Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)
1970-09-21 / 260. szám
4. oldal Kevés hazánk lesz nem emelik az A búzakérdés továbbra is élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Különösen a földművesek kísérik nagy figyelemmel a búza új ára körül kialakult vitát, s nagy érdeklődéssel várják a további fejleményeket. Arról van szó ugyanis, hogy a búzatermesztők már korábban sem voltak megelégedve a búza árával — alacsonynak tartották —, ezért évről évre mindinkább csökkent a búza vetésterülete. Szerintük tehát csakis gazdasági árral lehet megszilárdítani a búzatermesztést. Az újratermelési anyagok árának növelése is sürgeti az árkiigazítást. A vajdasági és a szlavóniai búzatermesztők szerint a búza új árát tekintettel az újratermelési anyagok drágulására, 1,35 dinárban kell megállapítani. Mert csak így lehet elvárni a földművesektől, hogy őszre bevessék az előirányzott területeket. Sürgősen dönteni kell tehát ebben a kérdésben, mert már küszöbön áll a jövő esztendei búzavetés s ha az esetleges kedvező döntés késik, már nem lesz foganatja. Bosszantó a dologban, hogy sokáig tart a huzavona. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ugyanis még nem állapította meg az idei termés árdotációját. Ha jóváhagyná az idei termésre a 18 párás felárat, akkor a földművesek bizalma megszilárdulna, és több mint valószínű, hogy rászánnák magukat a nagyobb arányú búzatermesztésre. A falvakból beérkezett jelentések szerint jelenleg senki sem tud még csak megközelítőt sem mondani arról, hogy mekkora területet vetnek be az idén búzával. Csaknem valamennyi vajdasági faluban a búza árdotációjának vagy szavatolt árának jóváhagyására várnak. Egyébként körkérdésünkre egyes községekből azt a választ kaptuk, hogy ha nem rendezik idejében a helyzetet, akkor nyilván kevesebb búzát vetnek. Egyébként az előkészületek folynak, a munkálatok meggyorsítását azonban akadályozza a bizonytalanság, nevezetesen az, hogy még mindig nem döntöttek az árdotáció és a búza szavatolt árának ügyében. A szalma és a polyva a haszon Tizenhét fold földje van Grgo Vukov palicsi földművesnek. Hét hold búzavetése volt az idén. Akárcsak az elmúlt esztendőkben, az idén is a Peščara Földművesszövetkezeti Kombinát ludasi üzemrészlegével társultan munkálta meg a földjét. Tavasszal, meséli, nagyon szép termésre volt kilátás, de ahogy közeledett az aratás, úgy hullott az égből a nem várt eső. — De még így is elég szépen termelt, hiszen holdjáról 16 mázsát kaptam — mondja Grgo Vukov, majd mindjárt hozzáteszi: — Csak a szalma és a polyva a tiszta haszon. De nézzük, mit mutat a földműves szánítása. — A ráfordítás holdanként a következő volt: 200 kiló magot szórtam el holdjára 142 dinárjával, az 284 dinár. A szánás 70 dinár. Az egyszeri műtrágyázás 63 dinárba került, az őszi műtrágyázás pedig 140 dinárba. Kétszer feltrágyáztam. Az első feltrágyázáskor a 100 kiló urea és a 100 kiló 3x16-os műtrágya összesen 173 dinárba került, a második műtrágyázás pedig 84 dinárba. Mivel a kombáinozás ára az idén 0,16 dinár volt kilónként, egy hold kombáinozásért 256 dinárt fizettem. Ha ehhez még hozzáteszem, szerényen, a saját munkámat int a gyalogmunkát, az igamunkát, a boronálást, a vetést, a műtrágyaszórást — az egészért csak 100 dinárt számítok fel holdanként — akkor mindent összeadva: a búzatermesztési költségeim holdanként 1070 dinárt tesznek ki. De tegyük még hozzá a mintegy 400 dinár adót is, és akkor az egy hold búza termésének, azaz az én esetemben 16 mázsának, az önköltségi ára 1470 