Magyar Szó, 1965. június (22. évfolyam, 148-177. szám)

1965-06-01 / 148. szám

TALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK Kedd, 1965. június 1. XXII. évf. 148. (6466.) szám ARA­­­DINAR A Duna apad­t a veszély marad ! BTR cse­tornam­álleicit­a mentesítő szolgáltata 800 millió dináros munkát végzert Óriási erőfeszítések a gátak megerősítésén A magyar határtól Novi Sadig a* emberek tiá ee­­rei dolgoznak a Duna-töltés erősítésén. A csatorna­­vállalat minden szakembere és gépe hetek óta a töl­téseken van, munkában vagy pedig állandó készen­létben. A vállalat eddig 8­00 millió dinárt érő munkát végzett az árveszély elhárításán, nem számítva az elhasznált anyag értékét. Tito elnök távirata Burgidához Josin Broz Tito köztársasá­gi elnök a következő távira­tot küldte Habib Burgibának, Tunézia köztársasági elnöké­nek: „A Tunéziai Köztársaság függetlenségének évforduló­ja alkalmából Excellenciád­­nak Jugoszlávia népei, vala­mint a magam nevében a leg­­őszintébb jókívánságaimat küldöm. A baráti tunéziai népnek boldogulást, Önnek pedig sok sikert kívánok”. „ A víz lassan apadni kezd, a veszély azonban nem csök­ken. A töltéseken fokozott éberséggel kell őrködni, mert a közel két hónapja tartó áradás átáztatja a töltéseket, s mind több helyen átszivá­rog a víz. A gátak megvédé­sére mindent megtesznek, a legmesszebb eső szakasznak is van telefon- és rádióösz­­szeköttetésük a tartományi árvédelmi parancsnokság­gal. Működésük tökéletessé­gét a szombati plavnai eset igazol­ja. Késő este jelentet­ték ebből az eldugott falu­ból, hogy átszivárog a víz, s éjjel 11 órakor már több teherkocsi, traktor, 150 mun­kás és Franja BASIC, a DTD 1 fiókjának igazgatója, a hely­színen voltak. Főleg Basic mérnöknek köszönhető, hogy a veszélyt egyelőre elhárí­tották. Habár pillanatnyilag nem fenyeget gátszakadás veszé­lye, Vajdaság felkészült a második árvédelmi vonal gyors megépítésére. A ma­gyar határ közelében már eddig is több ezer köbméter, gátépítéshez szükséges anyag volt felhalmozva, s most kö­rülbelül még annyit halmoz­tak föl arra az esetre, ha a magyar szakaszon gátsza­kadás történne. A Vajska— Bodani—Plavna közötti má­sodik védelmi vonalon mint­egy egymillió köbméter föl­det kell beépíteni, s ez a munka a DTD vállalat szak­embereire és gépeire vár. Plavna környékén a ta­lajvíz miatt ki kell üríte­ni több száz házat, főleg tanyákat és a Labudnja­­ča birtok egy részét, ame­lyen sok jószág is van. A kilakoltatás és a jószág elszállítása azonban ne­hézségekbe ütközik, mert az a kevés szállítóeszköz, ami a birtokon van, a gáterősítéshez kell. Java­solták a vágóhidaknak, hogy a birtok mintegy kétezer hízóját azonnal vegyék át, és hogy a tar­tomány t­árvédelmi pa­rancsnokság segédkezzen mentésükben. Hétfőn tovább erősítették a nyúlgátakat Palánka és­­ Novi Sad környékén: Palán­kén, Begečen, a Novi Sad-i I Duna-parti sétányon, Kovilj­ban, Kamenicán és Karlov­­cin. Begec közelében a ha­tár egy részén eddig sem­milyen töltés nem volt, de nem is kellett, most azon­ban már csak néhány centi­méterre van a víz szintje a szántóföldekétől, sőt néhol már fölébe is emelkedett, s itt sürgősen nyúlgátat épí­tettek, ez azonban meglehe­tősen gyenge, mert nem