Magyar Szó, 1978. március (35. évfolyam, 73-88. szám)
1978-03-18 / 75. szám
Szombat, 1978. márc. 18. MAGYAR SZÓ Nagyszabású nyomozás (Folytatás az 1. oldalról) kapott. Eszerint Aldo Morót kivégzik, ha a hatóságok 24 órán belül nem helyezik szabadlábra a Vörös Brigád nevű terrorszervezet és két kisebb terrorista szervezet börtönben levő tagjait. Megismételték tehát a Corrierre della sera szerkesztőségének eljuttatott követelését. Az üzenetben az állt, hogy ha az állam, illetve a kormány 24 órán belül nem ad választ, elrabolnak még egy személyiséget. „Annyi erőszakos akciót követünk el, ahányat akarunk” — mondta a névtelen telefonáló. Olasz sajtóvisszhang Rómából jelenti az AFP. Az olasz lapok keményen elítélik Aldo Moro elrablását. „Ez a legsúlyosabb politikai esemény Olaszországban az utóbbi 30 évben” — írja a milánói Corrierre della sera, s megállapítja: „A véres emberrablás azt tanúsítja, hogy a hatóságok alábecsülték a Vörös Brigád erejét.” A római XI Messaggero szerint Aldo Moro elhurcolása talán legsúlyosabb fenyegetése a demokráciának a második világháború óta. A torinói La Stampa tanácsolja a kormánynak, hogy ne tegyen eleget a terroristák semmiféle követelésének. Az olasz KP sajtószerve, a L’Unita hangsúlyozza, hogy az emberrablók tévhitben élnek ha arra számítanak, hogy megdönthesik az olasz demokráciát. Folytatódik a terrorbanda ügyének tárgyalása Torinóból jelenti az AFP. Aldo Moro elhurcolása ellenére hétfőn folytatják a Vörös Brigád 15 tagja bűnperének tárgyalását — közölte az olasz államügyész. Bizalmat szavaztak Andreotti kormányának Rómából jelenti a Tanjug. Az olasz parlamenti vita csütörtökön este az Andreotti új kormánya iránti bizalomról való szavazással zárult, ezt követelte közösen a Kereszténydemokrata, a Kommunista, a Szocialista, a Szociáldemokrata és a Republikánus Párt. A kormányra 545 képviselő, ellene 36 szavazott, 3 képviselő tartózkodott. A koreai küldöttség Cetiniénél Belgrádból jelenti a Tanjug. Marin Cetinic, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának megbízott elnöke tegnap fogadta a Koreai Demokratikus Hazafias Egységfront küldöttségét, amelynek élén Ho Cjon Szuk, a szervezet központi bizottsága titkárságának elnöke áll. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Aleksandar Bakočević, a JDNSZSZ Titkárságának tagja és Djong Guang Szung, a Koreai Demokratikus Népköztársaság belgrádi nagykövete. Marin Cetinic és Ho Cjon Szukkiemelte Tito elnök tavalyi koreai látogatásának és Kim Ir Szung elnökkel folytatott megbeszélésének nagy jelentőségét a két el nem kötelezett szocialista baráti ország kapcsolatának fejlesztésében. Marin Cetinic tájékoztatta vendégeit a hazánkban folyó általános politikai tevékenységről, valamint a JKSZ XI. kongresszusának előkészületeiről. Külön kitértek az el nem kötelezettek mozgalmának, mint önálló nemzetközi tényezőnek a szerepére. Ezzel kapcsolatban rámutattak az el nem kötelezetteknek az egyenjogú nemzetközi együttműködésért folytatott küzdelmére. Marin Cetinic hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni az el nem kötelezett országok együttműködését, meg kell szilárdítani egységüket. Egy abszurdummal kevesebb A minapi amerikai szó- amerikai erők azonban nátusi szavazás bizonyítot- megfeledkeztek arról, hogyta be végül is: nem volt Carterék már kormányra hiábavaló a Carter-kor- kerülésük pillanatában felmány több mint egyéves smertek, és nyíltan be is erőfeszítése, hogy — pa mertek vallani. Arról fenamai követelésre — feledkeztek meg, hogy húsítson az úgynevezett mint Carter mondta — „a csatornaszerződésében. A