Magyar Szó, 1969. június (26. évfolyam, 148-177. szám)
1969-06-20 / 167. szám
8. oldal Banat Hoch- und Tiefbau Münchenben önálló vállalatot alapított a zrenjanini építőipari kombinát 'A zrenjaniini Banat Építőipari Kombinát már több mint egy éve Vajdaság első építőipari vállalata, amely külföldön is végez munkát. Nyugat-Németországan, Münchenben, Oberstdorfban, Mainzban, Frankfurtban és Wiesbadenban a vállalat 85 dolgozója végzett eddig különféle munkálatokat. Szállodákat, áruházakat és aluljárókat építettek. A vállalat célja ez volt, hogy dolgozói és szakemberei megismerkedjenek a külföldi építkezési viszonyokkal, feltételekkel, a nemzetközi piaccal, elsajátítsák a nyelvet, kapcsolatot teremtsenek a kivitelezők szakszolgálataival stb. A munkacsoport jól alkalmazkodott az új helyzethez, kötelezettségeinek idejében és minőségileg eleget tett, fegyelmezettségével nemcsak a többi hasonló vállalat és vállalkozó, de aberuházást végző megbízók elismerését is kiérdemelték, felkeltették az érdekeltek figyelmét, és állandóan új megbízásokat kaptak. A munkaközösség ezért elhatározta, hogy müncheni székhellyel, önálló kirendeltséget létesít, s azt a napokban a hatóságok hitelesítették is Banat Hoch- und Tiefban néven. Az új kirendeltség lehetőséget nyújt a munkaközösség számára, hogy ezentúl saját vállalkozásokba kezdjen, műszaki kiképzésben részesítse szakkádereit, üzleti és esetleg kooperánsi viszonyt létesítsen más hasonló üzemekkel, növelje foglalkoztatottjainak számát, egyszóval, hogybiztosítsa jövőjét. Már az idén megkétszerezi dolgozóinak számát, Wiesbadenban ugyanis egy mammutáruház építésénél 80 ácsmunkásnak van állandó munkalehetősége az eddig elkezdett munkálatokon kívül. A dolgozók egyébként állandókapcsolatot tartanak fenn hazájukkal. A vállalat beszerzi számukra az itthoni napisajtót is: a Politikát, Magyar Szót, Dnevniket, Sportot és más lapokat több példányiban és a Zrenjanint. A munkások keresete külföldön eléri az átlag 3000 új dináros átlagot, s azt devizában kapják meg. Mivel ellátásuk és elszállásolásuk jól szervezett, legtöbbjük iyen takarékos. A vállalat számára ez az új kirendeltség két szempontból igen fontos. Elsősorban biztossá teszi az 1600 dolgozót alkalmazó munkaközösség létét, ezenfelül pedig saját devizaeszközökre tesz szert, melyekre nagy szüksége van a vállalatnak a korszerűsítése végett. Hozzá is fogtak gépesítési terveik megvalósításához. Már az idén 7 millió dinárt fordítanak korszerű gépek vásárlására. A napokban érkezik meg egy 36 tonna horderejű emelődaru és több más gép, amelyekkel meggyorsítják a munkát, növelik a termelést és az akkumulációt is. Különben a kombinát az idén több mint 110 millió új dinár értékű munkát végez belföldön. (hi) • :i :: *•?::•••?•............ * •• »3 •• .Miltori "".‘Уу:Т з:Ч: Ј ‘ж N étЈ- Ilii ***** ЈШ Н fogi •*«••• ***** flШгЖ\а :::::: ::::::: s”::: •••••* .,,'!!!! !!!!?! ..•«м:мм< |«|амм -•■Síül«::*•• ••••■••••••••. •••••■*• Tartományi díjat kapott a pancsovai könyvtár A vajdasági könyvtárak közössége minden évben 3000 dinéres pénzjutalomban részesíti azt a vajdasági könyvtárat, amely legtöbbet tesz annak érdekében, hogy a könyv és ez olvasó minél közelebb kerüljön egymáshoz. A díj odaítélésekor szem előtt tartják azt is, hogy melyik könyvtárnak van a legtöbb állandó tagja, ki mit tesz a falusi könyvtáraik megsegítése érdekében. Az idén az apatini könyvtár mellett a pancsovai könyvtárat is tartományi díjjal jutalmazták. Ezt eredményes munkájával érdemelte ki. (Fötim) Hétfőn jég is esett Pancsován A májusi szárazság sok gondot okozott a mezőgazdasági szakembereiknek. Májusban egész Vajdaságiban igen kevés csapadék hullott. Ez kihatással lesz majd a hazaimra. A pancsovaiak azonban szombat óta nem panaszlkodhatnak, hogy nincs eső. Szombaton, vasárnap és hétfőn egész napos felhőszakadás zúdult a városra. Hétfőn estefelé borsószemnél nagyobb szemű jég is esett. Szerencsére a zivatar és a jégverés alig 10 percig tartott, és remélhető, hogy nem okozott nagyobb kárt a mezőgazdaságban. (Kötim) MAGYAR