Magyar Szó, 1983. december (40. évfolyam, 329-343. szám)
1983-12-01 / 329. szám
^ " 4^.^) XL. évf., 329. fi 3113.) szám 1983. december 1., csütörtök Ára 10 dinár időjárásjelentésünk a 15. oldalon (..] ti J V* ШЛ ЈШј W Mai számunkból: ШШШM Jfši MS ilk ф Zuhanás, becsapódás, robbanás... «Pjjjjlpf gfflJBjK ЧЗрјк МШ Túlélők nyilatkoznak a madridi légi katasztrófáról m ЦwJS јш Jfl шИш ® tó*®** tizenkétmillió tonna kukorica? __________________________________________________________ ф Mérsékelten vagy túlnyomóan felhős idő, helyenként havazás itamista Szövetség és a munkásosztály rafaelia fejlődésének biztosítéka Díszülés Belgrádiján az AVKOJ II. ülésének 40. évfordulója alkalmából — Mika Špiljak, a JSZSZK Elnökségének elnöke mondott beszédet Az AVNOT második ülésszakának 40. évfordulója alkalmából hétfőn a JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanácsa, valamint a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa együttes ülést tartott. A himnusszal kezdődő ülés ünnepi hangulatban zajlott le, forradalmunk sok kiemelkedő egyénisége vett részt rajta, úgyhogy az ülés sok szempontból rendkívülinek számított. A tanácsok együttes ülését Vojo SRZENTIC, a JSZSZK Képviselőházának elnöke nyitotta meg. A nagy jubileum alkalmából megtartott összejövetelen a két tanács tagjain kívül megjelentek az AVNOJ második ülésszakának egykori részvevői, az ország állam- és pártelnökségeinek elnökei és tagjai, a föderáció szerveinek képviselői, a köztársaságok és tartományok küldöttségei, azoknak a városoknak a képviselői, amelyekben az AVNOJ ülést tartott, a MH képviselői, a főparancsnokság egykori brit, szovjet és amerikai katonai misszióinak képviselői, valamint a hazánkban akkreditált diplomáciai kar képviselői. Vojo Srzentjc üdvözölte az öszszejövetel részvevőit, felszólította a jelenlevőket, hogy egyperces néma felállással adózzanak Josip Broz Tito emlékének, forradalmunk megalapítója, a jugoszláv forradalom vezetője, a forradalmár, az államfő emlékének, kinek örökértékű műve beépült új hazánk minden vívmányába. A jelenlevők néma felálással adóztak az AVNOJ második ülésszaka elhunyt tagjai emlékének is. Ezután Vojo Srzentjc beszélt az AVNOJ második ülésszaka határozatainak jelentőségéről. Negyven év telt el azóta, hogy az AVNOJ megtartotta történelmi jelentőségű második ülésszakát, negyven év múlt el a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek újkori történelmének e legfontosabb eseménye óta, negyven évvel ezelőtt vetettük meg közösségünk alapjait, a szocialista föderatív köztársaság alapjait — mondta Vojo Srzentié. Az AVNOJ az 1942-ben megtartott bihari első ülésszakán központi politikai testületté vált, 1943-ban Jajcéban, a második ülésszakán pedig határozatokat hozott az új demokratikus forradalmi hatalom törvényesítéséről, a népfelszabadító bizottságokról, így az AVNOJ a legfelső törvényhozó és végrehajtó népi képviseleti testületté lett, határozatot hozott az ország föderaív berendezéséről a nemzetek és a nemzetiségek teljes egyenjogúságra támaszkodva. Az AVNOJ második ülésszakán a leigázott Európában létrejött az első népi állam, megalakult az egyedülálló háborús parlament és kormány, a saját országban a saját hadsereggel, a forradalom tüzében született hadsereggel, s az ország valamennyi nemzetének tömeges részvételével ezek a szervek harcot folytattak a megszállók és a hazai árulók ellen, az ország végleges felszabadításáért, az új Jugoszlávia, az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek testvéri közösségének kiépítéséért, nemzetközi helyzetének megszilárdításáért. A Tito elvtárs vezette Jugoszláv Kommunista Párt irányításával nemzeteink és nemzetiségeink a népfeszabadító háborúban és a szocialista forradalomban történelmünk legdicsőbb éveit élték át, és a vívmányokért több százezren áldozták életüket. Ezekre a demokratikus és föderatív alapelvekre támaszkodva, amelyek valójában forradalmunk legfontosabb irányelvei voltak és maradtak is, s amelyeknek általános népi és igazi demokratikus jellegük volt, az új Jugoszlávia az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek közösségeként fejlődött és így érte el szocialista önigazgatási valóságának jelenlegi fokát. A jugoszláv társadalom háború utáni fejlődése, az AVNOJ-tól a küldött rendszerig, a szocialista forradalom folytonosságát példázza, az AVNOJ második ülésszakának