Magyar Szó, 1956. március (13. évfolyam, 58-88. szám)
1956-03-01 / 58. szám
«Ssfitötrtök. 1956. in. 1. MAGYAR SZO Ha meg4o|tf, csenget_ Érdekes megoldás a baromfi termelékenységének ellenőrzésére Miért nézik a szárnyas külsejét? A topolyai járásban igen fejlett a baromfitenyésztés. Ebben nem is része van a baromfitenyésztők egyesületének. Tagjai főleg arra törekedtek, hogy minél több faj jószágot hozzanak be és tenyésszenek a járásban. A legjobb baromfi tenyésztők egyike Brasnyó József. Régóta szereti a baromfit, és szívesen foglalkozik vele. Habár dolgozik, mindig talál időt arra, hogy a baromfi körül elvégezze a munkáit. Tavaly határozta el, hogy baromfiállományát fás tyúkokkal és kakasokkal helyettesíti, mert ezeket sokkal érdemesebb tartani. Vett is 70 egynapos nyu-hemsirt (newhampshire) a noviszádi baromfitenyésztő szövetkezettől. Amikor felnevelte őket, kiválogatta közülük a 29 legjobb tojót és három kakast és ezeket hagyta meg tenyésztésre. A jércék augusztusban már megkezdték a tojást, vagyis négybe napos korukban. Érdekesen eteti és ápolja Brasnyó baromfiját, és ellene őrzi tojóképességét. Felhasználja a baromfitenyésztésben elért legújabb tapasztalatokat. Ugyanolyan önműködő vályúból eteti a tyúkokat, mint például Bolyén a sertéseket. A baromfi anyinyit eszik belőle, amennyit akar, és nem sokat szór el. Mindig pontosan tudja, hány tyúkja tojik és melyik tojás melyik tyúktól származik. Minden tyúknak megvan a száma. Ellenőrző fészekben tojnak. Amikor a tyúk bemegy, a fészek ajtaja önműködően bezárul. Mivel azonban nem ülhet ott a fészek mellett, hogy meglássa, mikor kell a tyúkot kiengedni, a fészket összekötötte elektromos csengővel, így amikor a tyúk megtojik, becsenget a gazdájának, hogy engedje ki. Ezt úgy szerkesztette meg, hogy a fészek ajtajára szerelte a huzalt, vagyis ezt kötötte össze a csengővel. Amikor a tyúk tojik, fejével őszonosan nyomkodja a fészek ajtaját, és így meghúzza a csengőig vezető huzalt, s a csengő ettől hangot ad. Amint Brasnyó is mondja, ez a jelzőszerkezet nagyon jól bevált, mert mindig pontosan tudja, mikor kell kiengedni a tyúkot. (Csak a feleségének nem nagyon tetszik, mert egész nap csenget a fülébe, és már megígérte férjének, hogy rövidesen elrontja). - Brasnyó gondos munkájának megvan az eredménye. Állandó ellenőrzéssel máris látja, melyek a jobb, melyek a gyengébb tojók, és így mindig a legjobbat hagyja meg. Augusztustól február 15-éig , némelyik 128 tojást tojt, a többiek 90-et, 105-öt, 90-et és 85-öt. Bízik abban, hogy egyesek közülük egy év alatt meghaladják a 200 tojást. Ez a kitűnő eredmény, különösen , ha tudjuk, hogy ugyanezek a fiatal tyúkok a második és a harmadik évben jóval többet tojnak majd. A legjobb tojók tojását mind meghagyja és kikelteti a szövetkezeti keltőben. Minden tojás után 10 dinárt fizet a keltetésért és öt dinárt a szövetkezeti alapba. A csibékét a szövetkezet adja el. Amelett tehát, hogy előrelendíti a fajbaromfitenyésztést, maga is szép jövedelmet kap belőle. Csak azt kifogásolja, hogy a kiállításokon még mindig a lyuk vagy a kakas külsejét nézik, pedig megtörténik, hogy éppen a legjobb tojó szépségben nem veszi fel a versenyt a gyengébbel. Szerinte a termelékenységet kellene jutalmazni. M. M., mérnök ! Lolds! Száz mag a ládában Ha májusig tart a talajvíz Vetési