Magyar Szó, 1979. április (36. évfolyam, 89-103. szám)

1979-04-11 / 99. szám

'1979'. äprilis ff., szerda SZILÁGYI Eredményesen gazdálkodott a szövetkezet A várakozással ellentétben ta­valy eredményesen gazdálkodott a szilágyi szövetkezet. A munka­­szervezetnek nem lett vesztesége, sőt, a korábbi évekhez képest jó eredményt értek el. A munkaszer­vezet összjövedelme 41,9 millió dinár, jövedelme 8,5, megmaradt jövedelme pedig 1,32 millió dinár. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy a szövetkezet forgalma, vagyis össz­jövedelme 1978-ban 2,02 millió di­nárral kevesebb volt, mint a ko­rábbi esztendőben. Mivel a terme­lési költségek és más kiadások is 2,58 millió dinárral csökkentek, mintegy 567 ezer dinárral több jö­vedelmet valósított meg, mint 1977-ben. A géppark és a lakatosműhely érte el a legjobb eredményt, mint­egy 1,15 millió dinár tiszta haszon­nal zárta az évet. A szövetkezet gazdaságán 320 ezer dinár volt a nyereség, ugyanakkor veszteséges volt az állategészségügyi állomás, a felvásárlás. A felvásárló állomás vesztesége 662 ezer dinár, a korábbi évekhez viszonyítva szokatlanul sok, ezért komolyan el kell rajta gondol­kodni. Eddig ugyanis jövedelmező volt a felvásárlás, ezért szokatlan, hogy egyszerre ilyen sok a veszte­ség. Ezt azzal magyarázzák, hogy nagyon kicsi a forgalom, jelentősen növekedtek a költségek. Külön figyelmet érdemel, hogy a géppark és a lakatosműhely mi­lyen kimagasló eredményt ért el. A műhely másoknak is végez jó mi­nőségű szolgáltatást, alaposan ki­használták a kapacitásokat. Emlí­tést érdemel továbbá, hogy a szö­vetkezet gazdaságán igen jól ter­mett a kukorica, 60 mázsa volt az átlag. Az épülőfélben levő halastónál minimális veszteséget mutat az év végi zárszámadás. Mivel a létesít­mény építése még folyamatban van, a 600 hektáros halastóból 240 hektárnyi készült el — tavaly te­nyésztettek ugyan halat, de a korai fagy miatt nem tudtak halászni —, az ilyen gazdálkodási eredmény érthető is. A halastó különben to­vább épül, jövőre remélhetőleg már teljes kapacitással üzemel. K. A. DUNATÁJ A legidősebb gombosi méhész — Nincs sok méhem, csak 20 család. Van a faluban olyan, aki 40 vagy 60 családot is tart — mondja ZÖKI Ferenc nyugalma­zott gombosi munkás. A faluban én foglalkozom a legrégebben méhészettel. Nem emlékszem pon­tosan, 1932-ben vagy 33-ban kezd­­tem-e. Fogtam rajokat, felszapo­rítottam őket. Eleinte két-három családdal rendelkeztem, 25 család volt a legtöbb. Pusztulnak is. Egy évben a 25 családból csak egy maradt. Csalóka a tél végi nap­sütés. Kicsalja a méhet a kaptár­ból és megfagy. . Valamikor más volt a legelte­tés. Kezdtük a fűzfavirággal, utá­na az akáccal, majd a tarlóvirág­gal folyt­attuk. De ma van napra­forgó. Tavaly a fűzfavirág után 100, a napraforgó után kétszer 100 kilót pergettem. Árpit megkere­sek a mézzel, azt faanyagra köl­töm, hogy újabb kaptárakat ké­szítsek. Ez a legkedvesebb téli foglalkozásom. Valamivel csak kell foglalkoz­nia az embernek, főleg, ha nyug­díjas. Horgászni nem szeretek. Voltam én béres, kubikos, mol­nárlegény, ami csak szegényem­­berből kitelik. Nem kaptam apámtól csak a­z országutat. Az ember csak vendégségbe jött haza a családhoz. Most már jobb az élet, nemcsak az enyém, általá­ban. Z. I. Zóki Ferenc NEMESMILITICS Nehéz gazdasági körülmények között is jó eredmények . Az elmúlt év gazdasági mér­lege