Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 179-193. szám)

1976-07-01 / 179. szám

Csütörtök, 1976. július 1. MAGYAR SZÓ Elnökünk üdvözlő táviratai Josip Broz Tito köztársa­sági elnök Kanada, Burundi és Ruanda nemzeti ünnepe alkalmából táviratot intézett Jules Legerehez, Kanada fő­kormányzójához, Michel Micomberou-hoz, Burundi elnökéhez és Habyar Imana Yuvenalu-hez, Ruanda elnö­kéhez. A világsajtó Tito elnök berlini megbeszél­­éseiről Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Titánnak, a Ju­goszláv Kommunista Szö­vetség elnökének az egyes kommunista pártok vezetői­vel folytatott, berlini meg­beszélései magukra vonták a világsajtó fokozott figyel­mét. Az Unittá című újság, az Olasz Kommunista Párt hivatalos sajtószerve első oldalon közölt jeletést Ber­linguer és Tito, illetve Ber­linguer és Carm­illo megbe­széléseiről. Mindkét tárgya­lás, írja az újság, tartalmas és baráti volt. Véleményt cseréltek a berlini értekez­letről és a közös, érdekű problémákról. A vezető lengyel újságok szintén címoldalon közöl­ték a Gierek és Tito véle­ménycseréjéről szóló hírt. Hangsúlyozták, hogy szívé­lyes légkörben tárgyaltak Lengyelország és Jugoszlá­via jövőbeli együttműködé­séről. Az újságok írják, hogy Gierek és Tito véle­ményt cserélt még egyes, a nemzetközi munkásmozga­lom problémáit érintő kér­désekről, s külön hangsú­lyozták az általános enyhü­lésért folytatott közös harc szükségességét. A lengyel újságok köz­ül a Tamjug hírügynökség, hangsúlyozza, hogy a berli­ni konferencián szabad, őszinte és nyílt vita folyt a béke, a biztonság, az együttműködés és a társa­dalmi haladás kérdéseiről. A román pártújság Tito és Ceausescu elnök talál­kozásáról szóló informáci­ójában írja, hogy szó esett­ a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom olyan problémáiról, amelyekkel foglalkozott az értekezlet is. A világ jelentősebb újsá­gai bőven írtak Tito és Leonyid Brezsnnyev megbe­széléseiről. Több lap fény­képet is közölt, —­­. * Befejeződött a berlini értekezlet (Folytatás a 2. oldalról) Honecker szerint a Szov­jetunió és az USA közötti enyhülés jó utat mutat a bé­ke megőrzése felé. A más belügyeibe való beavatkozás káros voltáról szólva a Né­met Szocialista Egységpárt főtitkára megemlítette az Egyesült Államoknak a nyu­gat-európai kommunista pár­tokra gyakorolt nyomását, de hangsúlyozta, hogy en­nek ellenére Olaszországban a nemrég lezajlott parlamen­ti választásokon az Olasz EP jelentős sikert aratott. Ez is bizonyítja, mondta, hogy minden kommunista pártnak elsődleges feladata saját né­pének szükségletét szem előtt tartva és saját helyze­téből kiindulva megalkotni politikáját.­­ Ezen az értekezleten is bebizonyosodott, hogy véle­ménykülönbségek ellenére alapvető törekvéseink és cél­jaink azonosak. BERNINGUER: Vezető központ nem létezik Az ezt követő szünet után Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára szólalt fel. — A kommunistáknak, a dolgozóknak és a demokrati­kus gondolkozásúaknak a milliói kísérik érdeklődéssel világszerte ezt az értekezle­tet, s ez legékesebben bizo­nyítja mozgalmunknak ere­jét — mondta. — Nem ti­tok, hogy az értekezlet elő­készítése hosszadalmas és nem egészen zökkenőmentes folyamat volt, s hogy ennek során véleménykülönbségek merültek fel, de az elért eredmény megérte a fárad­ságot. A konszenzus által megalkotott dokumentum nem tükrözi ugyan ponto­san