Magyar Szó, 1975. május (32. évfolyam, 132-147. szám)
1975-05-16 / 132. szám
Fentek, 1975. május 16. Elállították... A régi jeles napok közé tartozott valamikor Péter- Pál is, az aratás kezdetének napja. A kaszálni tudó részeseket és napszámosokat ilyen tájt fogadták meg a gazdák az emberpiacon vagy ahogyan akkor nevezték: a köpködőn, ott a régi Szentháromság-szobor tövében. Itt gyülekeztek piaci napokon, vasárnap délelőttönként azok, akiket szorítot a szegénység, mert itt adódott munkaalkalom, itt szedhették hegyre a híreket, itt hallgatták meg a dobszó mellett kihirdetett hatósági rendeleteket, figyelték tt napszám árának alakulását, s kötöttek egyezséget az őket mustralgató gazdákkal. —O— . ' Egy vasárnap délelőtt a többi szegény között ott lézengett az emberpiacon boldogult fiama Pista bácsi is. Hajtotta őt is a nincstelenség, menni költött a kenyér után, de valahogy nemigen kaptak rajta a munkaadók, sem a bandagazdák. Jócskán benne volt már az időben, így osztán csak ténfergett, müködött egyik csoporttól a másikig. Mivel került ott mindig beszélgető cimbora, a sokadalomban ő is összeakadt egyik jó ismerősével, az öreg Zsiga Ferkével. — Te, Ferkó! — szólította meg. — Nem tudnál ajánlani nekem valami jó heget, ahol részt foghatnék? — De tudok komám, hogyne tudnék! Ajánlhatok egyet, az éppen neked való hely: a gazda jámbor, istenfélő, csendes ember, sose szokott közösködni a szegénnyel. Elvezethetlek hozzá, ha fizetsz egy jó pálinkát. Megegyeztek. Miután a Szent utca sarkán levő Szorcsik-féle kocsmában ki-ki bedrítötte a maga féldecijét, Zsiga bácsi karon fogta cimboráját, és átvezette atéren, egyenesen Nepomuki Szent János szobra alá. Ott azután fölmutatva a jámbor szentre, így szólott: — No, helyben vagyunk, testvér! Ehune, látod, itt van János gazda, oszt egyezzél meg vele, ha tudsz! Ha még reálisára is szükséged vana, mondanám, hogy eredj át a Szent Anna-szoborhoz, hátha vállalkozna... Ezt azonban már meneteiben tanácsolta, mert Pista bácsi minden átmenet nélkül fölöttébb hangos fohászkodásba kezdett. Műveltette apjával-anyjával napszámostársát, s bár ezek a válogatott kifejezések is hozzá tartoznak az anekdotához, szó szerint idézésüktől, e helyt talán inkább eltekintenék . .. Szombaton Zentáni Fánkbál az V. helyi közösségben ■ ! Szombaton Zentán az V- helyi közösség ifjúsági alapszervezetének szervezésében fánkbálat tartanak A bál este 7 órakor kezdődik a helyi közösség otthonában. A belépőjegy 6 dinár, és a jeggyelegyütt egy fánkot is adnak. Ma Zentáni Kaukázusi krétakör Ma Zentán vendégszerepei a szabadkai Népszínház magyar társulata. Bertold Brecht Kaukázusi krétakör című drámáját mutatják be. Az előadás 19.30 órakor kezdődik a Művelődési Ház színháztermében. . Hirdetések Kiadó Ami 8-as, karambolozott személygépkocsi, pl. Pécs, Zenta, ive kóla Ribara 56. Sürgősen felvessek két nipcémet az ..Aranyhaléba''. Zenta, Djura Jakšića 30. Eladó 180 literes háromfázisú hidrofor. Huszák István, Zenta, Tornyosi út 78. Eladó 780-as Zmai gombám és egy D. T. 73-as traktor. Rácz Sz. György, felsőhegy. Kolónia 28. Eladó vagu kiadó 18 kvadrát kaszáló. Zenta. Ady Endre 53. Eladó MB 1000-es Skoda. Hajdúk Stankova 23-b, Piri Kálmán. Egyházaskér, elvesztette az általános iskola hatodik osztályos bizonyítványát. Érvényteleníti. Fodó sorsa-zn. olcsó báz, zenta, Nemanjina 27. ■ Olvasóé a szó: Előzzük meg a baleseteket! A közelmúltban szemtanúja voltam, hogy a hídról lefelé jövő, telt