Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)
1983-01-19 / 17. szám
1983. január 19.– szerda MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Felélénkíteni az együttműködést Jugoszláv—kínai zárótárgyalások A jugoszláv—kínai zárótárgyalásokon ismét rámutattak Tito elnök szerepére és érdemeire a két ország barátságának és együttműködésének fejlesztésében. A JSZSZK Képviselőházának Raif Dizdarevic elnök vezette küldöttsége Peng Csennel, a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlése állandó bizottságának alelnökével és munkatársaival tárgyalt. Megelégedéssel állapították meg, hogy Jugoszlávia és Kína kapcsolatai igen jól fejlődnek. A gazdasági kapcsolatok lemaradnak az igen fejlett politikai viszonyok mögött, ezért mindkét félnek fokoznia kell az ez irányú együttműködés, a hosszú távú és különböző gazdasági kooperáció formáit. Peng Csen, az új kínai alkotmány egyik megalkotója ismertette a kínai politikai és gazdasági rendszer legfontosabb változásait. Hangsúlyozta, hogy kínai viszonylatban lehetetlen az egy központból való vezetés és irányítás. Az ilyen rendszer nem hatékony. A decentralizálással, bizonyos felhatalmazásoknak a tartományokra való átruházásával és a vállalatok jogainak növelésével — a munka szerinti díjazás mellett — maximálisan serkenteni igyekeznek a a munkások kezdeményezését, felelősségét, hogy korszerű és hatékony irányító rendszert létesítsenek a gazdaságban és megtalálják az állam, a kollektíva és az egyén érdekei egyeztetésének módját. Raif Dizdarevic Jugoszláviának az önigazgatás alapjain való fejlesztését és a gazdasági problémák megoldására irányuló intézkedéseket ismertette. Véleménycserét folytattak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről is. Peng Csen elismeréssel szólt Jugoszlávia önálló és el nem kötelezett politikájáról és meggyőződését fejezte ki, hogy hazánk áthidalja jelenlegi nehézségeit. A kínai tisztségviselő kiemelte a kínai külpolitika vezérelvét: tiszteletben kell tartani minden ország önállóságát és nem szabad beavatkozni mások belügyeibe. A JSZSZK Képviselőházának küldöttsége a zárótárgyalásokon és az előző napokban, a Hu Jaopanggal, a Kínai EP főtitkárával, valamint Vej Kuo-csinggel, a parlament állandó bizottságának alelnökével folytatott megbeszéléseken megállapította, kölcsönös készség nyilvánul meg az egyenjogúságon, kölcsönös megbecsülésen és megértésen alapuló együttműködés továbbfejlesztésére. Hansúlyozták a politikai dialógus folyamatosságának szükségét a két ország gyümölcsözőbb együttműködése érdekében. (Tanjug) PROPAGANDAHÁBORÚ Irán nem enged feltételeiből Követeléséről csak akkor mond le, ha Irak is iszlám köztársaság lesz Rafsanjan, az iráni parlament elnöke megismételte, Irán nem mond le az Irakkal vívott háború befejezéséül szabott feltételeiről. Az iráni televízióban mondott beszédében kijelentette: „Teherán csak abban az esetben lenne hajlandó letenni követeléseiről, ha Irak is iszlám köztársasággá alakulna”. A propagandaháborúval egyidejűleg, amelynek célja, hogy minél több iránit buzdítsanak Bagdad politikájának elítélésére, az elmúlt napokban a fronton is mind intenzívebbek a harcok. A harctereken azonban viszonylag mégiscsak nyugalom van, amiből arra lehet következtetni, hogy Irán újabb offenzívát készít elő. (Tanjug) Iraki légitámadások Iraki repülőgépek hétfőn összesen 83 támadást intéztek a Khargszigeten levő iráni olajberendezések, egy ahvazi gázgyár, és a front központi szakaszán összevont iráni csapatok ellen. Az iraki fegyveres erők főparancsnokságának közleménye szerint a repülőgépek „precízen lőttek”, és nagy károkat okoztak az