Magyar Szó, 1961. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1961-04-01 / 76. szám
r Szombat, 1961. IV. L Négy üst még nem konzervgyár neki hogyan vélekedik a moravicai szövetkezeti tanácsban Új tanácsot választanak április 23-án Négy üst még nem konzervgyár (kezdetnek jó), erről meggyőződtek Moravicán is, pedig néhány üsttel olyan ajvárt kotyvasztottak, hogy Noviszádon agybafőbe dicsérik, de mégsem konzervgyár. Nem, mert még sokat pepecselnek kézzel. Az ajvárból ítélve, látszik, hogy értenek a munkához, és néhány év alatt bizony sok tapasztalatra is szert tettek. A tudás azonban még nem elég, ha nincs megfelelő szerszám; ami van, az is elkopott, kivénhedt, múzeumba való. Nem is csoda, ha a szövetkezetnek ez a kis terményfeldolgozója veszteséggel zárta az esztendőt. A szövetkezeti tanácsban — a napokban tárgyalta a földművesszövetkezet zárszámadását — egyesek bizony meghökkentek, amikor ez a kisüzem új gépek beszerzésére, általában a terményfeldolgozó korszerűsítésére 30 milliót kért. Kellene egy magkiválasztó, szárleszedő gép, aztán néhány korszerűbb üst. Számításuk szerint 30 millióval annyira korszerűsítenék az üzemet, hogy áruja nemcsak a belföldi, hanem a külföldi piacon is megállná helyét. * — Mi, 30 milliót befektetni,hiszen vesztesége van?! — Éppen azért — mondta Patkány József, a szövetkezet tanácsának tagja. — Ha kevesebbet adnánk a feldolgozó korszerűsítésére, akkor nem érünk el vele semmit, akkor továbbra is pepecselünk és veszteségünk is tehet. Az új gépekkel azonban másként dolgoznánk. _ A szövetkezeti tanácstagok legtöbbje most is azt mondja, hogy így van. De azt is hozzáteszik, hogy a veszteség nemcsak a kivénhedt eszközök miatt van, hanem egyéb dolgok miatt is. Például a termelést sem idomították a feldolgozó, jobban mondva a piac követelményeihez. A rendelő több ízben viszszaküldte az árut, azzal, hogy nem egységes, kevert az uborka, vagy valamely konzervnek mellékíze van, szálkás a bab. Az átvételnél sem nagyon ügyeltek a minőségre, aztán a szárazság is hozzájárul ahhoz, hogy a konyhakerti növények nem lettek olyan „husósak”. — Úgy kellene csinálni, mint ahogy a paprikamalomban. Ott az átvételkor az átvevő, sőt maga az igazgató is bizony felhúzza a gumikesztyűt, és a kosár fenekére nyúl. Talán az is baj, hogy sok munkaerőt alkalmaztak. Az állandó munkaerő száma 43, az idénymunkásoké pedig 140—150. Ezekkel a kiöregedett gépekkel azonban nem lehet másként boldogulni, majdnem minden munkát kézzel végeznek. A szövetkezetnek csak a terményfeldolgozója és a gazdasága (a bérelt földek megmunkálását is végezte) zárta veszteséggel az évet, egyébként 28 millió nyereségük van. Legtöbbet hozott a konyhára a paprikamalom, 8 milliót, a géppark 3 milliót és a felvásárló osztály. A paprikamalom termékének 40 százalékát külföldön adja el. Különösen jó a géppark munkája. Nézzük, hogyan dolgoztak. Tizennégy traktoruk, négy kombájnjuk és 85 munkagépük van. 1766 holdat szántottak fel, 877 holdat bevetettek, 2207 holdat megfogásoltak. 1418 tonna terményt behordtak, 815 holdat megszórtak műtrágyával, 900 holdról betakarították a gabonát, 5602 órát töltöttek el a terménybetakarításban és 6320 órát más munkában. Ez leegyszerűsítve: a traktorok tavaly 179 napot dolgoztak. A bruttó jövedelme 26 281 000 dinár, anyagi költségek 15 865 000, a személyi jövedelem pedig 7 110 000 dinár volt. Summa summárum 3 306 000 dinár nyereségre tettek szert. Általában tehát jó munkát végeztek. Csak azt kifogásolják, hogy a műtrágyát rosszul szórták el. A szövetkezeti tanács munkájáról Sreier Imre igazgatóval és Bézi Sándorral, a szövetkezeti tanács elnökével beszélgettünk. — Tavaly tizenkét ülést tartottunk — magyarázza Bézi. — Úgyszólván minden kérdés napirendre került. Több ízben porondon volt a sertéstenyésztés fejlesztése, valamint az értékelésben