Magyar Szó, 1983. február (40. évfolyam, 30-44. szám)

1983-02-02 / 31. szám

--------BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1983. február 2., szerda Felelősebb viszonyulás a munkához A KSZ szabadkai községi bizottsága elnökségének kibővített üléséről Szemmel láthatólag összetett problémák vannak a szabadkai állategészségügyi intézet két tár­­sultmunka-alapszervezetében és közös szakszolgálatában, továbbá a KSZ-alapszervezetek­­ működésé­ben, ezek akcióképességében, s egyáltalán az emberek közötti viszonyokban. Hogy mindezek mellett hogyan valósulnak meg ebben a kollektívában a gazdasá­gi stabilizációs programok és mi­lyen feladatok hárulnak ebben a munkában a KSZ-alapszervezetek­­re, az itt tevékenykedő kommu­nistákra. Erről tárgyalt tegnapi kibővített ülésén MÉSZÁROS Já­nos elnökletével a KSZ szabad­kai községi bizottságának elnök­sége. Az összejövetelen Ljubomir MI­­LIć, a KSZ-alapszervezetek koor­dinátora mondott vitaindítót, s eb­ben rámutatott olyan hiányossá­gokra, amelyek döntő módon be­folyásolták és ma is befolyásolják a termelést, az általános kibon­takozást mind a gazdálkodás, mind a társadalmi-politikai tevékeny­ségben. Nem mentesek a munka­­szervezetben a kádergondoktól sem. Elegendő ezzel kapcsolatosan megemlíteni a takarmánygyár ese­tét, amelynek már több mint fél éve nincs igazgatója, de más fontos tisztségek is vagy megbí­zott vezetővel, vagy egyáltalában nincsenek betöltve — s ez a há­rom KSZ-alapszervezetnek a teg­napi összejövetelre készített be­számolójából is kitűnik a sok ver­bális megnyilatkozás, majd a ha­tározatok semmibevétele, az ál­talánosítás, s ily módon az emberi viszonyokban jelentkező fogyaté­kosságok is. A felszólalók (Kocsis István, Julije Kunovic, Tomo Kujundžić, Darko Zelic, Dér Imre, Milan Jaric, Stanislav Sigulinski, Djuro Crnković, Petar Neorélé, Horák László és Olajos Nagy Miklós) egyetértettek abban, hogy a hely­zet rendezése a több mint 300 dol­gozót foglalkoztató munkaszerve­zetben mindenképpen szükséges és sürgető feladat. Annál inkább, mert a szabadkai község idei tár­sadalmi-gazdasági fejlesztési terve szerint csaknem 350 000 sertést, 20 000 üszőt kell meghizlalni, fel­nevelni, ezenkívül több mint 11 millió liter tejet termelni, amihez nyilvánvalóan nagy mennyiségű és kiváló minőségű takarmánykeve­rékre lesz szükségük az állatte­nyésztőknek. Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy a jövőben az állategészség­ügyi intézetben az eddiginél job­ban ki kell használni a termelési kapacitásokat, s ennek érdekében jobb tervezést, pontosabb mun­kaszervezést, nagyobb termelé­kenységet kell megvalósítani. Ezenkívül nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy az Agros társuláson belül, amelynek a munkaszervezet is tagja, szoro­sabb együttműködést kell kiala­kítani más trasz­okkal, de min­denekelőtt a hústermelési körben részt vevő vállalatokkal. A KSZ községi bizottságának elnöksége a vita alapján leszögez­te, hogy az állategészségügyi in­tézetben mindenekelőtt a KSZ- alapszervezetekre hárul a felelős­ségteljes feladat a helyzet mielőb­bi rendezésében. A már előbb em­lített együttműködés révén ser­kenteni kell a takarmányterme­lést, különben kérdésessé válik a jószágtenyésztéssel és a hizlalással kapcsolatos idei határozat megva­lósítása is, nemkülönben az egész község gazdaságának általános sta­bilizálódása is. Az elnökség Szántó Istvánnak, a