Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)

1985-04-24 / 112. szám

1985. április 24., szerda Daloló má­tusok A felszabadulást követő évek­ben, a tanítóképzőkben olyan pedagógusokat neveltek, akik­ből az élet során igazi NÉP­TANÍTÓK lettek. Az ilyen tí­pusú népnevelőkre annak ide­jén nagy szükség is mutatko­zott falun, városon egyaránt azon egyszerű oknál fogva, mert a művelődésben is szinte mindent elölről kellett kezdeni. Magam is azon tanügyi mun­kások közé tartoztam, akik közvetlenül a háború befejezése után kezdtek dolgozni. Kollé­gáimmal együtt szinte minden­hez kellett érteni ami a kul­túrához, társadalmi munkához tartozott. Többek között meg kellett tanulni szervezni az olyan ünnepeket is, amelyek a régi rendszerben tiltottak vol­tak. Szabad májust igazi érte­lemben természetesen csak a felszabadulást követő években lehetett megszervezni. S alig akadt olyan pedagógus, népta­nító, aki ezeknek az ünnepek­nek a megszervezéséből, ne vet­te volna ki részét. Zene, dal nélkül elképzelhe­tetlen egy ünnep. A legszebb ünnepek viszont mégiscsak azok, amelyeket a szabadban lehet megtartani. S talán ezért is várjuk mindenkor olyan szo­rongva — most már 40 éve sza­badon — május elsejének a megünneplését, a munkásság, a dolgozók harcos ünnepét. A dolgozóknak ezt a szép ün­nepét legtöbbször Szilágyin, eb­ben az Apafin mellett fekvő faluban töltöttem. Mint peda­gógusnak, ilyenkor természete­sen sok volt a tennivalóm kol­légáimmal együtt. A hivatalos program el sem képzelhető az iskolás gyermekek nélkül. Ilyen­kor aztán száz torokból is zeng az iskola: Éljen május elseje! Egy alkalommal ez az Éljen május elseje! nagyon a fülem­ben maradt. S gondoltam va­lamit: ha már a felszabadulást követő évben meg tudtam írni az első magyar nyelvű ifjúsági indulót, amelyet azóta a rádió, televízió is többször sugárzott, miért ne írnék egy dalt erről a szén ünnepről, amit aztán az iskolás gyerekek énekelnének. S az elkövetkező években ta­nítványaim már vígan énekel­ték új dalom, amit erre az ün­nepre komponáltam. A Jó Paj­tás jóvoltából aztán szerte Vaj­daságban is énekelhették a kis nebulók, hiszen a lap teljes egészében leközölte kottával együtt az éneket, amelynek mi más címet is adhattam volna mint: Éljen május elseje! S talán ez a daloló május ne­kem a legemlékezetesebb. Szin­te biztos vagyok benne, hogy az idei májusi ünnepen is le­ülök a zongorám mellé, s ha már másnak nem, de kis uno­kámnak elénekelem „Éljen má­jus elseje!" című dalom. BALÁZS László POLITIKAI KÉPZÉS A KÖZÉPISKOLÁKBAN Befejeződött a tanítás, átadták a diplomákat A zombori középiskolák minden évben megszervezik a tanulók po­litikai képzését. Néhány nappal ezelőtt fejeződött be a politikai is­kola a Veljko Vlahovic Természet­­tudományi és Műszaki Középisko­lában, ahova a zombori és környék­beli falvak diákjai szombatonként jártak az ismert társadalmi-politi­kai dolgozók, jogászok, közgazdá­szok, politológusok előadásaira. Szombaton volt a diplomák át­adása. Mintegy hatvan szerb­hor­­vát és magyar ajkú középiskolás fejezte be a politikai iskolát. — Érdemes hangsúlyozni, hogy több éves gyakorlatunknak meg­felelően, az idén is közös kirán­duláson vettek részt a tanárok és a politikai iskola növendékei. Az előadók lemondtak tiszteletdíjuk­­ról, amin autóbusz-kirándulást szerveztünk. Ellátogattunk a kati­­nai emlékműhöz, Vukováron meg­tekintettük a JPK második kong­resszusának épületét. Célunk a kö­zösségi szellem erősítése volt — hallottuk Radislav Marinkovictól a zombori Veljko Vlahovic Ter­mészettudományi és Műszaki Kö­zépiskola igazgatóhelyettesétől. SEGÍTSÉG A FIATALOKNAK A pélmonostori községben mint­egy kétezerre tehető azoknak a fia­taloknak a száma, akik munkára várnak. Ezek a fiatalok elvégezték a középiskolát vagy egyetemet, de nem állhattak munkába, mert a munkaszervezetek az utóbbi évek­ben nem tudtak fejlődni a terve­zett ütemben. A község társadal­mi-politikai