Magyar Szó, 1958. november (15. évfolyam, 272-296. szám)
1958-11-01 / 272. szám
Szombat, 1958. XI. ) Tudod apa... Új ház épült. Az emberek mindenre gondoltak: szép összkomfortos lakásokba költöztek be a családok. Csak az udvar maradt pusztán,, tele kőtörmelékkel. Harmincöt gyerek szaladgál most ott. Mit játszanak? Kőlabdáznak. Az emberek mindenre gondoltak, amikor a házat építették, csak a gyerekre nem. Kint a tanyavilégban egy birtokon új munkáslakások sorakoznak. Van kulturottthon, téli-nyári fürdő, de az iskolát szégyenük megmutatni az idegennek. Régi, rosszlevegőjű házikóban tanul 120 gyerek. Az emberek mindenre gondoltak, csak a gyerekre nem. Takaros kis játszóteret építettek a városban. Szépen felszerelték. Belekerülhetett vagy félmillióba. Nagy volt az öröm. Százával játszottak ott a gyerekek. Jött a tél, a szél, a hó, elvitt mindent. Nem törődött vele senki. Az emberek azt hitték, hogy a félmillióval megoldottak mindent. Az anya egy óra felé már nagyon ideges. Sokat hibázik is a munkában. Alig várja a két órát. Akkor rohan haza. A gyerek már dél óta otthon van, bizonyosan nagyon éhes, az ebéd azonban még messze van, mert majd csak ezután kerül sor a főzésre. — Eredj kisfiam, ne lábatlankodjj már! Nem tudok ■tőled dolgozni, — kergeti el aruhát vasaló anya a tanulni akaró gyereket az asztaltól. . — Tudod apa, az iskolaműhelyben ma olyan érdekes dolgot... — Hadd már a csudába, — vág a gyerek szavába az apa. Mit zavarsz folyton. Beszélget egy házaspár: — Milyen könnyű a Feriéknek. Mire kijönnek a munkáiból, az ebéd már otthon is van. Pista, a nagyobbik gyerek iskolából jövet hazaviszi az étkezőiből. Hogy miért nem lehet ezt nálunk is megcsinálni? Mindezek és még sok-sok dolog, — nagyon sok pozitív is, amit nem soroltunk fel — napjaink problémája. Amikor az anya azt mondja, eredít, ne lábatlankodj már, vagy az apa hallani sem akar a gyerek munkájáról, vajon csak az anyát, vagy az apát hibáztathatju--e, csak rajtuk áll-e, hogy a gyerek megkapjon mindent, amire szüksége van és olyan bánásmódban részesüljön, amilyenre szüksége van. A gyermek, nevelése messze túlnő a családon s a család csak egyik alapvető tényező ebben. A nevelés valamennyi felnőtt, egész társadalmunk ügye. Éppen ezért mozdult meg most egész társadalmunk , a múlt napokban egy nagy országos kongresszuson vitatta meg az új generáció nevelését. S ezen a nagy gyülekezeten domborodott ki leginkább, hogy a nevelést, a gyermeket nem nézhetjük csupán a dináron keresztül, hogy talán az eddigi nagy befektetések és eredmények ellenére sem ébredtünk eléggé tudatára annak, mennyire és hogyan kell a családot segíteni, képessé tenni a gyermeknevelés kérdéseinek megoldására. Egész társadalmunk megmozdul. Nem szólamokra, hanem nagyon is kézzelfogható, konkrét mindennapi feladatvállalásra. Mindennek központja a család, a gyermek, aki már más mint mi, és akiért mindent meg kell tenni, hogy szebb, jobb legyen a jelenje, mint a mienk volt s képessé tegyük, hogy biztosabban haladjon azon az uton, amelyen mi elindultunk. *L NoNoШХ BZÖ A TANJUG ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE JAJCÉBAN Szarajevóból jelenti a Tanjug. November 5-én lesz tizenöt esztendeje, hogy Jajceban Mosa Pijáde vezetésével megalakult az új Jugoszlávia hírszolgálati irodája, a Tanjug távirati iroda. Ebből az alkalomból november 8-án ünnepséget tartanak Jajceban és emléktáblával jelölik meg azt a házat, ahol a Tanjug 1943. november 5-én