Magyar Szó, 1973. október (30. évfolyam, 270-284. szám)
1973-10-06 / 275. szám
2. oldal MAGYAR SZÓ Szombat, 1973. okt. 6. A washingtoni kerületi bíróságon folytatódik a Watergate-per. Arról tárgyalnak, hogy Nixon elnök köteles-e a nyilvánosság elé tárni titkos magnófelvételeit. A tárgyaláson Sam Dash, a szenátusi Watergate-bizottság főtanácsosa (balról) és Charles Alan Wright, a Fehér Ház ügyvédje is megjelent Még mindig nincs béke Kolumbiában A katonaság a tévéadót rohamozó egyetemisták közé lőtt .Két ember életét vesztette, több mint háromszáz megsebesült, a kár több millió dollár t Santiagóitól jelenti a Tanjug. Háromnapos forrongás után ingatag béke uralkodik Bogotában és Kolumbia más városaiban. A gépjárművezetők általános sztrájkja miatt, amelyet az egyetemi hallgatók és a lakosság nagyobb része is támogatott, még mindig nem indult meg a közlekedés. Legfrissebb adatok szerint a zavargásokban ketten életüket vesztették, több mint háromszázan megsebesültek, a hatóságok pedig mintegy 2000 sztrájkolót és tüntetőt őrizetbe vettek. Bogotában 110 gépjárművet felgyújtottak, és sok épületet és létesítményt megrongáltak. A kár több millió dollárra rúg. A rendőrök akkor támadtak rá az egyetemistákra, amikor ezek Bogotában megpróbálták elfoglalni az állami tévéállomást. A rendőrök és a katonák az összecsapásban lőfegyvert is használtak. A legnagyobb zavargások Bogotában, Cúcutában, Armehiában és Ibaguéban voltak. A sztrájk úgyszólván az egész országra kiterjedt. A mintegy 150 000 gépjárművezető bejelentette, hogy mindaddig nem veszi fel a munkát, amíg nem kap jobb munkafeltételeket, s a hatóságok nem helyezik szabadlábra a szakszervezeti vezetőket. A hatóságok őrizetbe vették Tancredo Herrant, a gépjárművezetők szakszervezetének elnökét, bár képviselői mentelmi joga van, s rajta kívül még hat szakszervezeti funkcionáriust. Katonai bíróság elé állítják őket. Banzer lemondta amerikai látogatását La Pazból jelenti a Reuter. Hugo Banzer bolíviai köztársasági elnök „állami okokból” lemondta hivatalos amerikai látogatását. A bolíviai kormány szeptemberben közölte, hogy meghiúsította a baloldali erők államcsíny-kísérletét. Az öszszeesküvés leleplezése után több baloldali politikust és szakszervezeti vezetőt letartóztattak, s emiatt sztrájkok és tüntetések törtek ki az országban. Panamai vádak az USA ellen Panamából jelenti a Reuter: Panama a nemzetközi jog megszegésével vádolja az Egyesült Államokat, mert a Panama-csatorna amerikai övezetének hatóságai lefoglalták az Imias nevű kubai hajó rakományát. A hajó 10 000 tonna különféle árut szállított Ázsiából Havannába. A rakományt a chilei cukorkorporáció feljelentése alapján foglalták le, amely szerint Kuba nem szállított le egy négymillió dollár értékű cukorszállítmányt. Milyen hadihajók haladhatnak át a Dardanellákon? Egy olasz képviselő feltette a kérdést: mi lesz a montreux-i konvenció sorsa Párizs, októberGiuseppe Zamberlatti olasz kereszténydemokrata képviselő egy igen érdekes kérdést intézett a Nyugat-európai Unióhoz. Kérdése így hangzik: Hogyan hajózhat át a Fekete-tengerről a Földközitengerre egy 45 000 tornás szovjet repülőgép-anyahajó — ha majd építését befejezik —, amikor a svájci Montreux-ben 1936-ban aláírt egyezmény szerint a Dardanellák szorosan nem haladhatnak át 10 000 