dinár. Mivel búzatermésemet az utolsó szemig átadtam, egy hold terméséért 1520 dinárt kaptam. Így végeredményben a tiszta hasznom holdanként az idén 15 dinár, meg a szalma és a volna — de nem számítottam fel a szerszám és a kocsi kopását és az egyéb rezsiköltségeket. — Érdemes-e ennyiért búzát termeszteni? Érdemes-e egész éven át gürcölni ezért a néhány dinárért, és egész éven át izgulni, vajon mennyi terem, és megtérül-e a ráfordítás? Azt hiszem, hogy a szalmáért és a polyváért nem érdemes búzát termeszteni, hiszen még kenyérre való gabonám jövőre, ha árát a sem maradt Ha kormányunk nem intézkedik gyorsan, azt hiszem, sok föld- - művesnek elmegy a kedve a búzatermesztéstől. Nagy a ráfordítás is kicsi a hozam Az első számítások szerrint az idei gyengébb búzatermés miatt a szabadkai mezőgazdasági szervezetek az idén a búzán a tavalyinál 17 000 dinárral kisebb bevételt és jövedelmet valósítottak meg. A hozamok mind a társadalmi, mind pedig a magánszektorban jóval alacsonyabbak a tavalyiaknál, ezenkívül az aratás előtti jégverés is nagy károkat okozott. A szabad■ kai Agrokombinát 4500 hektár búzaföldjéből 780 hektárnyit vert el a jég. Az Agrokombinát, Szabadka és Észak-Bácska egyik legjobb búzatermesztő munkaszervezete, az idén, úgy látszik a búzatermesztésben nem mutat ki majd I olyan pozitív mérleget, mint ■ az előző években, pedig az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is átlag 440 mázsát • takarított be hektárjáról, s tehát 9,50 mázsával kevesebbet, mint tavaly. — Ezt na■gyan is megérezzük, mert • az idén a hektáronkénti ráfordítási költség legalább akkora, mint tavaly volt — mondta Jesa Ilie mérnök, az Agrokombinát közismert szakembere. — Számadást készítünk a búzáról, mert még a vetés előtt szeretnénk pontos ké■bet kapni arról, mennyire kifizetődő a búzatermesz-t tés. Már az első adataink azt mutatják, hogy az el-múlt gazdasági évben jóval költségesebb volt a búzatermesztés, mint az előző gazdasági esztendőben. Amíg például az 1968/69-es gazdasági évben nálunk, az Agrokombinátban, egy kiló búza önköltsége 61 para volt, az elmúlt 1969/70-es gazdasági évben már egy kiló búza termesztésének az önköltsége 72 para. A kedvezőtlen búzatermesztési feltételek könnyen , oda vezetnek — mondják , Szabadkán —, hogy az idén , mind a mezőgazdasági munkaszervezetek, mind a földművesek jóval kevesebb búzát vetnek. Várják, hogy a kormány lépéseket tegyen az idei gyönge búzatermés okozta veszteségek pótlására, és rendezze a búza árát, mert a gazdasági reformmal meghatározott árarányok rég felborultak a mezőgazdaság kárára. PAP Endre SZEGEDI Jenő A ljubljanai metallen szabadkai ügyviteli képviselete szeptember hó folyamán nagyra becsült vásárlói számára 4 ORIOLIK 4 ELNEVEZÉSSEL BÚTOR-ÁRUMINTA VÁSÁRT szervez a Felegijeva utca 3. szám alatt levő üzletében (a gimnázium mellett). Az oriovaci ORIOLIK gyár rendkívül jó minőségű bútorait állítja ki, amelyek garnitúraként és darabszámra is vásárolhatók, részletfizetésre, devizáért és készpénzért. Az árumintavásár tartama alatt a vásárlók 3 százalékos árengedményben részesülnek. 4 Frissítse fel otthonát új bútorra! 4 Vásároljon új irodabútort. METALKA, LJUBLJANA, POSLOVNA JE DINICA ZA VOJVODINU, SUBOTICA. 