Magyar Szó, 1969. augusztus (26. évfolyam, 210-240. szám)
1969-08-14 / 223. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1969. aug. 7. Mit ígér a második vaskapui erőmű ? Késik az árvédelmi rendszer építése A SAJTÓBAN néhány héttel ezelőtt közölt hír arról, hogy a vaskapui vízi erőmű román építői előzetes tárgyalásokat folytatnak a jugoszláv építőkkel egy újabb dunai erőmű építésének lehetőségéről, nagy érdeklődést keltett a közvéleményben. Több kérdés is felmerült, elsősorban az, menynyibe fog kerülni az új vállalkozás, ki finanszírozza, és mit hozhat a gazdaságnak. Minderre természetesen ma még nem lehet egészen pontos választ adni, de felsorolható néhány lényeges szempont, amely befolyásolja a megbeszélések kimenetelét. Ismeretes, hogy az újabb erőművet Prahova térségében tervezik, ahol a román partner már talajtani vizsgálatokat folytat a saját költségén. A vízi erőmű energiatermelése 1,5 milliárd kilowattóra lenne évente, természetesen fele a román, másik fele pedig a jugoszláv gazdaságé. De nemcsak az energiatermelés növekedne ezáltal, hanem újabb 80 kilométeres szakaszon válna zavartalanná a duna folyamhajózás, s úgyszólván lényegtelen beruházással új vasúti és közúti kapcsolat létesíthető Romániával. Az újabb erőmű adta lehetőségek kedvezően hatnának a most épülő nagy vaskapui vízi erőmű energiatermelésére is, mert alacsony vízállás esetén nem kellene nagyobb vízmennyiséget kihasználatlanul átengedni a Duna alsó szakaszára, hogy ily módon biztosítsák a zavartalan hajózást. A második erőmű ugyanis a már említett, körülbelül 80 kilométeres szakaszon állandó vízállást biztosítana aszály idején is. Ezáltal a most épülő vaskapui vízi erőmű felett a folyó szintje másfél méterrel lenne emelhető, s a villanyenergia mennyiségét újabb egymilliárd kilowattórával növelhetnénk évente, tehát 10,7 milliárd helyett 11,7 milliárd lenne, a két erőmű össztermelése pedig meghaladná az évi 13 milliárd kilowattórát. Az Egyesült Szerbiai Áramgazdálkodási Vállalat nem vár semmilyen támogatást — hallottuk — sem a szövetségtől, sem a köztársaságtól, kizárólag saját eszközeire támaszkodik, és a román partnertől kedvező feltételekkel várható kölcsönre, amit késztermékben, azaz villanyenergiában fizetne vissza. Az új erőmű építési költségeinek csökkentéséhez hozzájárulna az is, hogy úgyszólván a helyszínen van már a gépesítés, és a munkaerő, tehát a beszerzéssel szállítással és szervezéssel sem kellene bajlódni, költeni rá. A Duna felső szakaszának másfél méteres szintemelése azonban már Vajdaságot is érinti, ugyanis a tervezettnél sokkal erősebb árvédelmi rendszer kiépítésére lesz szükség. Ezért a DTD vízgazdasági vállalat újabb műszaki megoldást indítványoz, amely nemcsak az árvédelmi rendszer kiépítését foglalja magában, hanem lehetővé teszi 30 000 hektárnyi földterület öntözését is. Meg kell említeni azonban, hogy az árvédelmi rendszer építése késik, főképp azért, mert a szövetség ne az teljesíti vállalt pénzügyi kö-telezettségét, s a tervbe vett munkálatoknak — amelyeknek jövő év augusztusáig kell elkészülniük — ez év július végéig csak egy egészen elenyésző hányada lett készen. Ezenkívül a védelmi rendszert a másfél méteres vízállásemelkedés követelményeinek megfelelően kell kiépíteni. Az árvédelmi rendszer teljes és folyamatos kiépítése mellett szól az a tény is, hogy ez gazdaságosabb, mintha néhány év múlva fognának hozzá