Magyar Szó, 1979. április (36. évfolyam, 89-103. szám)
1979-04-11 / 99. szám
'1979'. äprilis ff., szerda SZILÁGYI Eredményesen gazdálkodott a szövetkezet A várakozással ellentétben tavaly eredményesen gazdálkodott a szilágyi szövetkezet. A munkaszervezetnek nem lett vesztesége, sőt, a korábbi évekhez képest jó eredményt értek el. A munkaszervezet összjövedelme 41,9 millió dinár, jövedelme 8,5, megmaradt jövedelme pedig 1,32 millió dinár. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy a szövetkezet forgalma, vagyis összjövedelme 1978-ban 2,02 millió dinárral kevesebb volt, mint a korábbi esztendőben. Mivel a termelési költségek és más kiadások is 2,58 millió dinárral csökkentek, mintegy 567 ezer dinárral több jövedelmet valósított meg, mint 1977-ben. A géppark és a lakatosműhely érte el a legjobb eredményt, mintegy 1,15 millió dinár tiszta haszonnal zárta az évet. A szövetkezet gazdaságán 320 ezer dinár volt a nyereség, ugyanakkor veszteséges volt az állategészségügyi állomás, a felvásárlás. A felvásárló állomás vesztesége 662 ezer dinár, a korábbi évekhez viszonyítva szokatlanul sok, ezért komolyan el kell rajta gondolkodni. Eddig ugyanis jövedelmező volt a felvásárlás, ezért szokatlan, hogy egyszerre ilyen sok a veszteség. Ezt azzal magyarázzák, hogy nagyon kicsi a forgalom, jelentősen növekedtek a költségek. Külön figyelmet érdemel, hogy a géppark és a lakatosműhely milyen kimagasló eredményt ért el. A műhely másoknak is végez jó minőségű szolgáltatást, alaposan kihasználták a kapacitásokat. Említést érdemel továbbá, hogy a szövetkezet gazdaságán igen jól termett a kukorica, 60 mázsa volt az átlag. Az épülőfélben levő halastónál minimális veszteséget mutat az év végi zárszámadás. Mivel a létesítmény építése még folyamatban van, a 600 hektáros halastóból 240 hektárnyi készült el — tavaly tenyésztettek ugyan halat, de a korai fagy miatt nem tudtak halászni —, az ilyen gazdálkodási eredmény érthető is. A halastó különben tovább épül, jövőre remélhetőleg már teljes kapacitással üzemel. K. A. DUNATÁJ A legidősebb gombosi méhész — Nincs sok méhem, csak 20 család. Van a faluban olyan, aki 40 vagy 60 családot is tart — mondja ZÖKI Ferenc nyugalmazott gombosi munkás. A faluban én foglalkozom a legrégebben méhészettel. Nem emlékszem pontosan, 1932-ben vagy 33-ban kezdtem-e. Fogtam rajokat, felszaporítottam őket. Eleinte két-három családdal rendelkeztem, 25 család volt a legtöbb. Pusztulnak is. Egy évben a 25 családból csak egy maradt. Csalóka a tél végi napsütés. Kicsalja a méhet a kaptárból és megfagy. . Valamikor más volt a legeltetés. Kezdtük a fűzfavirággal, utána az akáccal, majd a tarlóvirággal folytattuk. De ma van napraforgó. Tavaly a fűzfavirág után 100, a napraforgó után kétszer 100 kilót pergettem. Árpit megkeresek a mézzel, azt faanyagra költöm, hogy újabb kaptárakat készítsek. Ez a legkedvesebb téli foglalkozásom. Valamivel csak kell foglalkoznia az embernek, főleg, ha nyugdíjas. Horgászni nem szeretek. Voltam én béres, kubikos, molnárlegény, ami csak szegényemberből kitelik. Nem kaptam apámtól csak az országutat. Az ember csak vendégségbe jött haza a családhoz. Most már jobb az élet, nemcsak az enyém, általában. Z. I. Zóki Ferenc NEMESMILITICS Nehéz gazdasági körülmények között is jó eredmények . Az elmúlt év gazdasági