Magyar Szó, 1964. június (21. évfolyam, 150-179. szám)

1964-06-01 / 150. szám

Hétfő, 1964. június 1. ünnepség Trbovljén a bányászfelkelés 40. évfordulóján Trbovljén tegnap a községi Jekupstina ünnepélyes ülé­sen emlékezett meg a trbov­ljei bányászok fegyveres ösz­szeütközéséről, a fasiszta Jugoszlávia Nacionalista Szer­vezet taga­ival, 1924. június 1-én. A 40. évfordulón az összeütközésben részvevő bá­nyászokon kívül ott volt még Miha MARINKO, a Szlovén Kommunista Szövetség köz­ponti vezetőségének titkára, Szocialista Szövetség főbizott Vida TOMSIC, a Szlovén­ságának elnöke, Viktor AV­­REJ, a Szlovén Végrehajtó Tanács elnöke és a Szlovén társadalmi és politikai szer­vezetek képviselői. Megkezdődött az amatőr színjátszók 5. találkozója A vendéglátó város ezúttal is Kikinda A vajdasági amatőr szín­játszók az idén már ötödíz­­ben sereglenek össze Kikin­­dán, a Kikinda pedig szin­tén ötödízben fogadja ünne­pélyes külsővel és igaz ven­déglátó szeretettel a találko­zó együtteseit, részvevőit. Az idei találkozó május 30-tól június 8-ig, tart. Szombaton este a Szerb Népszínház ven­dégjátékával nyitották meg az ünnepséget. Koldusoperá­ját mutatták be, óriási siker­rel. A városban fesztiváli han­gulat,, uralkodik. A fogadta­tás itt Kikindán sokkal csa­ládiasabb, melegebb, őszin­tébb mint az általában a fesztiválokon lenni szokott. Az itt tapasztalt lelkesedés, sürgés-forgás, tömegesség, a dísz és az ünnepi hangulat­nyi Szövetsége 340 aktív ama­tőrszínjátszás kora minden ilyen fajta híresztelés ellené­re sem járt le, sőt, dereka­san állja a sarat a televízió, a film, a hivatásos színhá­zak vidékjárása mellett is. Sokan meglepődve veszik tu­domásul azt is, hogy az Amatőrszínházak Tartomá­­nyi Szövetsége 340 aktív ama­tőr együttest tart nyilván, és 100 olyat amelyek időnként lépnek a közönség elé egy­­egy színdarabbal. Említésre méltó az is, hogy a kikindai találkozót megelőző községi és járási szemléken több mint 150 együttes lépett fel és versenyezett az elsőbbsé­gért. A megnyitó is ünnepélyes volt, Dejan GAVRIĆ a Szo­cialista Szövetség községi bizottságának elnöke köszön­tötte a találkozó részvevőit és méltatta az amatőrszín­­játszás jelentőségét. A találkozó műsora: Teg­nap délután a zrenjanini If­júsági Tribün együttesét, az esti előadáson pedig a pan­­csevói Ifjúsági Tribün szín­játszóit láttuk. Ma este a zombori Petőfi Sándor Kul­­túregyesület műkedvelői lép­nek fel. Kedden este a Srem­­ska Mitrovica-i városi amatőr színház, szerdán pedig a vin­kövei amatőrszínház mutat­kozik be a közönségnek, csü­törtökön a becsei májusi já­tékok legjobb gyermek együt­tesét látjuk. Csütörtökön a zrenjanini Madách színház Nušić: Hatalom című darab­jával lép a közönség elé. P­énteken a kulai amatőr­színház, szombaton a vendég­látó kikindai együttes, va­sárnap este pedig a római népi tánc- és dalfesztivál legjobb együttese lép fel. (sz) Rendszeresített tapasztalatcsere és nemes vetélkedés a suboticai járás építőmunkásai között A zombori Ingra és a su­boticai Integral építővállala­tok szakszervezeti csoportjai tavaly jutottak arra a gondo­latra, hogy szoros együttmű­ködéssel sok közös problé­mát megoldhatnának, és egymás közötti vetélkedéssel hasznos szórakozást biztosít­hatnának az építőmunkások számára. Múlt év decemberé­ben került sor az első ilyen találkozóra. A Szakmai ta­pasztalatcsere után sportver­senyeket rendeztek a két vál­lalat labdarúgói, tekézői, cél­lövészei és sakkozói. Ennek a találkozónak a tapasztala­tai