a védelmi rendszer erősítéséhez. Az idő azonban sürget, s ha az illetékesektől nem érkezik meg rövidesen a válasz, kénytelenek lesznek a részleges megoldást választani. ERDÉLYI Károly Rajtunk a vízi erőmű munkálatainak jelenlegi állapotát mutatja. A Duna közepén vont fekete vonal a tegnap befejezett gátat mutatja, az alatta levő félkör pedig az épülő másik gátat. A gyűrűt a víz kiszivattyúzása után épülő duzzasztógát szeli ketté Elrekesztették a Duna középső részét (Folytatás az 1. oldalról) kezdve lehetővé tette a hajóáteresztő zsilip rendszeres üzemeltetését, s újra megindult a körülbelül 10 napja szünetelő hajóforgalom a Duna vaskapus szakaszán. A 34 méter széles és 310 méter hosszú hajóáteresztő zsilipen egy vontató és két uszály haladhat át egyszerre. Ezentúl Vaskapuin át a 117 kilométer Duna-szakaszt Belgrád felé az eddigi 120 óra helyett 31 óra alatt tehetik meg a hajók. Mi következik ez után? A szakemberek úgy tervezik, hogy körülbelül egy hét múlva elkészül a már sokkal könnyebb körülmények között épülő másik földgát is, amivel gyűrűt vonnak a leendő 72 méter magas duzzasztógát köré. A két ideiglenes gát közéből kiszivattyúzzák a vizet, e „szárazon” kezdik meg e Dunát véglegesen elrekesztő 274 méter hosszú duzzasztógát alapozását és építését. Építőink elvégezték már az építési munkálatok 90 százalékát, most a turbinák s az áramfejlesztők szerelését kezdik meg. Az első generátort jövő év első felében helyezik próbaüzembe. (ek.) Lucifer, szárnyakkal Az ember tragédiája a Szegedi Szabadtéri Játékokon Harsány, már-már tobzódó látványossága miatt a közönség és a kritika is elmarasztalta AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁNAK tavalyelőtti bemutatóját a szegedi Dóm téren. Madách művének mostani bemutatója azonban — jóllehet ugyanaz a VÁMOS LÁSZLÓ rendezte, mint amazt — teljesen újszerű, lényegretörő, meghökkentő és sodró erejű volt a szabadtéri játékokon, olyannyira, hogy a hétezres tömeg szinte elbűvölten, lélegzetvisszafojtva figyelte a tizenöt színben megelevenített drámai költemény valamennyi mozzanatát, érzelem-szikrázását, gondolat-villámlását, művészi-emberi üzenetét. És persze nemcsak ezt. Az előadás alatt és után a közönség melegen ünnepelte a népes színészgárda nagyszerű teljesítményét, a páratlanul szép színpadi beszédet, a rendezés és a díszletezés korszerű, izgatóan mai felfogását, kivitelét, nem utolsósorban pedig Madách ragyogó intellektusát, amelynek hála, a négyórás játékidő alatt úgy pergett le előttünk a Földön helyét kereső első emberpár, Ádám és Éva, valamint az egész emberiség fejlődéstörténete, mintha a látottaknak, hallottaknak magunk is cselekvő, szenvedő részesei lettünk volna. Ezt a varázslatot, ezt az átváltozást csak a költészet, csak az eszme s a játék robogása tudta életre kelteni; az új meg új fölfedezésekre, megismerésekre vágyó Adam és az ész hideg szirtfokáról egy kissé mindent becsmérlő, mindent tagadó Lucifer örökös perlekedése, a gyermekien tiszta bizalom és a megrendült hit folytonos összevillanása. Madách műve eddig még sohasem látott formában, eddig még sohasem tapasztalt feszüléssel és szárnyalással élt a színen, a szó, az eszme, a mozdulat és a látvány is egyet szolgált: a történelmi, a költői és az emberi igazság mind tökéletesebb kifejezését, azt az előadás mottójának is beillő gondolatot, hogy élni, haladni, boldogulni csak úgy tudunk e Földön, ha „tudókká válunk, mint az Isten", s közben persze küzdeni, kitartani, porba hullani és föltámadni is megtanulunk, akkor is, ha a célt, „még százszor el nem érjük...” Az élni és az életet megismerni vágyó Ádámot a jó megjelenésű és jó orgánumú NAGY ATTILA, a báj- és érzelemdús Évát THIRRING VIOLA, a Földön és a történelmi korokon át vezetőjükül szegődött Lucifert pedig SINKOVITS IMRE játszotta. A maga nemében mindhármuk — akárcsak az egész együttes — teljesítménye nagy hőfokú, magas művészi színvonalú volt, és a drámai költemény elejétől kezdve, az Úr végszóként felhangzó talányos szaváig — „Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál!” —, fogva tartotta a közönséget. Nagy Attila különösen mint Ádám és később — alakot váltva —, mint a tömegben csalódó Miltiádész, a tudományában megalázott Kepler és a francia forradalmat „végig álmodó” Danton volt jó. Thirring Viola alakítása, kisebb hullámzásoktól eltekintve, mindvégig élvezetesnek bizonyult. Igazán feledhetetlen alakítást — természetesen nemcsak a roppant összetett s rendkívül hálás szerep folytán — a Kossuth-díjas Sinkovits Imre nyújtott. Az ő, paradicsomból kiűzött Luciferének nemcsak az első színben, vagyis a mennyekben voltak szárnyai, hanem jelképesen: mindvégig! Ezek a szárnyak, a művészet szárnyai röpítették, éltették őt a színen, a Földön és tovább, tovább, úgyhogy ilyenképp méltán perelhetett, szegülhetett szembe még Istennel, az Úrral is. Nyilván e szárnyaknak tulajdonítható, hogy Lucifer akkor is jelen volt a színen, amikor épp nem volt ott... csak a szelleme és szárnyainak suhogása. Az ember tragédiájának előadása színről színre haladva és összhatásában is ritka élmény, az idei Szegedi Szabadtéri Játékok legsikeresebb bemutatója volt. Az előadás végén felálló nézőknek a korszerű játék és rendezés, a funkcionális díszletek, valamint a sorok között is ott vibráló, szinte lapi politikai elevenségű utalások miatt az volt az érzésük, hogy az éppen szemük láttára elpusztult Földön sarjad ki Éva méhében és Ádám hitében az új ember, új, emberibb élete ... SZŰCS Imre Thirring Viola Sinkovitts Imre Filmszínészek fesztiváljaiben E hónap 29-e és szeptember 5-e között tartják meg a IV. mai filmfesztivált, amely abban különbözik a többi hasonló hazai és külföldi rendezvénytől, hogy nem a legjobb filmeket díjazzák, hanem kizárólag a legkiválóbb színészi alakításokat. A niši verseny tehát tulajdonképpen a színésznők és a színészek fesztiválja. A hivatalos műsorban tizenhat filmet mutatnak be, de ha a vezetőség elfogadja a művelődési dolgozók kívánságát, hogy Dragoslav Ilie Nagy nap című művét is tűzzék versenyre, akkor tizenhét filmet fognak vetíteni a niši várban. A versenyműsoron kívül több kísérő rendezvényre is számíthatnak a vendégek. A Cegar moziban például retrospektív műsort fognak játszani: bemutatják a Slavica, a Sofika, a Kekec, a Vesna, a Popháború, a Szombaton este és a Testem az enyém című filmeket. A jugoszláv film és a jugoszláv sajtó, Filmjeink a külföldi fesztiválokon, továbbá Nézőink nem szeretik filmjeinket, vagy filmjeink nem szeretik nézőinket? címmel három kerekasztal-értekezletet is rendeznék. A férfi és női alakítást egy-egy negydíjjal tüntetik ki, a második helyezett színésznő és színész pedig egy - egy különdíjat kap. A díjakat a következő bíráló bizottság ítéli oda: Mira Stupica színésznő, Beta Zivojinovic színész, Vojin Vitezica, a