tobb mint 1977-ben volt. Mi­vel a Zombori Mezőgazdasági Kombinátban a veszteséges állat­tenyésztési munkaszervezeteket a legközelebbi növénytermesztési társultmunka-alapszervezetekhez csatolták, az év második felében csökkent a tiszta jövedelem — számolt be Dusán ZARIC, a ne­­mesmiliticsi mezőgazdasági mun­kaszervezet igazgatója. A termelés összértéke elérte a 136 millió di­nárt, a jövedelem 12 millió dinár, míg a nyereség 5,5 millióra rúgott. Hogy a nehéz második gazdaságii félév mellett is kedvező volt az el­múlt esztendő, sokban a dolgozók szorgalmának, a hozamoknak és a terményárak növelésének kö­szönhető. — Mennyi volt a szarvasmarha­állomány okozta veszteség? — kérdeztük az igazgatótól. — Június elsején 1,82 milliós veszteséggel kerültek hozzánk, ezt azonnal kifizettük, majd az év vé­géig újabb 1,37 milliós veszteség keletkezett, vagyis összesen 3,19 millió dinár, amit szolidaritási ala­pon fedeztünk. Nem csak az ál­lattenyésztéssel volt bajunk, ha­nem a hűtőházzal is, veszteségét a társultmunka-ala­pszervezetek közösen fedezték, vagyis a ránk eső egymillió dinárt kifizettük. Nehezítette helyzetünket a tégla­gyár is, amelyiket a zombori Stan­der vett át, azzal, hogy a bank­kölcsönök részleteiből még volt tartozásunk. Dusán ZARIC APATIN Átképzéssel biztosítják a megfelelő szakembereket Kevesebb a munkanélküli • Sok az idénymunkás­­ Az apatini községben tavaly csökkent a munkanélküliek száma. A foglalkoztatási önigazgatási ér­dekközösség tavaly az év végén 1331 munkanélkülit tartott nyilván. Legnépesebb a szakképzetlenek tá­bora, 956-an vannak, továbbá 164 szakképzett, 199 középiskolai, 12 főiskolai, valamint egyetemi vég­zettségű személy volt a munkanél­küliek listáján. A szakképzetlen munkanélküliek többsége nő, to­vábbá 110 gimnáziumot végzett fiatal, 41 gépésztechnikus, 27 autó­szerelő, 30 mezőgazdasági gépész­­technikus és fémesztergályos, jó néhány kereskedő és fodrász van munka nélkül. Tavaly a gazdaságban 6 száza­lékkal növekedett a foglalkoztatot­tak száma, ezzel szemben a gazda­ságon kívüli tevékenységekben 3 százalékkal csökkent a dolgozók száma. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a nagyszámú munka­­nélküli mellett nem egy szakmában munkaerőhiány mutatkozik. Ke­resettek az építőipari, a villamos­­sági, hajóépítő szakmunkások. Szakmai átképzéssel biztosította a szükséges munkaerőt a Marko Orešković Építővállalat, az Apa­­tex Kötöttárugyár, az Užarija Kö­télgyár. A szakmai átképzésnek a jövőben még nagyobb figyelmet szentelnek a munkaszervezetek, a munkásegyetem és a foglalkoztatá­si érdekközösség szakemberei. A foglalkozatatással kapcsolat­ban még egy kérdés érdemel kü­lön figyelmet. A mezőgazdasági munkaszervezetek nagyszámú idény­munkást alkalmaznak.. Ezek a mun­kaszervezetek, valamint a sörgyár és a Jelen tavaly összesen 1156 idénymunkást vettek fel. Többsé­gük 3—4 hónapig dolgozott, de na­gyon sokan 5—8 hónapig voltak munkaviszonyban. Arra kellene tö­rekedni, hogy az említett munka­­szervezetek minél több dolgozót al­kalmazzanak állandó jelleggel. K. A. 3 Men a s bromfitenyésztés A bezdáni helyi közösségbe­n a minap megtartott megbeszélé­sen részt vettek a zombori köz­ség társadalmi-politikai testületei­nek vezetői is. Jelen volt Milan ZELIĆ, a községi képviselő-tes­tület elnöke, Svetislav KOLÁK­IC, a VKSZ községi választmányá­nak titkára, Djuro