autóbusz kishíján felborult. A hídfeljáró és a népkerti le-,járó találkozásánál ugyanis az út szélén a teherkocsik által kivájt nagyobb mélyedés van, s ezt, úgy látszik, az autóbusz vezetője későn vette észre. Ezen az útszakaszon nagy a forgalom, a Pannónia Építkezési Vállalat is használja ezt a részt, valamint az útszegélyen át a gyalogjárdát is a Zlatna greda háztömbök építkezésénél. Ezen a szakaszon a gyalogládákat is tönkretette. A népkerti lejárónál mind a kocsiút, mind a gyalogjáró siralmas állapotban van, különösen az esős időben és utána. Sürgősen tenniük kellene valamit az illetékeseknek az úttest minél előbbi helyrehozása érdekében, nehogy emberáldozatokba kerüljön a huzavona. A hídhoz vezető gyalogutat már egypárszor megjavították, visszahelyezve a régi betonkockákat. A nagy forgalomra való tekintettel talán jobb lenne a szegélyt és a gyalogjárdának ezt a szakaszát betonnal kiönteni. Ez erősebb, tartósabb lenne. A népkerti aluljárónál fel lehetne emelni a gyalogjárdát, hogy a sár ne folyjon rá, ne tegye lehetetlenné a Népkertbe való lejutást gyermekeinknek, akik naponta mennek erre az úszódéba, valamint a gyermekjátszótérre. Mivel ez a városnak az egyik úgynevezett kapuja is, nekünk, zentaiaknak sem mindegy, hogy a Bánátból jövő hazai vagy külföldi utas hogyan pillantja meg városunkat: tisztának, rendezettnek látja, vagy az ellenkezőjéről győződik meg. Ezért minél előbb le kell bontani az ott éktelenkedő régi, rossz sarokházat, rendbe hozni a hídhoz felvezető gyalogjárdát, a fiamna credának, vagy maiyar nevén: a Szép utcának ne csak a neve legyen ilyen szép, hanem a gaztól, földkupacoktól, szeméttől, azai még a víz- és villanyvezeték, valamint a távfűtés építésekor ottmaradt, meg kell tisztítani és rendbehozni. A hídfeljárónál levő háztömb lakói egyébként már az ősszel szép példát adtak: parkosították háztömbjük környékét, és rendben is tartják. D. F. T. FILMHÍRADÓ TÖRÖK KANIZSA Jedinstoo: Ma: Három szuper-férfi Tokióban, amerikai színes kalandfilm. Szombaton és vasárnap: Funk párduc, amerikai színes rajzfilm Kedden és szerdán: örökös ügyefogyottak, amerikai filmvígjáték. ZENTA Október 8. Ma, szombaton és vasárnap: Super Flag, amerikai színes bűnügyi film. Hétfőn, kedden és szerdán: Kiáltás és suttogás, svéd színes filmdráma. Csütörtökön: Éjjeli öt járat, amerikai színes, Tisza. Ma, szombaton és vasárnap: Amennak hívták, olasz színes vadnyugati film. Hétfőn, kedden és szerdán: Kosara, hazai színes filmdráma. Csütörtökön: A Lady Blust énekel (A Fest ’74 műsorából) amerikai színes filmdráma- TORNYOS . . -Szombaton- Brandon, a zsaroló, olasz színes vadnyugati film. OROM ! Szombaton és vasárnap: Pápay hőstettei, amerikai színes rajzfilm. FELSŐHEGY Vasárnap: Brandon, a zsaroló, olasz színes vadnyugati film. A KANIZSA Kultúra: Ma: A pók szeme, olasz színes bűnügyi film- Szombaton és vasárnap: : A hölgy és a gyémántok, amerikai színes bűnügyi film- Kedden és szerdán: A por (Polenov prah) hazai színes filmingjáték. Csütörtökön: A 87-es rendőrállomás, amerikai színes film, Jovica Borkovic, az újvidéki Vojvodina Szállító Vállalat társasgépkocsijának vezetője két és fél éve közlekedik a Törökkanizsa-t Újvidék közötti útvonalon. Eddig még nem érte bírálat Az utasokkal szemben előzékeny, S éppen ennek köszönheti, hogy mindenki elismerően szól róla. Ugyanez mondható jegykezelőjéről, Lazar Djakovról, aki a társalgókocsi mellett áll. B. J. tisza vmflk Másképpen kell megszervezni