Magyar Szó, 1968. augusztus (25. évfolyam, 210-240. szám)

1968-08-01 / 210. szám

Csütörtök, 1968. augusztus 1. Háztartási cikkeket 1000 dinár értékben hozhatunk be A Szövetségi Vámigazga­tóság értesíti a külföldről hazatérő jugoszláv állampol­gárokat, hogy 1968. augusz­tus 1-étől kezdve 1000 dinár értékben hozhatnak be ház­tartási cikkeket. Ezer dinár értékig az áru a határon esik vám alá. Az ennél értékesebb tárgyakat az utasok kötelesek a meg­bízott vámhatósági közegek­nek átadni. Elvámolás után postán kapják meg. Ha erre nem hajlandók, az árut vissza kell szállíta­niuk külföldre, vagy pedig az állam javára át kell ad­niuk a vámhivatalnak. Ügyvédi etika — tartományi szinten Alkotmányunk és törvé­nyeink szerint az ügyvédség bizonyos értelemben köz­funkció. A társadalom ezzel elismerte nemcsak azt, hogy az ügyvédségre szükség van, hanem azt is, hogy az ügy­védek hivatásukat a közös­ség nevében végzik. Az ügy­véd tehát nem magánember, hanem a közösség képvise­lője. Hivatását azonban ma­gánfoglalkozásként űzi, ezért különleges helyzet áll elő: magánszemély közfun­kciót végez. Éppen ez teszi szük­ségessé, hogy az ügyvéd fo­kozottabban ügyeljen a hi­vatási tisztességre és er­kölcsre. Ebből az elvből ki­indulva a Vajdasági Ügyvé­di Kamara tagjai a közel­múltban összefoglalták és elfogadták az ügyvédekre kötelező etikai normákat. Mivel az ügyvéd társadal­mi szolgálatot végez, elvben kötelessége a jogsegélyért hozzáfordulónak rendelke­zésére állni. Csak indokolt esetben utasíthatja el a hoz­záfordulót, például, ha túl van terhelve munkával, ha a jogeset különleges szak­­képzettséget igényel, amely­­lyel nem rendelkezik, ha az ügyfél képtelen a kész ki­adások megtérítésére. Bün­tetőügyben még szigorúbban kell értelmezni az ügyvéd­nek a kötelezettségét. Az, hogy a felet csak a legkivé­­telesebb esetekben utasít­hatja el az ügyvéd. Ha több személy közös ügyében működik közre az ügyvéd, például adásvételi szerződésnél, senkivel szem­ben sem lehet részrehajló. Ha az ilyen felek között később perre kerül sor, egyi­ket sem illik képviselnie. Az ügyvéd mindenkor lel­kiismeretesen köteles képvi­selni ügyfelét, és ennek ér­dekében igénybe vehet min­den megengedett eszközt. Amíg az ügyfelét képviseli, ennek ellenfelét más ügyben sem képviselheti. Az ügyvéd köteles közöl­ni a hozzáfordulóval, hogy mennyit tesznek a készkiadá­sok és az ügyvédi tisztelet­­díj. Mindenkor tartania kell magát ahhoz az etikai elv­hez, hogy senki sem marad­hat ügyvéd nélkül, azért, mert nem tudja megfizetni a tiszteletdíjat. Ezért, ha az ügyfél rossz anyagi körül­mények között van, az ügy­véd köteles díjszabáson alu­li összegért is képviselni, a szegénysorsúakat pedig díj­talanul. A fél óhajára az ügyvéd köteles bármikor kiadni ügyének iratait, tekintet nél­kül arra, hogy kifizette-e a neki járó díjat vagy sem. Az ügyvéd magatartása ellenfelével szemben Az ellenfélben az ügyvéd nem­ láthat ellenséget, tehát iránta is kifogástalan ma­gatartást kell tanúsítania. Ügyfele tudtán kívül nem érintkezhet ellenfelével, sem pedig ennek ügyvédjének tudta nélkül. Ha az ellen­féllel baráti viszonyban van, ezt köteles ügyfelével kö­zölni, még mielőtt elvállalta képviseletét. Az ellenfél tu­datlanságát, főleg, ha nincs ügyvédje, nem szabad ki­használni. A per megindítása előtt az ügyvéd köteles megkísérelni az ügy békés elintézését. A bíróságok és más hivatalok előtti magatartás Az ügyvédnek hivatása gyakorlása közben tisztelet­ben kell tartania a bírósá­gok és hivatalok tekintélyét. Viselkedésének és magatar­tásának olyannak kell