Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)

1983-07-18 / 195. szám

Kezdődik az ötödik forduló tlST 7,o o _ _____________________­­УттШтт• —------------------ , n. ■ ....... ... ■ ■ —...........тшЈЈШЉВШ ;........-............■■■■-" ....................................................................................... -.......................... ...--------------------------—------" ^ ^ ‘ 1 ............................................... .... ....■"■"«■јц.. ..........in.ig'i.ah'........ I. XL. évf., 195. (12979.) szám 1983. július 18., hétfő S, Ára 10 dinál ____________________________________________v»-, ' 'tárj ,jT_________ Mai számunkból: $ Az igazi alkotás és tudás elismerése (3. oldal) ф Faluripori Bácsszölösről (5. oldal) $ Napos, meleg idő (Idöjárásjelentésünk a 7. oldalon) # A tavasz csapata jutott az első ligába (11. oldal) SZOMÁLIAI HÁBORÚ Etiópiának tulajdonítják a Felszabad­ítási Front támadásai­ A tegnapi hírügynökségi jelen­tések nem foglalkoztak Etiópia ál­lítólagos Szomália elleni támadásá­val, csak a líbiai távirati iroda kö­zölte a Mogadishuban kiadott hírt, amely szerint tegnap reggel a Szo­máliai Felszabadítási Front erői megtámadtak egy fontos útvona­lat. Úgy látszik, hogy a szombati támadásokat is ez a front hajtotta végre. Egyébként Sziad Barre meg­döntéséért harcol, és Addis Abeba nyílt anyagi és erkölcsi támogatá­sát­ élvezi. Mogadishu a front minden akcióját az etióp hadsereg­nek tulajdonítja. Az AFP korábban továbbította a Szomáliai véderőminisztérium szombat éjjeli közleményét, amely szerint a Szomáliai csapatok a ha­táron visszaverték az etióp hadse­reg két támadását. Eszerint az etiópoknak nagy veszteségeik voltak. Saját veszteségekről nem szólst a közlemény. A két ország határövezetében már régóta működik a Szomáliai Felszabadítási Front, Etiópia azon­ban kitartóan cáfolja, hogy az etióp hadsereg támogatja akcióit. Ugyan­akkor Szomália a front minden eddigi tevékenységét az etióp had­sereg támadásának minősítette. (Tanjug, AFP) FORRONGÓ KÖZEL-KELET Jordánia kész­­árnyalni Izraellel? Abu Musza interjúja — Harcok Bejrútban A turistaidény kellős közepén járunk, a tengerpartunkról érkező jelzések arra engednek következtetni, hogy a kisebb-nagyobb ne­hézségek ellenére is jó évet fogunk zárni, noha egész tengerpar­tunkon van még szabad férőhely mind a szállodákban mind a ma­gánházakban. Az adatok szerint eddig 4­ százalékkal jegyeztünk több vendéget, 46,3 százalékkal nagyobb a devizabevétel, mint ta­valy ilyenkor. A kilátások szer­it a devizabevételünk nagyobb lesz, mint tavaly. A hazai vendégek számára legvonzóbb a Ma­­karska környéki tengerpart: itt már csak a fizetővendág-szolgá­­latban van hely. Makarskán 50 éop, Sibenikben­­30 000, Supetaron 24 000 vendég pihen. Hvar környékén 20 000, Zádar községben ugyanennyi. Split községben és Korculán 15 000 Biogradban és környékén 12 000, Kardeljevón 12 000 turista üdül. Dalmáciában 280 000 turistát jegyeznek, ugyanannyit, mint tavaly ilyenkor: itt még mintegy 140 000 szabad hely van, legtöbb a magánházakban és sátortáborokban. Dubrovnikben és környékén 57 000 vendég nyar­­ral, közülük 23 000 külföldi. A tengerparton gyérebb a közlekedés, m mint tavaly, a kikötőkben szintén kiisebb a forgalom, a kompha­jókra is kevesebb ideig kell várni. Képünkön a такаге^зј strand. (Tanjug-fotó) Husszein jordániai