községi végrehajtó tanács alel­­nökének vitaindító beszámolója után tárgyalt az idei gazdaságpo­litikai határozati­avaslatról is. En­nek leglényegesebb kitételei: a szabadkai községben az idén a kiemelt ágazatok fejlesztése az el­sődleges feladat. Százalékban kife­jezve ez annyit jelent, hogy a fémipar az idén kilenc, az élelmi­szeripar hét, a vegyipar pedig öt százalékkal termel többet, mint egy évvel korábban. A tervek sze­rint a mezőgazdaság 3,2 (ezen be­lül a társadalmi szektor 4,8), a gyáripar 5, a kisipar 8, a foglal­koztatottság pedig 2 százalékos fejlődést ért el az 1983. évben. K. F. VAJDASÁG A fűtőolaj-ellátás ütemterve február ötödikéig Tartományunk városai és falvai az elkövetkező néhány napban a következő fűtőolaj-szállítmányt kapják: Ma 24 ezer liter fűtőolaj érkezik Pancsovára. Egyenként 15 ezer li­teres fűtőolaj-szállítmányt kap Zrenjaninban a Zarko Zrenjanin utcai és Tomaševaci úti benzinkút, Kikindán a Branko Radičević ut­cai, továbbá a csentai töltőállo­más. Nyolcezer-nyolcezer liter fű­tőolaj kerül eladásra Sándorban, Futakon, Zentán a Petőfi Sándor Utcai, Kanizsán a Horgosi úti, Apa­­tinban a Jugoszláv Néphadsereg utcai, Zomborban a P. Vojevic kör­úti, a járeki, beocsini benzinkuta­kon, Szenttamáson az Október 19-e utcai, Mitrovicán a Vasút utcai, Rumán a Vladimir Nazor utcai, Pazován az Újvidéki úti töltőállo­máson és Platicevón. Holnap Pancsovára 24 ezer lite­res fűtőolaj-szállítmány érkezik. Tizenötezer-tizenötezer liter fűtő­olaj kerül eladásra ezen a napon a törökkanizsai, Zrenjaninban a Sonja Marinkovic rakparti és T. Ostojic utcai töltőállomáson. Nyolcezer liter fűtőolajat kap Hódság, Kisbajmok, Kula, Apatin­­ban a Lenin utcai, Zomborban a F. Kljajic utcai, Szenttamáson az Újvidéki úti benzinkút, továbbá Mitrovicán a November 29-e utcai, Pazován a Jugoszláv Néphadsereg utcai, a palánkai, sajkási és kuz­­mini benzinkút. Pénteken, 4-én 24 ezer literes fűtőolaj-szállítmány érkezik Pan­csovára. Egyenként 15 ezer liter fűtőolaj kerül eladásra Muzslyán, Kikindán a Basahídi úti és Zre­njaninban az Écskai úti töltőállo­máson. Nyolcezer liter fűtőolaj lesz Bajmokon, Szabadkán a Pus­kin téri, Kanizsán a Jugoszláv Néphadsereg utcai benzinkúton, Csurogon, Cservenkán, Ürögön, Zomborban a Konjevic utcai, Mit­rovicán az iparövezeti, Indjiján a 2. számú töltőállomáson, Celare­­vón, Karlócán, Zmajevón, Siden és Hrtkovcin. Szombaton, 5-én 24 ezer literes fűtőolaj-szállítmány kerül eladás­ra Pancsován. Egyenként 15 ezer liter fűtőolaj érkezik ezen a na­pon Csókára, Begaszentgyörgyre, Szerbcsernyére, Zrenjaninba a Mi­­letić utcai benzinkútra. Nyolcezer­nyolcezer liter fűtőolaj lesz Be­csén, Csantavéren, Topolyán, Adán, Futakon, Szőregen, Verbászon a Petar Seguljev utcai, Zomborban a P. Vojevic körúti, Mitrovicán a Vasút utcai, Rumán a Vladimir Nazor utcai töltőállomáson, vala­mint Erdővégen, Kljajicevón és Pecvicin. K-ny MEGKÉRDEZTÜK MIÉRT KÉSIK A ZASTAVA? Lada személygépkocsik azonnali leszállítással kaphatók Több előfizető, több olvasónk is panaszkodott, hogy késve kapja meg személygépkocsiját, a Zastava gyár ugyanis rövidebb határidőt ígért a befizetés átvételekor. Ked­den délelőtt ezzel kapcsolatban kaptunk tájékoztatót a kragujeva­­ci Crvena Zastava gépkocsigyár el­adási osztályán Zomborban. — Nem csupán a kivitel növelé­sével magyarázható, hogy kevesebb személygépkocsi jut a hazai vá­sárlóknak, hanem