megkezdte működését. Ugyanaznap a Tanjug munkatársai élőújságot is tartanak Jajcéban. ÚJ JUGOSZLÁV KERESKEDELMI HAJÓ Szplitból jelenti a Tanjug. A szpliti tengerhajózási vállalat a napokban Svédországban megvásárolta a Paranagua nevű svéd hajót. Az átvétel után a hajót Vares néven a Rijeka-Perzsa öböl állandó vonalon állítják forgalomba. A hajó átlagos sebessége 15,5 tengeri mérföld, és a legkorszerűbben felszerelt hajók közé tartozik. A szpliti vállalat még az év végéig átveszi az új hajót. AZ V. HAZAI AMATŐR FILMSZEMLE Szplitből jelenti a Tanjug. November 23. és 24. között tartják Szplitben az V. hazai amatőr filmszemlét. Eddig több mint 60 különféle tárgyú amatőrfilmet jelentettek be. A filmeket külön bíráló bizottság bírálja el, és csak a legjobbakat mutatják be a szemlén. Terményforgalomban a zombori járás vezet Kereskedelmünk a statisztika tükrében Mostanában sok szó esik a kereskedelem avult hálózatáról, és sok vita folyik korszerűsítéséről. Érdemes ezért belenézni abba a kékfedelű statisztikai füzetbe, amely bemutatja kereskedelmünket országos viszonylatban. Tavaly az egész ország területén összesen 37 651 kiskereskedelmi üzlet és 1407 nagykereskedelmi vállalat működött. Élelmiszer kereskedés volt a legtöbb (11 357), ezután következnek a textilüzletek (1367), majd a cipőkereskedések (1076), gyógyszertár volt 958, bizományos üzlet 166. A kiskereskedelmi üzletekből 11 048 a földműves-szövetkezetek keretében volt, javarészt falusi Ids mindenes boltok. A legtöbb üzlet Szerbiában van, második e téren Horvátország, ez utóbbiban van a legtöbb bizományos üzlet is. Ez a kiskereskedelmi hálózat összesen 116 119 személyt foglalkoztat, egy üzletre tehát átlag 3,3 alkalmazott jut. Az elárusítók száma 73 676, legtöbb van az élelmiszer üzletekben. A tanoncok száma 13 296, ám itt már az ipari cikkeket árusító boltok vannak előnyben. Ezek ugyanis 3 522 tanoncot foglalkoztatnak, az élelmiszerüzletek pedig csak 2 454-et. A vegyes kereskedések viszont 7 320 tanoncot. Ha a forgalom statisztikáját tanulmányozzuk, akkor kiderül, hogy a kiskereskedések forgalma Horvátországban a legnagyobb. Az év tizenkét hónapja közül a december a legforgalmasabb, s január és február a leggyengébb. A gyógyszertárakban is a három őszi hónap a legerősebb. A mezőgazdasági termények kereskedelmi forgalmában kétségen kívül Vajdaság áll az élen. E forgalom országos összértéke tavaly 168,5 milliárd dinár volt, ebből 47,5 milliárd dinárt Vajdaság forgalmazott, mégpedig legnagyobb részét 37,7 milliárd dinárt a földművesszövetkezetek felvásárlása révén. A jószágforgalomban is Vajdaság vezet. Ennek összértéke, 46,9 milliárd dinár, országos viszonylatban az első a mezőgazdasági termények között. Vajdaságban a jószágforgalom 17,5 milliárd dinárral a második helyen áll. A legtöbb terményt természetesen az őszi hónapokban vásárolják fel, október e tekintetben a legforgalmasabb. Jószágforgalomban kisebb az ingadozás, de itt is október vezet. Jelentős tétel még az ipari növények forgalma. A gabonaneműek felvásárlásában országos viszonylatban első helyen a zombori járás áll, de szorosan követik a többi vajdasági járások, a topolyai és zentai kivételével, amelyek kisebb területüknél fogva az országos statisztikai kimutatásban lemaradnak. A zombori, zrenyanini és noviszádi járás tavaly körülbelül egyformán mintegy 2,2 milliárd dinár értékben vásárolt fel a’bori dnemüt, e jószágforilomban azonban a zombori járás egymagában