SZÓ Pentely, 1969. június 16. A múlt héten tartották meg Szikindán a községi elemi iskolák úszóbajnokságát. A hat iskolából 75 pionír versenyzett. A községi testnevelési szövetség most szervezte meg másodszor ezt a tömeges versenyt. Ezzel is hozzá akarnak járulni a nyolcosztályos iskolák diákjai nyári sportolásának rendszeresítéséhez. Egész nyáron úszóoktatók felügyelete mellett tanítják a gyerekeket erre a nemes és hasznos sportra. Képünk az ötödikesek versenyéről készült. b. a. i Ötlettárlat A zentai elemi iskolák képzőművészeti kiállításáról A zentai tolátási teremben sorakozó gyermekmunkák összessége kellemes hatást tesz ránk. Változatos munkákkal allurak szemben. Egyeseknél az erős, mély színezés az uralkodó, másokra pedig az aprólékos megmunkálás a jellemző. Technikailag is változatos a kiállítás. Az alkvarell- és a femipera-techniika melllett szép számban találunk grafikai és szobrászati, valamint textil- és kerámiai munkákat Az egész anyag a zentad elemi iskoláik képzőművészei oktatásának egyenletes színvonalasságaira utal, és a gyermekek nagy festési, rajzolási kedvéről tanúskodik. A témák egyszerű bájjal, kedvességgel tükrözik a gyermekek életét és a környezetet. Gyakori a kakas- és a virágmotívum, továbbá a családi jelenet, a lakodalom, az utca, a tájkép. Őszinte odaadással, üdeséggel, egyszerű megoldásokkal, játékossággal hatnak ezek a munkák. A tapasztalt festő is szerezhet itt ötleteket, aranyára újszerűen hatnak ezek az „alkotások”. Élményt jelentenek a rajziak, melyek a játékosság mellett jó színiérzékről, tehetségről vallanak. Milyen kár, hogy mire felnő az ember, elfelejt játszana! Figyelmet érdemelnek a Thulczó Lajos Elemd Iskola tanulói közül Tóth Rózsa (VIII. a) rajzai, Túri Teréz (III. oszt.) tájképe, valamint Szabó Edit (I- oszt.), akiinek munkáján a tehetség jelét érezzük. A Dózsa György Elemd Iskoláiból Varga Rózsa (VIII. oszt.) arcvarettme frissen hat. Varga Zoltán (HL oszt.) lakodalmas témája expresszív hatású, Vasas Ilona (V. oszt.) pedig textiljével szép dekoratív hatást ért el. Az Emlékisolából a képzőművészeti csoport iközös rézdomborműve érdemel említést. Szép hatású Pekla Rózsa (hetedik oszt.) grafikája. Vera Kovacevic (nyolcadik oszt.) tanulmányrajza pontos megfigyelésről tesz tanúságot. A Stevani Sremac iskolából Andrijana Hužvar (ötödik oszt.) munkája álomszerűen hat. Igazi gyermekes rajz Vakszófer Mátyás (negyedik oszt.) tusrajza. Fehér Ákos (negyedik oszt.) linómetszete. Vera Stojkov (ötödik oszt.) Cirkusz című akvarellje érdekes kompozíció. A Csokonai Mihály Elemi Iskosa tanulóinak munkái között expresszív hatású Lengyel Aranka (első oszt.) és Kovács Béla (ötödik oszt.) képe. Persze, ha minden színvonalas képet meg akarnánk említeni, hosszú lenne a felsorolás. Feltétlenül meg kell azonban még említetni a Thurczó Lajos pályázaton díjjal jutalmazott illusztrációkat, melyek szintén szerepelnek a kiállításon: Szabó Anikó és Vasas Tamás (nyolcadikos tanulók) a Stevain Sremac Elemi Iskolából, Kalmár Éva (negyedük oszt), Balla Mátyás (nyolcadik oszt.) a Dózsa György iskolából, Lengyel László a Thurzó Lajos iskolából és Kajári Aranka (második osztályos) az Emléknekolából. Ezek az illusztrációk hűen visszaadták a Thulczó-versek mondanivalóját. Reméljük, hogy ilyen kiállítást jövőre de láthatunk. Addigira azonban jó lenne, ha a szervezők vendégkönyvet is beszereznének, hogy a látogatóik beírhassák észrevételeiket. BENES József Nagyobb megértést Néhány szó a debelyacsai nyugdíjasok problémáiról Debedyecsa belterétől nem messze szerény, mondhatnánk, kopottas iroda áll a nyugdíjasok rendelkezésére. Tévedne, aki azt hinné, hogy itt jönnek össze minden este, és beszélgetnek el a napi eseményeikről. A nyugdíjasok irodája csak mindenhónap elsején, pontosabban másodikjától nyolcadikéig zajos. Kérdésünkre, hogy milyen körülmények között élnek a helybeli nyugdíjasok, Mohácsi Gyula a következőket mondta: — Elég nehéz anyagi körülmények között élnek, egyesek igen kis nyugdíjat kapnak. Úgy segítünk rajtuk, hogy rövidebb