesítésével is foglalkoznak, és követelik a kereskedelmi osztálytól az eredményeket, mert ettől függ további munkájuk. A dolgozóktól ösztökélve, az üzemek munkástanácsai értekezleteit rendszeresebben tartják, mint a múlt évben. A Crvena Zvezda esernyő és bőrdíszmű üzem, a „Glavazot“, a „Bane Szekulics“ fém áru üzem , a textilgyár munkástanácsa például 9 hónap alatt 12—15-ször tartott össze jövetelt, amelyen a termelékenységről, pénzügyi dolgokról, munkaszervezésről fegyelemről, munkaminőségről, áruértékesítésről és egyéb kérdésekről tárgyalt. A zombori vállalatok munkástanácsai tehát főleg a gazdasági problémák megoldására fektettek súlyt, azt gondolván, hogy a nem gazdasági jellegű kérdések megoldása tisztán a szakszervezetekre hárul . A munkástanácsok a jövedelem elosztásban látták a dolgozók életviszonyának feljavítását, vagyis a dolgozók iránti gondoskodást. Egyes munkástanácsok és igazgató bizottságok nem világosították fel kellőképpen a munkaközösséget, milyen körülmények közt létesítették a különjövedelmet, váljon a dolgozók erőfeszítése a monopolisztikus helyzet vagy a kedvező piac révén, és ezért megnyilvánult az a törekvés, hogy a különjövedelmet teljesen felosszák. Csak a járási szakszervezeti tanács és a városi népbizottság gazdasági tanácsának felhívására fordították közérdekű célokra a ki nem osztott különjövedelem egy részét, és az önrendelkezési alapot kommunális építkezésekre. A fentiekkel magyarázható az is, hogy egyes munkástanácsok kevés figyelmet fordítottak egészségvédelemre, a szakkáder nevelésre, kulturális fejlődésre, jobb munkaviszony megteremtésére, stb. Habár a betegszabadságolás a fizetési alapot terheli, a munkástanácsok, és a szervezetek nem elemezték a megbetegedések okát, nem tettek lépést ennek csökkentése érdekében. A „Szloga“ asztalosüzem, a „Bilyana“ vegyipari üzem, a városi villanyipari vállalat, a városi vendéglátóipar, a textilgyár, az esernyő- és bőrdíszmű üzem, a „Bane Szekulics“ fémárugyár, a városi gazdaság 9 hónap alatt 7 napig terjedő betegszabadságolásért több mint 4.390.000 dinárt adott ki. A vállalati munkástanácsoknak a jövőben a termelésen kívül, a dolgozók életkörülményeinek problémáival is többet kell foglalkozni, mert ez nem kizárólag a szakszervezet feladata. Az önrendelkezési alapot és a különjövedelem egy részét a munkaviszonyok feljavítására, a dolgozók kudarszínvonala emelésére kel fordítani, nem pedig egyéni célokra kiosztani. Az igazgató, és igazgatóbizottság és a dolgozók, valamint a szakszervezet közötti viszony általában feljavult, azonban egyes üzemekben még mindig fennáll, hogy mindig az igazgatóé a döntő szó. A „Majevica“ állami birtok igazgatójának önkénye ellen például a Kommunisták Szövetsége helyi szervezete kezdeményezésére emeltek szót, míg végül leváltották, önkényesség észlelhető más vállalatok igazgatásánál is. Noha mint megemlítettük a dolgozók fokozottabb mértékben részt vesznek a termelés irányításában, a kollektív ellenőrzés, a munkástanács munkája és a társadalmi vagyon felett még nem kielégítő. A dolgozók, illetve a szakszervezetek tudomást szereznek a munkástanács határozatáról, ezt egyszerűen elfogadják. A szakszervezeti csoportnál nem nyilvánul meg eléggé az egyéni állásfoglalás, ami azt jelenti hogy nem találják fel magukat az új gazdasági rendszerben Volt például eset, hogy egyes üzemben jogtalanul, felmondtak egy-egy munkásnak, a szaifószervezet azonban nem lépett közbe. Ezeket és ezekhez hasonló fogyatékosságokat kell kiküszöbölniök a zombori vállalatok munkástanácsainak, hogy eredményesen továbbfejlődhessenek. V. J. Értékes adomány Zombor városának Dr. Frei Imre zombori nyugaloaazon járási biró lakásának egy része régészeti múzeumnak van berendezve. Dr Frei már gyermekkora óta gyűjtötte a bélyeget, különféle régészeti tárgyakat, könyveket stb. Ma legalább 15 ezer darab bélyeggel rendelkezik, melyek között igen ritka példányok is találhatók. A pénz- és éremgyűjtést dr. Frei még a múlt század végén megkezdte. Húsz éven át hetente eljárt Baranyába és a régészeti lelőhelyeket felkutatva, gyűjtötte az értékes tárgyakat. Ezenkívül a világ minden részéből vásárolt régi pénzt, úgyhogy jelenleg több mint tízezer darab pénz és érem képezi e gyűjteményt. A pénzek között legértékesebb a római