gondos Milyen magot ajánlanak a szakemberek víz alatt álló területek bevetésére. És hogyan állunk általában a vetőmaggal? Ezt a kérdést is tüzetesen megvitatták a tartományi végrehajtó tanács gaz-dasági bizottságának ülésén. A tegnapi cikkben már szóltunk arról, hogy milyen nagy terület áll víz alatt. Ez nemcsak a föld megművelését nehezíti meg, hanem a vetést is. Május végén már csak bizonyos fajta magvakat vethetünk, a kukoricafajták közül csak a száznapost. Márpedig ebből kevés van. Azért a tartományi mezőgazdasági kamara nagyobb mennyiségű kölest és cirkot hozat be külföldről. Ezenkívül megszervezi a száznapos kukorica felvásárlását és elosztását. Hiány van például jól m minőségű krumpliban is. Vajdaságban általában a jófajta krumpli néhány esztendő alatt visszafejlődik. Ezért tehát Vajdaságban mintegy 700 vagon minőségi krumpli keltene. Ennyit ugyan nem hozhatunk be külföldről, de a kamara értesülései szerint számíthatunk néhány száz vagon minőségi burgonyára. Ahonnan tehát május elején viszszahúzódik a talajvíz, oda napraforgót is vethetünk, később azonban már csak száznapos kukoricát, kölest, cirkot, muhart stb. Amint látjuk tehát, vető-mag van elegendő bár a gabonafélékből. Vagy ha nincs is elég, vásárolhatunk külföldről. A lucernamag hiányát azonban nem oldhatjuk meg külföldi behozatallal, mert lerontaná a minőséget, másrészt könynyen betegséget is hozhatunk be a külföldi maggal. Lucernamag a gyakori esőzés miatt kevés termett. És általában az utóbbi években csökkent a lucernások területe. Ezt azzal magyarázzák, hogy az utóbbi években kevés vetőmagot termelünk. Hiszen már ősszel gyorsan szétkapkodják a lucernamagot. A kereslet évről-évre fokozódik. Ezt a kérdést tehát magunknak kell megoldani, mégpedig olyképpen, hogy a vetőmagforgalmi vállalatok, birtokok, szövetkezetek megszervezik a termelést, vagyis rendszeresen termesztenek maglucernát. Az erős fagyok az idén csökkentették a kukorica csiraképességét. Hogy a földművesek ne csalódjanak, ezért legjobb, ha vetés előtt kipróbálják a vetőmag csiraképességét. Faládába helyezett nedves földbe száz szem kukoricát ültetnek el, a szoba melegétől egy hét alatt csírázásnak indul a mag. Ekkor megállapíthatjuk, hogy hány kukoricaszem indul csírázásnak, vagyis hány százalékban csíraképes a vetőmag. Műtrágya van elegendő. Legalább is ezt mutatja a jelenlegi helyzet. Az őszi és a tavaszi vetésre mintegy 6.000 vagonnal biztosítottak, 1.700 vagonnal többet mint tavaly. A lekötött gabonavetésekre hektáronként az ősszel 210 kg műtrágyát szórtak. Jelenleg a gabonaforgalmi vállalatoknál több mint 2.000 vagon műtrágya van. Szakemberek szerint azért maradt raktáron ilyen nagy mennyiség, mert kevés búzavetést kötöttek le a gabonaforgalmi vállalatok és a földművesszövetkezetek. Amióta kettős ára van a műtrágyának, azóta a mezőgazdasági szervezetek sem vásároltak eleget. Egyik oka ennek az, hogy a mezőgazdasági szervezetek alacsony áron szeretnének műtrágyához jutni, szerződéskötés nélkül. Márpedig van egy rendelet, amely előírja, hogy alacsony áron csak azok a termelők kaphatnak műtrágyát, akik szerződést kötnek. Ezt az előírást azonban nem változtatják meg, azért inkább mezőgazdasági szervezeteknek kellene szerződést kötni gabonafélék és ipari növények termesztésére. A szakemberek számítása szerint