ellenségnek. Az iráni katonai közlemény nem tesz említést az iraki légitámadásokról, csak annyit jegyez meg, hogy az iraki gépeknek el kellett hagyniuk Irán légiterét anélkül, hogy elvégezték volna feladatukat. Három iraki gépet lelőttek. SZOVJETUNIÓ A sajtó bírálja a sajtót A Pravda című szovjet pártlap tegnap váratlanul igen keményen bírálta „a szovjet sajtó többi részét”, mert — amint fogalmazott — nem kíséri figyelemmel a kollektíváknak a termelés irányításával, a tervek teljesítésével és a rend megszilárdításával kapcsolatos szerepének mélyrehatóbb elemzésében bekövetkezett szemmel látható változásokat. A Pravda vezércikkben bírálja a szovjet sajtónak azt a részét, amely az SZKP 28. kongresszusa után „nem szervezte át sorait”, és „nem tartja eléggé szem előtt a párt legutóbbi meghagyásait”. Szembetűnő, hogy az SZKP KB sajtószervének vezércikke először ír egyértelműen és nyilvánosan arról, hogy a szovjet nemzetgazdaságban „bizonyos fordulatokra”, illetve rendszerbeli változásokra került sor. Megállapítja, hogy a szovjet dolgozó újszerűen viszonyul a sajtóhoz, s hogy immár az olvasó nem csupán „fogyasztója” az információdnak. (Tanjug) Előrehaladás várható a rakétakérdésben? Oromiko bonni sajtóértekezleten Kohl fogadta a szovjet külügyminisztert A középhatótávolságú rakéták viszonylatában a Szovjetunió és az NSZK álláspontja között különbségek vannak, de hasonlóságok is, és mindkét fél egyetért abban, hogy a genfi leszerelési párbeszédet föltétlenül folytatni kell — jelentette ki a Bonnban tegnap tartott sajtóértekezletén Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Ez a megfogalmazás a nyugatnémet és a világsajtó háromszázötven egybegyűlt képviselője számára — akikkel a szovjet diplomácia vezetője több mint másfél órát beszélgetett — meglehetősen titokzatosan hangzott. Gromiko azonban, ha meglehetősen tartózkodóan is, mégis a derűlátó benyomását tette az újságírókra. S ezt a benyomást mintha csak erősítené bonni vendéglátóinak — állítólagos újabb interpretációja. Értesülések szerint ugyanis Hanns-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter most „váratlanul nagyra értékeli” Moszkvának „a legfontosabb kérdésekről folytatandó érdemi dialógusra való hajlandóságát”. Először hallatszik ugyanakkor az is, hogy Gromiko már „nyomdakész szövegeket” és „földrajzi térképeket” vitt magával Bonnba, a szovjet javaslat legkonkrétabb elemeit. S mindezt, úgymond, tetézi a döntés, hogy mihelyt Gromiko beül repülőgépébe, Bonn sürgősen követeket meneszt nyugati szövetségeseihez és tájékoztatja őket Gromiko bonni tárgyalásairól Vajon azt jelentené ez, hogy a középhatótávolságú rakétákról mindeddig meglehetősen vontatott tárgyalások előrelendülnének? Ha igen, mikor? Gromiko a tegnapi sajtóértekezleten azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy sor kerül az Andropov Reagan találkozóra, noha egyértelműen értésre adta, hogy ehhez mindkét fél feltétlen óhajára és készségére van szükség. Úgyszintén egyértelműen megismételte Moszkva álláspontját, hogy a Ronald Reagan amerikai elnök által megfogalmazott „maximalista zérómegoldás” (az összes SS—20 típusú rakéta megsemmisítése) nem jöhet számításba. Hétfőn este azonban egy félig hivatalos, félig magánjellegű beszélgetésben Gromiko állítólag azt mondta, hogy „egyelőre még csak az első lépésre került sor”, és hogy „a döntés csak őszre születhet meg”. A sajtóértkezleten egyébként nyomatékosan hangsúlyozta, hogy „nem jött rossz szándékkal”, és hogy Moszkva szempontjából látogatása időpontjának semmi köze sincs az NSZK-ban március 6-án esedékes parlamenti választásokhoz. Ez a kijelentés gyakorlatilag