Magyar Szó, 1955. május (12. évfolyam, 119-146. szám)
1955-05-01 / 119. szám
AZ EGÉSZ világ szabadságszerető népei az idei május elsejét, a nemzetközi munka ünnepét a munkásosztály szolidaritása jegyében, a világbékéért vívott harcra való erőgyűjtés jegyében ülik meg. Szocialista hazánk dolgozóinak ez a 10. szabad májusa, örvendezve és büszkén ünnepelünk, mert az eltelt 10 év alatt a szocialista társadalmi berendezés biztos alapjait fejeltettünk be anyagi ■javainknak szabad termelői és igazgatói lettünk.* Dolgozóink évről-évre utaljj? 1- 107.2m.i -i-. vívoit..- S2- a nagy ünnepet. Különösen ma, a 10. szabad május elsején büszkélkedünk. Mert mi olyasmivel rendelkezünk, ami nincs senkinek a világon: munkástanácsokkal, munkásönigazgatással, kommunával és valóságos demokráciával. A legnagyobb és legfontosabb lépést megtettük a szocialista gyakorlat, az emberek közötti szocialista viszonyok megvalósítása felé. Történelmi vívmány ez számunkra is, mások számára is, méltán büszkélkedhetünk vele. . . Azért is szép és diadalmas számunkra ez a munkaünnep, mert szilárd hitünkkel visszaadtuk a hitet azoknak a haladó erőiknek is, amelyek akár csak mi, a jövőért harcolnak, a jövőért, amelyben a nagy és kis népek az előrehaladott és elmaradott országok egyenjogúak lesznek. Boldogok vagyunk, hogy hazánk jelentős tényezője a világbéke megszárdulásának, a népek közötti együttműködésnek és boldogok vagyunk, hogy mindent megtettünk és mindent megteszünk, amit egy szabadságszerető és büszke nép áldozhat a maga és a mások jövőjéért. De mi nemcsak adunk az emberiségnek, hanem át is veszünk tőle mindent, ami haladó, ami növeli a nemzetközi szolidaritást. E politikánkkal pótolhatatlan vonzó erő lettünk a béke, demokrácia és szocializmus minden barátja számára. A független és szabad szocialista Jugoszlávia kezdettől fogva független külpolitikát folytatott, amelynek alapja az, hogy feltételeket teremtsünk az államok közötti békés, aktív koegzisztenciához, tekintet nélkül a társadalmi rendszerek különbözőségére. Ez a külpolitika világtörténelmi értékű elismerést nyert. Különösen Tito elnök személyes érintkezése a baráti országok vezető személyiségeivel járult hozzá nagymértékben a népek közötti megismerkedéshez és közeledéshez, az együttműködés fejlesztéséhez háború utáni fejlődésünk 10, evedtünk. Ma, amikor áttekintjük ezt a 10 évet, megállapíthatjuk, hogy legyőztük szabadságunk minden ellenségét, leküzdöttünk számtalan nehézséget, megtettünk mindent, amit egy nép megtehet. Akkor is ünnepeltünk, amikor majd elmerültünk a munkában, amikor rongyosak és éhesek voltunk, hazánk kirabolva, lerombolva, és amikor merészen megkezdtük az új független szocialista Jugoszlávia építését. Ünnepeltünk akkor is,amikor új ellenségeink összefogtak, hogy eltemessék mindazt, amiért évtizedeiken harcoltunk, megfosszanak attól, ami a legkedvesebb volt nekünk: összeszorítottuk a fogunkat, még jobban megfeszítettük erőnket, dolgoztunk, harcoltunk, és ebben a harcban tökéletesítettük politikai, gazdasági és társadalmi rendszerünket. A mélyreható társadalmi, politikai és szereteti változások folyamata 1950-ben indult meg. A legfontosabb tett amely fordulópont volt utunkon, a gazdasági vállalatok munkás igazgatásáról szóló törvény meghozatala volt. Ez a törvény minőségi forradalmi változásokat eredményezett egész társadalmi és politikai rendszerünkben. Társadalmi rendszerünkben végbement változások anyagi alapja az iparosítás, az új termelési módszerek, a munkatermelékenység emelkedése, szocialista közösségünk anyagi gazdagodása terén elért eredmények. Ez azt jelenti, hogy szocialista közösségünk felszabadítja a dolgozó embert, biz.