szervezetei mindent megtesznek annak érdekében, hogy némi keresethez jussanak ezek a fiatalok. Felszólították azokat a munkaszervezeteket, amelyekben megszervezhető az idénymunka, állítsák munkába fiatalokat. A társadalom, de főleg a szülők szá­mára is nagy megterhelés a mun­ka és kereset nélküli fiatal. A falvakban a fiatalok nem töl­tik tétlenül a napokat, különösen a tavaszi vetések idején. Megkez­dődött továbbá a munka a sző­lőkben és a gyümölcsösökben. A község fejlesztési tervében ezeknek a területeknek előkelő helyet biz­tosít, tekintettel arra, hogy a me­zőgazdasági tevékenység szinte kimeríthetetlen. A falvakban a szőlő és gyümölcsös létesítése mel­lett fontos helyet kap a konyha­kerti, különösen a melegágyi ve­­teményezés, ami kitűnő munka­erőbefektetés lehet. A Bellyei Kombinát is idény­munkásokat keres ezekben a na­pokban. Az idén ugyanis késik a szőlő metszése, amit korábban még februárban megkezdtek. A kemény tél azonban nagy kárt okozott az ültetvényben, ezért a metszéssel kell helyrehozni, amit lehet. Több mint ötszáz hektáron kell elvégez­ni a kombinátban ezt a munkát, amire a megszokott idénymunká­sok mellett fiatalokat is felvettek A kombinát az év folyamán a mezőgazdasági munkálatokra több szakaszban vesz fel idénymunkást a kukoricába és a répába. Külö­nösen a magkukorica termelésére van nagy szükség a szorgos kezek­re. A betakarításnál, a termények áttételénél szintén számítanak a fiatalok részvételére a kombinát részlegében. Az idén tavasszal a Jelen Erdő- és Vadgazdaság is a korábbiaknál több idénymunkát végzett. Erre részben a szükség kényszeríti a munkaszervezetet, részben pedig az a törekvés, hogy munkát adjanak a fiataloknak. Főleg az erdőtelepí­téssel kapcsolatos tevékenység vár a fiatalokra. Facsemeték szedése, szállítása és ültetése. Az erdőtele­pítés a munkaszervezet számára is fontos feladat, hogy az erdőirtás után minél hamarabb új csemete zöldelljen. A pályázatra jóval nagyobb volt a fiatalok között az érdeklődés, amihez lényegesen hozzájárult a kereseti lehetőség. Naponta a vég­zett munka szerint 1000—3000 di­nárt lehet keresni. A munkahely­re való szállítást a munkaszervezet ingyen végzi. Az erdőtelepítés má­jus elején fejeződik be. Kisebb-nagyobb mértékben más munkaszervezet is hozzájárul, le­hetőségeikhez mérten, a munkanél­küliség csökkentéséhez, hogy ily módon segítsenek a fiatalok hely­zetén. Ha csak ideiglenes is ez a segítség, a munkaszervezetekben a törekvés nem lanyhul, leginkább az állandó munkára való felvétel a fontos mindkét fél számára. DUNATű­ Andrek Andrea kettős sikere Rövid idő leforgása alatt And­­rek Andrea, a zombori Veljko Vlahovic Természettudományi és Műszaki Középiskola tanulója jó eredményt ért el két vetélkedőn. A vajdasági magyar nyelvű kö­zépiskolák művészeti vetélkedőjé­nek körzeti versenyét Apatinban megnyerte, majd a becsei tarto­mányi versenyen harmadik lett. Titelen tartották meg a Népem költője elnevezésű szavalóver­senyt, amelyre Andrek Andrea szintén bejutott. Ott nyújtott tel­jesítménye alapján, jogot szerzett a Velika Plánén május 16-án sor­ra kerülő köztársasági versenyen való részvételre. P. M. Tifo, forradalom, béke Ifjúsági tudásverseny Apatinban Szombaton délelőtt Apatinban ifjúsági tudásversenyt tartottak A Junakovic Gyógyfürdőben ta­lálkoztak az apatini, hódsági, ku­­lai és a zombori község fiataljai. A regionális verseny szervezője a VSZISZ községi választmánya. Az általános iskolások verse­nyében a kulai csapat szerezte meg az első helyet, majd Zom­­bor, Hódság, Apatin következett. Az egyéni versenyben a zombori Djordje Milosevic volt a legjobb, második a kulai Biljana Kalevs­­ki, harmadik a zombori Horváth Mária. A középiskolások csapatverse­nyét is a kulaiak nyerték, máso­dik a zombori, harmadik az apa­­tini és negyedik a hódsági köz­ség. Az egyéni versenyt a kulai Helga Sukola nyerte, második az ugyancsak kulai Dragán Vasilje­­vic, harmadik az apatini Sibila Jakšić. Je.