gyűjtemény. A régészeti tárgyak számát dr. Frei nem is tudja megmondani. A bronzkorból származó tárgyak világhírűek. Például az időszámításunk előtti IV. századból eredő két lovas teljes felszerelése igen értékes példánya a régészeti gyűjteménynek. Nem kevésbbé értékes azonban dr. Frei többezer kötetre menő könyvtára. A szépirodalmon kívül megtalálunk itt számos tudományos könyvet, amelyek igen ritka példányok nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Ezt a többmillió dinár értékű házi múzeumot dr Frei Imre Zombor városénak ajándékozta. A régiségeket a városi múzeumban helyezik el, külön, mint dr. Frei Imre osztályát. A szépirodalmi köteteket a városi könyvtár és a magyar kulturegyesület veszi át. Értékes adományával dr. Frei jelentékenyen gazdagította a zombori múzeumot. Dr. Frei Imre ISMERETLEN HOLTTESTET VETETT KI A DUNA FUTAKNÁL A NOVOSZÁDI járási népbizottság belügyi osztályától, közlés végett, az alábbi közleményt kaptuk: Ez év július 11-én futaknál a Duna balpartján ismeretlen női holttestet vetett ki a víz A holttest után ítélve a vízbefúlt nő mintegy ötven éves lehetett s őszes haja volt. A holttestet a következő ruhadarabok fedték: fehér lenvászonról készült Ing sötétkékszinü gyapjúpullover, kék szoknya (az egyik világoskékszinü, a másik pedig sötétkék) a derekára pedig egy zacskó volt felkötve. Más tárgyat a helyszínre való érkezés után a holttestnél nem találtak. Amennyiben a rokonság közül valaki érentkezik, forduljon a novisznai járás belügyi osztályához (Petár Drapsin utca 36) a ruha felismerése végett. iCandiuc Matci meg.menetnfc Tanácstagokat is választ első ülésén a megalakuló népbizottság Költségmegtérítést kapnak a tanácstagok A nemrégiben megválasztott községi népbizottságoknak — mint már megírtuk — a választások napjától számított 15 napon belül meg kell tartaniuk első ülésüket. Ez a dolog, vagyis a népbizottságok megalakulása most van folyamatban köztársaságunkban. Ezeken az üléseken a mellett, hogy megválasztják az elnököt, valamint a háromöttagú állandó albizottságokat, éspedig a határozati és a számviteli albizottságot, megválasztják a tanácsok tagjait is. A törvény szerint minden fejlett község népbizottsága alakíthat tanácsokat, bizonyos közigazgatási ügyek intézésére. Például gazdasági, egészségügyi, kultur- és közoktatási, stb. tanácsokat. A tanács kollégiumi testület, amelyet az elnök és 26 tag képeznek. A tanács elnökét a népbizottság választja tagjai sorából, a tanács tagjait pedig a bizottsági tagok, a gazdasági és a társadalmi szervezetek és intézmények képviselői, valamint azon polgárok közül választja, akik egyéni és szakképességeikkel elősegíthetik a tanács feladatainak megvalósítását. A gazdasági és társadalmi szervezetek és intézmények képviselőit az illető szervezetek és intézmények előzetes meghallgatása után választja a népbizottság. A tanács tagjává csak olyan polgár választható akinek megvannak az előfeltételei, hogy az illető népbizotság tagjává válasszák. A törvény előírja, hogy a községi népbizottság elnöke és hivatali alkalmazottai nem lehetnek tagjai a tanácsoknak, és hogy senki sem lehet tagja több mint két tanácsnak. A tanács elnökét és tagjait egy évre választják. A népbizottság felmentheti tisztségétől a tanács valamennyi vagy egyes tagjait még a letelt határidő előtt is. A községi népbizottság megbízatásának lejárta esetén az új népbizottsági tanács tovább működik. A tanácsok a törvényei alapján és a felsőbb államhatósági szervek előírásai, valamint saját népbizottságuk előírásai, döntései és irányvonala alapján működnek s munkájukért a községi népbizottságoknak felelősek. Munkájukról jelentést terjesztenek be a községi népbizottságoknak. Ha a tanácsok munkájuk közben olyan kérdések elé kerülnek, amelyek intézésére ők maguk nem jogosultak, akkor beterjesztik javaslataikat a népbizottságnak. Hogyan dolgoznak a népbizottság tanácsai? Erre a kérdésre a községi népbizoátságokról szóló törvény megadja a pontos választ. Külön szakasz rendelkezik például arról, hogy a tanácsok üléseken dolgoznak és határoznak. Az üléseket a tanács elnöke hívja össze,a Statútumban előírt határidőn belül, vagy a szükséghez mérten, de mindeképpen köteles összehívni a községi népbizottság elnökének vagy a tanácstagok kétharmadának