MILOŠEVIC, a Szocialista Szövetség zombori községi választmányának aleln­öke, VÁRADI Tibor, a Szakszer­vezeti Szövetség községi tanácsának elnöke, Dane SARAČ, a Har­cos Szövetség községi bizottságának elnöke, a bezdáni társadal­mi-politikai és gazdasági szerv­ezetek, testületek vezetői, a községi képviselő-testület bezdáni küldöttei, a helyi közösség tanácsa bi­zottságainak elnökei. Az állattenyésztéssel már hosz­­szabb ideje baj van, szinte állan­dóan veszteséggel küszködik a ba­­romitenyésztés azonban kivételt ké­pez. Gomboson is meggyőződtünk erről, habár a jelenlegi helyzet nem a legjobb. CSELENÁK Gábor, a baromfitelep vezetője ennek megfelelően nem a legderűsebb hangon nyilatkozik: — A termelés nem halad a várt ütemben. Feltételezzük, hogy ennek legfőbb oka a rossz minőségű ta­karmány. Vinkovciról szerezzük be. A termelési évünk tavaly no­vemberben kezdődött és július vé­géig tart. Az eredmény, sajnos, nem lesz olyan kedvező, mint vár­tuk, veszteségünk azonban sem­miképpen nem lesz. Csaknem kilenc évvel ezelőtt építették ezt a telepet, 3500 ba­romfival indult a tojástermelés. Két évig Angliából, majd három éven keresztül Németországból sze­rezték be a csibéket. Jelenleg Ljub­ljanából hozzák az ott kitenyész­tett Ross-1 fajta angol fehér csi­bét. A zágrábi ügyviteli vállalattal hosszú távú szerződésük van, az veszi át a kitermelt tojást, vala­mint a tyúkokat is. A termelés megindulása óta egy­re inkább bővült a telep, növeke­dett az állománya. Jelenleg 10 ezer tojó és ezer kakas van. A tavalyi évre vonatkozó kimutatás még nem készült el, tavalyelőtt azonban a tiszta jövedelem elérte a 210 ezer dinárt. Naponta négy asszony négy al­kalommal szedi össze a tojást, amely aztán Zágrábba kerül. So­kan föltették a kérdést, miért ép­pen Zágrábba, miért nem marad­hat Vajdaságban. Azt a választ kapták, hogy a zágrábiakhoz ha­sonló jó föltételeket egyetlen vaj­dasági vállalat sem tudott nyúj­tani, azért pártoltak a gombosiak hozzájuk. Eddig mindkét fél igen elégedett, és remélik, hogy a to­vábbiakban is­­így lesz. Ha már jövedelmező a baromfi­­telep, érdemes lenne bővíteni. Cse­­lenák Gábor elmondta, hogy a te­lep bővítése helyet kapott ugyan a középtávú fejlesztési tervben, de csak az idén kezdtek komolyab­ban beszélgetni erről, és kétséges, meglesz-e 1980-ig. Összesen 15 mil­lió dinárra lenne szükség, és ha fölépül a tervezett telep, még 20 ezer baromfival bővülne az állo­mány. h. á. A megbeszélés központi témája: Bezdán gazdasági szervezeteinek pillanatnyi helyzete, az elmúlt évi mérleg, a beruházások, a gazda­sági lehetőségek és a helyi közös­ség, a helyi társadalmi-polliktikiai szervezetek tevékenysége. Bevezetőt Petar IVANCEVIC, a helyi közösség tanácsának elnöke mondott. BRAUN Ferenc a bezdá­ni gazdaság múlt évi tevékenysé­géről beszélt. Elmondta, hogy a 11 bezdáni munkaszervezet tevékeny­sége jónak mondható, az említett munkaszervezet 450 millió dinár összbevételt valósítottak meg, a nyereségük pedig 130 millió dinár­ra rúg. Csupán a Betinek volt vesztesége. KOLETÁR János, a Beta igaz­gatója munkaszervezetéről szólva elmondta, hogy a veszteségek tu­lajdonképpen azért következtek be, mert az Inex-Stop társult tex­tilipari munkaszervezet kereske­delmi osztálya rosszul dolgozott. A közös szolgáltatás viszont túlmére­tezett. Kitermelt árumennyiségét a kereskedelmi osztály nem tudta eladni. Mile