890-1. MAGYAR SZŐ nift., 1979. raepr. Tt. Bezárult a zágrábi vásár Tegnap este bezárta kapuit az eddig legsikeresebb zágrábbi őszi árumintavásár. Hozzávetőleges becslések szerint tíz nap alatt másfél millió látogatója volt, köztük 80 000 üzletember 85 országból. A vásáron 6300 hazai és külföldi kiállító mutatta be termékeit, ötven ország vett rajta részt mind az öt világrészből. A vásáron igen jelentős üzletkötések jöttek létre: a pancsovai üveggyár 80 millió dináros üzletet kötött, a zágrábi Eksportdrvo 25 milliósat Az exportüzletek közül igen jelentős a szarajevói Sipad szerződése nyugat-európai cégekkel, amely szerint 3,5 millió dollár értékben szállít bútort nyugateurópai országokba. A szovjet üzletemberek 20,5 millió dollár értékű üzletet kötöttek vállalatainkkal. A szenvedés színháza Új törekvés, a szenvedés színházának hírnökeként mutatkozott be a Hans Lietzau vezette hamburgi Deutsches Schauspielhaus társulata Heiner Müller ma élő keletnémet író Szophoklész drámája alapján írt Philoktétész című művével a IV. BITEF-en. Philoktétész a testi-lelki megpróbáltatások, az állhatatosság, az akarat megtestesítője a görög mitológiaAbites 70 ban. A Trója ellen induló görögök Philoktétészt a fertőzés veszélyével fenyető láb sebe miatt, s mert jajkiáltásai csökkentették volna a harci morált, kitették Lemnosz szigetére. Az ostrom tíz évig sem járt eredménynyel, ezért hallgattak Odüszszeuszék a jóslatra, mely szerint a győzelemhez szükség van Philoktétész csodatevő nyilára. Odüsszeusz és a fiatal Neoptolemosz a nyíl megszerzése végett visszatér a lakatlan Lemnoszra. Mivel azonban csak furfanggal juthattak Philoktétész fegyveréhez. Odüsszeusz arra biztatja a még ártatlan Neoptolemoszt, hogy hazugsággal csalja fel a hajóra a magányosan szenvedő s a görögöket mélységesen gyűlölő Philoktétészt. Neoptolemosz eleinte tiltakozik, majd a győzelem érdekében hajlandó hazudni. Fondorlataival mármár sikerül megnyernie Philoktétészt, akiben azonban az utolsó pillanatban felülkeredik tíz éven át edzett állhatatossága, s nem akar a hajóra menni. Szophoklésznál ekkor megjelenik Héraklész, és Philoktétész engedelmeskedik az isteni parancsnak. Müller azonban más megoldást választ. Nála Philoktétész végig kitart, s ezért Odüsszeusz megöli. A módosítás tanulsága: aki önként nem hajlandó szolgálni a háborút, az holtan kénytelen. Odüsszeusz a hátán viszi a hajóra Philoktétészt. Keserű tanulság. A három hős azzal, hogy három jellegzetes emberi magatartásformát testesít meg —* Odüsszeusz alattomos, eszközökben nem válogató célpolitikus, Philoktétész - szenvedésben felmagasztosult állhatatosság, a tiszta és ártatlan Neoptolemosz viszont a befolyásolhatók népes táborát képviseli — nem csak kiváló drámai alapanyagot, hanem a szenvedés színháza híveinek megnyilatkozási lehetőségét is jelenti. A szenvedés, amely Szophoklésznál és Müllernél is erkölcsi előjelű, lelki formában jelentkezik, Litzau színpadán fizikai formában demonstrálódik. A színészek akrobatikus ügyességgel ugrálnak, esnek hasra és hanyatt a kemény deszkaemelvényen. Nem kell azonban teljesen új irányzatként felfogni a hamburgiak próbálkozását, hiszen játékukban fölfedezhetők a kegyetlen színház, a pantomim és a brechti elidegenítő játékstílus elemei. Külön érdekességük, hogy halálfejre emlékeztető álarcban játszanak, így válik csak lehetővé, hogy ne csak mimikával, hanem egész testükkel fejezzék ki szenvedésüket. GEROLD László I m ■Üli Nagy ünnep volt szombaton Bezdánban a Kiss családban: a délutáni órákban megérkezett a Napkeleti utca 49. szám alá Kiss Valéria nevére a temerini Jávor szalonbútora, amelyet a Magyar Szó nyári tárgysorsjátékán sorsoltunk ki. A nyereményjáték tavaszi menetében kisorsolt kombibuszt tegnap adtuk át Zomborban. Erről szerdai számunkban számolunk be bővebben. Egy irodalmi áramlás kifejezője