még így, magasabb áron is kifizetődő a műtrágya használata. Egy mázsa műtrágya ugyanis 1—1,5 mázsa terméssel fokozza a hozamot. A következő cikkben a szerződéses termelés kérdéseivel foglalkozunk. P. E. Csak ismert céggel kereskedünk A beográdi Matina hiába jön Évi szerződés a vállalattal Igaz, hogy egyes vállalatok igyekeznek gátolni a szövetkezeti felvásárlást, szívesebben dolgoznának a klipetekkel, de az is igaz, hogy csak azt csaphatják be, aki engedi magát. Akinek jó kereskedelmi szakértője van, mint például a becsei földművesszüvetkezetinek, azt nehezen. Ő nem telefonkönyvből lapozza fel, csak úgy kapásból a vállalatok címét, hanem nagyobb részét már régóta ismeri. Azt is tudja, melyikkel lehet becsületesen kereskedni, melyikkel nem. Amióta átvette a mezőgazdasági terményforgalmat, még egyszer sem járt úgy, hogy amikor valamelyik vállalatnak eladott valamit, és elszállította az árut, az újra kezdett alkudozni. Vannak ugyanis ilyen esetek is. Akivel nem érdemes kereskedni, annak nem is tolnál fel semmit. A beográdi Matinával régebben egyszer megjárta, s most hiába jön a vállalat képviselője, többé szóba sem áll vele. Azt mondják, a maga kárán tanul az ember, de a szövetkezetek mégis jobban teszik, ha nem a maguk kárán tanulnak, hanem másén. A tartományi szövetkezeti szövetségben is azért beszéltek olyan sokat a szakemberekről, mert ha az nincs, egy helyben topog a szövetkezet. Ezt már a gyakorlat is megmutatta. Amíg egyes szövetkezetek most, miután kelepcébe kerültek, azon törik a fejüket, hogyan hajtsák be valamelyik zágrábi, szarajevói vagy szkopljei vállalattól a pénzt, a becsei igen forgalmas. Hozzák a földművesek a hízott sertést, baromfit, tojást, bőrt, szalmát, szénát, mindent, amit ilyenkor szoktak eladni. Már egész évre kötött szerződést a becsei Zsivinopromettel, tehát nem fo a feje amiatt, hogy kinek adja el a felvásárolt terményt vagy jószágot. A szerződés szerint 2 millió tojást és húsz vagon baromfit vásárol tőle az idem a Zsivinopromet. Tavaly a Vojvodina Coopnak adta a tollat, de az idén a szuboticai Bácskaprodukt 5—10 százalékkal többet kínál érte, s valószínűleg meg is egyeznek. Már elkészült a szerződéstervezet is. Még nem kötött ugyan szerződést sertésfelvásárlásra a szuboticai November 29 vállalattal, de mégis átvett a részére 500 hízót. Rövidesen szerződést is köt, hiszen az idén 100 vagon kövér sertést akar felvásárolni. Jelenleg az a baj, hogy nehezen jut pénzhez. Ha hitelt kér termény vagy jószág kifizetésre, a szövetkezeti hitelbankhoz kell fordulnia. Ez továbbítja a kérést a Nemzeti Bank helyi fiókjához, majd onnan tovább megy Noviszádra. Beletelik két hét mire megkapja a pénzt. Ez nehezíti a felvásárlást. Ezért javasolta a Nemzeti Banknak, hogy minden hónapban utaljon ki kétmillió dinár hitelt, és a szövetkezet mindig a hónap végén számol el. Ezzel megoldódna a huzavona. A földműves, ha elad valamit a szövetkezetnek, minél előbb szeretne pénzt kapni érte, s ha két hétig kell várni rá, elégedetlenkedik. A szövetkezetnek később még nagyobb szüksége lesz a havi 2 millió dinárra, nem sokára kiveszik a veremből a krumplit és más konyhakerti veteményt. Tavaszra meg a nyáron pedig a gyümölcsöt is ő vásárolja. Megnövekedik a forgalom, s nagyon kell majd a pénz. A noviszádi Kulpinnal már meg is egyezett, hogy