időre kamatmentes kölcsönt adunk nekik. Nyugdíjasaink kedvezményes áron vehetnek szenet, az idén 900 métermiázsét rendeltünk. Saját költségünkön három tagot nyaralni küldtünk az idén. A nyaralási költségek fedezéséhez a vajdasági nyugdíjasegyesület is hozzájárul. — A faluban sok a nyugdíjas, de nincs kellő klubhelyiségük. Mi az oka ennek? — Szervezetünk 236 tagot számlál, de csak ez a kis iroda áll rendelkezésünkre. A vezetőség itt nyújt segítségetЋ hozzájuk fordulónak, például elkészíti kérvényeiket. Klubunk sincs. Habár az alapeszközökből már öszszegyűlt egy kis összeg, a magasabb fórumok mindig elveszik tőlünk, illetve másra költik. A helyi közösség viszont képtelen bajukat orvosolni. Egyelőre minden marad a régiben — mondta Mohácsi Gyula. A munkában megőszült öregek pedig közben az utcán vagy a kocsmában gyűlnek össze. Hát csak ennyit érdemelnek? Vagy az illetékesek nem gondolnak arra, hogy egyszer őket is nyugdíjazzák? BECSEI István A képen látható Fítyó gazdája alaposan a pohár fenekére nézett, aminek a vége az lett, hogy Zentán a Gajeva utcában a Sárga Kulacs nevezetű kocsma előtti árokban kötött idő Százharminckilenc kombájn vezényszóra vár Minden előkészületet megtettek az aratás megkezdésére Baranyában A napokban hullott csapadék még jókor érkezett a baranyai vetéseikre is. A szakemberek rekordtermést jósoltak ezen a tájon. Különösen a besllyei kombinát földjein szép a búza. Az aratás megkezdésére minden előkészületet melyítettek. A kombinát földjein 139 kombájnt ámítanak munkába. Egyik-másik aratócséplő új motort kap. A kombájnoka tél folyamán a szabadban álltak, és emiatt több alkatrészük tönkrement. A kombájnok javítását idejében megkezdték, de az alkatrészek beszerzésében nehézségek támadtak. Június 20-ára azonban az utolsó javításaikat is elvégzik. Az aratás megkezdése után egy 28 tagú szakmunkáscsoport kíséri a kombájnok munkáját. A kombinát illetékes vezetői a napokban megbeszélést folytattak a munka megszervezéséről és a gabona tárolásáról . I. SZOKNYÁS MADARAK Szedik az eperfalevelet a selyemhernyóknak. Megszokott látvány a reggeli órákban Ivanovón az utcákat szegélyező öreg eperfákhoz támasztott létra. A biztonságos vastag ágakon óriási szoknyás madarakként gubbasztanak a zsákos falevélgyűjtők. Sok kell ám a selyemhernyóknak ! Szaporán jár a kezük, s megunván a reggeli csöndet, a szájuk is működni kezd. Az átsüvölt a szomszéd fáig a drótnélküli szikratávírójuk: — Mongya mán, szomszédasszony, a magik kukacaik hányat aludott mán? — Imán most aluggyák a negyediket. Nemsokára másznak föl — hangzik a titokzatos válasz. A hogy két nadrágos illető lépeget a fa alatt, lekiabál: — Magának nem muszáj idenézni. Ne rontsa a szemét! Nem látja, hogy a fán vagyunk?! — Dehogyisnem látom! Éppen azért. De csak félszemmel. Mókáznak, méláznak. Tréfával ütik el a dolog élét. Pedig valójában a selyemhernyó-tenyésztéshez is három dolog szükséges: levél, levél és megint csak eperfalevél, illetve: türelem, szorgalom és kitartás. Amíg peték, az első alvás előtti időszakban, még csak el lehet győzni valahogy. De ahogy nőnek, úgy nő az étvágyuk is. Az utolsó — a negyedik — alvás felé bizony meg kell nyomni az abrakolást. Hallhatóan zizeg-serceg, s láthatóan fogy az eledel. A kisujjnyi vastagságú fehér selyemhernyók csak úgy falják a friss eperlevelet. — Ilyenkor kell erősen etetni őket — mondja Jula néni, a fő hernyószakértő —, akkor hibátlan, jó nagy gubókat szőnek. Én már elkészítettem nekik a létrát, a söprűkórókat, amire fölmásznak, és begubóznak. Aztán már csak le kell szedni, kiválogatni. Amelyik gubó lyukas, kifúrt, kirepült belőle a pille, az már nem sokat ér. Sok velük a küszködés, igaz. Ágak közt bujkálni, bottal, gumóval gebeszkedni ... De hát semmit sem adnak ingyen . . . Nem ám. A selyem ejtőernyőket sem. S bizony a selyem estélyiruhás hölgy nem is gondolja, hogy hány falusi asszony társa verítéke és mennyi selyemszálat bocsátó hernyó szorgalma szükséges ahhoz, hogy testhez simuló, ragyogó selyemtoalettjében pompázhasson . .. H. Zs.