Magyar Szó, 1963. október (20. évfolyam, 270-300. szám)

1963-10-04 / 273. szám

4. oldal Tito látogatása hozzájárul a világbéke megszilárdulásához — hangsúlyozta Paz Estenssoro (Folytatás az 1. oldalról) még jobban megszilárdítják Bolívia és Jugoszlávia poli­tikai és gazdasági kapcsola­tait, ami nemcsak a két or­szágnak, hanem a világbéké­nek is javára válik. A hazai újságírókat főkép­pen az érdekelte, milyen be­nyomásokat szerzett Tito el­nök a bolíviai nemzeti forra­dalom eredményeiről. Kérdé­sére válaszolva elnökünk azt m­ondta, hogy véleménye sze­rint a bolíviai forradalmi mozgalom erőteljes lépések­kel halad előre. Ez a megál­lapítás elsősorban az ország gazdasági fellendülésére vo­natkozik, mert egy ország csakis ezáltal valósíthatja meg teljesen forradalmi cél­jait, és csakis,a gazdaság fel­lendítésével teremthet jólé­tet népe számára. Mivel Bolívia és a szom­szédos Chile között vitás te­rületi kérdések vannak, ame­lyeket régebben szerződéssel szabályoztak, de Bolívia most kétségbe vonja a szerződések érvényét, az egyik bolíviai újságíró megkérdezte, vajon a Santiagóban Tito elnök lá­togatása idején aláírt közle­ménynek az a szakasza, a­­mely szerint Chile és Jugo­szlávia tiszteletben tartják a megkötött szerződéseket, nem irányul-e Bolívia ellen. Tito elnök kifejtette, hogy Jugoszlávia teljesen pártat­­lan ebben a kérdésben, és az a véleménye, hogy mindkét részről erőfeszítéseket kel ten­ni a kérdés békés megoldására annál is inkább, mert Chilé­nek és Bolíviának hasonló nézetei vannak sok nemzet­közi kérdésről. Ami a chilei —jugoszláv közlemény emlí­tett részét illeti, Tito elnök kijelentette, hogy nem irá­nyul Bolívia ellen, hanem el­vi álláspontot fejez ki. A Tanjug munkatársa ez után megkérdezte Paz Estens soro elnököt, hogy vélemé­nye szerint Tito elnök láto­gatása mennyiben járult hoz­zá Jugoszlávia és Bolívia együttműködéséhez és a vi­lágbéke megszilárdításához. Estenssoro elnök azt válaszol­ta, hogy Tito látogatása rop­pant nagy jelentőségű Bolí­via és Jugoszlávia közeledé­se szempontjából. A jugo­szláv államfő látogatása nem csak azért jelentős, mert Jugoszlávia a gazdasági e­­gyüttműködés révén elősegí­ti Bolívia fejlődését, hanem azért is, mert a látogatás so­rán kifejezésre jutott a két országnak az az elszántsága, hogy megvédik a békét. A bolíviai elnök megjegyezte, hogy a kicsiny és közepes or­szágok, mint amilyen Bolí­via, nem játszhatnak döntő szerepet a nemzetközi prob­lémák megoldásában, de kö­telességük, hogy erőfeszíté­seikkel hozzájáruljanak eh­hez. Ezért nyílt és őszinte köl­csönös eszmecserét kell foly­tatniuk, és ebben az értelem­ben Tito elnök bolíviai láto­gatásának igen nagy nemzet­közi jelentősége van. jugoszláv származású nők pe­dig megajándékozták Jovan­­ka Brozt egy érdekes és érté­kes aranynyakékkel, való­ságos ötvösművészeti remek­művel, amelynek rajzai Bo­lívia őslakosságának, az in­teáknak életét és elpusztítha­tatlan civilizációját jelképe­zik. Küldöttség érkezett Tito üdvözlésér­e a bolíviai felvi­­­dékről, Ómra bányaközpont­ból is. A bányászok a felvi­dék lakosságának színpom­pás népviseletével ajándékoz­tak meg Tito elnököt. Min­den küldöttség vezetője kere­setlen szavakkal üdvözölte Tito elnököt. Elnökünk és fe­lesége szívesen teljesítete minden egyes csoport kéré­sét és lefényképeztette ma­gát vele. Az üdvözlésekre válaszol­va Tito elnök azt mondta, na­gyon örül, hogy a jugoszláv származású kivándoroltak meglátogatták. — Mi tudtuk, hogy azokban az államok­ban, ahova most ellátoga­tunk, mindenütt élnek jugo­szlávok — mondotta. — Na­gyon örülünk, hogy alkal­munk volt veletek találkozni, örülünk, hogy elhelyezked­tetek, megtaláltátok helyete­ket az országban, új hazát találtatok, de közben nem fe­ledkeztetek meg a régiről sem, amelyben apáitok és nagyapáitok éltek. Tito elnök ezután a felsza­badító harc nehézségeiről, a jugoszláv népek testvériségé­nek és egységének megterem­téséről, a szocialista építő­munkában elért eredmények­ről beszélt, majd beszédét a következő szavakkal fejezte be: „Már a háború alatt érte­sültünk, hogy Dél-Ameriká­­ban és a világ más részében élő földijeink szeretettel gon­dolnak hazájukra és elősegít s­tik harcunkat. Fogadjátok e­. E­zért hálás köszöneteinket.”