egyetlen pártnak az ál­láspontját sem, de benne vannak valamennyiük egy­séges céljai. Jelenleg, ami­kor vezető központ nem léte­zik, és nem is létezhet, egy ilyen dokumentum megalko­tásának ez az egyedüli mód­ja — állapította meg Ber­linguer. — A világ sokat változott az utóbbi időben — folytat­ta az Olasz KP főtitkára, majd kitért a haladó erők­nek ezekben a változások­ban betöltött szerepére. En­nek keretében külön méltat­ta az el nem kötelezett or­szágokat s a mozgalom kere­tében Jugoszlávia építő sze­repét. A Helsinkiben megtar­tott békeértekezlet fontossá­gára utalva Berlinguer hang­súlyozta, a kétoldalú és több­oldalú együttműködés óriási lehetőségei megközelí­tőleg sincsenek kellőképpen kihasználva. A békéért és az igazságo­sabb világért küzdő erők ma már igen széles frontot alkotnak világszerte. Nem­csak a kommunisták, hanem a dolgozók,­­az ifjúság és az értelmiségiek széles rétegei is aktívan küzdenek a hala­dásért. Ez minden bizonnyal pozitív válasz az imperialis­ta és kapitalista nyomásra, és jó kiindulópont a szocia­lista átalakulás felé. — De milyen átalakulá­sért kell hogy síkraszáll­­junk? — tette fel a kérdést Berlinguer. — Olyanért, amely nemcsak az anyagi jólétet, hanem az emberi élet legkülönbözőbb megnyil­vánulásának a szabadságát is biztosítja. A nyugati or­szágokban a kommunisták az ilyen szocializmus megte­remtésének új útjait kere­sik, saját helyzetükből kiin­dulva és minden demokrati­kus haladó erővel összefog­va. Ezért igen fontos — mondta —, hogy valamennyi párt önállóan külső beavat­kozás nélkül alkossa meg po­litikáját. Ezáltal a marxista eszme csak tovább fejlődhet, s téves az ilyen áttörést „re­­vizionizmusnak” bélyegezni vagy elítélni. Ezután Berlinguer az Olasz KP politikáját ismer­tette, hangsúlyozta, hogy a június 20-i olaszországi par­lamenti választások és az Olasz KP sikerei bizonyítják a legékesebben politikájuk helyességét. Természetesen, folydatta, Olaszországban lesznek még válságok. Ezek leküzdése, egy stabil Olasz­ország megteremtése azon­ban nem csak Olaszország érdeke, hanem egész béke­szerető Európa ügye is. Dominique Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke beszédében ki­jelentette, hogy a békéért, a biztonságért és a kommunis­ta, valamint a munkáspártok közötti együttműködésért fo­lyó harc olyan valóság, ame­lyet a barátoknak és az el­lenségeknek is figyelembe kell venniük. Vannak ugyan­is kísérletek ennek az együtt­működésnek az akadályozá­sára. A kommunisták fel­adata, hogy szembeszállj­a­­nak a kommunistaellenesség minden formájával. Ezzel kapcsolatban a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke el­sősorban a szovjetellenesség­­gel való szembeszegülésről beszélt. Elmondta még, hogy a Luxemburgi Kommunista Párt egyetért az értekezlet dokumentumával, és ennek szellemében fogja kialakíta­ni az ország, valamint a nemzetközi munkásmozga­lom érdekeit kifejező politi­­k­áj­á­t Álvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta, hogy az álta­lános enyhülésért folytatott harc nem jelent status quót, s ki kell terjednie az egész világra. Ezzel kapcsolatban rámutatott Portugália példá­jára. A nyugati körök, külö­­nösen a NATO katonai szö­­vetség megkísérelte megaka­dályozni a forradalmi átala­kulást, és a reakciós erők segítségére sietett. A Portu­gál Kommunista Párt fő­titkára hangsúlyozta továb­bá, hogy a szocializmus ki­építéséhez