Valahányszor egy új könyvvel találkozom, egy új kötettek előbb találomra fellapozom, megpergetem a lapjait, kicsit beleolvasok itt-ott, csak aztán hajtok megint vissza a címoldalra. Ez a rövid első ismerkedés a könyvvel, az eltűnődés a számomra ismert vagy ismeretlen író nevén, elképzelésem a könyv írójáról, ezek mind együtt adják körvonalait egy alaphangulatnak, vagy mondjuk így: egy szorongásnak, közelebb lépett-e ezzel a könyvével a szerző énhozzám? Ez kicsit bántó is, ez a szubjektív hozzáállás, különösen ha egy régi barát és író társ könyvéről van szó, de nem mond valót aki tagadja a könyvolvasásban ezt a mozzanatot és indítékot Mit látott meg a világból Lévay Endre, mennyit és mit tartott méltónak feljegyzésre, novella formájában. Író, akit inkább publicistának könyveltünk el, a művelődést örökké és megint lobogva hirdető „művesnek” és tollforgatónak ezek mind az ő szavai a közéletünkben) ... most megint a szépprózának szentelt idővel lemérhetetlen órákat saját szívében. S kötetté álltak össze ezek az írásai. Aránylag vékony kis kötetté, de sohasem a menynyiség a döntő, legfeljebb a válogatás mércéje. S ez a mérce — mindannyian tudjuk — milyen csodálatosan rugalmas mozgóskála. Tulajdonképpen forró vallomások ezek az írások, alkap helyet a kisregény műfaját csak a címadó elbeszélés igényelhetné, kár hogy nem szélesítette ki jobban. A Mestergerenda meg a Koporsók a legszebb darabjai a kötetnek. S a felsorakozó többi írás közül is még néhány gonddal és művészettel való elmélyedés az életben. Lévay rálehel alakjaira, s azok egyszerre megelevenednek. Rálehel egy szituációra, egy életszakaszra, egy foglalkozásra, s máris gyönyörködhetünk apró megfigyeléseiben: programot tűz a zászlójára, elmarasztal vagy enyhén gúnyolódik. A tragédiák felidézése is — mint valami miniatűr életjáték — úgy kel ki a tolla alól. Átgondolt stílusában néha túlteng a művelt ember igényessége és túllépi az egyszerű mesélő hamvasságát. Egészében és összességében azonban ez a kis könyv kifejezője egy jellegzetes irodalmi áramlásnak, és így kívánatos volt hogy ne maradjon nyomtalan — az olvasó asztalán és a könyvtári kötetsorban ne maradjon hely nélkül — az újabb Lévay kötet. Megérdemli értékben is, de megérdemli abban a hosszú láncolatban is, amelybe a szerző íródeáknak és mesélőnek szegődött el hosszú évek előtt. S mindig voltak, akik szerették ki e művészetre emlékeztető apró lélekrajzait ezekben a szereplőkben mindig lobog a lelkesedés, sohasem kap helyet a cinizmus, s csak ritkán a lemondás vagy a letargia. MAJTÉNYI Mihály A Naftagas hamarosan befejezi az algyői szászhalombattai kőolajvezeték építését A Naftagas szakemberei és dolgozói hamarosan befejezik Magyarországon az Algyőtől Szászhalombattáig vezető, 55 kilométer hosszú kőolajvezeték építését és felszerelését. Az újvidéki vállalat ezt a munkát a magyar kőolaj- és földgáztröszttel tavasszal megkötött szerződés alapján végzi. A magyar cég képviselői elégedettek a munka minőségével, az építés szervezésével és a határidővel, amelyet a Naftagas következetesen betart. Mindkét fél tovább kívánja folytatni az együttműködést a következő években, s valószínűleg hamarosan újabb üzletet kötnek. Az együttműködés keretében egy magyar olajfinomító dolgozza fel a velebiti naftamezőn kitermelt kőolajat. Az elmúlt két év alatt 100 000 tonnát dolgozott fel. Ezt a szerződést valószínűleg ismét meghoszszabbítják. Igen sikeresen együttműködnek a geológusok is a jugoszláv—magyar határ menti kőolaj- és földgázlelőhelyek felkutatásában.