­á­ Május a­­alatt hónapja Számos rendezvényt, találkozó­kat, sportrendezvényeket szervez­nek a SZISZ-alapszervezetek, a községi választmány májusban. Fiataloktól lesznek zajosak az utcák, sportpályák, művelődési otthonok. A májusi programról érdeklődtünk OBERAJTER Ist­vántól, a VSZISZ zombori községi választmányának elnökétől. — Zsúfolt a program. Már a május elsejei ünnepek alatt több SZISZ-alapszervezet rendez kis­pályás labdarúgótornát, melyek különben igen tömegesek. Ezt kö­veti a bácskai és baranyai fiata­lok és harcosok májusi találko­zója, melyet az idén Bacsón ren­deznek meg. A fiatalok és harco­sok megkoszorúzzák az elesett harcosok tiszteletére emelt emlék­művet, majd sportversenyekre ke­rül sor. A találkozót a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfor­dulója jegyében tartják.­­ Az ifjúsági staféta köszönté­sének megszervezésével a fiatalok Igen sokat foglalkoztak az utóbbi egy évben?! — Igen, a fiatalok változtatni szeretnének a staféta köszöntésé­nek koncepcióján. Ezt észrevehet­tük az idei staféta indulása alkal­mából rendezett programkeret tartalmából. Zomborba május 14- én érkezik a staféta, és a szoká­soknak megfelelően a régi város­háza előtti téren köszöntik polgá­raink és dolgozóink. Elmaradnak az ünnepi beszédek, a staféta üzenetét olvassuk csak fel, a program pedig a fiatalságot kí­vánja visszatükrözni. Az idén több fiatalnak lesz alkalma magasba emelnie a stafétát, egyszóval di­namikusabb lesz az egész műsor. — Április és május a brigádok előkészületének jegyében telik. Több helyi jellegű akciót szerve­zett és szervez a községi választ­mány illetékes bizottsága. Hogyan értékeled le ezt a tevékenységet? — Nagyobb problémák nem voltak és nem is lesznek. Egy biz­tos, több anyagiakkal sokkal könnyebb lenne biztosítani a bri­gádok megfelelő felkészítését. A fiatalok eddig is bizonyítottak, és ez az idén sem fog elmaradni. A Bane Sekulić brigád tavaly kiér­demelte a legnagyobb köztársasá­gi elismerést — a November 16. díjat. Reméljük, hogy az idén is dicsekedhetünk majd hasonló eredményekkel. A fiatalok még jelentkezhetnek, hely van! Szeret­nénk, ha az idén javulna a bri­gádok szociális összetétele, több ifjú dolgozó, földműves jelentke­zését várjuk. — A tervektől eltérően egy bri­gád már május 12-én útra kel. Miről is van szó? — Nišben szerveznek egy akciót és, hogy a munkálatokat kellő időben elvégezzék, az első váltást úgymond előbbre hozták. Erre az akcióra a bezdáni Ivo Lola Ribar munkabrigád jelentkezett, de más falubeli és zombori fiatal is a brigád tagja lehet. Az érdekeltek mielőbb jelentkezzenek a községi választmányban. A többi ifjúsági akcióról már olvashattak a Bu­­natáj olvasói, röviden az idén Gračac, Kopár és Páráévi az a hely, hol községünk fiataljai bi­zonyíthatnak. — A bajai fiatalokkal is együtt­működtek. Mi­yen program való­sul meg május folyamán? — Májusban a zombori fiatalok ré­szt vesznek a Baján­g rendez­vény-sorozat egyes műsorszámai­ban. Így a sportolók megmérkőz­nek a Bajális legjobb kispályás labdarúgó-csapataival, majd kul­turális-művészi programmal mu­tatkozik be a bajai közönségnek a zombori műkedvelők csoportja. A nyár folyamán pedig megvaló­sítjuk a fiatalok üdültetés-cseré­­jét. Ifj. MERBER Antal P""- "­­ ’ s Obcraster István A SZAKEMBER VÉLEMÉNYE: Rengeteg vasat tartalmaz a szilágyi víz Dr. I.Jiljana Gluhović, a zombori egészségügyi intézet dolgozója mond­ta el, hogy rengeteg vasat tartalmaz a szilágyi fúrott kutak vize. — A törvényes előírások szerint egy liter ivóvíz 0,3 milligramm vasat tar­talmazhat. Sajnos, a szilágyi fúrott kutak vize 1,53—2,44 milligramm va­sat tartalmaz literenként, ez pedig sok, nagyon sok. Nem csak az egész­ségre káros, hanem az edényeket, vízvezetéket, a fürdőszoba felszerelé­sét is rongálja. Tudomásunk van ar­ról, hogy sokan az ásott kutakba eresztik a szennyvizet. Ez általános