Panama-csatorna sohasem száztagú amerikai szená- képezett amerikai tulajtásban, minimális több dönt,s az Egyesült Államéggel ugyan —, de létre moknak sohasem volt szülött az a kétharmados szuverenitási joga a területvazati arány, amely lehere”. — Nekünk, ameritővé teszi a tavaly szép kaiaknak mindenkor csakemberben aláírt panamai a csatorna és a tíz mérő amerikai szerződések belöl a széles csatornaövezet cikkelyezését, tehát a szer használatára volt csupán ződések jogerőre lépését, jogunk — tette hozzá Car- E szerződések értelmében tér, a csatorna és a csatorna- Az 51 mérföld hosszú övezet közigazgatási joga elsőrangú fontosságú hajófokozatosan, de 2000 utánzási útvonalra és az 550 végleg a panamai kor- négyzetmérföld kiterjedésű iányra száll. csatornaövezetre vonatkoz Kétségtelen, hogy az újzó szerződések becikkelyecsatornaszerződések kieszzése kétségtelenül a jogos közlésében legnagyobb év- panamai nemzeti törekvéseme Torrijos panamai elsek méltánylását, s egy nők kormányának van, abszurdum felszámolását amely az utóbbi években teszi lehetővé. Az az ab— mint ahogy megfigyelők SZUrdum ugyanis, hogy egy elismeréssel rá is mutat szuverén ország területetak — szinte mással sem nek nem is kis darabkafoglalkozott, mint a wajo n egy idegen nagyhatashingtoni kormánnyal való i0m — a zsiliprendszer új szerződések nyélbe ütő- „védelme” érdekében_ — jével, s ebben a maratoni katonai egységeket állóerőpróbában a „csatorna- másoztat az önállósulás útügy” szinte minden más fára lépő latin-amerikai panamai problémát háttér- országokban, az utóbbi beszorított években nem kis mérték-Nem csoda, hisz nyilben mérgezte az USA és a vánvaló, hogy nemzeti ér térség országainak kapcsedékeket tükröző nagy feltatait adatról volt szó. Amerika- az amerikai—panamaiban ugyanis — és termé- csatornaszerződések becsészetesen a washingtoni szekelyezésének útjában álló nátusban is — még mindig utolsó akadály elhárítása szép számban akadnak még egy szempontból fonolyanok, akik Carter és Josh Carter és kormányává Torrijos kormányának ta kedvező eredménnyel tavalyi tárgyalásait, és a zuró szenátusi szavazásnak szeptemberi szerződéseket köszönheti eddigi első siaz USA engedékeny polikeres külpolitikai vállalkozikájának minősítették, s a zását. Panamában pedig harangot félreverve úgy Torrijos tábornok baloldavélekedtek, hogy a csa- ц kormánya az új csatártorna közigazgatásának naszerződésekkel olyan 2000 után történő átenge- történelmi érdemeket szerdésen a kilátásba helye- zett, amelyek jó időre vezett „különleges jogok felszerelik az ellenzéket, sőt,lenére is, amely szerint, 2000 után a csatornán háborús veszély esetén évente áthaladó 15 ezer amerikai hadihajóknak van hajó évi 54 millió dollárra áthaladási elsőbbségük a rúgó illetékének megfizetésatornán — az Egyesülttetese által komoly bevét Államok számára pozíció jellel javít a panamai álvesztést jelent egy hadállomháztartás mérlegén is.szatilag rendkívül fontos térségben. A hátrahúzó V. I. PANAMAI KÉRDÉS : Becikkelyezték a szerződést Húsz napig tartott a vita az amerikai szenátusban Húsznapos vita után az amerikai szenátus tegnapelőtt becikkelyezte a Panama-csatornáról szóló szerződés első részét. A becikkelyezésre 68 szenátor szavazott, 32 ellenezte, tehát a szükséges kétharmados többség megvolt. A szerződésnek ez a része azonban csak azokra a garanciákra vonatkozik, hogy a Panama-csatorna nyitva áll majd minden ország hajói számára 2000. január 1-e után is, miután a csatorna teljesen a panamai kormány ellenőrzése alá kerül. A szerződés második része, amelyről áprilisban