észlelt panaszok. Ennek tulajdonítják azt is, hogy a tenyésztők az idén igyekszenek több fehérjedús takarmányt termeszteni, például több lucernát vetettek. Egy új társastermelés van kibontakozóban. Eddig ötven földművessel megkötötték az úgynevezett cseremunka-szerződést. Ez abból áll, hogy a szövetkezet felszántja a földműves földjét, műtrágyát, esetleg vetőmagot is ad, ennek fejében a földműves vállalja a szövetkezet kukoricájának ekézését, a műtrágya kihordását, amely eddig igen sok pénzbe került a szövetkezetnek. Hiszen egy-két zsák műtrágyával is kiküldték a traktort a földekre. Pedig egy traktor napi üzemeltetési költsége több mint 10 000 dinár. A szövetkezetben készülnek a tanácsválasztásra, 23-án tartják meg, eddig az üzemrészlegekben is megválasztják a munkástanácsokat. És ezzel még inkább kiterjesztik az önigazgatást. Rendszeresebb munka kezdődik. S a Preradából, — mert így hívják a terményfeldolgozót — konzervgyár lesz. P. E. Sreier Imre igazgató MAGTAR SZÓ 3. oldal 1 -J Ma kezdődik a népszámlálás Beográdból jelenti a Tanjug. Hazánkban ma megkezdődik a népszámlálás. A háború utáni időszakban ez már a harmadik összeírás, de az előzőeknél sokkal jelentősebb. Ebben az akcióban számos kérdésre kapnak feleletet nemcsak a lakosság száma, hanem a foglalkozás, szakképzettség, vagyoni állapot, jövedelmi forrás és még más kérdés tekintetében. Az összeírás reggel 7 órakor kezdődik és április 7-én este ér véget. Ez időszakban mintegy 100 000 összeíró segédkezik abban, hogy minden jugoszláv polgár kiállítsa a szükséges kérdőíveket. Fehér hibridkukorica Vajdaságban Vajdaságban mintegy 56 hektáron most ültetnek először fehér hibridkukoricát Bajmok és Szubotica közelében. A kísérlet célja, hogy kivizsgálják a lehetőségeket ennek a kukoricafajtának nagybani termesztésére. Egyelőre még bizonytalan, hogy az említett kukoricafajta kedveli-e majd a vajdasági éghajlatot, és termesztéséhez megfelelő-e a talaj összetétele. A kísérlet igen jelentős, mert az élelmiszeriparban és a világpiacon egyre keresettebb cikk a fehér kukorica. Ha a feltételek megfelelőnek bizonyulnak, akkor már jövőre jóval nagyobb területen termesztenek fehér hibridkukoricát. A lakosságé a szó A topolyai lakótestületek első lépései Egyszázalékos helyi járulék Március elején a Szocialista Szövetség tartományi végrehajtó bizottsága behatóan foglalkozott a városi és a falusi lakótestületekkel. Miután értékelték munkájukat, leszögezték, hogy ezek a társadalmi igazgató szervek rövid két esztendei tevékenységük alatt igen szép eredményeket értek el. Tartományunkban több mint 130 városi és több mint 350 falusi lakótestület működik, tanácsaiban 11 000 polgár van. Az új feladatokkal kapcsolatban a végrehajtó bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy mind a városi, mind a falusi lakótestületek feltétlenül bővítsék ki munkakörüket, mert csak így tölthetik be valóban feladatuikat. Falun, városon önálló szervezetté kell fejlődniök. E folyamat meggyorsításában nagy feladat vár a Szocialista Szövetség szervezeteire, elsősorban a községi bizottságokra és a helyi szervezetekre. A mostani időszakban igen jelentős, hogy a lakótestületek tervet dolgozzanak ki munkájuk bővítése szempontjából. Egy másik fontos kérdés, hogy a lakótestületekben valóban a lakók, a lakosság döntsön az őt érintő kérdésekről. Ez az álláspont kétségtelenül párosul azzal, hogy a népbizottság, az üzemek és általában a gazdasági szervezetek mellett a lakosság, a lakótestületek tagjai anyagilag is járuljanak hozzá közös ügyeik megoldásához, a társadalmi színvonal gyorsabb növeléséhez. Röviden, ez az általános helyzet és álláspont Vajdaságban a lakótestületekkel kapcsolatban. Tudnunk kell azonban, hogy vannak olyan kisebb városok, illetve nagyobb községek, ahol még nem alakították meg a lakótestületet, vagy