a gyűjtést A Vöröskereszt-hét alkalmával bárhol is vásárol valamit az ember, az elárusítók az eladott áruval átnyújtanak egy bélyeget, amelyen rajta ékeskedik a Vöröskereszt jelvénye. Ez ellen nincs mit berzenkednünk, mert az így összegyűjtött pénzt humánus célokra fordítják. Ennek a gyűjtőakciónak azonban más fajtája is ismert,ez pedig az, amikor az iskolás gyerekek nyakukba veszik a falut vagy a várost, és minden házba vagy munkaszervezetbe bezörgetnek azért a kis önkéntes hozzájárulásért, amivel a polgárok segítik a szervezetet. A csivitető gyermekek sokszor egymásnak adogatják a kilincset, úgyhogy nem egyszer némelyik házba tízszer is bekopognak. Persze ilyenkor az utoljára érkezőnek már nemigen jut az aprópénzből. Kanizsa község településein már úgy végzik a gyűjtőakciót, hogy a gyűjtést végző minden gyermek megkapja az utca nevét, ahol gyűjtenie kell, és így nem egymás előtt szedik össze a pénzt, valamint a házigazdát sem zaklatják úgyannyira, hogy a rokonszenvből ellenszenv váljon, hiszen amennyi pénzt szántak erre a célra, azt mindegy odaadni egynek vagy ötnek. Már csak Kanizsán van meg az a régi szokás, hogy a gyerekek egymás után jönnek, de már a községi Vöröskeresztalapszervezet titkárának is az a véleménye, hogy ezen változtatni kell, mert már többen panaszkodtak emiatt. * B-s A Tisza szabályozásának vázlatos története IV. rész Az 1848 49-es forradalom megszakította az 1846- ban elkezdett Tisza-szabályozási terv megvalósítását. A forradalom utáni években, amikora közrend lassan helyreállt, a szabályozási munkálatokat is fokozott ütemben folytatták. A töltések felépítésével párhuzamosan — 1853—55. között megkezdték az átvágási és kotrási munkálatokat is, valamint a zátonyok eltávolítását. A munkálatokat a Bácsi Tiszai-szabályozási Társulat és a helyi társulatok mellett a kormány központilag irányította és — amennyire tehette — pénzelte. Meg kell azt is említeni, hogy a Tisza menti községek a forradalom utáni években rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. A községek jó része a forradalom alatt leégett, kevés adófizető maradt, csupán a kisszámú földbirtokos — akik közvetlenül érdekelve voltak — tehettek valamit az ármentesítés folytatásának érdekében. Az érdekelt földbirtokosok az 1850-es években minden ármentesített hold föld után 1—1 forintot fizettek 4—évenként az Ármentesítő Társulat pénztárába. A földbirtokosok ezt az összeget is sokallták, mert az ármentesítés nem volt tökéletes, és földjeiket csak száraz években használhatták. A Vízügyi Történeti Füzetek című kiadványban ezzel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „Nem tanácsos a Tisza-szabályozás egész költségét az érdekelt földbirtokosok vállára rakni, mivel ez a folyó fő kereskedelmi és közlekedési útvonala az ország,nak. A kicstár, kölcsönösen a só Jövedelem már azért is hozzájárult a költségekhez, mivel a máramarosi só útja a Tisza szabályozásával megrövidül, s így a sójövedék is hasznot húz ebből...” A bécsi központi kormány 100 000 forintot adott a Tisza szabályozására a főjövedelemből. Ez,a 100 000-res támogatás azonban, úgyszólván semmit sem jelentett egy ilyen milliós vállalkozásnál. A községek úgyszintén keveset adhattak a megkezdett ármentesítési munkálatok folytatásához. Az érdekelt földbirtokosok vagy fizettek, vagy nem. A kormány, a községek és a földbirtokosok az ármentesítési munkálatokat, legalábbis azok tetemes részét a közmunka elve alapján akarták