Magyar Szó, 1976. február (33. évfolyam, 45-58. szám)
1976-02-16 / 45. szám
Hétfő, 1976. február Ж Becsén: Megmaríul a gidaságfejlesztési Mlközösség Szójaüzem, szorozjéggyár, hőtőház közös eszközökből Többször elhangzott már, hogy Becse gazdasági fejlődése nem kielégítő. Kevés a foglalkoztatottság növelését elősegítő beruházás, a pénzeszközök java részét a meglevő létesítmények korszerűsítésére fordították, kevés pénz jutott új kapacitásokra. Ezt mindennél jobban bizonyítja az a tény is, hogy a foglalkoztatottak száma már évek óta ugyanazon a szinten van. A helyzeten mielőbb változtatni kell, mert ha nem növekszik a foglalkoztatottság, visszafejlődés következhet be, minthogy a közterhek még nagyobb súlyyal nehezednek a foglalkoztatottakra. A fejlődés lehetőségét mindenekelőtt az iparban keverik az illetékesek. Már most is számos olyan nyersanyaggal rendelkezik a község, amelyek máshol kerülnek feldolgozásra, vagy pedig még hozzá sem láttak a kiaknázásukhoz. Köztudomású az a tény is, hogy a nyersanyagtermelés — elsősorban a mezőgazdasági termékekre gondolunk — csak a feldolgozó ipar arányos fejlesztésével járhat a kívánt eredménnyel. Ezekről a tényekről a községi képviselő-testület végrehajtó tanácsa és a társadalmi-politikai szervezetek élükön a Kommunista Szövetség községi bizottságával és a községi Szakszervezeti Tanáccsal, több ízben tárgyaltak. Hogy kellő ütemben fejlődhessen a község gazdasága, vagyis megvalósulhasson az 1980-ig terjedő középtávú társadalmi-gazdasági fejlesztési tervben előirányzott beruházás, társítani kell a község eszközeit, s létre kell hozni a község gazdaságának gyorsabb ütemű fejlődését elősegítő önigazgatási érdekközösséget. Az erre vonatkozó önigazgatási megegyezés tervezetének nyilvános vitájáról és a megegyezés aláírásáról volt szó a KSZ-alapszervezetek titkárainak legutóbbi értekezletén is. Elhatározták, hogy február 25-éig megtartják a nyilvános vitát, a megegyezés aláírására pedig 27-én kerül sor. A terv szerint a község gazdasági munkaszervezetei évi jövedelmük 5 százalékát a nem gazdasági munkaszervezetek pedig a bruttó személyi jövedelem 1,5 százalékát fizetnék az érdekközösségnek, és ugyancsak ide ömlesztené be eszköztöbbletét a többi nem gazdasági jellegű önigazgatási érdekközösség. Továbbá, a községi közös tartalékalap eszközei is ide kerülnének. A tervek szerint az önigazgatási érdekközösségben 1980-ig 200 millió új dinár gyűlik össze, az előirányzott új termelési kapacitások beruházási költségei viszont előreláthatólag ennek az ötszörösét teszik. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a beruházást végző gazdasági szervezetek saját eszközeikből ugyanekkora öszszeget választhatnak ki, továbbá a tervezett beruházásokhoz a szélesebb társadalmi közösségek is jelentős mértékben hozzájárulnak. Bankkölcsönre, sőt külföldi tőkebefektetésre is van kilátás. A középtávú fejlesztési terv szerint Becse község területén felépül a szőlőfeldolgozó üzem, a szárazjéggyár, a hűtőház, a szárított konyhakerti vetemények gyár, a hidraulikus csövek gyára, a dísztégla gyár, ezenkívül korszerűsítik és bővítik a vágóhidat. A felsorolt beruházások 1640 munkahely megnyitását teszik lehetővé vagyis a következő öt esztendőben a jelenlegi foglalkoztatottak majd 20 százalékával növelik a munkaviszonyban levők számát. Az elmondottakból világosan kitűnik, milyen nagy lépés előtt állnak Becse község dolgozói. A község gazdaságának továbbfejlesztési üteméről határoznak. A gazdaságfejlesztési érdekközösség megalakítása ugyanis egyedüli biztosítéka az előirányzott beruházási tervek megvalósításának, vagyis a fejlődésnek. Nincs helye az egyéni és a csoportérdeknek, össze kell fogni, hogy a felaprózott dinárocskákból milliók, a község gazdaságának ütemes fejlődését elősegítő biztos tőke legyen — szögez ■ték le a KSZ-alapszervezetek titkárai. Az alapszervezetekben ilyen légkörben indult meg az érdekközösség létrehozásáról szervezett nyilvános vita is. LAJBER György Dél-Bánátban: Háromszázezer biztosítottra kiterjedő egészségügyi övezet Aszetótaitesi Etap 33 százalékát új létesítményekre fordítják • Két egészségügyi központ egy övezetben Az egészségügyi övezettek megalakítására vonatkozó előzetes tárgyalások során a bánátiak legjobbnak látták, ha két övezetet hoznak létre, az észak- és a dél-bánátit. A dél-bánáti területein jelenleg két tekintélyes egészségügyi központ működik, a verseei és a pancsovai, ez azonban nem zárja ki az önigazgatási alapon történő egyesülést. Az egészségügyi övezet előkészítésére kinevezett kezdeményező bizottság Vajdaságban a legelsők között dolgozta ki az övezet működését elősegítő társadalmi megállapodás tervezetét. Eszerint nyolc dél-bánáti község hozza létre az egészségügyi övezetet. Az egészségügyi érdekközösségek és az egészségügyi munkaszervezetek összefogásának szükségessége főleg tavaly mutatkozott meg, amikor kiderült, hogy óriási eltérés van egészségügyi ellátottság szempontjából a gazdaságilag fejlett és a fejletlen községek között. Miként lehet ezt ellensúlyozni? A pancsovaiak hamarosan feleletet adtak erre a kérdésre. Nagyobb felelősségvállalással, az egészségügyi célokra szánt eszközök bizonyos hányadának társításával. Ezt a pénzt előre megszabott feltételekkel szolidaritási alapon használják fel a tagközösségek. A pancsovai javaslat értelmében, amelyet a többiek is elfogadtak, nyolc érdekközösség teljes bevételének 0,10 százalékát közös alapba helyezik azzal a kikötéssel, hogy ezt az elfogadott mércék alapján használják fel. Vagyis az ily módon megtetremteszt pénz 30 százalékát kizárólag egészségügyi létesítményekben orvosi felszerelésre fordíthatják, 70 százalékát pedig a fejletlen községek esetleges veszteségeinek fedezésére. A tavalyi, bevételt véve alapul, ez az utóbbi körülbelül 3 215 000 dinárt tesz. Ebből a pénzből az egészségvédelmi érdekközösség csak akkor részesülhet, ha területén a bevétel nem éri el a tagközösségek bevételi átlagát, a kiadások pedig meghaladják az említett összeget. Jelenleg Dél-Bánátiban mind a bevételt, mind a kiadásokat illetően, igen nagy az összevisszaság. Illetve úgyszólván ahány egészségvédelmi érdekközösség van, annyiféle járulékkulcsot alkalmaznak. Az egészségügyi alapjárulék arányszáma legalacsonyabb a fejlett iparral rendelkező Pancsovám, ahol a foglalkoztatottak bruttó keresetüknek 7 százalékát fizetik betegségi biztosításra, Plandiáton és Fehértemplomon pedig 7,80 százalékát, Kovackán és Alibunáron viszont 8,5 százalékát. Hasonló az eltérés a földművesek által fizetett egészségügyi járulék arányszámaközött is. Míg például a pancsovai és az opovói illetőségű földmű-,ves kataszteri jövedelme után 200 dinárt fizetett évente, az alibunári 300 dinárt, a fehértemplomjaikat pedig 350 dinár fizetésére kötelezték. Az önálló foglalkozású dél-bánáti biztosítottak járuléka egységes volt, valamennyien 10,5 százalékot fizettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ahol az emberek több egészségügyi járulékot fizettek, ott jobb betegellátást kaptak. Ellenkezőleg! A kisebb számú biztosítottal rendelkező közösségek magukra maradtak, s előfordult, hogy egy-két súlyosabb beteg kórházi költsége teljes bevételüket elvitte. A társadalombiztosító szolgálat általában összevont adatokkal szolgál, s tudjuk, hogy az átlagba sok minden belefér. Alábbi példánk világosan rámutat arra, hogy a biztosított lakhelyüktől függően, illetve az egészségügyi munkaszervezetek és az egészségügyi káderek megosztásától függően miképp vehette igénybe az egészségügy szolgáltatásait. Pancsován például, ahol egészen mostanáig a legalacsonyabb volt