nem lehet klisé­ket átvenni. A kommunista pártok véleménye közötti különbségek a forradalmi harcok különböző feltételei­ből adódnak. Kijelentette, hogy pártja számít a Szov­jetunió, a többi szocialista ország és más haladó erők segítségére, barátságára és testvériességére. A Norvég Kommunista Párt elnöke ismertetve párt­jának az európai béke és biztonság fontos kérdéseire vonatkozó álláspontját, hang­súlyozta az idegen csapatok és katonai támaszpontok kül­földi területekről való kivo­násának szükségességét. Hökstra, a Norvég KP elnö­ke beszélt még a szovjetelle­­■nességről. Szerinte a reakció­sok együttműködnek , egyes baloldali csoportokkal. A norvég helyzettel kapcsolat­ban a KP elnöke hangsúlyoz­ta egy széles körű politikai front létrehozásának fontos­ságát a monopóliumok ural­ma ellen. Az értekezleten a francia kommunisták nevében Georges Marchais szólalt fel. Ismertette pártjának ,a szocializmusba vezető útról alkotott elképzeléseit, ame­lyek figyelembe veszik a nemzeti adottságokat, körül­ményeket és hagyományokat. Támogatta azt a koncepciót, hogy a szocializmusba vezető utak különbözőek. A francia kommunisták nemcsak a saját hazájukban fennálló feltételeket tanulmá­nyozzák, hanem azokat is, amelyek nemzetközi viszony­latban fennállnak — mond­ta. A Francia Kommunista Párt teljesen függetlenül, szu­verén módon állapítja meg politikáját, nem fogad el semmiféle modellt. Marphan­s annak a nézet­nek is hangot adott, hogy a berlinihez hasonló értekez­letek többé nem felelnek meg a korszak követelmé­nyeinek. Mint mondta, élén­­kebb és eredményesebb meg­beszélési formákat kell ke­resni, amelyek lehetővé te­szik a­z elmélyülést, nyílt és közvetlen eszmecserét. A francia kommunisták által elképzelt értekezleteket nem kellene dokumentumok elfo­gadásával zárni. Miután az utolsó felszóla­lás is elhangzott, az elnöklő 15 perces szünetet adott. A szünet után Michael O’ Rior­­dan, az Ír Kommunista Párt főtitkára vette át az elnöklő tisztségét. Megálla­pította, hogy az értekezleten­,­ több felszólaló nincs, majd­ megkérdezte, hogy az elő-­ terjesztett záródokumentum tervezetére van-e valakinek megjegyzése. Miután senki sem jelentkezett, O’ Riordan megállapította, hogy a do­kumentumtervezet el van­ fo­­­­gadva. Utána az értekezlet részvevőinek nevében meg­köszönte a Német Szocialis­ta Egységpártnak a vendég-*­látást, majd annak a meg-­­győződésnek adott kifejezést.-, hogy az értekezlet és a záró- , okmány hozzájárul az euró­­­pai béke, biztonság, együtt­működés fejlődéséhez és tár­sadalmi haladás kibontako­zásához. ENGLER Lajos­ Libanoni válság A palesztinok nem állják tovább az ostromot Jobboldaliak kezén az egyik bejrúti menekülttábor — Rengeteg halott és sebesült — Nincs lehetőség politikai megoldásra? A francia hírügynökség jól értesült körökre és a palesztinai, valamint a haladó­­ erők központi parancsnokságának hivatalos közleményére hivat­kozva jelenti, hogy tegnap reggel helyi idő sze­rint 2 óra tájban a jobboldali egységek behatoltak a Biszr el Pasa palesztinai menekülttáborba. A palesztinai mozgalom és a haladó erők katonái­nak hősies harca ellenére a jobboldali csapatok ellen­őrzésük alá vették Bej­rút külvárosát. Több mint egy hétig folyt a véres, kö­nyör telen harc. A külföldi hírügynöksé­geik jelentése szerint a fő­városban a helyzet kritikus. A tudósítók többsége a jobb­oldaliak könyörtelen offe­n­­zívája