tonna űrtartalmat meghaladó hadihajók? A Kijev nevű, épülőfélben levő szovjet helikopter- és repülőgép-anyahajóról van szó, amelyről a nyugati kémszolgálatok kiderítették, hogy hamarosan a Földközi-tengerre indul, hogy csatlakozzon az ott állomásozó szovjet hadiflottához. Zamberlatti ismertette, hogy a montreux-i megállapodás értelmében a Boszporusz és a Dardanellák szorosokon repülőgép-anyahajók egyáltalán nem haladhatnak át, függetlenül attól, hogy a Földközi-tenger melléki országok hadiflottájához tartoznak-e vagy sem. Az egyezmény ezenkívül megtiltja az olyan hadihajók áthajózását is, amelyek 203 milliméternél nagyobb kaliberű ágyúkkal vannak felszerelve. Az egyezményt Franciaország, Nagy-Britania, Bulgária, Ausztrália, Görögország, Japán, Románia, Törökország, a Szovjetunió , és Jugoszlávia írta alá. Az egyezmény természtesen még érvényben van, de mind kevésbé tartják tiszteletben. S így például a Boszporuszon és a Dardanellákon áthajóztak a 20 000 tonnás Moszkva és Leningrád nevű szovjet helikopterhordozók, olyan hadihajók kíséretében, amelyek rakétáinak átmérője szintén meghaladja az előírt felső határt. Az olasz képviselő emlékezőtehetsége azonban kihagyott, amikor a Dardanellákon áthaladó egyéb hadihajókat kellett volna felsorolnia, amelyek szintén megszegték az egyezményt. A felsoroltak alapján javasolta, hogy foglalkozzanak alaposan a kérdéssel. A történelem tanulsága Függetlenül attól, hogy az olasz képviselő felszólalása milyen diplomáciai tevékenységet indít el, foglalkozni kell néhány eseménnyel. Tudniillik a montreux-i konvenciót többféleképpen értelmezték, és ebből már többször származtak bonyodalmak. Hitler 1940-ben javast soha, hogy helyezzék hatályon kívül a konvenciót, miután elhatározta, hogy a Balkán-félszigetet (de egész Európát is) Németország és Olaszország kizárólagos befolyási övezetévé teszi. Hitler a hadihajók Boszporuszon és Dardanellákon való szabad közlekedéséért szállt síkra, mert abban az időben viszonylag erős hadiflottával rendelkezett. Ellenszolgáltatásként a tengelyhatalmak nevében felajánlotta Törökországnak határai sérthetetlenségének szavatolását. Ilyen módon akarta a Szovjetunió befolyását megszüntetni a Balkánon és általában Európában. Miután azonban látta, hogy a Szovjetunió nem megy bele egy ilyen alkuba, azt javasolta neki, hogy csatlakozzék a hármas szövetséghez, és ennek ellenében befolyása alá vonhatja a Perzsaöböl menti területeket és esetleg Indiát is (ahonnan egyébként először el kellett volna űzni, az angolokat). Párizsi vélemény A franciák meglepetéssel fogadták az olasz kezdeményezést, mert Franciaország nemcsak az egyezmény aláírója, hanem a Nyugat-európai Unió tagja is. Az egész ügyben az a legérdekesebb, hogy akkor merült fel, amikor Leone olasz köztársasági elnök Párizsban hivatalos tárgyalásokat folytatott Pompidou államfővel. Megbeszéléseik egyik fő témája kétségtelenül a földközi-tengeri problémák voltak. Felvetődik a kérdés, hogy Zamberlatti miért éppen most lépett fel, amikor egyes nyugati körök mindent elkövetnek, hogy megnehezítsék a Kelet-Európával folyó tárgyalásokat, és akadályokat gördítsenek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza elé. Egyes párizsi politikai körök úgy vélik, hogy az olasz kezdeményezés csak a bizalmatlanság légkörének