elsősorban az­zal, hogy üzlettársaink, a koope­­ránsok nem szállítanak elegendő alkatrészt a gépkocsik összeszere­léséhez. Gépkocsiabroncs, ülésbe­tét, akkumulátor és más alkat­rész hiánya miatt nagyobb számú Zastava 101-es, Jugo 45-ös, Zasta­­va 750-es vesztegel a gyár előtt, nem tudjuk leszállítani, ugyanak­kor pedig tudomásunk van róla, hogy az előfizetők sürgetik a le­szállítást, igényt tartanak a gép­kocsira. Némi javulást várunk az alkatrészellátásban és február, il­letve március folyamán valószínű­leg sikerül majd behoznunk a le­maradást — hallottuk a Zastava eladási osztályán. Milyen típusú személygépkocsik­ra lehet most előfizetni? — Előfizetést fogadunk el a Zastava 101-es GTL-re, az 1300 S típusú Lada személygépkocsira, a 128-as Zastavára, valamint a Zas­tava 850-esre, a többi típusúra pe­dig nem, mert reménytelen a le­szállításuk. A legnagyobb érdeklő­dés különben a Jugo 45-ös, a Zas­tava 101-es GTL iránt nyilvánul meg, valószínűleg ezekből adunk el legtöbbet az idén. Azonnali átvétellel milyen típusú személygépkocsik kaphatók? — Várakozás nélkül átvehető a Lada 1500-es L típusú személygép­kocsi, amelynek 1300 köbcentimé­teres személygépkocsihoz hasonló a karosszériája, de a motorja 1500 köbcentiméteres. Ezenkívül több olyan személygépkocsit tudunk azonnali leszállítással biztosítani vásárlóinknak, amelyeknek kisebb­­nagyobb hibájuk van, ezekre ter­mészetesen kedvezményt adunk — hallottuk a Zastavában. Az eladási osztályon úgy értéke­lik, hogy tavaszra fokozódik majd az érdeklődés a gépkocsik iránt, ehhez hozzájárul az is, hogy ked­vezményt biztosítanak azoknak, akik devizaeredetű dinárral fizet­nek elő. T. L. Tartományunk mintegy 230 000 földműves háztartásából mind­össze 23 000 társastermelő. Ez az adat világosan mutatja hoggy a társastermelés fejlesztésének ed­digi eredményei nem kielégítőek, és ez kihat agráriparunk terme­lékenységére, a vetéstervet sem lehet teljes egészében megvalósí­tani. Önigazgatásunk építésébe a társastermelési alapszervezetek­en keresztül csak a társastermelők kapcsolódnak be, a magánr­dok­­tor nagy része pedig különböző okokból kimarad önigazgatási szocializmusunk fejlesztéséből. A helyzet javítása érdekében a Szo­cialista Szövetség egy akciót in­dít, amely során várhatóan a meg­­nő a társastermelők száma. A fentiekről a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya agrár­­politikai egyeztető bizottságának tegnapi ülésén hallottuk. Az ülésen az újvidéki körzeti gazdasági kamarához tartozó községek Szocialista Szövetségi választmányainak tagjai és a társaste­rmelési tmasz­ok képvise­lői voltak jelen. A már meglevő tézisek alapján 120 faluban be­szélgetést folytatnak a helybeli füdművesekkel majd a hallottak alapján konkrét tervek készülnek, amelyekkel a társastermelést ser­kenthetjük. Természetesen az akcióból nem szabad kihagyni a többi társa­dalmi-politikai szervezetet sem, valamint az érdekelt munkaszer­vezeteket sem. A felméréseket február 15-éig kell elvégezni. Az akció célja, hogy minden mezőgazdasági termelő számára lehetővé tegyék, hogy társul­hasson. Ebből kifolyólag ецуез szabályzatokat, terveket módosí­tani kell. Vajdaságban 266 társastermelési tmasz létezik, de, sajnos, rég­­v részük nincs kellőképpen felsze­relve, a szakemberek száma is alacsony, mindössze 36. Az ülésen többek között elhangzott, hogy a zöldtervhitelt a társastermel­ ai tmasz­ok gépparkjának