után úgy tartja, hogy nincs mód a krízis politi­kai megoldására. A tegnap reggeli hírek szerint to­vább folytatódik a szörnyű totális háború. A Reuter hírügynökség állítása szerint a jobbolda­li erők minden pillanatban benyomulhatnak a másik palesztinai menekülttábor­ba, a Tál el Zaatarba. Már nyolcadik napja szünet nél­kül bombázzák Bej­rút kül­városát. A települések ro­mokban hevernek. A szem­tanúk állítása szerint a kül­városban nincs víz, szüne­tel az áramszolgáltatás és sok helyütt éheznek. A nyugati távirati irodák jelentik, hogy Abdel Szá­lam Dzsallád líbiai minisz­terelnök, miután nem sike­rült tárgyalásokat kieszkö­zölnie, a Libanoni szemben álló felek képviselői között, lemondta közvetítői külde­tését. Ahelyett, hogy erő­feszítéseiket tennénk a tűz­szüneti megállapodás érvé­nyesítésére, a jobboldal egy újabb hatalmas offen­­zívát indított a haladó erők és a palesztinai mozgalom harcosai ellen. Az United Press Interna­tional hírügynökség bejrúti jelentése szerint a palesztin menekülttáborok elleni tá­madásban mintegy 6000 jobb­olda­li harcos vesz részt. Az Al Fatah irodája hi­vatalos közleményben meg­­vádolta a Szíriai erőket, hogy tegnapelőtt este és tegnap reggel tüzérségi tá­madást hajtottak végre, Szaida városka ellen, amely­nek környékén palesztinai menekülttábor van — je­lenti a France Press hír­­ügynökség. Kemal Dzsumb­latt, az úgynevezett Liba­noni Nemzeti Mozgalom ve­zetője is vádolta a szíriai­­akat. Azt állítja, hogy az utóbbi napokban a szíriai erők is a jobboldaliak ol­dalán harcoltak. A megfigyelők hozzávető­leges számításai szerint Bejrút külvárosára az utób­bi 12 órában mintegy 3000 rakéta, gránát és akna esett. Bejrúti tudósítók megerősítik azt a hírt, hogy a menekülttáborok el­leni támadásban a jobbol­daliak mintegy 100 tankot is bevetettek. A Tál el Zaatar ostrom alatt van. A palesztinok és a haladó erők egyelőre még ellenállnak a heves tá­madásoknak. Elbarikádoz­­ták az utcákat és bunkero­kat építettek. Helyzetük azonban igen súlyos. Nincs egy pillanatnyi idejük sem pihenésre. A jobboldaliak tegnap ul­timátumot intéztek a Tál el Zaatar menekülttáborban tartózkodó palesztin és ha­ladó harcosokhoz. Követe­lik, hogy adják meg magu­kat, mert még az esti órák­ban behatolnak a táborba. Az arab országok béke­­fenntartó erőinek eddigi erőfeszítése eredménytelen volt. A derűlátók abban reménykednek, hogy ered­ményes lesz az arab orszá­gok külügyminisztereinek tegnap esti találkozója, ame­lyet az Arab Liga hívott össze. Eddig süket fülekre ta­lált minden arra vonatko­zó felhívás, hogy szüntes­sék be a harcokat. Az ösz­­szecsapások lankadatlan he­vességgel folynak, s mind­két tábor a másikat hibáz­tatja a tragédiáért. Ü­nnepségek az USA-ban Kétszáz éves a független Amerika Szombaton kezdődik a központi ünnepség Washingtonban , Jugoszlávia is részt vesz a jubileumon Amerika minden városá­ban e hét végén megtartják az ország történelmének leg­nagyobb ünnepségeit az Egyesült Államok 200 éves fennállása alkalmából. A köz­ponti ünnepségeket július 3-án és 4-én Washington­ban rendezik meg, amelyen részt vesznek Amerika legmaga­sabb rangú politikai és ál­lamvezetői. Az amerikai tör­ténelem első napjainak tör­ténelmi emlékeit Philadel­phiában idézik fel. E város­ban írták alá ugyanis a füg­getlenségi nyilatkozatot, amelynek értelmében 1776. július 4-én Nagy-Britanniá­­tól elvált 13 gyarmat