kialakulását segíti elő. Lehet, hogy ez is volt a célja. Hosszas megbeszéléseik során Leone és Pompidou megállapították, hogy a Földközi-tenger veszélyes övezetté vált, s a partjain elterülő országoknak foglalkozniuk kell a helyzettel. A két államfő azonban a fenti megállapításnál tovább nem ment. Valószínűleg azért, mert nem egyformán vélekednek az idegen hadiflották jelenlétéről. Nem hozták nyilvánosságra azt sem, amiben megegyeztek, mert bizonyára különbözőképpen tekintenek a NATO-ra. Az előállt helyzetben a francia politikai körök úgy vélekednek, hogy a Szovjetunió hozzá sem fogott volna a Kijev építéséhez, ha előzőleg nem kapja meg Törökország engedélyét a Dardanellákon és a Boszporuszon való áthaladásra. Ebben az esetben viszont Törökország kénytelen lesz a nem földközi-tengeri országok hadihajóit is átengedni. Ezzel természetesen a 6. amerikai flottára gondolnak. A. S. I AZ ISMERETLEN CHE GUEVARA I Ernesto Che Guevara hősi halálának ötödik évfordulóján könyv jelent meg a híres forradalmárról. I. Lavreckij, a könyv szerzője részletesen beszámolt a hős életéről, sok közismert tényt közöl róla, könyve azonban számos olyan részletet is tartalmaz, amely először kerül a nyilvánosság elé. Könyvéből néhány részletet köz lünk. (2) Dohány, könyvek, sakk — Igen, a forradalom megváltoztatta, acélkemény harcost és fáradhatatlan munkást faragott belőle — meséli róla Albert Granados, Che gyermekkori barátja. — Meggyőződhettünk erről 1960-barl is, amaikor a Szabadság szigetén találkoztunk vele. Ekkor már tudta a választ azokra a kérdésekre, amelyek ifjú korában gyötörték. Csak egy tekintetben nem változott meg: éppen olyan szerény és közömbös volt az anyagi javak iránt, mint korábban. A saját dicsőségét és népszerűségét is bizonyos humorral kezelte. Noha a forradalom egyik vezetője, miniszter volt, továbbra is a maga megszokott spártai életmódját folytatta, gyakran minden kényelemről lemondott. Az emberi gyengeségek közül csak három jellemezte: szerette a dohányt, a könyveket és a sakkot. Che Guevara nemegyszer mondta, hogy egy forradalmár államférfinak szerzetesként kell élnie. Álláspontja annál érthetőbb, mert a mi országainkban a tisztviselők, elsősorban a magas állásúak, kivétel nélkül meggazdagodnak, fosztogatják az állampénztárt, vesztegetéseket fogadnak el, fényűző villákban élnek, tivornyáznak, dorbézolnak. Amikor 1960-ban Kubába érkeztük, Che tanácsára Santiagóban telepedtünk le. Az ottani orvosi fakultáson adtam elő. Che így szólt hozzánk: — Éljetek szerényen, meg ne próbáljatok kapitalizmust teremteni a szocializmusban. — Természetesen eszünk ágában sem volt ilyesmi... Mielőtt elhagyta Kubát, egy könyvvel ajándékozott meg. Csak annyit mondott, hogy elutazik, azt azonban, hogy hova és milyen céllal, nem árulta el. Én nem is kérdeztem. A könyvbe a következő sorokat írta emlékül: „Nem tudom, mit hagyjak neked emlékbe. Kötelezlek rá, hogy részt vegyél a cukornád betakarításában. Megint hadra kelek, és képzeletem továbbra is korlátlanul csaponghat, mindaddig, amíg egy golyó pontot nem tesz a végére. Mindanynyiótokat csókol: Che.” — A politikai okokon kívül voltak-e Che Guevarának személyes okai is arra, hogy elutazzon Kubából, és a bolíviai partizánmozgalom élére álljon? — Che szavai sohasem különböztek a tetteitől. Senkinek sem