király néhány­­ nappal ezelőtt amerikai közvetítés­sel üzenetet intézett Begin izraeli kormányfőhöz. Üzenetében az áll,­­ hogy „megérett a helyzet a végső békéről szóló tárgyalásokhoz”. Az izraeli sajtó állítása szerint Begin hamarosan választ ad Husszein üzenetére. Jól értesült arab körök megerő­sítették a jordániai—izraeli kap­csolatról szóló hírt. Szerintük, ez az amerikai nyomás eredménye, az USA ugyanis szorgalmazza, hogy ,,minden érdekelt fél” tárgyaljon a Reagan-féle béketerv alapján. A jordániai uralkodónak a paleszti­nok viszálya megkönnyítette a helyzetét, mert erre a lépésre ed­dig nem tudta rászánni magát a Palesztin Nemzeti Tanács tiltako­zása miatt, így kiderült, hogy az Al Fatahban megnyilvánult szaka­dás, valamint Arafat és Szíria vi­szálya a legjobban Washingtonnak és Izraelnek használt. Husszein ki­rály megnyitotta az ajtót a Rea­­gan-béketerv, illetve a Camp Da­­vid­ II. végrehajtásához. Az amerikai kormányzat min­dent feltett a közel-keleti megol­l­dás amerikai változatára, mert ez­­ a siker rendkívül fontos Ronald I Reagannek újbóli megválasztása­­ szempontjából. Az elkövetkező hetekben Wa­shingtonba várják Gemayel liban i noni elnököt, Begin izraeli kor­mányfőt, Khaddam szíriai külügy­minisztert és Husszein jordániai királyt. Palesztin körök szerint, ez­zel közvetve újból megkezdődnek a közel-keleti tárgyalások, ame­lyekről kizárták a palesztinokat. Egyiptom és Libanon már meg­kötötte a békeszerződést Izraellel, és ha Jordánia követi példájukat, már csak Szíria marad. Abu Musza, az Al Fatah felke­lőinek vezetője Kuvaitban kijelen­tette, hogy híveit arab-iszlám és baráti szocialista országok támo­gatják. Megismételte harcának cél­ját: a PFSZ kollektív irányítását, az amerikai béketervek elutasítá­sát, és a PFSZ, valamint az Al Fatah eredeti elveihez való ragasz­kodást. Szabáh al-Ahmed al-Dzsábir sejk kuvaiti külügyminiszter, kijelentet­te, hogy hazája támogatja a pa­lesztin mozgalom önállóságát, és aggodalmát fejezte ki a megoszlás miatt. Az arab országoknak meg kell találniuk a szolidaritás mini­mumát, hogy megoldhassák prob­lémájukat — mondta. A sejk au­gusztus végén New Yorkba utazik, hogy az ENSZ-közgyűlés előtt a közel-keleti helyzetről számoljon be. Külön hangsúlyt helyez a pa­lesztin kérdésre, Libanon izraeli inváziójára és az iraki-iráni há­borúra. Három napja tart a szemben ál­ló erők fegyveres összecsapása a libanoni fővárosban. Szombaton es­te Bejrút elővárosaiban és a közeli hegyekben heves tüzérségi harc folyt a keresztény és a muzulmán drúzok rendőrsége között. Ezután békét kötöttek. Az állandóan ki­újuló harcok miatt Gemayel elnök kormánya nehezen biztosítja irá­nyítását, és egyben bonyolódik a külföldi csapatok kivonásának­­ ügye. (Tanjug, KUNA, Reuter) EL NEM KÖTELEZETTEK Előkészületek a tájékoztatási értekezletre Az el nem kötelezettek tájékoz­tatási miniszterei értekezletére, amelyet a jövő januárban tartanak Djakartában, meghívják az el nem kötelezettek delhi csúcsértekezle­tén részt vett minden országot — közölték tegnap Indonézia fővá­rosában. A kormány sajtóirodájának fő­igazgatója kijelentette, hogy nagy­ban folynak az értekezlet előkészü­letei, legalább százegy el nem kö­­t­­elezett ország miniszterére szá­mítanak. Meghívják különböző nemzetközi szervezetek képviselőit is, valamint megfigyelők részvéte­lére is számítanak. (Taijug) I