növelésé­re, a szakemberek kiképzésére kell fordítani. Általános jelenség hogy manapság a­­különböző szol­gáltatások elvégzésekor a földmű­vesek nem a társastermelési tmasz­hoz fordulnak segítségért, hanem az egyénekhez. Mondhat­­juk, indokoltan, hiszen némelyik faluban egy-egy termelő több, korszerűbb gépekkel rendelkezik, mint a társastermelési tmasz. A bizottság tagjainak, de a földifü­­vesek nagy részének a véleménye szerint is vissza kellene állítani a régi szövetkezeti formát. N. Z. más munkahelyre kénytelenek menni vagy rokkantsági nyugdíjba vonulni. A kikindai öntöde ezekből a té­nyekből kiindulva kezdeményezett egy kísérletet, 1980-ban bevezette a rövidített munkaidőt, a munká­sok nyolc óra helyett 6,5 órát dol­goznak. Jobb eredményekkel — hangzott el tegnap a tartományi munkaügyi bizottság által szerve­zett kikindai tanácskozáson, ame­lyen jelen voltak a vajdasági ön­tödék képviselői, valamint azok­nak a községeknek a munkavédel­mi felügyelői, amelyeknek terüle­tén öntöde működik. A tanácsko­zás célja volt, hogy a kikindai pél­dára alapozva megvitassák a rövi­dített munkaidő bevezetését a töb­bi vajdasági öntödében is. Danilo Vukovic, a kikindai ön­töde igazgatója elmondta, hogy alapos előkészületek után vezették be a hat és fél órás munkanapot. Előzőleg ugyanis a felmérések eredménye arra mutatott, hogy hat óra munka után rohamosan csök­ken a dolgozók munkaképessége. Ezt még jobban alátámasztották a későbbi eredmények, amikor ki­tűnt, hogy a rövidített munkaidő alatt a dolgozók ugyanannyit, sőt még többet képesek elvégezni, mint amennyit nyolcórás munka­idő alatt. 1980-ban 18 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő, ami azonban végül túlzottnak bizonyult, de az eredmények ak­kor is figyelemre méltók, ha tud­juk, hogy termelésüket 14,5 szá­zalékkal növelték. Három év alatt 21 százalékkal fokozták. És ami még lényegesebb, 10,9 százalékkal fokozódott a termelékenység, a termékek mennyisége és a dolgo­zók számának alapján számítva. A személyi jövedelmek a rövi­dített munka ellenére sem csök­kentek, sőt valamelyest növeked­tek is. Az irodai személyzet to­vábbra is nyolc órát dolgozik és ekörül nem is volt probléma, az ilyen megoldás az egész munka­­szervezetben megértésre talált. A szakemberek véleménye sze­rint a munkások hat óra munka alatt (fél órát pihenéssel és étke­zéssel töltenek) a vártnál is inten­zívebben, frissebben dolgoztak, ami végeredményben érthető is, mert több idejük jutott pihenésre. To­vábbá csökkent a betegszabadsá­gok száma is. Még nem rendel­keznek olyan adatokkal, hogy a többéves rövidített munka hogyan hat a dolgozók általános egészsé­gére, de reálisan feltételezni lehet, hogy jóval kevesebb lesz a megbe­tegedés, mint azelőtt, mert­ keve­sebbet tartózkodnak a gyércsar­nokban és rövidebb ideig vannak kitéve a zaj, hő, gázok, por káros hatásának. Ezek az eredmények mint azt a tegnapi tanácskozás résztvevői is alátámasztották, indokolttá teszik, hogy minden vajdasági öntödében kezdeményezzék a rövidített mun­kaidő bevezetését, és ha szervezé­­sileg­ elők­észítik, ezt még az idén meg is tegyék. TKJ Bevált a rövidített mintaidő A kikindai öntöde példája indokolja, hogy a többi vajdasági öntödében is kezdeményezzék a munkaidő csökkentését A hároméves eredmények teljes mértékben igazolták a kikindai öntöde kezdeményezését. Az öntö­dékben, mint ismeretes, dolgozók rendkívül nehéz