követelésére. Az ülésre szóló írásbeli meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, valamint a napirendi javaslatot. A tanács ülésein a tanács elnöke elnököl. A tanács, illetve a tanács elnöke bármelyik ülésen úgy dönthet, hogy a községi népbizottság titkára, vagy valamely más hivatalnoka jelentést tegyen a tanács döntéseinek végrehajtásáról, vagy valamely más kérdésről, amely a tanács hatáskörébe tartozik. A tanács akkor dönthet jogerősen, ha a tagok többsége jelen van. Szavazás esetén az a javaslat tekintendő elfogadhatónak, amelyre a jelenlévő tagok többsége szavazott. Ha a tanács bármely tagjának külön véleménye van, vagy nem egyezik a hozott határozattal, akkor követelésére a jegyzőkönyvbe be kell vezetni külön véleményét, vagy javaslatát. A törvény rendelkezése értelmében a tanács tagjainak jogukban áll költségmegtérítést kapniuk a tanácsban teljesített munkáért valamint joguk van kártérítést kérni az elveszett keresetért, amelyet tanácstagi kötelességük miatt vesztettek el. Azok a tanácstagok, akik nem tagjai a népbizottságnak, éppoly felelősek a munka közben okozott károkért, mint maguk a népbizottsági tagok. Arról a kérdésről, hogy milyen tanácsai lesznek a népbizottságoknak, a községi népbizottság dönt, illetve a népbizottság Statútuma írja elő. A Statútum határozza meg továbbá a tanács tagjainak számát, hatáskörét és működését is. II babona nem segít, csak növeli a gyermekhalandósétot Egészségügyi kérdések a zombori járási népbizottság előtt A ZOMBORI járási népbizottság nemrégiben megtartott ülésén a többi között szó volt a népegészségügyről. Dr. Lazics György, a népegészségügyi tanács elnöke beszámolt a járás egészségügyi helyzetéről és az egészségvédelmi szolgálatról. Megállapította, hogy a járásban a csecsemőknél legnagyobb a halandóság. Főleg a helybelieknél. A telepeseknél alacsonyabb fokon van a tisztaság, mégis kevesebb gyermek hal meg, mert kevesebb köztük az angolkóros. Többet vannak levegőn, nincsenek úgy elkényeztetve és így nem annyira érzékenyek. Legnagyobb a gyermekhalálozás Szontán. A szülők orvosi kezelés helyett különféle babonákkal igyekeznek segíteni a beteg gyermeken. Rendszerint csak akkor mennek orvoshoz, amikor már elhatalmasodott a betegség. Részben az orvosok és a többi egészségügyi személyzet mulasztása, hogy nem keresik fel a fiatal anyákat, és nem vizsgálják meg őket rendszeresen. Az utóbbi időben azonban igyekeznek helyrehozni ezt a mulasztást. Egészségügyi csoportokat létesítettek az ősz folyamán, amelyek a falusi kultumunkások segítségével megvizsgálják a gyerekeket és igyekeznek megakadályozni a betegséget. Az egészségügyi szolgálat legnagyobb problémája a személyzet, elsősorban az orvosok hiánya. Ezen felül az orvosok egy része nem végzi elég lelkiismeretesen munkáját. Hiba még az is, hogy a járási egészségügyi állomás vezetője keveset törődött a kutak és illemhelyek tisztaságával, s így a járásban elterjedt a hastífusz. Az egészségvédelemben az orvosoknak és a többi személyzetnek nagyobb segítséget kellene kapnia a helyi népbizottságok egészségügyi tanácsaitól is. Ezzel kapcsolatban a járási népbizottság egészségügyi tanácsa megbeszélést tart majd a járás egészségügyi személyzetével és orvosaival, amelyen megbeszélik miképpen lehetne feljavítani az egészségügyi szolgálatot. emmmm CS. J-NÉ PÁDÉ KÉRDEZI: Férjem a helyi földműves szövetkezet téglagyárában mint szerződött munkás volt alkalmazásban. Akkordban dolgozott. Október 3-án behívták háromhavi katonai gyakorlatra, a többi munkás pedig még november 1-ig dolgozott. Ugyanis a gyár ekkor fejezte be az idényt. Szeretném tudni, jár-e férjem után a fizetés amíg a katonaságnál van? FELELET: Férjének joga van a fizetésére mindaddig, amíg a katonaságtól haza nem tér, tekintet nélkül arra, hogy a gyár már november 1-én befejezte a munkát. Ezt a fizetést úgy számítják ki, mintha rendes napi 8 órát dolgozott volna. S. J. ZRENYANIN KÉRDEZI: öt éve dolgozom a helyi földműves szövetkezet egyik elárusító üzletében. Jelenleg várandós vagyok, viszont a szövetkezet vezetősége fel akarja mondani állásomat. Szeretném tudni, joga van-e erre a vezetőségnek? FELELET: Nemcsak a várandós anyáknak, de senkinek sem lehet felmondani a járási szakszervezeti tanács jóváhagyása nélkül.