mérlege tobb mint 1977-ben volt. Mivel a Zombori Mezőgazdasági Kombinátban a veszteséges állattenyésztési munkaszervezeteket a legközelebbi növénytermesztési társultmunka-alapszervezetekhez csatolták, az év második felében csökkent a tiszta jövedelem — számolt be Dusán ZARIC, a nemesmiliticsi mezőgazdasági munkaszervezet igazgatója. A termelés összértéke elérte a 136 millió dinárt, a jövedelem 12 millió dinár, míg a nyereség 5,5 millióra rúgott. Hogy a nehéz második gazdaságii félév mellett is kedvező volt az elmúlt esztendő, sokban a dolgozók szorgalmának, a hozamoknak és a terményárak növelésének köszönhető. — Mennyi volt a szarvasmarhaállomány okozta veszteség? — kérdeztük az igazgatótól. — Június elsején 1,82 milliós veszteséggel kerültek hozzánk, ezt azonnal kifizettük, majd az év végéig újabb 1,37 milliós veszteség keletkezett, vagyis összesen 3,19 millió dinár, amit szolidaritási alapon fedeztünk. Nem csak az állattenyésztéssel volt bajunk, hanem a hűtőházzal is, veszteségét a társultmunka-alapszervezetek közösen fedezték, vagyis a ránk eső egymillió dinárt kifizettük. Nehezítette helyzetünket a téglagyár is, amelyiket a zombori Stander vett át, azzal, hogy a bankkölcsönök részleteiből még volt tartozásunk. Dusán ZARIC APATIN Átképzéssel biztosítják a megfelelő szakembereket Kevesebb a munkanélküli • Sok az idénymunkás Az apatini községben tavaly csökkent a munkanélküliek száma. A foglalkoztatási önigazgatási érdekközösség tavaly az év végén 1331 munkanélkülit tartott nyilván. Legnépesebb a szakképzetlenek tábora, 956-an vannak, továbbá 164 szakképzett, 199 középiskolai, 12 főiskolai, valamint egyetemi végzettségű személy volt a munkanélküliek listáján. A szakképzetlen munkanélküliek többsége nő, továbbá 110 gimnáziumot végzett fiatal, 41 gépésztechnikus, 27 autószerelő, 30 mezőgazdasági gépésztechnikus és fémesztergályos, jó néhány kereskedő és fodrász van munka nélkül. Tavaly a gazdaságban 6 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma, ezzel szemben a gazdaságon kívüli tevékenységekben 3 százalékkal csökkent a dolgozók száma. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a nagyszámú munkanélküli mellett nem egy szakmában munkaerőhiány mutatkozik. Keresettek az építőipari, a villamossági, hajóépítő szakmunkások. Szakmai átképzéssel biztosította a szükséges munkaerőt a Marko Orešković Építővállalat, az Apatex Kötöttárugyár, az Užarija Kötélgyár. A szakmai átképzésnek a jövőben még nagyobb figyelmet szentelnek a munkaszervezetek, a munkásegyetem és a foglalkoztatási érdekközösség szakemberei. A foglalkozatatással kapcsolatban még egy kérdés érdemel külön figyelmet. A mezőgazdasági munkaszervezetek nagyszámú idénymunkást alkalmaznak.. Ezek a munkaszervezetek, valamint a sörgyár és a Jelen tavaly összesen 1156 idénymunkást vettek fel. Többségük 3—4 hónapig dolgozott, de nagyon sokan 5—8 hónapig voltak munkaviszonyban. Arra kellene törekedni, hogy az említett munkaszervezetek minél több dolgozót alkalmazzanak állandó jelleggel. K. A. 3 Men a s bromfitenyésztés A bezdáni helyi közösségben a minap megtartott megbeszélésen részt vettek a zombori község társadalmi-politikai testületeinek vezetői is. Jelen volt Milan ZELIĆ, a községi képviselő-testület elnöke, Svetislav KOLÁKIC, a VKSZ községi választmányának