len­nie, hogy e szervek képvise­lői munkatársukat lássák benne. Ezért köteles a bíró­ságoknak és más szerveknek megadni a kellő tiszteletet, az ügyvédi hivatás tekinté­lyének megőrzése végett vi­szont megkövetelni, hogy iránta is tisztelettel viseltes­senek az említett intézmé­nyek dolgozói. Ha az ügyvéd a bíróval vagy más tisztviselővel a magánéletben baráti viszony­ban van, ezt nem nyilvánít­hatja ki, amikor ügyvédként jár el, nem hivatkozhat rá, és nem használhatja ki a maga, illetve az ügyfele ja­vára, vagy ellenfele kárára. Mindaz, amit a fél ügy­védjével közöl, és amit az ügyvéd az üggyel kapcsolat-Megsértésük fegyelmi vét­ség, és az ügyvédet ezért a kamara fegyelmi bizottsága felelősségre vonja. Melyek e gyűjtemény leg­fontosabb pontjai­­ban bizalmasan megtudott: ügyvédi titok. Hivatali titok az ügyvéd irattárában levő iratok tartalma is. A titok­tartás kötelezettsége alól az ügyvédet csak ügyfele vagy az ügyvédi kamara menthe­ti fel. Ha valaki megszegi a titoktartást, fegyelmi és bün­tetőjogi felelősség terheli. Az ügyvédek egymás közötti viszonya Ennek korrektnek kell len­nie és a hivatási összetartá­son alapulnia. Ez azonban nem befolyásolhatja az ügy­védet abban, hogy ügyfelét ne képviselje kellő eréllyel és határozottsággal. Ha valakinek van ügyvéd­je, más ügyvéd nem ajánl­hatja fel neki szolgálatát. Az ügyvéd ellenfele ügyvédjét vagy ennek működését nem becsmérelheti és nem be­csülheti le. Büntetőügyben az ügyfél védelmét nem sza­bad úgy ellátnia, hogy ezzel a többi vádlottat terhelje, kivéve, ha ezt elkerülhetet­lenül megkövetelik az ügyfél érdekei. Az ügyvédi irodát tábla jelzi, de ez sem külsejére, sem szövegében nem lehet olyan, hogy reklám céljait szolgálja. A feleket irodájá­ban kell fogadnia. Az etikai normák szerint illetlen do­log, ha az ügyfelet a bíró­ság folyosóján vagy kávé­házban, kocsmában fogadja az ügyvéd. SZÉKELY Imre Az ügyvéd magatartása az ügyfél iránt |------------------------------ 1 A szabadkai „Subotica” mezőgazdasági | kombinát | pályázatot i­s hirdet a következő munkahelyek betöltésére: | 1. A programozó és a tervező-elemző osztály főnöke, 2. Elemző Feltételek: 1. közgazdasági vagy mezőgazdasági egyese­tem, legalább 5 évi gyakorlat. 2. közgazdasági egyetem, legalább 3 évi gya-­­korlat. A kérvényekhez a következőket kell csap * tolni: | 1. rövid életrajzot, | 2. az egyetemi oklevél hiteles másolatát, ■ 3. munkakört bizonyító okiratot,"­ 4. bizonylat arról, hogy nincs büntetve és­­ nem folyik ellene bűnvádi eljárás.­­ Fizetés a vállalat illetményszabályzata sze­­­rint. Lakást nem adunk. A hiányosan ellátott kérvényeket nem vesz­­ szük figyelembe. A pályázat 1968. augusztusi 26-áig tart. ___________________________________________1­ 963 I I--------------1 ■ FIGYELEM! FIGYELEMij j M .. I Üzleteinkben mindenféle ipari árut hitelre vásá-­ rolhat. Kedvező áron, előnyös feltételekkel vásárolhat! I textil- és rövidárut, bútort, háztartási villamossági ké- k­i szüléket, rádiót, tévé-készüléket, villamossági felszere-1 ■ lést és még sok más ipari árut. ■ Vásárlási kötelezettség nélkül megtekintheti üzle- I teinket. ÚJ VIDÉKEN: Stan i­oprema Velar ■ Moda ■ Ideal­­ I Elka I Radioelektro I Gradski Magazin Polet. _ VIDÉKEN: Rumán Titelen, 1 * Zsablyán és ■ Temerinben. A vásárlóközönséget tisztelettel várja a. Promet textil- és rövidáru-kiskereskede-­­ delmi vállalat. Újvidék, Lenin tér 5.1 Hitelosztály: Újvidék, Zmaj Jovan utca 1­ 9 25. Telefon: 42-521. I I_______________;__ __ ZJ MAGYAR SZÓ Ijesztő mérleg Alig tizenkét éve tartjuk pontosabban nyilván