* A SZAKSZERVEZETEK ÜDVÖZLETE Jugoszlávia Szakszervezeti szövetségének központi tanácsa május 9-én, a munka nemzetközi ünnepén szívélyesen köszönti hazánk munkásosztályát, a szakszervezeti tagokat és általában minden dolgozót.tosítja számára azt a helyet a társadalomban, amely joggal megilleti. Noha még csak a kezdetén vagyunk az új demokratikus viszonyok kialakulásának, de már ma tanúi lehetünk annak, hogy a munkástanácsok és az önigazgatási szervek egyre több szerepet biztosítanak az egyénnek, lehetőséget nyújtanak neki, hogy tevékenyen hasson a közösség érdekeit illető problémák megoldására. A munkásönigazgatás bevezetését követő gazdasági és államszervezeti változásoknak logikus következménye volt a kommunák, a helyi területi egységek szerepének és jogainak növekedése. Egész eddigi politikai és gazdasági fejlődésünk reális feltételeket teremtett a kommuna-rendszer, a szocialista demokrácia, politikai, gazdasági és szervezeti alapjának kialakulásához. Ez az igazgatási rendszer biztosítja egyben a valóságos szocialista viszonyok továbbfejlődését is. Mindezek az új intézkedések szervesen összefüggnek falupolitikánkkal. Az eredmények nem maradtak el, sem a mezőgazdasági termelés fellendítése, sem az egész falu fejlődése terén. Ezek az eredmények sejtetik a fejlődés további távlatát. Már ma szabadon állíthatjuk, hogy falupolitikánk megértésre talált, és a mezőgazdaság fejlesztése végett foganatosított intézkedések nem maradnak meddők. Tovább mehetünk és megállapíthatjuk, hogy a társadalmi életünkben egyre nagyobb tért hódító önigazgatás hozzájárul a különféle nemzetiségügű dolgozók még szorosabb és fokozottabb együttműködéséhez a szocialista építés harcában. Már annak idején Lenin kimondta, hogy teljes önkormányzat nélkül nem képzelhető el igazi egyenjogúság. Mindennapos tapasztalataink bizonyítják, hogy a tömegek öntudatára döntő hatással volt a Kommunisták Szövetségének és a Szocialista Szövetségnek helyes nemzetiségi politikája. A soknemzetiségű dolgozók együttes politikai tevékenysége növeli az öntudatot, s a politikai demokrácia, de különösen az önigazgatás kibontakozása olyan széles alapon egyesítik őket, amilyent csak a szocializmusért vívott harc biztosíthat. Az ilyen nagy dolgok mellett, mint lényegtelen eltörpül, háttérbe szorul a nemzetiségi hovatartozás. Ez a mérlege az idei május elsejének. Valóban van miért örülvnünk, van mit ünnepelnünk. Felejthetetlen évtized volt ez a végbement eseményeket tekintve, de azért is, mert még egyszer bizonyságot nyert, hogy nincs erő, amely letörhet egy népet, ha tudja mit akar, ha kész a harcra, ha összetart és egyesül, különösen olyan zászló alatt, amilyen a szocializmus zászlaja. Ebben az évben is fénylő arccal várjuk legnagyobb ünnepünket, s eltölt a tudat, hogy swind'l' ma«?!rs' ami tőlünk tellett, s hogy továbbra is merészen és biztosan törünk utat a Kommunisták Szövetsége, Tito elvtárs vezetésével a szocializmus felé. tiik csak nak DIADALMAS MÁJUS Irta: Szabó Miklós k H * A MAGYAR SZÓ munkaközössége kellemes májusi ünnepeket kíván olvasóinak, barátainak és terjesztőinek Viaoja Audi ..3 rajzai