körülmények kö­zött végzik megerőltető fizikai munkájukat, gyakori az üzemi bal­eset, betegszabadság és a kimuta­tás alapján az öntödei munkások alig 0,6 százaléka megy rendes nyugdíjba. Egészségügyi okokból A társastermelés fejlesztése érdekében A Szocialista Szövetség agrárpolitikai egyeztető bizottságának üléséről Csapra ütött Diana Bíróság előtt az első benzinlopási ügyek Három „szerzői” éjszakája volt tavaly áprilisban két újvidéki fia­talembernek, a 20 éves Pintér Ti­bornak és a 21 éves Miroslav Mirkovićnak. Április 11-ére virra­dóra szereztek egy kereket a Va­salónak becézett P 126-os sze­mélygépkocsijukba, két napra ró egy tartálynyi benzint a Fityóba, majd a következő napon ugyan­csak egy tartállyal, ugyancsak a Fityóba. A kerékszerzés históriája az ő elbeszélésük szerint a következő: Aznap fölmentünk a péterváradi diszkóba. Söröztünk ott, sörözhet­tünk, és azután Tibor mamájának a kocsiján elindultunk haza. Az volt a nagy baj, hogy Tibor nem szokta meg, hogy az ivást és a vezetést egyidejűleg végezze, ami­nek az lett a következménye, hogy nekiment az útpárkánynak, és annyira megütötte a kereket hogy elgörbült. Nem mertük így hazahajtani, hanem kerestünk egy másik ilyen kocsit. Találtunk is a Fruska gora utcában. Leszereltük az egyik kerekét és áttettük a miénkre. Tavaly április 11-én, vasárnap reggel Spaha Cindrak újvidéki la­kos a piacra indult. Indult volna, mert ahogy kilépett a lakása aj­taján, földbe gyökerezett a lába annak láttán, hogy az autójának eltűnt egy kereke. A két fiatalembernek ez csak amolyan próbakocsikázás volt, ké­szültek egy nagyobb túrára, Olasz­országba. Egyik rokonuktól köl­csönkapták a Fityót, de pénzt nem adott a rokon a benzinre. Nekik pedig nem volt rávalójuk, egyi­kük épp kimaradt az iskolából, a másikuk meg állás nélkül volt. Tizennegyedikére virradóra kisze­meltek egy sárga Dianát és egy műanyag kannával meg egyméte­res csővel fölszerelkezve megköze­lítették, csavarhúzóval ügyesen kinyitották a tartályát és meg­szívták a csövet. A közlekedő­­edényekről tanultakat szépen ka­matoztatva telecsorgatták a kan­nát egyszer, majd a benzin ott­honi elraktározása után még egy­szer. Másnap kissé alább ismét ráakadtak egy ugyanolyan sárga Dianára, és ismét eret vágtak rajta. ők azt hitték, hogy ugyan­az a kocsi, a két károsult azonban határozottan állítja, hogy nem. Először Isa Rajšić kocsijából csi­náltak benzinkutat, azután meg Marko Kalkanéből. A két kocsi­­tulajdonos eleget csodálkozott, hogy az autójuk olyan gyakran kiürül, ilyen benzinínséges világ­ban ezt nem lehet tűrni, ezért egyikük szerelőhöz vitte a kocsit, hogy a fogyasztást állítsa be, a másikuk pedig egyenest a boltba ment, vett egy új tartályt és be­szereltette, mert szent volt a meg­győződése, hogy a tartály kilyu­kadt. Minderről persze utólag egészen más lett a véleményük. A két fiatalember is másként vélekedik azóta. Gondos óriásukon akkor módosítottak lényegesen, amikor a nyomozók kiderítették, kik szerelték le a kereket és kik csapolták meg a benzintartélyo­­kat. E lényeges módosítás mellett maradtak akkor is, amikor a vizsgálóbíró maga elé idézte őket. S nyilván akkor is, amikor a köz­ségi ügyészség vádat emelt elle­nük kétrendbeli benzinfonásért és azért, mert háromkerekűvé változ­tatták azt a másik P 126-ost. Vétkük súlyát a napokban fogja az igazság mérlegére tenni Vörös József, a községi bíróság bírája. M

Next