MADRID! ÉRTEKEZLET A béke útjának egyengetése Schultz és Gromiko találkozójának lehetősége — Reagálások az értekezlet sikeres befejezéséhez Ma délelőtt tartják a madridi­­ értekezlet plenáris ülését, amelyen várhatóan Málta is csatlakozik a záróokmányt elfogadó harminc-­­ négy országhoz. Időközben Moran spanyol külügyminiszter kijelen­­ tette, hogy az értekezlet sikere biz­tos, és azon fáradoznak, hogy egyhangúlag fogadják el a záró­okmányt. Tegnap tárgyaltak a harmincöt­ külügyminiszter összejövetelének időpontjáról is. Nekik kell ugyan­is befejezniük a harmincnégy hó­napja tartó értekezletet és ünnepé­lyesen aláírni a záróokmányt. A miniszterek azonban olyan elfog­laltak, hogy nem sikerült össze­egyeztetni idejüket. Az időpontra vonatkozó egyet­len hivatalos javaslat még péntek este hangzott el a plenáris ülésen. Eszerint a záróülést július 26-án 27-én és 28-án tartanák meg. Eb­ben az időben azonban nem ér rá minden külügyminiszter. Most új időpontokat taglalnak, mert mind a harmincöt ország külügyminisz­tere jelen akar lenni az értekezlet befejezésén. Rendkívüli jelentőséget tulajdo­nítanak George Schultz és Andrej Gromiko bejelentett találkozójá­nak. Spanyol kommentárok szerint az értekezlet sikere lehetőséget nyújt a két nagyhatalomnak, hogy­­ hatékonyabban álljanak hozzá­­ kapcsolataik enyhítéséhez, ami az egész nemzetközi helyzetre jóté­kony hatással lenne. A harmincöt miniszter találko­zójának azonban nagyobb lenne a jelentősége, mert a madridi ok­mány elsődleges célja az európai biztonság fejlesztése, és az európai leszerelésről szóló megállapodás keresése, továbbá a „hels­inki szellem” folytatása, ami voltakép­­ pen az enyhülés politikájának fel­újítása. Hans-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter kijelentet­te, hogy a madridi értekezlet sike­­­­re reményt kelt a Kelet és a Nyu-­­­gat viszonyainak jövője tekinteté­ben. Mindent meg kell tenni, hogy konkrét eredményeket érjenek el a bécsi haderőcsökkentési és a genfi fegyverzetkorlátozási ameri-­­­kai—szovjet tárgyalásokon is. Római reagálás szerint a madri-­­­di értekezlet nemcsak hogy nem fúlt­­kudarcba, ahogyan egyesek gondolták, hanem kitört a ködből, és megnyitotta a béke és a fejlő­dés felé vezető utakat. Ezt jelen­tette ki Raffaele Costa, az olasz külügyminisztérium altitkára. A sajtó az USA és a Szovjetunió kapcsolataiban hosszú idő után az első jelentős tettnek nevezte a madridi záróokmány elfogadását.­­ Ez azonban még nem oldja meg az­­ európai biztonság és együttműkö­­­­dés problémáit. A sajtó reményét fejezi ki, hogy Málta követelését sem lesz nehéz teljesíteni. (Tanjug, AFP) Kincs más mint, mint a munka Nagygyűlés a visoko—fojnicai partizánosztag? megalakulásának 40. évfordulója alkalmából — Raif Dizdarević, a Bosznia-Hercegovinai KSZ KB Elnökségének tagja mondat­­beszédet Fojnicán tegnap nagygyűlést tartottak a visoko—fojnicai par­tizánosztag megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az ün­nepségen, amelyen több mint ötezren vettek részt, a partizánosz­­tag háborús útjáról, valamint a dolgozóknak a gazdasági stabili­zációval kapcsolatos feladatairól Raif DJZDAUEVIC, a Bosznia- Hercegovinai KSZ Központi Bizottságának tagja mondott beszé­det. Az ünnepségen jelen voltak az osztag életben maradt har­cosai, a szövetségi, köztársasági társadalmi-politikai szervezetek képviselői, Szarajevó