­ ­ TITO ELNÖK FOGADTA A BOLÍVIAI SZAKSZERVEZETEK KÉPVISELŐIT’ Cochabambából jelenti­s Tanjug. Tito köztársasági elnök fo­gadta Bolívia Egységes Szak­szervezeti Szövetségének kül­döttségét, az ipari, építőipa­ri, vasúti, olaj­kitermelési és közoktatási dolgozók szak­szervezetének képviselőit. A küldöttség nevében Carlos Tobar, a munkásközpont fő­titkára üdvözölte Tito elnö­köt. Szeretettel megölette el­nökünket, Bolívia munkásai nevében díszoklevelet adott át neki és azt mondta, hogy Bolívia munkássága öröm­mel üdvözli Tito elnök láto­gatását, mert ebben Jugo­szlávia és Bolívia népei ba­rátságának és együttműködé­sének jelét látja. Tito elnök érdeklődött az Egységes Szakszervezeti Szö­vetség felépítése iránt, és a bolíviai szakszervezeti veze­tő kérdésére kijelentette, igyekszik lehetővé tenni, hogy minél előbb több bolí­viai munkás kapjon szakké­pesítést Jugoszláviában. A szívélyes beszélgetés so­rán a szakszervezet képvise­lői ismertették Bolívia gaz­dasági fejlődésének problé­máit, és hangsúlyozták, hogy nagy jelentőséget tulajdoní­tanak Jugoszlávia és Bolí­via műszaki és gazdasági együttműködésének. A beszélgetés során Tito elnök örömmel állapította meg, hogy a bolíviai szak­­szervezeti vezetők nemcsak szervezetük szűk problémái­val foglalkoznak, hanem szí­vükön viselik az ország gaz­dasági fejlődését is. Kijelen­tette, hogy Bolívia és Jugo­szlávia együttműködése erőt­t teljes ösztönzést kapott, vé­gül Jugoszlávia dolgozói ne­vében köszönetet mondott az üdvözlő szavakért és sok si­kert kívánt Bolívia munká­sainak hazájuk fejlesztésé­ben és a dolgozók jobb élet feltételeinek kialakításában. ÖTMILLIÓ DOLLÁROS BERUHÁZÁSI HITEL BOLÍVIÁNAK Cochabambából jelenti a Tanjug: Jugoszlávia ötmillió dollá­ros beruházási hitelt ha­gyott jóvá Bolíviának és a két ország árucsereforgalmá­nak erősítését célzó új keres­kedelmi szerződést kötött Bo­líviával. A beruházási egyezmény és a gazdasági együttműkö­désről szóló jegyzőkönyvet Koča Popovic külügyi állam­titkár és Vellarde bolíviai külügyminiszter írták alá a két küldöttség tárgyalásai után. Az ötmillió dolláros beru­házási hitelt Bolívia egy ví­zi erőmű felszerelésének és az állami bányavállalat vil­lamossági felszerelésének megvásárlására használja fel, azonkívül egy folyami hajót vásárolt több kis bőr­gyárat, gyümölcsfeldolgozó üzemet és egy öntödét sze­rel fel a Jugoszláviában vá­sárolt gépekkel. Jugoszlávia évi 3 százalé­kos kamattal tízévi törlesz­tésre folyósítja az ötmillió dolláros beruházási hitelt. A hitelen kívül Jugoszlávia mű­­­szaki segítséget is nyújt a tervezett ipari létesítmények felépítésére, elkészíti a szük­séges terveket, és szakembe­reket bocsát Bolívia rendel­kezésére az ország iparosí­tása felé tett első lépések támogatására. Az új kereskedelmi szerző­dés az 1954-ben megkötött és már elavult szerződés he­lyébe lép. Azzal a kölcsönös meggyőződéssel kötötték, hogy a két ország kereske­delmi forgalma bővülni fog, ha Bolívia segítséget kap termelési alapjának bővíté­sére. Jugoszlávia eddig kö­rülbelül százezer dollár ér­tékű árut szállított Bolíviá­ba, de csak jelentéktelen mennyiségű árut vásárolt eb­ben az országban. Az új ke­reskedelmi szerződés értel­mében Jugoszlávia ipán fel­szerelés és ipari áru ellené­ben 500 tonna kávét, körül­belül 