BASARIC, a Duna hajó­gyár számvevőségi osztályának vezetője: — Az utóbbi évek leg­jobb eredményét értük el. Jelen­tős beruházásokat tervezünk, alap­­bankunk viszont, de nemcsak ne­künk, hanem egyetlenegy bezdáni munkaszervezetnek sem, nem ad egy dinár hitelt. Hogyan fejlőd­jünk így? Dr. BALLA István, a bezdáni gyógyfürdő megbízott igazga­tója: — A legnagyobb beruházáson Bez­­dánban, a gyógyfürdő új részlegé­nek­ építéséin, amelynek értéke 24 millió dinár, a kivitelező, a zom­­borii Dusán Staničkovnak 5—6 em­bere dolgozik! Miért kell ilyesmit csinálni, hogy a községben olyan munkaszervezetnek kell­­adni a munkát, amely képtelen eleget tenni kötelezettségének, és emiatt miilliós veszteségeink támadnak? Ezenkívül szó volt a Bezdán környéki erdők, vizek. гг-K­SP’’'PZis­tt­­ségéről, a Testvériség-Egység Is­kola átadási ünnepségéről, amely­nek d­á­tuma május 25-e, és ame­lyen jelen lesz Nikola Kmezic, a tartományi kormány elnöke is. Milan ZELIC: — Az elhangzot­tak kapcsán an­nyiit mondhatok: a községben vannak elsődleges be­ruházások, oda kell a kölcsön. Ez pedig a mezőgazdaság és a fém­ipar. Legfont­osa­bb az ételgyár, amely a községi gazdaság alap­pillére lesz, jóllehet a kételkedőik felteszik a kérdést: minek étel­­gyár, amikor itt van a környékien Szabadka, Eszék, Pékmonostor, Verbász hasonló létesítménye. Mindannyiunknak van és lesz pia­ca mind bel-, mind külföldön. — A Pannoniját ért vádak ala­pozottak. Nem kielégítő a közeli bia­zottság, ez nemcsak a bezdáni he­lyi közösségben van így... Svetislav KOLARIC: — A köl­csönös tájékoztatásra, minden szin­té­n szükség van, és­­az összehan­golt munkára, a pártial­apszervez­e­­tekben. Ami viszont a­z építőket és a Dušan Staničkovot illeti, el­mondhatom, hogy a politikai szer­vekben sem vagyunk velük meg­elégedve. Tény, hogy képtelenek elvégezni a vállalt munkát­, ezért óriási a lemaradás, ez pedig — tudjuk mivel jár. — A Zombori Kombinátban az ételgyárnál óriási beruházások várhatók. A­z építkezés költségei mintegy 500 millióra rúgnak. Azt hiszem, a községben zöld fényt kell adnunk a más községbeli építő­ipari munkaszervezeteknek, nem lehet tovább azt vallani, hogy a pénz maradjon a községben, hát végezze a munkát a községbeli munkaszervezet. Djuro MILOSEVIC a Szocialista Szövetségben folyó munkáról be­szélt, a várható akciókról, felada­tokról. Leszögezte: — Jóllehet az a cél, hogy a Szocialista Szövetség all­apszervezeteiben is a szakcso­portok munkája kerüljön előtérbe, de ez még nem jelenti azt, hogy a küldöttségek és a küldöttek munkalendületében törés álljon be. Az idegenforgalomról szólva pe­dig megemlítette, hogy a reális ter­vezésnek, az ésszerű beru­házások­­nak kell előtérbe kerülniük. SZABÓ Ferenc BEZDÁN Teljesíteni a vállalt feladatokat Kerekasztal-megbeszélésen a községi vezetők A tyúkfarmon ESZÉK­­: M­­egtartották Jugoszlávia és Magyarország környezetvédelmi szak­embereinek második ülését Április elején háromnapos mun­ka jellegű értekezletet tartottak a hazai és a magyarországi környe­zetvédelmi szakemberek. Az értekezletet az eszéki köz­ségek közössége városrendezési intézetében és a községi képvise­lő-testület tanácstermében tartot­ták, amelyen DR. BOROSS Fe­renc, JANCSÓ Gábor, VARGA János magyar és Bredrag SIMIĆ, Milan ERDELJAN, Zlatko LOV­­RENCIC és Franja VAXCINA jugoszláv szakemberek és más meghívottak vettek részt

Next