kezd vitát a szenátus, kimondja, hogy a csatorna maradéktalanul Panama tulajdonába megy át. Továbbá az áll benne, hogy az Egyesült Államok, akár katonailag is beavatkozhat, ha a szabad közlekedés kérdésessé válik. Az amerikai haditengerészet pedig jogot kap, hogy rendkívüli állapot esetén használja a csatornát. Néhány szenátor szerint nem biztos, hogy az okmány második részét is hajlandók elfogadni. Čkrebić moszkvai megbeszélései Moszkvából jelenti a Tanjug. Dušan Čkrebić, a Szerb Képviselőház Végrehajtó Tanácsának elnöke tegnap Moszkvában tárgyalt Mihail Szolomencevel, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagjával, az Oroszországi Föderatív SZSZK miniszter tanácsának elnökével. Megvitatták a két ország együttműködését, s ennek keretében Szerbia és az Oroszországi Föderatív SZSZK hozzájárulását a kapcsolatok fejlesztéséhez. Szó volt e két köztársaság közvetlen együttműködéséről is. A baráti légkörű megbeszélésen részt vett Joža Smole, hazánk moszkvai nagykövete is. Befejeződtek a jugoszláv—Szomáliai megbeszélések Köszönet Tito elnöknek béketevékenységéért Átfogó véleménycsere a kelet-afrikai helyzetről Miloš Minic szövetségi külügyi titkár tegnapelőtt este átadta Sziad Barre Szomáliaielnöknek Josip Broz Tito köztársasági elnök üzenetét. Ezt követően folytatták a megbeszéléseket az el nem kötelezett országok soron következő akcióiról és tevékenységéről, a többi között a koordinációs bizottság kabuli és a külügyminiszterek belgrádi értekezletéről. Foglalkoztak az el nem kötelezettek szerepének tágabb vonatkozásaival, egyegy el nem kötelezett országnak a mozgalmon belüli tennivalóival és tevékenységi módjával, nemkülönben az általános nemzetközi helyzettel és válsággócokkal. A tárgyalások alkalmával Sziad Barre megkérte Miloš Minićet, hogy adja át Tito elnöknek meleg üdvözleteit, valamint köszönetét a kelet-afrikai térségben fennálló nyílt kérdések békés megoldása érdekében kifejtett tevékenységéért. Miloš Minic, aki Tito elnök megbízottjaként kétnapos látogatást tesz Szomáliában, két ízben is tanácskozott Mohammed Barre külügyminiszterrel a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. Mogadiscióból jelenti a Tanjug. Tegnap lezárultak Mogadiscióban a jugoszláv—Szomáliai tárgyalások, amelyek során a két fél átfogó eszmecserét folytatott az Afrika - szarván uralkodó helyzetről, s az etióp—Szomáliai összes csapás békés és tartós megoldásának lehetőségeiről. Mint hangsúlyozták, a tárgyalások nyíltak voltak, baráti légkörben teltek el. Partraszállás Libanonban (Folytatás az 1. oldalról) Az izraeliek kerülik az összecsapást a Szíriai egységekkel A Tel Avivban közzétett jelentésekből az állapítható meg, hogy az izraeli katonák megszilárdítják állásaikat a 110 kilométer hosszú fronton. Izraeli katonai források azt állítják, hogy a támadók ügyelnek arra, hogy ne ütközzenek össze a Szíriai erőkkel, amelyek mindössze 13 kilométerre állomásoznak az izraeli állásoktól. Tel Aviv-i katonai körök azt fejtegették, hogy az Libanon tegnap kérte, hogy a Biztonsági Tanács minél előbb vitassa meg az izraeli agresszió kérdését. A Reuter jelentése szerint Izrael is kérte a Biztonsági Tanács összehívását, hogy megvitassák az „Izrael elleni erőszakos cselekedeteket”, szolgálatát a Biztonsági Tanácsának. A főtitkár segítségét kérte egyébként Líbia, Szíria, Algéria, az Arab Liga és a PFSZ. Waldheim közölte, hogy kapcsolatba lépett néhány ország képviselőivel. A szíriai hírügynökség közlése szerint Damaszkusz engedélyezi, hogy Irak területén át katonai segítséget küldjön a palesztin harcosoknak, s hogy