2000 tonna gumit, bi­zonyos mennyiségű wolfra­­mot, ónt és cinket vásárol Bolíviában. A BOLÍVIAI NŐK KÜLDÖTTSÉGE JOVANKA BROZNÁL Cochabambából jelenti a Tanjug. Jovanka Broz fogadta a Nemzeti Forradalmi Mozga­lom coch­abambai női tagoza­tának küldöttségét. A tizen­hét tagú küldöttséget na­­gyobbára indián származású parasztasszonyok, gyümölcs­­árusok és munkásnők alkot­ták. Hosea Romero, a tagozat elnöke, virágcsokrot adott át Jovanka Broznak és üdvözlő beszédében azt a kívánságát­­ fejezte ki, hogy a bolíviai forradalmi nőszervezet és a jugoszláviai nőszervezetek között kapcsolat és együtte­s működés jöjjön létre. Jovanka Broz üdvözölte ezt a javaslatot és megígérte, hogy hazatérése után előse­gíti a bolíviai és jugoszláviai nőszervezetek kapcsolatának és együttműködésének meg­teremtését. Elmondta vendé­geinek, milyen nagy és fon­tos szerepet játszottak a nők Jugoszlávia népfelszabadító harcában, milyen jogokat szereztek a szocialista Jugo­szláviában, majd vázolta a jugoszláv nőszervezetek te­vékenységét. A küldöttség tagjai ezután ismertették a bolíviai nők problémáját, amelyek a leg­szorosabban összefüggnek az ország gazdasági elmaradott­ságával. Bizalmukat fejezték ki Estenssoro elnök Nemzeti Forradalmi Mozgalma iránt, és kifejtették, hogy az elnök már végrehajtotta az agrár­reformot, államosította a nagy ónbányákat, szavazati jogot adott a nőknek és ezért a bolíviai nők remélik, hogy ha kitartóan tovább folytat­ják harcukat, kivívják jobb életfeltételeiket. •A látogatás végén a kül­döttség tagjai szeretettel megölelték Jovanka Brozt és úgy búcsúztak tőle. Délután Jovanka Broz teát adott Paz Estenssoro elnök felesége tiszteletére. A teán részt vett több miniszter fe­lesége is és Cochabamba nő­szervezeteinek vezetői. Keresetlen szavak, szívből jövő ajándékok... A jugoszláv kivándoroltak elnökünknél Cochabambából jelenti a­­Tanjug. Szerdán délután Tito elnök találkozott a Bolíviában élő jugoszláv kivándoroltak kép­viselőivel. Az ország minden részéből Cochabambába se­reglettek családtagjaikkal, hogy kezet szorítsanak ven­dégükkel, megajándékozzák, elbeszélgessenek vele, és elis­merésüket nyilvánítsák nagy művének, a jugoszláv népek egységének megteremtésé­nek. Bolíviában nincs sok jugo­szláv kivándorolt, de azért az ország minden részében ta­lálható néhány. Nagyobbá­­ra halászok és mezőgazdasá­gi munkások, és egyszerű sz­a­vakkal tolmácsolták Tito el­nöknek otthonmaradt társa­ik meleg üdvözletét. Jure Domic, a fővárosban, La Pazban élő jugoszláv ki­vándoroltak nevében a kö­vetkező szavakkal üdvözölte Tito elnököt: „Minden jugoszlávnak be­csületére válik, ami nemrég Jugoszláviában lejátszódott. Az egész világon híre ment amikor Tito elvtárs tenver­re kelt Partizánjaival, hogy felszabadítsa hazáját a bar­bár fasisztáktól és a hazaáru­lóktól, az usztasáktól és a csetnikektől. Tito elvtársról feljegyezte a történelem, hogy felszabadította népét, ma pedig az egész világon ismerik nevét és tudják ró­la, hogy kiragadta népét az elmaradottságból.” Hasonló szívélyes és egy­szerű szavakkal köszöntöt­ték Tito elnököt a trópusi vi­déken fekvő Santa Cruzban élő jugoszláv kivándoroltak és egyben megajándékozták egy olyan szerkezetnek a ki­csinyített másával, amely­nek segítségével sót nyernek a cukornádból. Az ifjúság képviselői fényképalbumot adtak át Tito elnöknek, a MAGYAR SZÓ A Fülöp-szigetek egyelőre nem ismeri el a Malaysiai Államszövetséget ÚJABB MEGBESZÉLÉSE­KET KÖVETEL A MANILÁI KORMÁNY A Fü­löp-szigeti külügymi­nisztérium tegnap nyilvános­ságra hozott közleménye sze­rint a kormány egyelőre tar­tózkodik a malaysiai kor­mány elismerésétől. A Fülöp-szigetek kormá­nya követeli, hogy a Malay­siai Államszövetség írásban kötelezze magát az augusz­tusban megkötött manilai