megfelel az NSZK-ban hallható kombinációknak, hogy Reagan március 6-a előtt semmi esetre sem hajlandó találkozni Andropovval, nehogy ilyenformán kárt okozzon a nyugatnémet választási kampányban a szilárdan a reagani zérómegoldás mellé állt Kohl kancellárnak. Gromiko bonni látogatása kedden este gyakorlatilag befejeződött, a jelzett időpontig találkozott Genscherrel, Kohllal és Carstensszel. Hátramaradt még, hogy tárgyaljon Brandttal, a szociáldemokraták vezetőjével és Vogellel, kancellárjelöltjükkel, valamint Strausszal, a Keresztényszociális Unió bajor szárnyának vezetőjével. Kohl kancellár tegnap fogadta Gromikót. Megfigyelők szerint figyelmük homlokterében a leszerelés, illetve a középhatótávolságú eurorakéták elhelyezésének kérdése szerepelt. ☆ Bonnban tegnap teljességgel megmutatkozott, hogy a szovjet külügyminiszter látogatása, egyáltalán az eurorakétákkal kapcsolatos szovjet „békekezdeményezés” mily nagymértékben befolyásolhatja az ottani választási kampányt. Kohl a szociáldemokratáikat és kancellárjelöltjüket gyakorlatilag azzal vádolta, hogy eltértek a nyugati szövetségesek politikájától, Weizsäcker, Nyugat-Berlin keresztény uniópárti főpolgármestere pedig arra figyelmeztetett: „A választásoknak nem szabad népszavazássá fajulniuk a leszerelésről”. A konzervatív sajtó még ennél is tovább megy. A Springer konszern lapja, a Die Welt híre bombaként robbant: Andropov a közelmúltban Moszkvában közölte az odalátogató Vogellel, reméli, hogy a szociáldemokraták ismétkormányra kerülnek Bonnban. Ugyanez a lap tegnapi számában közli a hírrel kapcsolatos visszhangokat. Idézi a keresztény uniópártok bundestagbeli frakciójának vezetőjét, aki kijelentette: „Fontos, hogy a német választópolgárok tudják — Vogel a választásokon Moszkva favoritja”. A szándék egyértelmű. Gyökerei visszanyúlnak az adenaueri hidegháborúsés kommunistaellenes) időszakig. A politikai ellenfelet a Moszkva által támogatott kommunistabarát politikusként kell a közvélemény előtt befeketíteni. A Vogel elleni támadással kapcsolatos keresztény uniópárti gondok egyrészt abban rejlenek, hogy egészen konkrét kérdésről van szó: Andropov javaslatáról a középhatótávolságú szovjet rakéták számának csökkentésére, hogy ezáltal a nyugatiak se szereljenek fel hasonlókat. A CDU/CSU gondjai annál nagyobbak, mert valóban nem hoz túlságosan nagy népszerűséget, ilyenformán sokat a konyhára a rakéták telepítésének pártfogolása, bármiként indokolják is ennek szükségességét. Andropov javaslatai pedig — a legutóbbi jelzések szerint — még Washingtonban is pozitív visszhangra találtak. Vogel ezt ügyesen kihasználta. Nem cáfolta a Die Welt írását, mindössze annyit mondott, hogy a hír a mese és a valóság elegye, s hogy effajta bátorító híreket „csak az Egyesült Államokban hallott”. Kohl vádjából, kiváltképpen pedig Weizsäcker felhívásából ítélve az a következtetés vonható le, hogy a rakétavita a CDU/CSU számára meglehetősen sok kellemetlenséget okozott. Ennél még biztosabb talán csak az lehet, hogy az eurorakéták a választási kampány kulcskérdése, s hogy a márciusi szavazás e téma jegyében zajlik majd. (Tanjug, Reuter, AFP) OLASZORSZÁG Hétmillió munkás sztrájkolt Mintegy hétmillió olasz ipari munkás sztrájkolt tegnap négy órán át. Új munkaszerződéseket, valamint fizetés- és béremelést követeltek. A sztrájkot megelőzően két héten át heves tiltakozások és felvonulások voltak Olaszország-szerte a kormány gazdaságpolitikája miatt. Az ipari munkásokhoz csatlakoztak a nyomdászok is, ezért tegnap nem lehetett újságot kapni. (Tanjug) 59 Érzelmi okok, bizalmatlanság Nehezen megy a szakszervezetek létrehozása Lengyelországban