megvalósítani. A köznép, a vagyontalan szegény lakosság éppen ezért gyűlölettel nézett az ármentesítésre, nllnt minden más közmunkára, ami számukra csak terhet jelentett. Innen van az, hogy az árrmentesítő társulatok a pézhiány mellett munkáshiánnyal is küzdöttek. A robotos munkások csak kimentek a töltésre, de ott nagyon keveset dolgoztak, a napszám és a kubikosok munkája pedig nagyon drága volt. Erről tanúskodik az 1854- ben írt jegyzőkönyvek nagy része. A kormány a drága napszám letörése érdekében felkérte a Tisza menti községet és akanizsa mezővárost, hogy fogadjon idegen, más vidékről származó, olcsóbb napszámosokat, gondoskodjék munkáról és elszállásolásról. A Tisza menti községek örömmel fogadták a kormánynak ezt az indítványát, és válaszukban biztosították a kormányt, hogy elfogadják az idegen munkásokat, munkájukat és ellátásukat biztosítják. Azt azonban már nem tudják, hogy a kubikosokon kívül jöttek-e más napszámosok is erre a vidékre. A felsorolt nehézségek ellenére az ármentesítő munkálatok a községek és a köznép hozzájárulásával az 1850-es évek első felében folytatódtak. Ezeknek a munkálatoknak igen nagy fogyatékossága volt, hogy nem a Tisza-völgyi Társulat egységes, központi irányításával, hanem az egyes kisebb társulatok és községek magánvállalkozásával történtek. A töltések mindenütt másként épültek, más magasságban és szélességben, holott erre megvolt az egységes előírás. A Bácsi Tisza-szabályozási Társulat is folytatta a szabályozási munkálatokat. Az első feladatnak a,már előbb említett, Kanizsa—Adorján közötti töltésszakasz befejezését tartották, de tovább akarták folytatni az Adorján—Zenta közötti töltésszakasz építését is. Ugyanakkor 1853-ban megkezdték a pánai átvágási munkálatok előkészítését. A többi Tisza menti községek közül Mártonéig és Ada nem tartozott közvetlenül a Bácsi Tisza-szabályozási Társulathoz. Mártoné? — nem tudjuk, miért — nem volt tagja a társulatnak, de Adánál már érthetőbb a helyzet. A Bácsi Tisza-szabályozási Társulat érdekeltsége Martonosnál kezdődött és Zentáig terjedt. Ada községe —■ mivel töltésszakasz csak öt kilométert tett ki, az ármentesített terület pedig 500 holdra terjedt ki — nem látta értelmét annak, hogy a társulat tagja legyen. Ada csak annyiban volt a társulat tagja, amennyiben azt az általános Tisza-szabályozási törvények és rendeletek megkívánták. Fizették az ármentesített terület utáni járulékot, a szabályozáshoz szükséges felszerelések beszerzését és karbantartását, képviselői részt vettek a társulati gyűléseken, de közös kölcsönt sem az államtól, sem más vállalkozótól nem vett fel. Ada szerencsésebb helyzetben van, mint a többi Tisza-menti község. A Tisza partja, mely a községet érinti a zentai határtól Peszérig magas, tehát töltést nem kell építeni, a község magas fekvésű, és így áradás esetén csak a Felső- és Alsó-Rétet önti el a víz. Ezt a rövid szakaszt maga is ármentesíteni tudta. Az 1853-as évek folyamán a töltések minden községnél elkészültek részben vagy teljesen. A töltések hossza a Horgas—Martynos szakaszon 8,8 km, az ármentesített terület 6000 hold, Szegedtől Horgosig a töltés hossza 13 km, az ármentesített terület 6887 hold. A Kanizsa határában lévő töltés hossza 6 km és 850 méter. Az ármentesített terület 2927 hold. A kanizsai töltés építéséhez 443 807 köbméter földet használtak föl. Az Adorján-Zlenta közötti töltés hossza 12 kilométer, az ármentesített terület 4757 hold. *^л*Л**<Јг , . ИИ rá 11 oldal