alapján elhatározták, hogy kiszélesítik az együtt­működést a járás valamennyi építővállalata a kisipari épí­tőüzemek és a szervizek dol­gozói között. Ebből a célból a közelmúltban tanácskozást tartottak Suboticán, és meg­alakították az együttműkö­dést szervező bizottságát. Elhatározták, hogy június folyamán nagy tanácskozást tartanak a járás valamennyi szakmai vállalatának igazga­tói, szakszervezeti vezetői, a munkástanácsok, az igazgató­bizottságok elnökei és a KSz üzemi csoportjai titkárainak részvételével. Cél: tapaszta­latcsere az életszínvonal e­­melése, a szabad­idő meg­szervezése és a különböző vetélkedések megszervezése. Úgy tervezik, hogy a járás építőmunkásai számára min­den tavaszon kulturális ver­senyeket, az őszi idényben pedig sportversenyeket szer­veznek. Valamennyi vállalat részvételével közös alapot lé­tesítenek ezeknek a rendez­vényeknek a pénzelésére. A kezdeményezés annál ér­dekesebb, mert ez az első ilyen szakmán belüli járási jellegű sokoldalú együttmű­ködés. A szervezők remélik, hogy idővel ugyanilyen ak­ció indítható tartományi szín­­en is-­ fr.) Megfontolt vásárlás Lassan és nagy szakértelemmel jártam a piacot. Itt is, ott is megálltam. Fölényesen néztem el a zöldsaláta he­gyen, a kihívóan pirosló retkek és a szembetűnően pöf­­feszkedő újkrumpli-rakások felett. Reggel fél kilenckor csak egy szegényes szegfűcsokrot és az üres hálót szo­rongattam a kezemben. Melegen sütött már a nap. Vé­gül is elhatároztam, hogy egy-két csomó retket veszek és tíz tojást vacsorára.­­ — Ugyan kérem, ne lötyögtesse azokat a tojásokat. Frissek. Hisz csak három napig gyűjtöttem. — Egy kicsit megszeppentem, fizettem, és meg se néztem a jó asz­­szonyt. Hazafelé fölengedett az a szorongó érzés. Sőt. Szép, nagyfajta retket kaptam, huszonötért, amit har­mincöt-negyvenért árultak, és a tojásért sem fizettem huszonnégy-huszonötöt, hanem huszonhármat. Eltelt a nap, s míg gyorsforralón melegedett a víz, én kedveskedve közöltem férjemmel, hogy vacsorára lágy­tojás és retek lesz. Hát nem lett. Felforrt a víz, férjem­ kezében a karórájával (mert ugye csak három percig szabad a tojást a vízben hagyni) a gyorsforraló mellé ült, én pedig vigyázva tettem mai vásárlásom gyöngyszemeit a gőzölgő vízbe. Fölösleges volt a nagy előkészület. Né­hány másodperc után egy halk pattanás, s förtelmes bűz. Férjem már régen a teraszon állt, kint az esőtől párás, friss levegőben, de én csak­ a lábast néztem­, nem tudtam elhinni, hogy a tojások egyszerűen romlottak, hogy a szál­lás nagyreményű kotlósa alól kerültek az én lábasomba. Amíg a szemetes kannák felé mentem, eszembe jutott egy téli délután, amikor az önkiszolgálóban lengyel tojást vásároltam. Igen, az is romlott volt. Félszeg panaszomra azt válaszolták, hogy a fagyasztott tojást nem való meg­főzni. (Akkor három percnél tovább főztem.) Már régen megvacsoráztunk. Kiki a könyvét lapoz­gatja az éjjeli lámpa eltompított fényénél, de az én gon­dolataim kiosonnak a szabályos fekete sorok rengetegé­ből. Lehet, hogy szakmát változtatok. Fejlett érzékem van a rossz tojás vásárlásához, mint a kereskedelmi felügye­lőség egészségügyi osztályának munkatársa valószínű, hogy jelentős sikereket érnék el. Azt elfelejtettem megmondani, hogy a — nyilván, a pulton frissre locsolt — retek, kéthetes és fás volt. K. Zs. MAGYAR SZÓ Átadták a forgalomnak a Novi Sad-i új vasútállomást (Folytatás a 1s 1. oldalról) mástanácsának elnöke átadta az új létesítményt a munka­­közösségnek