az egészségügyi járulék, tavaly minden biztosított egészségvédelme átlag 2728 dinárba került, Kovinban 2400, Alibunáron mindössze 1900 dinár. Ha a nyolc községet vesszük alapul, akkor a biztosítottak egészségügyi kiadásai alig haladták meg a 2500 dinárt évente. Ezen a területen a földművesek egészségvédelmére nagyon kevés jutott, a munkásbiztosítottak kiadásainak alig egyötödét használták fel. Biztosítottanként mindössze 400—560 dinárig terjed az egészségügyi kiadás. A munkásbiztosítottak bevételének 75—80 százalékát az egészségvédelmi kiadásokra fordítják, viszont a földművesek bevételének 95 százalékát elviszi a gyógykezelés, a gyógyszer és a kórház. Az ott feltüntetett aránytalanságok kiküszöbölése sürgeti az egységes dél-bánáti egészségügyi övezet létrehozását. Az új övezet Pancsova, Opovo, Kovacica, Korán, Alibunár, Fehértemplom és Plandiate biztosított polgárainak jóváhagyásával jön létre, és a családtagokkal együtt körülbelül háromszázezer tagot számlál. Közülük 196000 biztosított munkás, illetve nyugdíjas, több mint 100 000 földműves, és 2000 önálló foglalkozást űző személy. A megállapodás értelmében —, amelyet a napokban írnak alá — a szolidaritási alapból azok az egészségvédelmi érdekközösségek részesülhetnek támogatásban, amelyek az átlagos egészségügyi járulék begyűjtése után a tartalékalap felhasználásával sem tudják fedezni a közösen elfogadott színtű egészségügyi kiadásokat SZABÓ Greelre MAGYAR SZÓ Szakküldöttségekre mm szükség (Folytatás az L oldalról) rés és felszólalás sem hangzott el. — A gyakorlat követelményeként állítja elénk a szakküdöttségek megválasztását. Ott ugyanis, ahol egy alapküldöttség delegálja küldötteit az érdekközösségekbe, leggyakrabban nem eléggé hozzáértően vitatják meg a kérdéseket, az álláspontok nincsenek egybehangolva, és nem tükrözik a dolgozók széles rétegeinek óhaját. Szükség mutatkozik tehát külön szakküldöttségek megalakítására mind az öt érdekközösség számára. Országszerte nagyobbára a szervezési kérdés megoldása foglalja le a küldöttségeket. Még mindig igen sok a megoldatlan szervezési kérdés. A rendszer láncszemei nincsenek kellően egybekapcsolva, sem a társult munka dolgozói és a küldöttségek között, sem a küldöttség és az érdekközösség között nincs kellő együttműködés. Emiatt a társult munka dolgozói még nem befolyásolják és követik a közszükségletekre szánt dinár útját és sorsát; sem az érdekközösségben, sem a képviselő-testületben, nem jut még teljes mértékben kifejezésre a dolgozók széles rétegének óhaja. Ebből azután igen sok probléma adódik, mint például: — A munkacserére irányuló első próbálkozások jelzik, hogy egyre jobban kiéleződik a pénzelők és a társadalmi szolgáltatást végző dolgozók között, a jövedelemszerzésben fennálló ellentét. Ma még ugyanis csak a megszavazott és a begyűjtött járulék elosztásán viaskodnak az érdekközösség küldöttei. Mindenki arra törekszik, hogy minél nagyobbat törjön magának a kalácsból, nem pedig arra, hogy a kalács nagyobb legyen. Más szóval: el kell érni azt a fokot, hogy a pedagógusok a termelés és a tudomány fejlettségi fokához és távlataihoz idomítsák az oktatási programot, hogy mind a pedagógusok, mind az egészségügyi dolgozók és mások is arra törekedjenek, hogy minél képzettebb, minél egészségesebb generációk kerüljenek a termelésbe, akik tudásuk és munkaszokásaik alapján fokozzák a termelékenységet, s évről évre nagyobb jövedelmet érnek el, így lesz nagyobb a kalács, így folyik be több pénz az érdekközösségek pénztárába, ahonnan mindenki hozzájárulásának megfelelő mértékben részesül. Sajnos, az ilyenfajta közös érdekektől még messze vagyunk. A régi költségvetési logika még súlyos teherként nehezedik az érdekközösségekre. A vitában ezenkívül még két lényeges kérdés merült fel, éspedig: A helyes tájékoztatás