volt szakértő, aki irányította vol­na a munkát, a község ki­(Folytatása a 3. oldalon) Majd h harminckilencmilliárd dinár a tartalékalapokban A Szerb Szkupstina népj­óléti-egészségügyi tanácsának ülése A Szerb Szkupstina népjóléti-egészségügyi tanácsa tegnapi ülésén elfogadta a köztársasági társadalombiz­tosító közösség tavalyi tevékenységéről szóló jelentést és idei munkatervét. A képviselők szerint a társada­lombiztosítás területén az elmúlt évben jelentős ered­ményeket értek el. A köztársasági társadalom­biztosító közösség tartalék­­alapja a múlt év végén 38 milliárd 700 millió dinár volt, a kommunális közösségek tartalékai pedig 20 milliárd dinárt tettek ki. A társadalmi könyvviteli szolgálat jelentése szerint egyébként a társadalombizto­sítási alapok növekedésének irányzata az év első negyedé­ben is folytatódott. A társa­dalombiztosítási alapok bevé­tele ebben az időszakban 178 milliárd dinár volt, azaz 35 százalékkal több, mint tavaly.­­ A bevételek az év első negye­dében 15 milliárd dinárral szárnyalták túl a társadalom­­biztosító szolgálat kiadásait. Nem emelhető a tej kiskereskedelmi ára A Szövetségi Végrehajtó Tanács határozata alapján a tejtermeléssel foglalkozó munkaszervezetek, tehenésze­tek literenként 30 dináros prémiumot, kapnak a saját gazdaságukban termelt tej és­­ 10 dinárt a magántermelők-­­kel kooperációban termelt tej literje után. A határozat jú­nius elsején lép életbe. A tehéntej minimális felvá­sárlási árára vonatkozó ha­tározat végrehajtását azon­ban elhalasztják és a megnö­velt prémiumot a minimális­­ felvásárlási ártól függetlenül megerősítik. Mivel ezzel kap­csolatban semmi alapja nincs a tej és a tejtermékek kiske­reskedelmi áremelésének, a Szövetségi Árintézet­ nem fog hozzájárulni a tej és tejter­mékek ilyen árának emelé­séhez. Tito elnök a Szovjetunióba látogat Június második felében a szovjet kormány ,és az SZKP Elnökségének vendége lesz Sukarno üzenete elnökünkhöz Josip Broz Tito elnök fo­ f­gadta Subijaki indonéz nagykövetet. A nagykövet átadta Sukarno elnök üzene­­­­tét. Diplomáciai látogatások Tito elnöknél Josip Broz Tito köztársasá­gi elnök tegnap délelőtt fo­gadta Natalio Vasquez Paza­­rest, a Mexikói Egyesült Ál­lamok újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott belgrádi nagykövetét, és át­vette tőle megbízólevelét. A fogadáson jelen volt Marko Nikezic külügyi ál­lamtitkár és Mirko Milutino­vic, a köztársasági elnök pro­tokollfőnöke. Josin Broz Tito köztársasá­gi elnök tegnap fogadta Mi­ta Miljkovicot, hazánk pári­­zsi nagykövetét. Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunista Szövetség főtitkára a Szov­jet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének, az SZSZKSZ minisztertaná­csának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Elnöksé­gének meghívására június második felében feleségé­vel együtt hivatalos láto­gatást tesz a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségében. Bővül a jugoszláv—magyar gazdasági együttműködés Apró Antal hazánkba látogat Belgrádból jelenti a Tanjug. Június 5-én Belgrádban megkezdődik a jugoszláv— magyar gazdasági, tudományos és műszaki együttműködé­si bizottság első ülésszaka. A jugoszláv kormányküldöttsé­get