a közlekedési szerencsétlenségeket, de az eddigi adatok is ijesztő mérleget mutatnak. Tíz évvel ezelőtt (1957-ben) 730 ember lelte halálát az országutakon, tavaly már háromszor annyi — 2200. A sérültek száma négy és fél­szeresére emelkedett (7000-ről 32 000-re), s az idei év első felének adatai sem biztatnak semmi jóval. Ha nem emberéletről lenne szó, talán ridegebben írhatnánk a dologról. Mert ha tekintetbe vesszük, hogy utainkon hatszázötvenezer hazai és mintegy tízmillió külföldi gépjármű közlekedik, viszonylag nem is túl nagy a szerencsétlenül jártak száma, sőt összehasonlí­tó adatokkal talán azt is be tudnánk bizonyítani, hogy nálunk se rosszabb a helyzet, mint sok más or­szágban, köztük olyanokban is, amelyeknek már jóval fejlettebb a közlekedési kultúrája. Ez azonban semmiképpen sem lehet vigasz. Az or­szágút nem vesztőhely. Minden egyes balesetnek arra kellene intenie a közlekedésrendészeti hatóságokat és az egész társadalmat, hogy egyre újabb és újabb intéz­kedéseket tegyen a közlekedés biztonságosabbá téte­léért. Annál is inkább, mert a számok folyton duzzad­nak. Az csak részben szolgálhat mentségül számunkra, hogy országutaink többsége még mindig nem felel meg a követelményeknek, hogy a közlekedési kultúrát nem lehet máról holnapra megszerezni, és hogy az ország­­ainkon végigrobogó sofőrök felkészültségében óriási különbségek vannak (nemzetközi forgalmunk a legélén­kebbek közé tartozik, két világrész sofőrjei hajtanak át országunkon). A rossz viszonyok azonban a baleseteknek csak tíz százalékát okozzák, 90 százalékáért maguk a vezetők a hibásak. A statisztika szerint ugyan az eseteknek még tíz százalékában a gépjárművön keletkezett hiba okoz­za a bajt, de az üzemzavarért is leginkább maga a gondatlan vezető okolható. Ebből nyilvánvalóan követ­kezik, hogy elsősorban a sofőrökkel, a gépjárműve­zetőkkel van baj. Hiába látjuk el közlekedési jelekkel az országutakat, hasztalan írunk elő közlekedési rend­szabályokat, mindennél fontosabb, hogy a szabályokat mindenkivel meg is tartassuk. Ennek érdekében pedig nemcsak szervezett és szigorú ellenőrzésre van szükség, hanem egész sor más intézkedésre is, a vezető oktatá­sától kezdve egészen a járművek műszaki vizsgájának megszigorításáig. Ezen a téren pedig — bárhogyan néz­zük is — aggasztóan lemaradtunk. Zágráb és Belgrád között például egy éjszakai ellenőrzés során kétszázhar­minc tehergépkocsi közül kétszáztíznek nem találták rendben a fényszóróját! Mire való hát a közlekedési rendőrség? Itt van aztán még egy adat: sok balesetnek a gyors­hajtás az oka. De ki térítheti jobb belátásra, ki szed­heti ráncba a vezetőket, főképp a szabálysértésben és karambolozásban élen járó autóbuszvezetőket? Senki­nek sincs joga arra, hogy a maga érdekeiért vagy egy­szerű kedvtelésből veszélyeztesse mások életét. Kétségtelen hát, hogy addig nem is igen javulhat a mérleg, amíg a rendszabályokat sokan semmibe veszik, és amíg az ellenőrzés ilyen szervezetlen marad. 3. oldal Igenis gazdaságosabb a szén , mondják az újvidéki Balkan kereskedelmi vállalat vezetői Rövidesen új, termikus, szabályozható szeneskályhák kerülnek forgalomba Az olaj és a szén csatáját figyelve, a múltkor az olaj­jal fűtők gazdasági számí­­­í­tásait, érveit sorakoztattuk­­ fel. A fűtőolaj-fogyasztók zöme a drágulás után is ki­fizetődőnek tartja az olaj­fűtést, és semmi áron sem hajlandó visszatérni a szén­re. Ma a szénpártiak érveit sorakoztatjuk fel. Új­vidék legnagyobb tüze­lőanyag-kereskedelmi válla­lata, a Balkán, évente 150— 170 ezer tonna szenet továb­bít a vásárlóknak. Őket