titkára, Djuro MILOŠEVIC, a Szocialista Szövetség zombori községi választmányának alelnöke, VÁRADI Tibor, a Szakszervezeti Szövetség községi tanácsának elnöke, Dane SARAČ, a Harcos Szövetség községi bizottságának elnöke, a bezdáni társadalmi-politikai és gazdasági szervezetek, testületek vezetői, a községi képviselő-testület bezdáni küldöttei, a helyi közösség tanácsa bizottságainak elnökei. Az állattenyésztéssel már hoszszabb ideje baj van, szinte állandóan veszteséggel küszködik a baromitenyésztés azonban kivételt képez. Gomboson is meggyőződtünk erről, habár a jelenlegi helyzet nem a legjobb. CSELENÁK Gábor, a baromfitelep vezetője ennek megfelelően nem a legderűsebb hangon nyilatkozik: — A termelés nem halad a várt ütemben. Feltételezzük, hogy ennek legfőbb oka a rossz minőségű takarmány. Vinkovciról szerezzük be. A termelési évünk tavaly novemberben kezdődött és július végéig tart. Az eredmény, sajnos, nem lesz olyan kedvező, mint vártuk, veszteségünk azonban semmiképpen nem lesz. Csaknem kilenc évvel ezelőtt építették ezt a telepet, 3500 baromfival indult a tojástermelés. Két évig Angliából, majd három éven keresztül Németországból szerezték be a csibéket. Jelenleg Ljubljanából hozzák az ott kitenyésztett Ross-1 fajta angol fehér csibét. A zágrábi ügyviteli vállalattal hosszú távú szerződésük van, az veszi át a kitermelt tojást, valamint a tyúkokat is. A termelés megindulása óta egyre inkább bővült a telep, növekedett az állománya. Jelenleg 10 ezer tojó és ezer kakas van. A tavalyi évre vonatkozó kimutatás még nem készült el, tavalyelőtt azonban a tiszta jövedelem elérte a 210 ezer dinárt. Naponta négy asszony négy alkalommal szedi össze a tojást, amely aztán Zágrábba kerül. Sokan föltették a kérdést, miért éppen Zágrábba, miért nem maradhat Vajdaságban. Azt a választ kapták, hogy a zágrábiakhoz hasonló jó föltételeket egyetlen vajdasági vállalat sem tudott nyújtani, azért pártoltak a gombosiak hozzájuk. Eddig mindkét fél igen elégedett, és remélik, hogy a továbbiakban isígy lesz. Ha már jövedelmező a baromfitelep, érdemes lenne bővíteni. Cselenák Gábor elmondta, hogy a telep bővítése helyet kapott ugyan a középtávú fejlesztési tervben, de csak az idén kezdtek komolyabban beszélgetni erről, és kétséges, meglesz-e 1980-ig. Összesen 15 millió dinárra lenne szükség, és ha fölépül a tervezett telep, még 20 ezer baromfival bővülne az állomány. h. á. A megbeszélés központi témája: Bezdán gazdasági szervezeteinek pillanatnyi helyzete, az elmúlt évi mérleg, a beruházások, a gazdasági lehetőségek és a helyi közösség, a helyi társadalmi-polliktikiai szervezetek tevékenysége. Bevezetőt Petar IVANCEVIC, a helyi közösség tanácsának elnöke mondott. BRAUN Ferenc a bezdáni gazdaság múlt évi tevékenységéről beszélt. Elmondta, hogy a 11 bezdáni munkaszervezet tevékenysége jónak mondható, az említett munkaszervezet 450 millió dinár összbevételt valósítottak meg, a nyereségük pedig 130 millió dinárra rúg. Csupán a Betinek volt vesztesége. KOLETÁR János, a Beta igazgatója munkaszervezetéről szólva elmondta, hogy a veszteségek tulajdonképpen azért következtek be, mert az Inex-Stop társult textilipari munkaszervezet kereskedelmi osztálya rosszul dolgozott. A közös szolgáltatás viszont túlméretezett. Kitermelt árumennyiségét a kereskedelmi