többet forgalmazott, mint egész Makedónia, vagy Crnagora. Utána következik a mitrovicai és szuboticai járás, másfélmásfél milliárd dináros jószágforgalommal, majd a noviszádi,, verbászi, kikindai, zentai, és zrenjanini járás 1—1 milliárd dinárt meghaladó forgalommal. A baromfi és tojásforgalomban Vajdaság már elmarad egyes horvátországi és szerbiai járások mögött, s a zombori járásnak is csak a harmadik hely jutott. Ami pedig a tejforgalmat illeti, a vajdasági járások bizony erősen elmaradtak: a 11 vajdasági járás közül csupán a mitrovicai mutat fel jelentősebb számot. A kiskereskedelem összforgalma évről-évre emelkedik, 1954-ben még 460 milliárd dinárra rúgott, tavaly már elérte a 750 milliárd dinárt, (ebből csupán az élelmezési üzletek 159 milliárd dinárt forgalmaztak). A nagykereskedelem tavalyi forgalma 834 milliárd dinár volt. Ez a néhány kiragadott szám nagyjából ismerteti kereskedelmünk tavalyi helyzetét. Csupán annyit fűzünk még hozzá, hogy országos viszonylatban átlag 480 lakosra jut egy kereskedés — Szlovéniában minden 328-ra a forgalomból pedig egy-egy lakosra átlag 41 600 dinár jut — Szlovéniában 71 100 dinár. Ebből annyit kétségtelenül leszűrhetünk, hogy igazuk van azoknak, akik a kereskedelmi hálózat kiterjesztését és javítását követelik. S. oldal Automatizáció az iparban Gyorsan fejlődő ipara révén hazánk mindinkább a fejlett ipari államok sorába lép. A gyorsütemű fejlődés következtében éber figyelemmel kell kísérni — és a gyakorlatban alkalmazni is — a legújabb technikai vívmányokat. Az új munkamódszerek, felszerelések, gépek, jelentősen növelik a termelést, a munka termelékenységét, a termékeik minőségét és választékát, másrészt csökkentik a termelési költségeket, végeredményben tehát az iparcikkek árát. CSEKÉLY BEFEKTETÉSSEL JELENTŐS HASZON A jugoszláv ipart mai fejlődési foka arra készteti, hogy ahol csak lehet és gazdaságilag kifizetődő, bevezesse a termelés automatizálását. Iparunk elsőrendű feladata, hogy felhasználja az automata (önműködő) termelés gazdasági és technikai előnyeit. Az ipari vállalatoknak már meglévő üzemekben is, legalább részben be kellene vezetniök az automatikus termelést. Különösen fontos a pontos mérés és ellenőrzés bevezetése, valamint egyes munkafolyamatok gépesítése. A korszerűsítésnek ez a része nem kerül sokba, viszont jelentős hasznot hajt. Iparunknak az adott körülményeknek megfelelően mind nagyobb mértékben fel kell használnia a technikai lehetőségeket, újdonságokat. HOL ÉS MIKOR FONTOS AZ AUTOMATIZÁLÁS Az automatizálás különösen új üzemrészek építése és a meglévők korszerűsítése, javítása során igen fontos, mert korszerű technikai termelés el sem képzelhető nélküle. Különösen az élelmiszer- és vegyiparban, az olaj- és fémiparban, a papírgyárakban, a feldolgozó- és villamossági cikkeket gyártó iparban, egyszóval a sorozatgyártásra berendezkedett üzemekben fontos minél nagyobb mértékben önműködővé tenni a termelést. Ma már jogosan követelhető a lehető legnagyobb fokú automatizálás bevezetése mind az épülő üzemrészekben, mind a javítás alatt levőkben, és a tervezeteket felülvizsgáló szakbizottságoknak erre külön figyelmet kell fordítaniuk. BIZTOSÍTANI KELL A KORSZERŰ TERMELÉST A tervrajz-készítőket, műszaki rajzolókat is kötelezni kell, hogy egy-egy üzemrész, termelési folyamat vázolásakor tüntessék fel a legújabb külföldi és hazai felfedezések alapján lehetséges műszaki megoldást is. Csak így lehet iparunkban