igazgatásra, Dobrivoje Manojlov, a vál­lalat igazgatója pedig mol­­kruševaci Október, 14. gép­teljesítményét, amelynek ti­zennégy hónap alatt (16 vál­lalat közreműködésével) si­került befejeznie az épüle­tet. Elmondta, hogy a vasút­állomás épülete 820 millió di­nárba került, az egész léte­sítmény ára pedig megköze­líti a kétmilliárd dinárt. Az új állomás utasforgalmi te­rülete 1600 négyzetméter (a régié 200 négyzetméter), a felvételi épület területe 8000 négyzetméter, az egész léte­sítményé pedig — beleértve a vágányhálózatot — tízezer négyzetméter. Subotica és Belgrád között nyolc kilo­méterrel, illetve 15 perccel rövidebb lett az út, a Novi Sad—Subotica szakasz pedig 99 kilométerre csökkent, s ezzel más, olcsóbb illeték lesz érvényes ezen a szaka­szon. Stevan DORONJSKI, a köztársasági végrehajtó ta­nács alelnöke, a nagy csar­nok előtt elvágta a szalagot, és ezzel hivatalosan is átad­ták rendeltetésének az­­0J vasútállomást. Röviddel ezután a régi állomás felől befutott a Bel­­grádba induló személyvonat, és tíz óra 38 perckor folytat­ta útját. Ez volt az első vo­nat amely az új vasútállo­másról indult. Egyébként, amit arányok­ban, kényelemben, vasúti technikában és biztonságban ma megvalósíthatunk, az mind megtalálható itt, ebben az európai rangú márvány­épületben. Sz. Stevan Doronjski, a köztársasági végrehajtó tanács alelnöke átadja a forgalomnak az új állomást javítóműhellyel a traktorhoz Képek a belgrádi műszaki vásárról 422 hazai és 746 külföldi vállalat és cég állít ki a VIII. nemzetközi műszaki ki­állításon Belgrádban. Az a­­lábbiakban ízelítőül bemuta­tunk néhány újdonságot, a­­melyet a kiállításon láttunk. MOZGÓ JAVÍTÓMŰHELYEK Leállt a traktor! Éppen a mezőgazdasági munkák legnagyobb sürgeté­se közepette. Nem lehet vele mozdulni sem előre, sem hát­ra. Mire a traktorvezető be­megy a tíz kilométerre fek­vő gépállomásra, s onnan ki­jön egy másik traktor, az be­vontatja a műhelybe, addig­ra eltelik egy egész nap. A műhelyben azután másnap már könnyű a dolog, ott van mindenféle szerszám, egy-két főre megtalálják a hibát és megjavítják a traktort. Há­rom-négy óra alatt kész az egész. Az egész javítás miatt ta­lán két napot vagy ennél töb­bet is vesztegel gép és gép­vezető egyaránt. De az még csak a kisebb baj, hogy nem dolgoztak, a nagyobb az, hogy nem volt másik trak­tor amit beállíthattak volna szántani, vetni vagy aratni. Nagy baj, nagy baj, dehát mit lehet ez ellen tenni? És lehet-e egyáltalán valamit tenni. Úgy látszik lehet! Legalábbis ezt állítják a kruševaci Október 14 gép­gyár szakértői. A gyárban ugyanis mozgó gépjavító ál­lomást állítottak össze, a­­mellyel ide-oda lehet járni, s amelyen mindenféle javítást elvégezhetnek a saját készít­ményű traktoraikon és e­­gyéb járműveken. Négyféle ilyen javítóműhelyt készítet­tek, és mutatnak be a kiállí­táson. A legkisebbet Crvena Zastava terepjáró kocsira sze­relték, ára 6,5 millió dinár. A nagyobb javítóműhelyeket FAP és TAM járművekre szrelték, ezeknek ára 7,5 mil­liótól 25 millióig terjed. A ké­szítmény iránt külföldi vá­sárlók is érdeklődnek. KIS SZERSZÁMOK A NAGY VÁSÁRON Az óriási gépek, emelőda­­ruk, járművek, hatalmas au­tomatizált elektromos anyag megmunkáló szerkezetek tömkelegében egyszerre csak a szemünk elé tűnik egy tu­cat kasza. Közönséges, ná­lunk is használatos kézi ka­sza. A slovengradeci kasza­gyár készítménye. A közvetlen közelben egy­azon ügyviteli szövetségbe egyesülve (Fužinar) állít ki 12 szerszámkészítő szlovéniai gyár. Az