ha meg is van, nem működik. Ez fokozottabb mértékben vonatkozik a falusi lakótestületekre, jobban mondva a helyi bizottságokra. ÖT LAKÓTESTÜLET Topolya éppen azok közé a községek közé tartozik, ahol a lakótestületek eddig nem működtek. Nézzük hát, mi a helyzet Topolyán? Földi Sándor, a Szocialista Szövetség topolyai községi bizottságának elnöke elmondotta, hogy eddig Topolyán egy lakótestület volt, az is nagyobbára csak papíron, mert részben anyagi eszközök híján, részben szervezési fogyatékosságok miatt, nem tudta munkáját kibontakoztatni. A Szocialista Szövetség behatóan elemezte a helyzetet, és úgy döntött, hogy Topolya számára legmegfelelőbb, ha a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek területén szerveznek lakótestületeket. Ezek szerint Topolyán négy lakótestület lesz, egy pedig Bajsán. Mindezt alaposan megtárgyalták a választók gyűlésein. A lakótestületi tanácsokat is megválasztották. Átlagosan 21—29 tag kerül egy-egy tanácsba. Április 4-én és 5-én tartják meg a lakótestületi tanácsok első ülésüket, ezen meghatározzák a feladatokat. Az értekezleten részt vesznek a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek vezetői is. Az elnök elmondotta azt is, hogy a lakótestületek kezdeti pénzelésére a lakosság egy százalékos helyi járulékot nyújt. Ez a százalék mintegy 23 millió dinárra rúg. A HELYI BIZOTTSÁGOK A topolyai kommunához tartozó települések egy részén eddig helyi bizottságok működtek. Helyi bizottság működik Orahovón, Gunarason, Nyegosevón és Mali Beográdban. A bizottságok egyik jellegzetessége az, hogy munkájuk nemcsak az említett településekre terjed ki. A gunarasi helyi bizottság például nemcsak gunarasi kérdésekkel foglalkozik, h hanem a falut környező más kisebb települések problémájával is. Jelenleg nerre szándékoznak a helyzeten változtatni, oly módon, hogy a kommunához tartozó minden egyes településen helyi bizottságot szervezzenek. Véleményünk szerint azonban erről mindenképpen az illető települések lakosainak kellene dönteni. Annyi bizonyos, hogy most kevesebb ember van bekapcsolva a helyi bizottságok munkájába, viszont az a cél, hogy minél többen saját maguk intézzék saját ügyüket. A HATÁSKÖRÖK A helyi bizottságok másik, jellegzetessége az, hogy még nem tisztázódtak a fogalmak hatáskörük szempontjából. A topolyai kommuna egyes települései nem tisztázták például a helyi bizottság és a népbizottság hivatalának hatáskörét. Ezért egyes helyeken a helyi bizottság úgy véli, hogy, valamilyen szempontból felettese a népbizottsági hivatalnak, másutt meg a hivatal tekinti magát a helyi bizottság irányítójának. Természetesen mindkét felfogás helytelen. A népbizottsági hivatal közigazgatási szerv, a helyi bizottság pedig társadalmi szerv, még akkor is, ha a falusi lakótestület területén lakó népbizottsági tagok kötelezően részt vesznek munkájában. Úgy véljük, hogy a topolyai kommuna helyi bizottságai munkatervének kidolgozása és a tevékenység kibővítése előtt feltétlenül tisztázni kellene: mi a helyi bizottságnak, mint a falusi lakótestület szervének feladata? A helyi bizottságok a topolyai kommunákban is csak akkor tudják tevékenységüket nagymértékben kibontakoztatni, ha az eddiginél szélesebb alapon, a lakosság nagyobb hozzájárulásával tevékenykednek. Munkatervek kidolgozásakor igen fontos, hogy sokoldalú munkát tervezzenek. Eddig ugyanis inkább csak a kommunális kérdésekkel foglalkoztak (egyes helyeken igen szép eredménnyel). A jövőben azonban kétségtelenül a közművelődési, egészségügyi és népjóléti kérdések is foglaljanak el fontos helyet a helyi bizottságok tevékenységében. M. J. 1 A beográdi kisipari kamara nagyszabású divatbemutatót rendezett a szakszervezeti otthon nagytermében. Több fővárosi vállalat bemutatta legújabb tavaszi-nyári újdonságait. A divatrevüt április 4-éig mindennap maegismétlik.