átkeljenek az önkéntesek. Szíria kinyilvánította készségét, hogy az iraki önkénteseket elszállítja a palesztin hadállásokig. Az Al Akhbar című egyiptomi lap főszerkesztőjének cikke tétlenséggel vádolja Asszad szíriai elnököt. A főszerkesztő szerint a szíriai katonák Libanonban megfigyelői szerepet töltenek be, s ezzel kiérdemelték az izraeli vezérkar köszönetét. Az Al Ahram azt rója fel a Visszautasítás Frontjához tartozó arab országoknak, hogy nem küldtek segítséget a palesztinoknak. A Vöröskereszt bejrúti közleménye szerint a kétnapos harcokban több mint 250-en életüket vesztették, mintegy negyvenen megsebesültek, 100 000-en elmenekültek otthonukból. alapvető cél az ütközőövezet megszilárdítása. A külföldi hírügynökségek ezzel kapcsolatban azt továbbították, hogy az izraeli repülőgépek tegnap nem szálltak fel támaszpontaikról. A diplomáciai akció sem lanyhul. Kurt WaldheimENSZ-főtikár felajánlotta Az USA visszavonulásra szólította fel Izraelt Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy vonja ki fegyveres erőit Dél-Libanonból, hogy helyüket az Egyesült Nemzetek békefenntartó erői foglalhassák el. Az izraeli agresszió nemzetközi visszhangja Románia népe és kormánya elítéli Izrael Libanon elleni agresszióját, úgy véli, hogy a számos emberéletet elragadó, tetemes anyagi kárt okozó hadművelet súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, áll a román hírügynökség által továbbított nyilatkozatban. Több, mint száz részvevő Az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezletei előkészületei Belgrádból jelenti a Tanjug. A Szövetségi Külügyi Titkárság közölte, hogy az el nem kötelezett országok július 25-étől július 29-éig Belgrádban sorra kerülő miniszteri értkezletén több mint 100 ország, a felszabadítási mozgalmak és nemzetközi szervezetek képviselői vesz- nek részt. Az értekezletet a Száva Kongresszusi Központban tartják meg. E jelentős tanácskozás előkészítése keretében Belgrádban erőfeszítéseket tesznek, hogy minél megfelelőbben elszállásolják a részvevőket, s minél kellemesebb legyen itt-tartózkodásuk. Nagy figyelmet fordítanak az újságírók és az operatőrök munkakörülményeire, hogy a közvéleményt minél teljesebben tájékoztathassák az értekezletről. A Szövetségi Végrehajtó Tanács bizottságot alakított a miniszteri értekezlet előkészítésére, élén Ivica Cačić, az az SZVT főtitkára áll. 3. oldal Távozó nagykövetek Dolancnál Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára tegnap külön-külön búcsúlátogatáson fogadta Ibrahim el Biszarit, Líbia, valamint Sztefan Petrovot, Bulgária belgrádi nagykövetét. (Tanjug) Willy Brandt a napokban Budapestre látogat A budapesti rádió híre szerint Willy Brandt, a Nyugatnémet Szocialista Párt elnöke Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására a napokban Magyarországra látogat. (Tanjug) ÚJABB JELENTÉS: Hatvanhat áldozata van a bolgár repülőgépkatasztrófának A csütörtökön lezuhant 'bolgár gép utasai 'közül 66-an vesztették életüket, többek között a lengyel művelődési minisztérium küldöttsége és a lengyel kerékpárválogatott tagjai. (Tanjug) Megtalálták Andre Bulloche holttestét Müllheim nyugatnémet város közelében tegnap megtalálták Andre Bullochenak, a Francia Szocialista Párt vezetőségi tagjának lezuhant gépét. Az elhunyt Bulloche De Gaulle kormányában oktatásügyi miniszter volt. (Reuter). Robbanás az atomerőműben Két munkás életét vesztette, tíz megsebesült a spanyolországi lemonizi atomerőműben történt robbanásban. Az utóbbi hónapban több hasonló akciót hajtottak végre tiltakozásul a fenti atomerőmű építése ellen. (AFP).