A 207 legnagyobb lengyel kollektíva párttitkárainak Varsóban megtartott tanácskozásán társadalmi, politikai és gazdasági helyzetükről tárgyaltak, minthogy ezek a vállaltatok maghatározó tényezői a lengyel nemzeti gazdaságnak. A Wojciech Jaruzelski első titkár vezette tanácskozáson megkülönböztetett figyelemmel elemezték a szakszervezetek létrehozásait és a muinikülöniigazgatás felélénkítését. Elhangzott, hogy a fiatal dolgozók nem vesznek részt megfelelő mt értekcben az új szakszervezetek munkájában, s ezért a részvevők arra a nézőpontra helyezkedtek, hogy a párt tagságának határozottabban kell tevékenykednie, hogy feltárja a fiatalok megnyerésének útját. Bírálták a műszaki értelmiség hozzáállását is, mondván, hogy nem vállalt megfelelő szerepet a szakszervezetek életre hívásában. Ugyanilyen bírálat érte a középkádert drs. Kazimierz Barcikowski, a ZJMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában úgy vélte, hogy az erős szakszervezetek létrehozása a párt és az ország történelmi feladata. Szerinte feltétlenüli vitát kell folytatni a szakszervezetek feladatainak jövőjéről, „kiütve az érveket az ellenfél kezéből", és ilyenformán módot adni az új szakszervezeti mozgalom kibontakozásaira. Kommentálva a tanácskozást a Zycie Warszawy című lap tegnapi számában azt írja, hogy a szakszervezetekről szóló törvény elfogadása óta imimár három nőnap telt el, s most már minden második vállalatban működnek a kezdeményező bizottságai. Eddig körülbelül 3700 új szakszervezeti szervezetet jegyeztek be, és több mint 5000 kérelmet. Ezek az adatok — írja a lap — az új szakszervezetek megalakításának nehézségeiről tanúskodnak, egyszersmind arról, hogy itt javarészt „érzelmi okok” játszanak közre. Megállapítja: „Senki sem rejti véka alá az új szakszervezeti szervezetek létrehozásával kapcsolatos problémákat és a nehézségeket”. A varsói tanácskozás éppen úgy, mint a sajtóban és a többi hírközlő szervben naponta megjelenő jelentések arra utalnak, hogy a munkáisosztály nagy része — mindenekelőtt a fiatalok — továbbra is bizalmatlanok az új szakszervezeteik iránt. Ennek számos oka van, a leglényegesebb azonban, hogy a dolgozók úgy vélik, nem az övéké lesz, hanem egyfajta „szakszervezeti direkció”. A megingott bizalmat nehéz helyreállítani, ezért megkülönböztetett figyelmet szentelnek a párt szerepének a kolllektívákiatain. Amint azonban Józef Ozybek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Bydgoszczban tartott sajtóértekezletén elmondta, a párt kiemelt feladatai jelenleg a következőkben foglalhatók össze: tulajdon eszmei politika gyengeségének fölszámolása és a munkásosztállyal megszakadt kapcsolatok helyreállítása. Arra is rámutatott, hogy továbbra is vannak bizonyos veszélyek, mert a politikai ellenfél most politikai jelszavaik helyett demagóg szociálfőgandasági jelszavakat hirdet, s azzért akarja megnyerni magáéinak a munkásosztályt. E roppant szövevényes politikai helyzetben igyekeznek erősíteni a párt „egységét”, ugyanakkor megteremteni „a munkásoisztrály és az új szakszervezetek kapcsolatfelvételének” feltételeit. Az ország vezetősége számára ez igen nehéz feladat, mert „a helyzet csillapítása” Lengyelországiban nem jelenti egyszersmind azt, hogy az adott megoldást a munkásosztály el is fogadta. (Tanjug) A kőolaj árának csökkenésétől tartanak Milyen következményekkel járna? Az Európai Gazdasági Közösség attól tart, hogy a kőolaj árának hirtelen csökkentése még komolyabb következményekkel járhatna, mint 17. eddigi ugrásszerű drágulások. A fejlett nyugati ipari országok elsősorban attól félnek, hogy a kőolaj áriáinak esése arra késztetheti az