e­­gyezmény feltételeinek elfo­gadására, és hogy fogadjon el meghatározott ügyrendi eljárást a Fülöp-szigetek észak-borneói területigényei­nek rendezésében. Követelik továbbá, hogy a Malaysiai Államszövetség ve­gyen részt a tervezett Maphilindo föderáció újabb megbeszélésén, amelyen meg­erősítik Maphilindo megala­kításáról szóló határozatot. MONGÓLIA FOKOZOT­TABBAN BEKAPCSOLÓ­DIK A KGST-BE Tanácskozás a távlattervek összeegyeztetéséről Ulánbátorból jelenti a TASZSZ. A Mongol Forradalmi Nép­párt központi bizottsága po­litikai bizottságában tegnap tárgyalás folyt a bolgár, ma­gyar, keletnémet, lengyel, szovjet és csehszlovák kor­mányküldöttségek vezetői kö­zött. A küldöttségek részt vettek a 20 éves mongol táv­lattervnek a KGST tagálla­mai távlatterveivel való ösz­­szeegyeztetéséről szóló ta­nácskozáson. A megbeszélésekben a leg­magasabb rangú mongol ve­zetők vettek részt, élükön J. Cedenballal, a Mongol For­radalmi Néppárt központi bizottságának első titkárá­val, , a mongol miniszterta­nács elnökével. A küldött­ségek tiszteletére Cedenbal tegnapelőtt este fogadást adott. Péntek, 1983. október 4. Lima vász­a Titót Bolíviából útban Mexikó felé Tito elnök megszakítja útját Limában és néhány ki­lométernyire a fővárostól; a limai repülőtéren találkozik Peru elnökével, Beloanda Te­­rre-vel. A perui sajtó nagy figyel­met szentel a két államelnök találkozásának. Az Ultima Hora című lap „Belvanda ta­lálkozik Titóval” címmel je­lenti be Tito elnök érkezését. A két elnök csak rövid, kö­tetlen beszélgetésre találko­zik, találkozásuknak mégis nagy jelentőséget tulajdoní­tanak, mert a perui sajtó­­megítélése szerint Tito elnök­­ latin-­amerikai látogatása az­­ országok együttműködését és a világ békéjét szolgálja. Tito elnököt teljes tiszte­letadással fogadják a limai repülőtéren. A találkozás Pe­ru elnökének személyes kí­vánságára történik. Perunak ugyanis nincs diplomáciai kapcsolata Jugoszláviával. Rövid időzés után Tito el­nök a limai repülőtérről foly­tatja útját Mexikóba. A Tan­jug értesülései szerint helyi időszámítás szerint csütörtö­kön az esti órákban érkezik mexikói területre. Kennedy és Haile Szelasszié megbeszélései Támogatják a gyarmatok felszabadulását Washingtonból jelenti az AP­ Reuter. Külföldi hírügynökségek jelentései szerint tegnapelőtt este Washingtonban közle­ményt adtak ki Kennedy a­­merikai elnök és Haile Sze­lasszié etióp császár kétna­pos tárgyalásáról. A közle­mény szerint a két állam­férfi megbeszélései során fog­lalkozott a világbéke, a gaz­dasági fejlődés és az afrikai problémák fontos szempont­jaival, valamint az afrikai törekvésekkel. Kennedy elnök és Haile Szelasszié császár támogatja a függő területek jogát a szabadságra és függetlenség­re. A két államférfi kifejez­te reményét, hogy az afrikai kontinens szabadsága az ad­­disz-abebai csúcsértekezleten megalakított Afrikai Egység Szervezetének programja ré­vén megvalósítható. A két államfő a közle­mény szerint támogatja az afrikai egységet és a világ­­szervezetet. Kennedy elnök egyetért azzal, hogy bővíte­ni kell az amerikai—etióp kapcsolatokat, és gondosan tanulmányozni kell azt a ké­relmet, hogy az USA gazda­sági segélyt nyújtson Etió­piának. A két államférfi ugyancsak kifejezte megelégedését az eddigi etióp—amerikai vi­szony fejlődése fölött, és megerősítette azt az óhaját, hogy tovább folytatja a szo­ros együttműködést a közös érdekű területeken. Kennedy elnök, amint te­heti, ellátogat Afrikába — ál­lapítja meg a közlemény. ÚJABB KALÓZTÁMADÁS KUBA ELLEN Havannából jelenti a TASZSZ. A kubai forradalmi fegy­veres erők minisztériuma köz­leményt adott ki egy újabb kalóztámadásról. Tegnapelőtt este egy hajó Kuba észak­keleti partján megtámadott egy fűrésztelepet, majd é­­szaki irányba eltávozott.

Next