adott olyan feladatot, amiket maga nem tudott volna vagy nem lett volna hajlandó végrehajtani. Az volt a véleménye, hogy a személyes példamutatás semmivel sem jelentéktelenebb az elméleti megokolásoknál. Teoretikusaink, „kávéházi stratégáink” mindig voltak, de kevés tevékeny emberünk akadt. Che ez utóbbiak közé tartozott. Nemcsak harcolt a Sierra Maestrán, hanem gyógyította a sebesülteket, lövészárkot ásott, műhelyeket épített és szervezett, terhet hordott. Nemcsak parancsnok, hanem harcos is volt. Hasonló magatartást tanúsított mint iparügyi miniszter is: dolgozott az építkezéseknél, segített kirakni a hajók rakományát, traktort vezetett, cukornádat vágott. — Néha keménynek, sőt gorombának látszott, de mi, a barátai tudtuk, hogy mindenkivel együttérző ember. Mélyen meggyászolta bajtársai, barátai és hívei halálát, akik — példáját követve — a kubai forradalom győzedelmes zászlaját Latin-Amerika több helyen vívott partizánharcaiban lobogtatták. Egyszer szomorúan így panaszkodott: — Látod, mialatt én itt ülök az íróasztal mellett, a barátaim meghalnak, mert ügyetlenül alkalmazzák az én partizán harcmodoromat. —_ Elutazása előtt így szólt hozzám: „Győzelem nélkül sohasem térek vissza. Inkább meghalok, mint hogy vereséget szenvedjek” ... És ezek nemcsak szavak, szép szólamok voltak. Önzetlenség és szerénység Che szilárdan hitt benne, hogy az igazi forradalmár kommunistáknak, elsősorban a vezetőknek szerénynek kell lenniük, s távol kell állnia tőlük a haszonlesésnek. És a szerénység nem lehet álszerénység, hanem igazi. E tekintetben Che Guevara semmiféle kompromisszumot nem ismert. Ez az álláspontja sokféleképpen, néha egészen különös módon jutott kifejezésre. 1959 márciusának elején Che Guevara teljesen kimerült. A szakadatlanul ismétlődő asztmarohamok és a pihenés teljes hiánya komoly veszélybe hozta egészségét. Bajtársai — életét féltve — úgyszólván kényszerítették, hogy pihenjen egy kicsit, és egy villát jelöltek ki számára Havanna peremvárosában. A villa a forradalom győzelme előtt Battista egyik vezérének a tulajdona volt, amelyet elkoboztak. A reakciós sajtó nem mulasztotta el az alkalmat, és nagy hangon hirdette, hogy Che Guevara Battista volt szolgájának vagyonát élvezi. (Folytatjuk) a tartományi képviselő-testület választási és kinevezési bizottsága hirdetményt ír ki ^ egy bíró megválasztására a pancsovai kerületi gazdasági bíróságra, ^ egy-egy bíró megválasztására az újvidéki, valamint a zrenjanini kerületi bíróságra. A pályázóknak eleget kell tenni az általános illetőségű bíróságokról szóló alaptörvény 40. szakaszában, azaz a gazdasági bíróságokról szóló törvény 42. szakaszában megszabott feltételeknek. Az általános bíróságoknál vagy más bíróságoknál alkalmazásban levő pályázóknak munkájukra vonatkozólag három évre viszszamenőleg kérvényeikhez pályaképet kell csatolniuk. A többi pályázóknak részletes pályaképet kell csatolni. Az 1 dináros okmánybélyeggel felülbélyegzett kérvényekhez részletes pályaképet, képesítésről szóló oklevelet, valamint az eddigi társadalmi-politikai tevékenységről szóló leírást kell csatolni. A kérvényeket a hirdetménynek a Tartományi Hivatalos Lapban való közzétételétől számított 15 napon belül az alábbi címre kell eljuttatni: Komisiji za izbor i imenovanja Skupštine SAP Vojvodine, 1 357-1.