határozatai pedig olyan kiindulópontul szolgáltak, amelyek meghatározták szocialista közösségünk további demokratikus és föderatív fejlődését. A népfelszabadító mozgalom demokratikus és haladó nemzetközi irányelveit kifejezésre juttatva ezek a határozatok megalapozták és kijelölték külpolitikánk alapelveit is. A jugoszláv társadalom az elmúlt négy évtizedben állandóan szilárdította és fejlesztette a forradalom alapjait és autentikus értékeit, a saját és eredeti szocializmust építő megoldásokkal mindig új utakat tört a fejlődés felé. Társadalmunk ma is ezt teszi, ma, amikor a társult munka rendszerének fejlesztésével új fejezetet nyit önigazgatási és demokratikus szocialista társadalmunk kiépítésében, amikor nemzetközi téren az el nem kötelezettség politikájának következetes érvényesítésével síkraszáll az országok közötti egyenrangú együttműködésért, az aktív és békés koegzisztencia szellemében. Most, ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor köztársaságunk, Tito legnagyobb műve, jubileumi (Folytatása az 5. oldalon) Díszülés a JSZSZK Képviselőházában A JSZSZK Képviselőházának küldöttsége a Virágházban A JSZSZK Képviselőházának küldöttsége Vojo SRZENTIC elnök vezetésével, a köztársaság napja és az AVNOJ II. ülésszakának 40. évfordulója alkalmából virágot helyezett Tito elnök sírjára. A küldöttség a következőket jegyezte be a látogatók könyvébe: „Azon a napon, amikor köztársaságunk a békében és szabadságban eltöltött 40. évét ünnepli, hálával és büszkén emlékezünk köztársaságunk, az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek testvéri közösségének megalapozójára, a bátor harcosra és a nagy hadvezérre, akinek forradalmi munkássága jelképezi minden törekvésünket, csatánkat és győzelmünket, amelyeket a szocialista forradalom, a szebb és boldogabb élet kiépítésének útján értünk el. Tovább építve a titói szocialista önigazgatású, el nem kötelezett Jugoszláviát a Tito személyéhez és munkásságához fűződő tartós és megbonthatatlan kapcsolatot építjük.” (Tanjug) Maiik Mid »«iát A JSZSZK Képviselőházának plakettje az ШШ1 ti. ülése részvevőinek — Vojo Szzentté adta át A köztársaság napja alkalmából hétfőn, a JSZSZK Képviselőházában átadták a Képviselőház plakettjét az AVNOJ II. jajoei ülésszaka részvevőinek, emlékezésül forradalmunk e nagy jubileumára. A plaketteket Vojo SRZENTIC, a JSZSZK Képviselőházának elnöke nyújtotta át. Örömét fejezte ki, hogy a történelmi jajcei esemény részvevői jelen vannak az esemény 40. jubileumának megünneplésén. Nemzeteink és nemzetiségeink mélyen tudatában vannak a 40 évvel ezelőtti események jelentőségének, mondta többek között Srzentié. Az AVNOJ II. ülésszakának tagjait érte az a megtiszteltetés és rájuk hárult a felelősség, hogy meghozzák azokat a döntéseket, amelyek sorsdöntően meghatározták az új Jugoszlávia jövőjét, s amelyek a jajcei ülésszakot joggal sorolják nemzeteink és nemzetiségeink történelmének legjelentősebb eseményei közé. Szzentié hangsúlyozta, hogy hazánk minden fejlődési szakasza újabb feladatokat állít elénk, de tartósan, mindig magunk döntünk arról, hogy milyen politikát folytassunk és milyen viszonyokat építsünk. Az ilyen politika alapja a Jugoszláviáról mint a testvériség és egység közösségéről, nemzeteink és nemzetiségeink együvétartozásáról és egyenjogúságáról szóló AVNOJ-i döntések. Olyan forrás ez, amelyre hazánk egész eddigi négy évtizedes fejlődése alapozódik. Miután rámutatott AVNOJ tagjainak, a népfelszabadító harcban és a háború utáni országépítésben kifejtett jelentős tevékenységére, Szzentié kifejezte meggyőződését, hogy a történelmi ülésszak részvevői a jövőben is hozzájárulnak társadalmunk fejlődéséhez. (Tanjug) Pihenő ítéli a bányászok Helyenként rekorderedményeket érnek el A Riina melletti Kosovo bauxit- bánya bányászai már teljesítették évi tervüket. Tizenegy hónap alatt mintegy 102 000 tonna bauxitot bányásztak ki, 13 százalékkal többet a tervezettnél, s 41 százalékkal meghaladják tavalyi eredményüket. A kollektíva 380 bányászának sikere annál nagyobb, ha tudjuk hogy a bánya még két évvel ezelőtt súlyos nehézségekkel és veszteségekkel küzdött. A munkaszervezet, amely a közelmúlttól a Kosovói Villanygazdaság összetett Munkaszervezet keretében működik, rövid idő alatt legyőzte gondjait, s az idén már jelentős többletjövedelmet ér el. A banovici Tito Karnaszénbánya bányászai a köztársaság napján 12 280 tonna szenet bányásztak ki és továbbítottak a fogyasz-I tókhöz, ami e kollektíva számára a napi termelési rekord. Egyúttal a szénkitermelés szempontjából is november rekordhónap lesz a bánya számára. A Doboj melletti Stanalignitbánya dolgozói az ünnepek alatt sem pihentek. Az elmúlt három nap folyamán csaknem 4000 tonna szenet termeltek ki, s ezzel bizonyították a legjobban, hogy a határidő letelte előtt teljesíteni tudják az idei termelési tervet,amely 300 000 tonna lignitet irányoz elő. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudják, december végéig 33 000 tonna szenet kell kitermelniük. Mivel rohammunkát végeznek, s az év végéig szombat- és vasárnapomként is dolgoznak majd, várhatólag teljesítik ambiciózus tervüket. (Tanjug) Világszerte megemlékeztek Jugoszlávia csepére! Rendezvények, fogadások voltak külföldön a köztársaság napja alkalmából Számos ország tájékoztatási eszköze kiemelkedő helyen foglalkozik Jugoszlávia állami ünnepével. A köztársaság napja jó alkalom volt, hogy ismételten csodálatukat fejezzék ki Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei hősi harcára emlékezve, és hogy kinyilvánítsák tiszteletüket a szocialista önigazgatású és el nem kötelezett Jugoszlávia iránt. Emlékeztetve a második világháború történelmi napjaira és az AVNOJ jelentőségére, a külföldi lapok külön rámutatnak hazánk háború utáni fejlődésére és a földrajzilag kis Jugoszláviának világviszonylatban kivívott nagy tekintélyére. Ezzel kapcsolatban kiemelik Tito elnök államfői és látnoki szerepét. Az Izvesztyija például azt írja, hogy az AVNOJ II. ülésén alapvető fontosságú döntéseket hoztak Jugoszlávia jövőbeni államberendezéséről, a TASZSZ hírügynökség pedig megemlíti, hogy Jajcéban helyezték el az ország háború utáni szocialista fejlődésének alapjait. A lengyel sajtó rámutat a jugoszláv népek háború utáni nagy sikereire, valamint a szocialista fejlődés önálló és önigazgatási útjára. A román napilapok az AVNOJ II. ülésének történelmi jelentőségét helyezték előtérbe, és egyidejűleg hangsúlyozták Jugoszlávia jelenlegi tevékeny nemzetközi szerepét. A csehszlovák lapok alkalmi cikkekben emlékeztek meg a jugoszláv ünnepről. A magyar lapok az új Jugoszlávia keletkezéséről, a népfelszabadító harcról, az AVNOJ II. ülésének jelentőségéről, valamint a háború utáni szocialista építés eredményeiről, a jelenlegi fejlődés bonyolultságáról, és hazánk nagy nemzetközi tekintélyéről írtak. A berlini Neues Deutschland terjedelmes írásban foglalkozik az AVNOJ II. ülésével, a Tito elvtárs vezette népfelszabadító harccal és hazánk háború utáni fejlődésével. „A további demokratikus haladás Tito Jugoszláviájának megszilárdítására irányul”, emelte ki a befolyásos spanyol ABC napilap az új Jugoszlávia megteremtésének 40. évfordulójával kapcsolatban. „Jugoszlávia aránylag kis ország, de nagy befolyást gyakorol a nemzetközi politikai eseményekre, és mindig is nagy figyelmet keltett a világban”, írta a Hindustan Times című tekintélyes indiai lap. A pakisztáni Muslim napilap november 29-e alkalmából cikkben foglalkozott Tito elvtárs személyével, elképzeléseivel, a munrkülönigazgatással és az el nem kötelezettséggel. A köztársaság napjáról megemlékeztek az egyiptomi napilapok is. A jugoszláv állami ünnepről írt még a zimbabwei Herald, az észak-koreai Rodong Sinmum, a tokiói Ashahi Evening News, az indonéziai Indonesian Observer és sok más külföldi lap, de megemlékeztek róla a hírügynökségek, valamint a rádió és tévéállomások is. November 29-e alkalmából fogadást adott a JSZSZK párizsi, athéni, londoni, hágai, stockholmi, moszkvai, budapesti, varsói, bécsi, bukaresti, bonni, berlini, madridi, nikéziai, delhi, kairói, pekingi, hararei, washingtoni, Buenos Aires-i, djakartai nagykövete. A fogadásokon számos politikai és közéleti személyiség jelent meg. Az ideiglenesen külföldön dolgozó munkásaink klubjaikban, egyesületeikben rendezvényeket, alkalmi ünnepségeket és összejöveteleket tartottak a köztársaság napja alkalmából. Ezek a megemlékezések az együvé tartozás, nemzeteink és nemzetiségeink testvériségének és egységének jegyében teltettek el, a részvevők kinyilvánították készségüket, hogy segítenek a jelenlegi gazdasági nehézségek leküzdésére irányuló erőfeszítésekben. Több ilyen összejövetelen a Jugoszláviából (Folytatása a 3. oldalon)