vajdasági probléma. Vegyi és bakte­­rológiai szempontból is egyre na­gyobb méretű a talajvíz szennyezése. Ez a jövő nagy problémája. Mindez azt is jelenti, hogy Szilágyin az em­berek egészsége, a falu jövője mi­att minél előbb vízvezetéket kellene építeni. Fertőzésveszélyes, egészségte­len vizet isznak a falu polgárai. Tudtommal az egyedüli falu a zom­bori, az apatini, hódsági, és a ku­lai községben, ahol még nincs víz­vezeték. Ez is a hálózat kiépítése mellett szól. Abban az esetben, ha a falu a szondi (Sonta) vezetékre kap­csolna rá, Vajdaság egyik legjobb vi­zét használhatná. A kulai községben igen jó az ivóvíz, a zombori sem rossz, a szondi is a legjobbak közé tartozik tartományunkban. A helyi közösség megkér bennünket, szívesen analizáljuk egyik-másik szilágyi fú­rott kút vizét, hogy a polgárok ma­guk is meggyőződjenek arról, hogy milyen rossz minőségű vizet használ­­nak — mondta. Várható, hogy a szilágyi helyi kö­zösség közgyűlése hamarosan napi­rendre tűzi a kérdést. Megszervezik azt a népgyűlést, amelyen a polgá­rok is véleményt mondanak a víz­vezeték építéséről, az anyagiak elő­teremtéséről. K. A. H Remissive goffrája­ az íróegyeseletfesn A zombori közművelődési közös­ségben megtartotta évi közgyűlését a Ve­jko Petrovic Íróegyesület, amely a Vajdasági Írók Szövetsé­gének szakosztályaiként működik. Értékelték­ és elemezték az írók tevékenységét a község művelődé­si életében, valamint elfogadták az idei munkatervet és megalakí­­tották a kommunisták aktíváját. A zombori irodalmárok zöme tagja a JKSZ-nek, heten pedig tagjai a Vajdasági Írók Szövetségének. Ez is arra vall, hogy igen komoly társadalmi-politikai erőt képvise­lő egyesületről van szó. A zombori irodalmárok lépten-nyomon kive­szik részüket a szocialista építés­nél, ami különösen a művelődési életben érezhető. A zombori írók, költők és kriti­kusok nemcsak a községi lapok­ban, irodalmi folyóiratokban je­lentetik meg alkotásaikat, hanem az ország más vidékén megjelenő folyóiratokban, a rádióban és a televízióban is. Számos irodalmi délutánt rendeztek a felnőttek és fiatalok részére, valamint ott vol­tak a gy­árcsam­okokban is, ahol az írott szó segítségével járultak hozzá a könyv, az irodalom meg­szerettetéséhez. P. M. COPF A TITOVKA ALATT Lobogó haj, kezek a magasban, Előre bajtársak — hangzik. Eldobott bomba, homályos­­tekintet, Sortűzzel ledöntött kalászsor­­látszik. Szétbomlott haj a betonon Eltorzult mosoly az arcon Görcsösen markolva a puskát, Mégis áttörnek a gyűrűn át. A brigád rohamozza a betont, A győzelem az igazság oldalán A győzelem a fontos, ünnepelni­­kell Mégis sírnak a partizánok talán. Egy lány örök álmát alussza Sosem ébred fel majd A sötétben egy árny A csap­at felé halad. Az anyai ösztön vezette ide Azt mondja a szíve összeszorult Aki emlékszik az elmúlt időkre, S halkan suttogva gyermekére­­borult. Törékeny, gyászba borult asszony Simogatja a szőke tincseket A halk zokogás vállát rázza, Siratja a drága kincset. Hallgatásba merül a csapat Könnyek áztatják arcukat Az asszony gyengéden suttogja A kincseket fonja — nem­­hagyjuk magunk. Nézi a csapat a szőke fonatot És az asszony remegő, fáradt [kezét, S csendben eltűnik a csapat „Megvédjü­k bajtársunk [becsületét". S akkor az anya könnyeit törli S ünnepélyes esküje hangzik „Álmodj szépeket, gyermekem, A szabadság már virágzik”. S ha majd egyszer a szabadság [hajnala virrad, H a boldogság eljut minden­­házba, Mindenkinek elmondom akkor, A szabadság az emberiség I boldogsága Az anya gyengéd mozdulattal A sapka alá tűrte a szőke copfot, S mély fájdalmában büszkén A gyermekéhez meleg szavakat­­mondott. Ugyanakkor valahol máshol Ugyanebben a kegyetlen percben Lehet, hogy más anya is siratja a gyermekét Sír, sirdogál csendesen. Jovanka Majstorovic Május 25-e Iskolaközpont 4/2. Zombor Az Antifasiszta Nőszervezet 40. évfordulójára Zomborban ki­írt irodalmi pályázat egyik első díjas dolgozata.

Next