kér­deztük meg, hogyan készül­tek fel a bányákkal együtt a széncsatára, milyen ve­szélyt jelent számukra az olaj, milyen lépéseket tesz­nek a szénfogyasztás növe­lésére. Erre felelt Dimitrije Pecanac és Mirko Klein, a vállalat kereskedelmi, illet­ve pénzügyi igazgatója. Nem fér kétség ahhoz, hogy a szén gazdaságosabb és olcsóbb — mondották. — Egy kályhában egy tél fo­lyamán átlag két tonna sze­net tüzelnek el. De vegyünk három tonna szenet, ez is csak 34 000 dinárba kerül, a 800 liter olaj pedig, ameny­­nyit ennyi idő alatt egy olajkályhában elégetnek 56 ezer dinár. A számadatok tehát ékesen bizonyítják, mennyire kifizetődő a szén. Ilyen nagy árkülönbségért érdemes kályhát tisztítani. — Nem éppen így nyilat­koznak a dolgozó nők! — vetettük közbe. — Jó, akinek magasabb az életszínvonala, az ezután is megmaradhat az olajfű­tésnél, de a kisebb kerese­tűek bizony meggondolják a dolgot. Ezenkívül ne felejtse el azt sem, hogy egy olaj­­kályha legalább 70 000 di­nárba kerül, a szeneskályha meg csak 25 000-be. Nem is tartanak addig az olajkály­hák, mint a szeneskályhák, sokkal hamarább javításra szorulnak. — Azt mondják az olaj­­pártiak, hogy a 800 liter olaj­fogyasztás maximum, de a múlt télen például sokkal kevesebb is elég volt. Egyik kollégám mindössze 420 li­tert használt el tágas szobá­jának fűtésére. Másképpen is lehet számolni tehát. — Ezek az adatok nem reálisak, mert az elmúlt két tél szokatlanul enyhe volt. Majd meglátja, hogy ha ezen a télen történetesen mínusz 15 vagy 20 fokra csökken a hőmérséklet, naponta hat li­ter olajat is el fognak éget­ni az olajkályhályban, még­sem melegednek mellette úgy, mint a szeneskályha mellett. Ezért nem tartjuk komoly konkurenciának az olajat, nem is érezzük az olaj hódításának következ­ményeit. Tavaly Vajdaság­ban mintegy 60 000 olajkály­ha kelt el, de legalább olyan arányban a szénfogyasztók is szaporodtak.­­ Ez azt jelenti, hogy a szénbányákat nem izgatja a konkurrencia? — Noha az olajfűtés ma még nem veszélyezteti érez­hetően a szénfogyasztást, a krekai bánya, amely Vajda­ság lakosságát szénnel ellát­ja, felkészült a harcra: ta­valy az olajfűtés rohamos terjedésének láttára Kreká­­ban több új típusú szén­kályhát szerkesztettek, be­látható időn belül piacra is kerülnek. Az az előnyük, hogy éppen úgy szabályoz­ható az oxigénadagolás, mint az olajkályhában. Ha reggel megrakják, begyújtják és beállítják, parázs és meleg szoba várja a munkából ha­zatérő dolgozókat. A szabá­lyozás folytán ezek a kály­hák sokkal kevesebb szenet fogyasztanak, mint a klasz­­szikus kályha. Esztétikailag is felveszik a versenyt az olaj­kályhákkal, tűzálló üve­gen át látható lesz az égési folyamat.­­ — Viszont ezzel is csök­ken a szénfogyasztás, nem? — Ez is igaz, de megtart­juk vásárlóinkat, s arra szá­mítunk, hogy ezután nem­csak egy helyiséget fűtenek télen, hanem többet is. Ez­által mégiscsak több szén fogy el. Véleményünk sze­rint az olaj csak a jobb módú családokban marad meg. — Hogyan fogy most a szén? — Sajnos, most a nyári szabadságok miatt egy kissé lassul a vásárlás üteme, de bízunk abban, hogy őszre megjavul a helyzet. VARGA Matild Erdőtűz Split közelében Kedden tűz ütött ki a Kozjak-hegység déli lejtőin, az Adria autóút fölött, Splittől mintegy 20 kilomé­terre. A spliti tűzoltók és a helyőrség katonái azonnal a helyszínre siettek, de csak kilenc óra alatt sikerült el­oltaniuk. Munkájukat na­gyon megnehezítette a szél. A kárt még nem becsül­ték fel. A tűz néhány száz hektáron teljesen megsem­misítette a fenyőerdőt. Sen­ki sem sérült meg.

Next