úgynevezett petrolidolitákok tulajdonosait, hogy dollárjaikat kivegyék az itteni bankokból, ami nyilvánvalóan megrázkódtatná a világ pénzügyi struktúráját. A kőolaj árának csökkenése lassítaná az energiapótló és -helyettesítő források fejlesztésébe irányuló beruházásokat. Ezzel egyidejűleg valószínűleg ismét fokozódna a kőolajfogyasztás, ami, a korlátozott tartalékok miatt újabb energiaválságot okozna, valószínűleg már az évtized végién, és ennek még komolyabb következményei lennének, mert időközben az energiatermelők is viszonylagos vállsételt a kerületének. (Tanjug) 13 Az atomfegyverkezés erkölcsi vonatkozásai Amerikai—etiópiai püspöki értékértés a Vatikániján A Vatikánban tegnap zárt ajtók mögött amerikai—európai püspöki értekezlet kezdődött az atomfegy-verkezés erkölcsi és egyéb vonatkozásairól. Ilyenre még nem volt példa a katolikus egyház történetében. Az Egyesült Államok püspökkari konferenciájának legmagasabb rangú képviselői az újonnan kinevezett Joseph Bernardin bíborossal az élen Franciaország, Nyugat-Németország és Nagy-Britannia püspökeivel találkoznak. A kétnapos tanácskozást a Szentszék védnöksége alatt tartják. Témája az amerikai püspökkari értekezlet pásztorlevele, amely második tervezetében (a harmadikat, véglegest májusban szövegezik meg, mint az USA katolikus egyházának véleményét) elítéli az atomerő használatát, és megkérdőjelezi az úgynevezett riasztórendszer erkölcsösségét. Az amerikai püspökök élesen bírálják Reagan atomelrettentési politikáját és szembeszállnak egyebek között az MX rakéták építésével is. A washingtoni kormányzat élesen reagált William Clark nemzetbiztonsági tanácsos levelében. Clark az atompolitika téves értelmezéséről és a védelmi stratégia erkölcsösségéről írt a püspököknek címzett válaszában. A római sajtó megírta, hogy a Szentszék elutasította Washington kérelmét, hogy hasson az amerikai püspökök véleményére. A Fehér Ház bizonyára fokozza nyomását. Tény, hogy az amerikai püspökkari konferencia álláspontja megegyezik a Szentszék álláspontjával, mivel az atomfegyverkezés a II. János Pál pápa figyelmét lekötő problémák között megkülönböztetett helyet foglal el. Ezt megerősíti, hogy a tanácskozásban részt vesznek a Vatikán legfontosabb szervei, a Világi Ügyek Tanácsa Silvestrini bíboros vezetésével, a Szentszék „külügyminiszterével” és a Justitia et Pax elnevezésű pápai bizottság. A közvélemény és a sajtó óriási érdeklődéssel kíséri a tanácskozást, amelyen az amerikai katolikus egyház vezetői megvitatják az atomfegyverkezés problémáit Franciaország, Nagy- Britannia és az NSZ püspökeivel, mert ezeket az országokat a kérdés rendkívül érzékenyen érinti. Nincs kizárva, hogy a püspökök egységes álláspontot alakítanak ki az ijesztő atomfegyverkezési verseny erkölcsi vonatkozásáról és ennek messzemenő hatása lesz a Nyugat túlnyomórészt katolikus közvéleményére. (Tanjug) A KGST végrehajtó bizottságának ülésszaka Moszkvában megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) végrehajtó bizottságainak 105. ülésszaka, amelynek munkájában részt vesz a JSZSZK küldöttsége is. Élén Mite Pejovszki, az SZVT tagja áll. Az ülésszak a közlekedés, energia, technológia, nyersanyaggyártás és néhány hasonló téren valló hasisszú távú együttműködési programok elemzését készíti el. A jugoszláv küldöttség azoknak a kérdéseknek a megvitatásában vett részt, amelyek Jugoszlávia és a KGST országainak érdekeibe vágnak. Pejovszki tegnapelőtt találkozott Fagyejevel, a KGST főtitkárával. Mindketten megelégedéssel szóltak a kormányközi bizottságok és vállalatok és jugoszláv munkaszervezetek között létrejött együttműködésiről (Tanjug)