említett slovengra­deci kiállít még krómozott vágóhídi kellékeket is, de sokkal nagyobb érdeklődést keltenek a hazai használatú szerszámok, amelyeknek se szeri, se száma. Van ott min­denféle lapát, ásó, kerti szer­szám, ezeregy féle kézi kala­pács, fúró, fűrész, gyümölcs prés, permetezőgép, csákány, harapófogó stb. Felületes szemlélő köny­­nyen azt hihetné, hogy ezek­re a szerszámokra már csak itt-ott van szükség, hiszen a gép helyettesíti őket minde­nütt. A való helyzet egészen más. A kiállítók ugyanis — ismert és kevésbé ismert gyá­rak, kovácsszövetkezetek, műhelyek, — szinte kivétel nélkül üzemük rekonstruálá­sát tervezik s egyben azt, hogy ezzel megkétszerezik a termelést. HÁZTARTÁSI újdonság Az elmúlt télen nagyon sok baj volt a tüzeléssel. Sokféle okot találtak már ar­ra, miért kellett fázni annyi embernek, vagy ha nem is fázni, akkor kétszeres áron megfizetni a szenet, csak­hogy legyen. Többek között elmondták már azt az okot is, hogy a baj egyik kútfője az, hogy mindannyian szén­nel tüzelünk. Ha nincs szén, akkor nem tüzelünk. A villa­mos fűtőtestek úgy ahogy pó­tolják a szénhiányt, ha be nem üt valami huzamosabb hi­deg, amitől befagynak a ví­zi erőművek s bevezetik az áramkorlátozást. Falun még akad egy-két kéve szárízik, vagy kukoricacsutka, s azzal befűthetnek a bányakemen­cébe, ha van még, de mivel tüzeljen a városi ember? Nem piszkolhatja a szobát ilyesmivel. Mivel? Olajjal! Igen, olajjal, mégpedig kő­olajjal. Mostanában szinte napról napra írnak az újsá­gok arról, mennyi kőolajat termelünk évente, s ez a mennyiség állandóan növek­szik. A kőolaj pedig nemcsak arra jó, hogy lepárolják és üzemanyagot készítsenek be­lőle a motorokhoz, hanem fű­tésre is nagyon alkalmas. Csak persze megfelelő kály­ha kell hozzá. Ilyen naftafűtéses kályhát készít a Stara Pazova-i Li­­fam gyár. A kályha kivitele­zése igen ízléses, több­féle színben és burkolattal készí­tik,­ úgyhogy bármilyen bú­­torzatú szobába beillik. Nagy előnye, hogy nem sugározza a meleget, hanem a levegőt melegíti, tehát bútordarab közelébe is állítható, nem tesz benne kárt. Ára 52 000 dinár, üzemeltetése pedig kö­rülbelül annyiba kerül, mint egy nagyobb villanyme­legítőé. Üzemanyag a Jugo­petrol üzleteiben kapható. A kályhának előnye még, hogy nem piszkol, könnyen kezel­hető és alig kormoz. M-n 3. oldal A csókaiak a húsfeldolgozásban kiemelkedő eredményt értek el A csókai kombinát kommu­nistáinak tegnapi értekezle­tén a szervezet 316 tagja vett részt. KOBREHER András titkár vázolta a gazdaság kommu­nistái tavalyi tevékenységé­nek eredményeit és a soron következő feladatokat. Hang­súlyozta, hogy a község gaz­dasági szervezeteinek egy­ kombináttá való átalakítása a vártnál is jobban beváltot­ta a hozzá fűzött reménye­ket. A termelés lényegesen növekedett, a társadalmi össztermelés értéke megha­ladta a 12 milliárd dinárt, a­­mi pedig csaknem 3 milli­­árddal nagyobb az előző év­ben megvalósítottnál. Ennek alapján a kombinát idei ér­téktervét a tavalyihoz képest 16 százalékkal növelte, azaz 14 milliárd 8 millió dinárra. A beszámolót követő vitá­ban felszólaltak: Pasko RO­­MAC, Arso BUDOVALCSEV Zarko ZUPINSKI, VARGA Ferenc, BRKIC Milenko ag­­ronómus, BALÓ György mér­nök, BARTUS József stb. Vé­gül megválasztották a szer­vezet 11 tagú új vezetőségét. Tagjai: KOBREHER András, GALIC Todor, BARTUS Jó­zsef, STEPANOVIC Borka, DANKO Ferenc, GVOZDIC Uros, VINARZ Ivan, HÉDER József, MIZDRAG Stana, VARGA Ferenc és JOVA­­NOV Milan, Th. M.

Next