Vecernje novosti kritikusa, Milutin Colic, a Politika kritikusa és Blagoje Ilic, a Politika ekspres szerkesztője. A versenyfilmekért a producereknek szimbolikus öszszeget, 1500 dinárt kell fizetniük. Ha összehasonlítjuk a pulai fesztivállal, amelyen az Arénában bemutatandó filmért 20 000 a moziteremben műsorra kerülő filmért pedig 10 000 dinárt kell fizetni, akkor a fenti összeg valóban elenyésző. A niši fesztivál rendezőinek pénzügyi helyzete tehát nem a legjobb, mégis remélik, hogy fedezhetik a kiadásokat. A köztársasági művelődési közösségtől 80 ezer dinárt kértek, de erről csak szeptember 1-én döntenek. Tragikus végű autólopás Szabadkán Egy részeg géplakatos ellopta és teljesen tönkretette az elsősegély-állomás új mentőkocsiját . Amikor a városi kórházban orvosi segélyben akarták részesíteni, torkon szúrta dr. Suhajda Lászlót A sebész főorvos életét az ápolók mentették meg Megdöbbentő következményekkel járt az az autólopás, amelyet Tomislav Pinter 24 éves szabadkai munkanélküli géplakatos követett el. Kedden este 10 óra 15 perckor egy ismeretlen fiatalember behatolt a szabadkai mentőállomás Petőfi Sándor utcában levő garázsába. Itt nyitva találta annak a mentőkocsinak az ajtaját, amelyet több mint 4 millió dinárért nemrég vásároltak. Mivel az indító kulcs is benne volt, begyújtotta a motort, és még mielőtt a mentőállomáson bárki megakadályozhatta volna, nagy sebességgel elrobogott. A városban ekkor még élénk volt a forgalom, de minden gépkocsi kitért az eszeveszetten száguldó mentőkocsi elöl. Palics felé robogott, s nem messze a várostól, bekövetkezett a szerencsétlenség: az ismeretlen gépkocsitolvaj a második kaszárnya közelében elvesztette uralmát a kormánykerék felett, a következő pillanatban felborult, és mintegy 500 méteren keresztül bukdácsolt. A fiatal férfi már előzőleg kiesett vagy kiugrott a mentőkocsiból, és eszméletlenül terült el az úttesten. Ilyen állapotban talált rá egy gépkocsivezető, s nyomban a városi kórházba szállította. Itt visszanyerte eszméletét, s amikor dr. Suhajda László sebészfőorvos fej sebét be akarta kötözni, felkapott egy ollót a műtőasztalról, és még mielőtt megakadályozhatták volna, torkon szúrta az orvost. Az első szúrás szerencsére nem volt nagyon súlyos, a másodikra pedig már nem volt ideje, mivel az ápolók rávetették magukat a dühöngő emberre, és megakadályozták a gyilkosság elkövetésében. A történtekről nyomban értesítették a belügyi titkárságot és az ügyeletes vizsgálóbírót. A vizsgálat során kiderült, hogy az autólopás, a súlyos közúti baleset és a gyilkossági kísérlet elkövetője Tomislav Pinter 24 éves, szabadkai munkanélküli géplakatos, aki A, B és C kategóriájú gépkocsivezetői jogosítványnyal rendelkezik, s a Boris Kidaffi utca 15. szám alatttt van a lakása. Azt is megállapították, hogy amikor a bűncselekményeket elkövette, ittas volt. A vizsgálóbíró Pintért, miután jelentéktelen fejsebét bekötözték, előzetes letartóztatásba helyezte. A szabadkai belügyi titkárság, amely közben megállapította, hogy autólopásért már két ízben el volt ítélve, a nyomozás lefolytatása után autólopás, közúti baleset előidézése és gyilkossági kísérlet miatt feljelentést tett ellene a szabadkai kerületi közvádlóságon. A mentőállomás új, korszerűen felszerelt mentőkocsija, amely eddig csupán 40 ezer kilométert futott, teljesen tönkrement. A kár meghaladja a 4 millió régi dinárt. HEGEDŰS Béla