és le­rakta a mai Amerikai Egye­sült Államok alapjait. Az amerikaiak milliói kü­lönféle módon kapcsolódnak be az általános nemzeti ün­nepségekbe. Az ünnepsége­ken részt vesz több mint 70 állam, többek között Jugo­szlávia is nagyon gazdag mű­sorral, a kiállításoktól kezd­ve a színházi előadásokig és a különböző művészi együt­tesek fellépéséig. „ Washingtonban a két év­százados függetlenség alkal­mából szombaton óriási fel­vonulást tartanak. Hozzáve­tőlegesen 10 000 felvonulóra számítanak. A Potomac fo­lyó melletti tavon óriási tű­zijátékot rendeznek. Wa­shington, Jeffersen és Lin­coln volt amerikai elnökök szobrai körül mintegy egy­millió ember fog összegyűlni. ­,3. oldal Gyökeres változások a nemzetközi viszonyokban szükségességére, hogy át kell hidalni az arab orszá­gok közötti különbségeket és vitákat, különösen Szí­ria és a Palesztinai Felsza­badítási Szervezet, vala­mint Szíria és Egyiptom kö­zött. Hangsúlyozta, hogy a hazájuk válságának meg­oldására kizárólag hivatott libanoni politikai erőknek feltétlenül meg kell egyez­niük. Miloš Minié kitért az ázsiai helyzetre, külö­nös tekintettel az Indiai­­óceán térségére, foglalko­zott La­tin-Am­erikával és má­s térséggel is. Miloš Minié hangsúlyoz­ta, hogy hazánk az el nem kötelezett országok ötödik csúcsértekezletén határozot­tan síkraszáll a meglevő válságok felszámolásának a m­e­g­g­y­ors­ítá­s­á­ért, va­lamin­t a felszabadítási mozgalmak és a függetlenségük meg­őrzéséért és erősítéséért harcoló valamennyi ország támogatásáért. Miloš Minic expozéjában külön figyelmet szentelt az új gazdasági rendszer kiépítésének, az el nem kötelezett és a fejlődő or­szágok együttműködésének. Befejezésül Miloš Minic azt mondta, hogy Jugoszlá­via, mint az el nem köte­lezett mozgalom egyik leg­tevékenyebb tagja, min­dent megtesz az ötödik csúcsértekezlet teljes sikeré­ért. Ez vezérli hazánk kül­döttségét, amelynek élén Tito köztársasági elnök­ áll. (Folytatás az 1. oldalról) Del-Kelet a legrobbanéko­­nyabb tűzfészek. Különö­sen aggasztó a libanoni vál­ság, amelyben kifejezésre jutottak az idegen érdekek és befolyások is. • Minté rámutatott annak Portugália az elnökválasztás után Bombamerénylet egy szakszervezeti székház ellen A légierő és a haditengerészet képviselői támogatják a szocialisták kormányalakítási elképzeléseit Lisszabonból jelenti a Tan­­jug. Kedd éjszaka nagy erejű robbanás volt Lisszabonban a­ Portugáliai Egységes Szak­szervezeti Központ székhá­zában. Egy tisztségviselő megsebesült. A robbanóanyagot a be­járati ajtó mögött helyezték fel. A környező épületek ab­­­lakai betörtek, néhány gép­j­­ármű megsérült. E város­részben a polgárok egész­­éjszaka élénken magyarázo­tták az eseményeket. A rendőrség megkezdte a vizsgálatot de eddig hiva­talosan semmit sem közölt. A vasárnapi elnökválasz­tások­­ után­­ ez­­ volt­­­az­ első bombamerénylet Néhány órával korábban a Forra­dalmi Tanács hivatalosan elégedetten nyilatkozott a békéről és a nyugalomról. A Forradalmi Tanács ülé­se előtt a légierő, a hadi­tengerészet vezérkarának vezetői kijelentették az új­ságíróknak, hogy támogatják a Szocialista Párt kormány­alakítási­­ elképzeléseit. A Szocialista Párt egyéb­ként élénken foglalkozik a kormányalakítással. A párt­titkárság közölte, hogy nem lépnek szövetségre sem a Kommunista Párttal, sem a Népi Demokratikus Párt­tal, sem a Szociáldemokra­­tikus Centrum Párttal.

Next