hiánya. Hangsúlyozták, hogy a mostani formális, egyoldalú és maradi tájékoztatás helyett korszerű, tudományos alapon kell megszervezni a tájékoztatást. A kialakult vélemények alapján a mostani tájékoztatási rendszer miatt a küldöttségek inkább objektumai, mintsem részesei a döntéshozatalnak. A másik kérdés a küldöttek képzése. A régi iskolai oktatási módszer nem megfelelő erre a célra. A küldött ne a munkásegyetem különféle tanfolyamain tájékozódjon a feladatokról, hanem a mindennapi gyakorlatban előállt kérdések megvitatása útján. Csakis a gyakorlat által felvetett kérdések megoldásáról tanulhat az ember, csak így tud véleményt nyilvánítani, dönteni. Végül képviselőházi küldöttrendszer fogyatékosságai közé sorolták a hatáskörök elhatárolásának hiányát, a fölöslegesen ismétlődő vagy megkétszerezett vitákat a haszontalan időkötést és a felelősség kiélezésének hiányát. Lehet, hogy ez a találkozó nem sok újat hozott. De a tapasztalatcsere, az elemzések egybehangolásai, egyöntetű álláspontok kialakítása szempontjából mindenképpen hasznosnak bizonyult. VARGA Matild Eredményes év Több mint hatvanezer fiatal a Népi Technika szakosztályban Elkészült a vajdasági Népi Technika tavalyi tevékenységének mérlege. Szinte lehetetlen felsorolni azt a sok-sok különféle szemlét, versenyt, amelyen tagjai részt vettek. Tavaly e szervezetben jelentős szervezési változások történtek, öt községben, Szabadkán, Verbászon, Kulán, Zomborban és Rumán önigazgatási érdekközösségek alakultak a műszaki kultúra továbbfejlesztése végett. A Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának külön szakosztálya foglalkozik a testnevelés és a műszaki kultúra kérdésével. A Népi Technika legfőbb szerve, a tartományi tanács tavalyi kiváló munkájáért kitüntetésben részesült Az elmúlt évben több tanácskozást tartottak a szervezési kérdésekkel kapcsolatban, erősödött az együttműködés a Népi Technika községi tanácsai és a szakegyesületek között. Az 1975. év versenysorozatát a pancsovai szemle nyitotta meg májusban. Több mint 1500 fiatal modellező versenyzett itt, felölelve a Népi Technika minden tevékenységi ágát. Számítások szerint 80 000-ren kísérték figyelemmel ezt a látványos tudáspróbát. Tavaly szeptemberben tartották meg Versecen a traktorosok versenyét. Szántásban mérték össze tudásukat. Tartományunk 23 községéből 180 versenyző vett részt rajta. Ugyancsak szeptemberben volt Újvidéken a fémmunkások vetélkedője 300 részvevővel. Ez alkalomból először sikerült szakelőadásokat is szervezni számukra. A Vajdasági Népi Technika a Partizánút és a palicsi munkaakciók fiataljai számára tanfolyamokat szerveztek. Több mint 1000 brigádtag vett részt a fotó-, a gépkocsivezetési és más tanfolyamokon. A diákszövetkezetek kérdése is napirendre került. Tavaly egyébként mintegy száz technikatanárt készítettek fel a fiatalokkal való munkára. Tevékenykedésük sikeres volt, több moderezőegyeszüet nyílt s a diákok szép számban kapcsolódtak be a munkába. Kitten kell szetzni a szakegyesületek tevékenységéről. A két egyesületnek több mint 60 000 tagja van. A rádióamatőrök, a kerékpározók, az autóvezetők és a többi szakosztály tagjai jelentős eredményeket értek el ,. a szövetségi és a tartományi versenyeken. Cs. Zs. S. oldal Ivan Generálié festményei ismét közönség előtt A hlebinei Képzőművészeti Galériában tegnap megnyílt Ivan Generálié világhírű jugoszláv naiv festő képkiállítása. A tárlatot Boris Kelemen, a zágrábi naiv festők képtárának az igazgatója nyitotta meg. A megnyitó jelentős művelődési esemény, annál inkább, mert Generálié két év után most ismét közönség előtt szerepelt Hlebine után az alkotásokat Zágrábban és a környező városokban is bemutatják. Ezúttal emlékeznek meg Ivan Generálié munkálkodásának 45. évfordulójáról. így talán kifizetődik az állattenyésztés...