konyhakerti veteményt és gyümölcsöt vesz át részére. Kellemetlen, hogy nincs szállító eszköze és így a vásárlónak kell eljönnie az áruért. Szuboticára és Noviszádra nem nagy probléma ugyan a szállítás: vagont bérel és még olcsóbba kerül, mintha maga szállítaná, van azonban olyan eset is, amikor nem megy ilyen simán. Mégis megoldják valahogy. A szövetkezeti tag nyugodtan alszik afelől, ha valamit el akar adni, biztos benne, hogy valaki átveszi. Nem kell esőben, sárban, hidegben, melegben cipelni a piacra. Ezért is meg sok másért is alig múlik el nap, hogy be ne állítson az irodába 3-4 ember, hogy be akar iratkozni a szövetkezetbe. Februárban például 150-et vettek fel, s ezek nyomban be is fizették az 1000 dináros részjegyet. Természetesen ez pénzügyileg is erősíti a szövetkezetet. Kiváncsi voltam mi vonzza leginkább a földművest a földművesszövetkezetbe. Kaponya Gyúra igazgató szerint a traktor és a többi mezőgazdasági gépszolgáltatás. Meg aztán az is, hogy a tag hitelt kap minőségi mag és tenyészjószág vásárlására. Ha pedig a szövetkezetnek adja el a tejet, litere után fél kiló korpát kap, ha szerződést köt sertés hizlalására, szintén minden kilogramm után fél kilogrammot. (L. I.) TÉL — ahogy a fényképész látja IDŐJÁRÁS A beográdi meteorológiai intézet jelenti: Vajdaságban tegnap délelőtt felhős idő volt, helyenként gyengén havazott, Nyugat-Bácskában pedig eső esett. A hőmérséklet 10 órakor Bácskában +2, Vajdaság többi részeiben pedig 0 fok körül ingadozott. Várható időjárás mára: Az éj folyamán derült idő, napközben kissé, majd később jelentősen felhős, esetleg gyenge csapadék. Enyhe szél, a hőmérséklet kissé emelkedik. VÍZÁLLÁS A Duna: kissé árad, további áradás várható. Bezdánnál +263 cm (+5), Bogojevónál +232 cm (+2), Noviszádnál +244 cm (+11). A Tisza felső szakaszán apad, tovább árad, áradás várható. Zentánál +266 cm (+18), Titelnél +350 cm (+12). A Dráva: kissé árad. Maribornál +120 cm ( + 38), Eszéknél +51 cm (+1). A Száva: apad. Zágrábnál —108 cm (—4), Beográdnál +323 cm (+10). Mimmi ÜZENETEK Rózsa Ferenc és Ida. Amint leveléből látjuk, a korábbi rendeletek szerint csak havi 2.750 dinár gyermekpótlékra van joguk. A társadalombiztosító intézet tehát helyesen járt el. Az új rendelet szerint viszont, ha a levelében említett házon és 78 négyszögöl telken kívül egyéb ingatlanuk nincs, akkor február elsejétől meg kell kapniuk a teljes gyermekpótlékot, vagyishavi 3.240 dinárt. Fogok-e örökölni jeligére, Csakovec. _ Leveléből úgy látjuk, hogy nagynénje férjének házrészét már elintézték, s ez a rész is nagynénje nevére került, ami anynyit jelent, hogy a tulajdonjogot valamilyen jogalapon (adásvétel, ajándékozás, öröklés, stb.) a telekkönyvben átruházták nagynénjére. Ilyen körülmények között nagynénje a házrésszel szabadon rendelkezhet. Végrendeletet készíthet, ajándékozási, eltartási, adásvételi szerződést köthet, stb. A maga részére előnyösebb lenne, ha még nagynénje életében szerződés útján magára íratná a házat. Végrendeletet is készíthetne. Nagynénje férjének testvére jogi szempontból igen nehéz helyzetben van. Ő nem lehet nagynénjének örököse. Esetleg csak azzal kísérletezetne, hogy per utján megtámadja az ügyletet, melynek alapján an tyn énje messzerezn? férje házrészét. Ha ez sikere is neki, akkor is csak " iz negyedrészét örökölhet..".