osztály nem tudta eladni. Mile BASARIC, a Duna hajógyár számvevőségi osztályának vezetője: — Az utóbbi évek legjobb eredményét értük el. Jelentős beruházásokat tervezünk, alapbankunk viszont, de nemcsak nekünk, hanem egyetlenegy bezdáni munkaszervezetnek sem, nem ad egy dinár hitelt. Hogyan fejlődjünk így? Dr. BALLA István, a bezdáni gyógyfürdő megbízott igazgatója: — A legnagyobb beruházáson Bezdánban, a gyógyfürdő új részlegének építéséin, amelynek értéke 24 millió dinár, a kivitelező, a zomborii Dusán Staničkovnak 5—6 embere dolgozik! Miért kell ilyesmit csinálni, hogy a községben olyan munkaszervezetnek kelladni a munkát, amely képtelen eleget tenni kötelezettségének, és emiatt miilliós veszteségeink támadnak? Ezenkívül szó volt a Bezdán környéki erdők, vizek. гг-KSP’’'PZisttségéről, a Testvériség-Egység Iskola átadási ünnepségéről, amelynek dátuma május 25-e, és amelyen jelen lesz Nikola Kmezic, a tartományi kormány elnöke is. Milan ZELIC: — Az elhangzottak kapcsán annyiit mondhatok: a községben vannak elsődleges beruházások, oda kell a kölcsön. Ez pedig a mezőgazdaság és a fémipar. Legfontosabb az ételgyár, amely a községi gazdaság alappillére lesz, jóllehet a kételkedőik felteszik a kérdést: minek ételgyár, amikor itt van a környékien Szabadka, Eszék, Pékmonostor, Verbász hasonló létesítménye. Mindannyiunknak van és lesz piaca mind bel-, mind külföldön. — A Pannoniját ért vádak alapozottak. Nem kielégítő a közeli biazottság, ez nemcsak a bezdáni helyi közösségben van így... Svetislav KOLARIC: — A kölcsönös tájékoztatásra, minden szintén szükség van, ésaz összehangolt munkára, a pártialapszervezetekben. Ami viszont az építőket és a Dušan Staničkovot illeti, elmondhatom, hogy a politikai szervekben sem vagyunk velük megelégedve. Tény, hogy képtelenek elvégezni a vállalt munkát, ezért óriási a lemaradás, ez pedig — tudjuk mivel jár. — A Zombori Kombinátban az ételgyárnál óriási beruházások várhatók. Az építkezés költségei mintegy 500 millióra rúgnak. Azt hiszem, a községben zöld fényt kell adnunk a más községbeli építőipari munkaszervezeteknek, nem lehet tovább azt vallani, hogy a pénz maradjon a községben, hát végezze a munkát a községbeli munkaszervezet. Djuro MILOSEVIC a Szocialista Szövetségben folyó munkáról beszélt, a várható akciókról, feladatokról. Leszögezte: — Jóllehet az a cél, hogy a Szocialista Szövetség allapszervezeteiben is a szakcsoportok munkája kerüljön előtérbe, de ez még nem jelenti azt, hogy a küldöttségek és a küldöttek munkalendületében törés álljon be. Az idegenforgalomról szólva pedig megemlítette, hogy a reális tervezésnek, az ésszerű beruházásoknak kell előtérbe kerülniük. SZABÓ Ferenc BEZDÁN Teljesíteni a vállalt feladatokat Kerekasztal-megbeszélésen a községi vezetők A tyúkfarmon ESZÉK: Megtartották Jugoszlávia és Magyarország környezetvédelmi szakembereinek második ülését Április elején háromnapos munka jellegű értekezletet tartottak a hazai és a magyarországi környezetvédelmi szakemberek. Az értekezletet az eszéki községek közössége városrendezési intézetében és a községi képviselő-testület tanácstermében tartották, amelyen DR. BOROSS Ferenc, JANCSÓ Gábor, VARGA János magyar és Bredrag SIMIĆ, Milan ERDELJAN, Zlatko LOVRENCIC és Franja VAXCINA jugoszláv szakemberek és más meghívottak vettek részt