Jakov Blažević, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnö­ke, a Magyar Népköztársaság küldöttségét pedig Apró An­tal miniszterelnök-helyettes vezeti. A bizottság részlete­sen tanulmányozza a gazdasági együttműködés lehető­ségeit, ezekről javaslatokat dolgoz ki. A két küldöttség képviselői előreláthatólag jegyzőkönyvet írnak alá a hosszú lejáratú ipari együttműködés alapelveiről. Az ipari együttműködés ugyanis nagy lehetőségeket nyújt az áruforgalom növe­lésére, szabadalmak átenge­désére, a termelési progra­mok megosztására és az iparvállalatok együttműkö­désére. Az ilyen sokoldalú együttműködés mindkét fél érdeke. A két ország képviselői tavaly nyáron bankegyez­ményt kötöttek azzal a cél­lal, ho­gy­ megkönnyítsék a hitelügyek lebonyolítását és az ipari együttműködést. Megállapították, hogy lehet­séges a két ország szerszám­­gépiparának, mezőgazdasági gépiparának, építőanyag-, fém- és vegyiparának együtt­működése. A két ország ér­dekelt gazdasági szervezetei máris megkezdték tanács­kozásaikat, sőt több vállalat már meg is kötötte az ipari és műszaki együttműködési szerződést. A Novi Sad-i Pobeda gyár például szerző­dést kötött a kombájngyár­­tásban való együttműködés­re. Ezzel növekszik a foglal­koztatottság, a teljesítőké­pesség. A bizottság tanulmányoz­za majd az áramgazdálko­dás, a közlekedés, az ide­genforgalom, a tudományos és műszaki kutatómunka, a bankügyek és a gazdasági tervezés terén való együtt­működés lehetőségeit is. A jugoszláv—magyar áru­csere-forgalom egyébként állandóan növekszik. 1962- ben 9,6 milliárd dinár érté­kű volt, 1963-ban 11,3 mil­liárd, tavaly pedig már 17,8 milliárd dinár értékű. Lehetőség van a jugoszláv—magyar nukleáris együttműködés fejlesztésére Belgrádból jelenti a Tan­­jug. A Szövetségi Atomerő Bi­zottság és a Magyar Atom­erő Bizottság képviselői a Belgrádban folytatott tár­gyalásai alkalmával megál­lapították, hogy nagy lehe- t­­őségek vannak a két or­­r­szág közötti együttműködés­­­­re és az együttműködés mindkét országnak az érdek­e­ke. A Magyar Atomerő Bi­zottság hazánkban tartózko­dó küldöttsége megtekintet­­­­te atomkutató intézeteinket, megismerkedett az intéze­tek munkájával, és ismer­tette tudósainkkal és szak­értőinkkel, hogyan fejlődik az atomkut­atás Magyaror­szágon. A tudósok, szakér­tők megbeszélésein mind­két részről elhangzott az a kívánság, hogy együtt kel­lene működni az atomfizika, az izotópoknak a mezőgaz­daságban való felhasználá­sa terén és más tudomány­ágakban. Az ősszel egy jugoszláv küldöttség utazik Magyar­­országra, ahol tanulmányoz­zák az atomkutatást. Kül­döttségünk magyarországi látogatása alkalmával való­színűleg egyezményt ír alá a két ország együttműkö­déséről. Az algériai nagykövet búcsúlátogatása Tito elnöknél •Tosip Broz Tito köztársa­sági elnök és felesége tegnap délután búcsúlátogatáson fo­gadta Redia Malekot, Algé­ria belgrádi nagykövetét és feleségét. A fogadáson jelen v­olt Mihajlo Javorski kül­ügyi államtitkár-helyettes és­­ felesége is. Gyakori látvány a Duna-töltés minden szakaszán: a víz átszivárog, kaviccsal, homokzsákokkal és rőzsebötegek­­kel akadályozzák, hogy a víz ne mossa ki a töltésből a földet. (B. Vojnovic felv.)

Next