és Zemica küldöttségei. A vendégek között volt Nikola STOJANOVIC, a JKSZ KB Elnökségének a titkára. Hamdija POZDF­RAC, a Bosznia-Hercegovinai KSZ Központi Bi­zottsága Elnökségének elnöke. Ka­ma­ KARACIC, a Bosznia-Herce­­govinai Szakszervezeti Tanács elnöke. Milan AtiC, vezérezredes, a szarajevói katonai körzet parancsnoka és mások. Raif Dizdarevic a nagygyűlésen tartott beszédében kiemelte, hogy népfelszabadító harcunk és forra­dalmunk nem fejlődött mindenütt egyformán, de előbb vagy utóbb elérte célját, s forradalmi változá­sokhoz vezetett. A partizánosztag a testvériségi egység eszméjének a hordozója volt, amelyet az elért eredmények, a Kommunista Párt szervezett akciói és a kommunis­ták példamutatása éltetett tovább. Ez a partizánosztag, mondta Diz­darevic, a szó szoros értelmében a testvériségi egység osztaga volt. Soraiban teljes egyetértésben és barátságban harcoltak szerbek és horvátok, muzulmánok és más­­ nemzetek az ország minden részé­ről. Politikai hatékonyságával és pél­damutatással járult hozzá a múlt­ból öröklött és az ellenség által elhintett népek közötti elkülönülés felszámolásához. Ez áldozatokat is követelt. E környékről több mint 110 harcos vesztette életét, és sok megsebesült. A jelenlegi politikai-gazdasági helyzetről szólva Dizdarevic el­mondta, hogy hazánk évek óta ki­egyensúlyozatlan gazdasági hely­zettel küszködik. Olyan költeke­zésbe és építkezésbe kezdtünk, va­lamint olyan nagy adósságba bo­csátkoztunk, amely felülmúlta erőnket. Társadalmi életünkben pe­dig olyan negatív jelenségek és irányzatok alakultak ki, amelyek akadályozzák a szocialista viszo­nyok egészséges fejlődését. A jö­vedelemszerzés csökkenése a tár­­sultmunka-szervezetekben vala­mennyiünk gondja, annál inkább, mert a nemzeti jövedelemnek azon része növekszik, amely kívül áll a dolgozók hatáskörén a döntéshoza­talban. — Társadalmi gyakorlatunkban — mondta Dizdarević — gyakran megfeledkezünk arról az alkotmá­nyos elvről, hogy csakis az elvég­zett munka eredménye határoz­hatja meg valamennyiünk anyagi helyzetét. Elburjánzott a munka­­fedezet nélküli pénzszerzés, a meg­gazdagodás munka nélkül, amely i­ nagyobb ütemű szociális különb­ségek kialakulásához vezetett. Va­lamennyiünk tevékenységét és fe­lelősségét a munkának, a stabili­zációs feladatok megvalósításának az eredményességével kell mérni. Ezen alkotmányos elv életre kelté­sében következetesnek és határo­zottnak kell lennünk, harcolnunk kell azok ellen, akik mást mon­danak, és mást tesznek, akik csak beszélnek és nem dolgoznak, akik más munkája árán akarnak meg­gazdagodni, akik akadályozzák a szocialista viszonyok fejlődését. Ha a munkavégzésben, a stabi­lizációs feladatok teljesítésében,­ a szocializmus elleni jelenségek le­küzdésében nem leszünk egyformán kitartóak, odaadóak és egységesek — hangsúlyozta Dizdarevic —, könnyen megtörténhet, hogy ed­digi eredményeinket és vívmá­nyainkat, amelyeket mindannyian élvezünk, az eddiginél nehezebb lesz megőriznünk. Beszédének a végén Raif Dizda­­rević kiemelte, hogy a titói úton csak akkor haladhatunk, ha alko­tó módon viszonyulunk forradalmi eszméihez és azokhoz a kérdések­hez, amelyek jelenlegi helyzetünk­ben felvetődtek. A kérdés, hogy úgy­­ végezzü­k-e és olyan ütem­ben-e feladatainkat, ahogyan azt a jelenünk és a jövőnk megköveteli —­ valamennyiünkre vonatkozik. (Tanjug)

Next