biztosítani a nagyméretű automatizálást és a legkorszerűbb műszaki folyamatok alkalmazását. E feladat megoldására különleges tervrajz-készítő szervezeteket kell létesíteni, a meglévő szervezetekben pedig az egyes iparágak számára külön tervező csoportokat. A DRÁGA BERENDEZÉSEK ÉS SZAKEMBEREK ALKALMAZÁSA Sok helyen nagy szükség van a számolási műveleteknek, a statisztikai adatok rendezésének gépesítésére. Gazdasági adottságainknak jelenleg talán a legjobban megfelel bizonyos műszaki számításokat végző központok felállítása a nagyobb ipari gócpontokban. E központok műszakilag feldolgozzák a hasonló üzemek munkaszervezési és vállalatvezetési adatait. Csak így kifizetődő a drága berendezések használata, és csak így lehetséges a szakemberek ésszerű felhasználása. A SZOLGÁLTATÁS ÉS A HAZAI ALKATRÉSZGYÁRTÁS A szolgáltatási (javítási) hálózat még fejletlen, és ezért nehéz zavartalanul üzemben tartani a gépesített, önműködő üzemrészeket és a termelést. A gépesítés, automatizálás széleskörű alkalmazása érdekében fontos, hogy fejlesszük a hazai alkatrésztermelést. Iparunk már sok alkatrész gyártási folyamatát elsajátította, csak ezt jónéhány érdekelt vállalat sem tudja, és ez is késlelteti a korszerűsítési folyamatot. A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK EGYBEHANGOLÁSA A termelés automatizálásának folyamata szükségessé teszi a kutatómunka egybehangolását a gazdasági adottságokkal, mert a műszaki kísérletezés, kutatás igen nagy kiadásokkal jár és minden szervezetlen, találomra végzett kutatás csak szükségtelen kiadás. A kiadások csökkentését szolgálja a nemzetközi kiállítások minél gyakoribb megrendezése (lehetőleg minden évben)., A különféle iparágak szakemberei itt megbeszélik a legújabb műszaki sikereket és megismerkednek az újabb találmányokkal, az automatizációs alkatrészeket gyártó üzemek pedig jó hírverést is csinálhatnak a nemzetközi kiállításon, mert rendszerint új alkatrészekről, nemrég elsajátított folyamatokról van szó, és nem csoda, hogy sokan még nem tudnak róluk. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy már elég sok alkatrészgyártó üzemünk van, és a kiállítás megszervezése, és a részvétel azon mindenképpen kifizetődő. A SZAKEMBEREK ÉS A MUNKÁSOK MŰSZAKI KÉPZÉSE Külön kell foglalkozni a szakemberek kérdésével. Ma már mind sürgősebb a műegyetemeken és egyes fakultásokon az automatizációval foglalkozó tantárgyak bevezetése. Ugyanakkor meg lehet szervezni a technikai személyzet és munkásság rendszeres szakképzését, és ismertetni kell a technika korszerű fejlődését. Úgyszintén fontos, a többi munkásnak is (különösen a munkástanács tagjainak) megismernie az automatizálás, gépesítés fontosságát, mert csak így lehetséges a korszerű termelési folyamatok merész, tudatos és gyors elsajátítása. A „KORSZERŰ ELEKTRONIKA" NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS Ljubljanában október 31-étől november 9-éig nemzetközi kiállítás lesz, „A korszerű elektronika" címmel. Csak akkor érezzük át igazán, mennyire fontos a kiállítások tartalmi tökéletesítése, és mennyire ráüti bélyegét egyegy ilyen kiállítás a korszerű automatizálásra és elektroniparra, ha a fenti tények figyelembevételével szemléljük hagyományos rádió- és villamossági kiállításainkat. Az ötödik nemzetközi kiállítás valószínűleg újabb meglepetéseket, újdonságokat tartó, gaz az ipari termelés további tökéletesítésére, megkönnyítésére, meggyorsítására. „ Pavle SEGULE ” lukavaci kokszoló