Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)
1985-04-29 / 117. szám
Ma kezdődik az európai semleges és el nem kötelezett országok találkozója Lenart Budström svéd külügyminiszter meghívására ma Stockholmban összeül Európa kilenc semleges és el nem kötelezett országának külügyminisztere, hogy az európai biztonság és együttműködés kérdéseit megvitassák. Svédország, Ciprus, Finnország, Jugoszlávia, Liechtenstein, Málta, San Marino, Svájc és Ausztria képviselői vannak jelen. Raif Dizdarevic tegnap délelőtt érkezett Stockholmba. A belgrádi repülőtéren Budimir Lončar szövetségi külügyi titkárhelyettes és a svéd nagykövet vett tőle búcsút (Tanjug) Dizdarevic a belgrádi repülőtéren. * Jugoszláv—kínai köztársaságközi kapcsolatok A macedón küldöttség befejezte kínai látogatását Befejezte kínai látogatását a Macedón Szobrány Végrehajtó Tanácsának küldöttsége és Dragoljub Sztavrev elnökkel az élén elutazott Pekingből. Megállapodtak abban, hogy a Macedón SZK és Csianghszi kelet-kínai tartomány kapcsolatait kibővítik. A jugoszláv küldöttség tiszteletére búcsúvacsorát adtak, amelyen megjelent a Népi Képviselők Országos Gyűlésének (parlament) egy vezetője is. A látogatás utolsó napján Sztavrev Pekingben még találkozott a Kínai Népbank kormányzójával is, akivel a gazdasági kapcsolatokról tárgyalt. (Tanjug) T KÜLPOLITIKA görög televízió Titoról A görög televízió elkészítette az Államfők című sorozat első epizódját, amely Tito elnökről szól. A második folytatásban Makariosz érseket, Ciprus első elnökét mutatják be, akit Titóval együtt az el nem kötelezettek alapítójának és olyan államférfinak tartanak, akik életük végéig fáradhatatlanul harcoltak hazájuk függetlenségéért, valamint az egész világ és az egész emberiség javáért. Az Államfők című sorozat minden epizódja egy órát tart. A Tito elnökről szóló fejezethez felhasználták a filmtárak és levéltárak történelmi anyagát és megszólaltattak személyiségeket, köztük Cvijetin Mijatovicot, Lazar Mojszavot, Milka Planincot és Milutin Moracát, akik személyesen ismerték Tito elvtársat és együtt dolgoztak vele. Az év végéig a görög tévé feldolgozza Sandro Pertini, Francois Mitterrand, Rudolf Kirschchläger és Vigdis Finbogatour életének és művének bemutatását is. A tervek szerint Olof Palme és Willy Brandt is a nagy államférfiak között szerepel. (Tanjug) Cuellar fogadta Mojszovot Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár New Yorkban fogadta Lazar Mojszovot, a JSZSZK Elnökségének tagját. A nemzetközi viszonyok kérdéseiről, valamint Jugoszláviát és az ENSZ-et érintő témákról folytattak megbeszélést. Mojszov egy szimpozion munkájában vett részt, amelynek témája az atomkorszakban való élet volt. (Tanjug) Stabilizálódik a helyzet Angolában Angola déli részéből kivonták a dél-afrikai csapatok nagy részét és béke honol. Csak egy kisebb alakulat maradt a Kaluek gát közelében, s hogy továbbra is ott marad-e, az egy magas szintű találkozó kimenetelétől függ. Egyelőre nem tudni, hogy katonai vagy polgári képviselők találkoznak-e. A helyzet stabilizálásának jele az is, hogy a ruandai kormány holnap aláírja a harmadik loméi konvencióhoz való csatlakozást, s ezáltal Angola lesz a harmadik világ 67. országa, amely a konvenció keretében különleges bánásmódban részesül az Európai Gazdasági Közösség részéről. (Tanjug) Görögország nem vesz részt a hadgyakorlatokban Görögország nem hajlandó részt venni a NATO tengeri és légi hadgyakorlataiban, amelyeket az Égeitengeren tartanak május 6-ától 17-éig. Görögország azért állt el a manőverektől, mert kihagyták az északkeleti részben fekvő Lemnosz szigetet, ennek militarizálását ugyanis Törökország ellenzi. Görögország követelte a NATO-tól, hogy a manővereket a Jón-tengeren tartsák meg. Carrington lord, a NATO főtitkára azonban erre nem is válaszolt. (AFP) Véget ért a madridi pártértekezlet Gerardo Iglesias főtitkár beszédével és a párt kerületi vezetőségének megválasztásával tegnap befejeződött a Spanyol KP rendkívüli értekezlete. A párt Központi Bizottsága döntött így, annak ellenére, hogy az eddigi madridi pártvezetőség, amelyben a Carrillo-vonal volt többségben ellenezte ezt. Az új titkár, Pedro Diaz, Gerardo Iglesias vonalát követi. A madridi pártértekezlettel párhuzamosan Carrillo hívei szintén Madridban megtartották saját gyűlésüket, amelyen Santiago Carrillo gorombán sértegette az Iglesias vezette áramlatot. A most leváltott vezetőség úgy döntött, hogy ennek ellenére folytatja tevékenységét. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1985. április 19., héff. ifjabb bonyodalmak Reagan NSZK-beli látogatása körül Módosították a látogatás programját • Fokozódik az ellenállás az USA-ban Az NSZK-ban történelmi afférnak, az USA-ban pedig politikai esetnek minősítik a Reagan elnök NSZK-beli látogatása körüli bonyodalmakat, amelyekhez tegnap újabbak csatlakoztak. Egyre bizonytalanabb, hogy az amerikai elnök végül lerója kegyeletét Bitburgban Hitler katonáinak sírja előtt. A nyugatnémet Bild am Sonntag tegnapi számában interjút közölt Theo Haller bitburgi polgármesterrel, aki kijelentette, hogy ha az USA-ban folytatódik a kampány Bitburg mint „náci város” ellen, akkor összehívja a városatyákat és megvitatják, lemondják-e Reagan elnök látogatását. Washingtoni hírek szerint Ronald Reagan önszántából nem fog lemondani Bitburgról. A nyugatnémet kormány szóvivője is hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök „azért jön, hogy a megbékélés ünnepét demonstrálja”. A bonni kormány is egyre hevesebben bírálja, de még nem hajlandó lemondani a látogatási program e vitás pontjáról, csak módosította a ceremóniát. A legújabb változat szerint a bitburgi temetőben nem hangzanak el a himnuszok, hanem valami alkalmi zene. Az is kérdéses, hogy Reagan koszorút helyez-e a temető bejáratára és kíséretében lesz-e felesége, Nancy. Az amerikai elnök a május 2- ától 4-éig tartó gazdasági csúcstalálkozó után tesz körutat az NSZK-ban, és a legújabb terv szerint Bergen-Belsen volt koncentrációs tábort is megtekinti. Nyilvánvalóan a bitburgi látogatás elleni nyomás miatt Érdekes, hogy Bergen-Belsent választották, mert kevésbé felel meg a célnak, mint mondjuk Dachau. Az első tábort a britek, ez utóbbit pedig az amerikaiak szabadították fel. Ráadásul Dachauban megvannak az egykori tábor maradványai és múzeumot létesítettek. Bergen-Belsenben nincsenek ilyen nyomok, a barakkokat lebontották, gázkamrák pedig nem is voltak. Ebben a táborban halálra éheztették a foglyokat és vagy betegség végzett velük, vagy ha az sem, hát lelőtték őket. Amikor a brit katonák 1945 áprilisában kiszabadították a 60 000 még élő foglyot, 14 000 belehalt a tábori élet következményeibe. Bergen-Belsenben mintegy 100 000 ember halt meg, a fele szovjet hadifogoly volt. A szovjet áldozatok tömegsírjai valamivel távolabb vannak az egykori tábortól és attól a helytől, ahol Reagan elnök beszédét fogja tartani. Az egész emlékparkban nincsen jele a múltnak, csak pázsit és fák és egyetlen emléktábla. Ez is a heves tiltakozások hátterébe tartozik. Az amerikai reagálásra sem Bonn, sem Washington nyilvánvalóan nem számított. Kohl kancellár javaslatát, amelyet Reagan elnök elfogadott, hogy Bitburgban ünnepeljék meg az amerikai—német békét és a Nyugat egységét, egyszerűen senki sem tudja megérteni. A botrány olyan méreteket öltött, hogy azzal fenyeget, háttérbe szorítja a gazdasági csúcstalálkozót. New York-i hír szerint a Gallup-intézet közvéleménykutatása kimutatta: az USA polgárainak 55 százaléka ellenzi a bitburgi katonai temető látogatását, 36 százalék pedig helyénvalónak tartja. Ugyanebben a körkérdésben a megkérdezettek 15 százaléka értett csupán egyet Reagan követelésével, hogy adjanak újabb katonaisegélyt a nicaraguai ellenforradalmároknak. (Tanjug, UPI) A bandungi elvek tartós értéke „A bandungi elvek sohasem halványulnak el, szellemének tartós értéke van” — jelentette ki Suharto indonéz államfő az ázsiai és afrikai országok első bandungi értekezletének 30. évfordulóján megtartott ünnepségen. A bandungi értekezletnek kiemelkedő helye van civilizációnk történelmében. A kortársak joggal gondolkodhatnak el Suharto elnök kérdésén: mi lett volna, ha a politikai vezetők betartották volna a bandungi értekezlet alapelvét , a viszályok békés rendezését? Mint ismeretes, Bandungban alapozták meg az aktív békés koegzisztencia politikáját, tehát az emberek és országok közötti megbecsülést, tekintet nélkül eszmei, politikai vagy más különbségeikre Ez a szellem uralkodott a napokban a bandungi Gedung Merdeka kongresszusi teremben, ahol jelen volt Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter is , miután a két ország között teljes 18 évig szüneteltek a diplomáciai kapcsolatok. Ugyanabban a teremben, ahol három évtizeddel ezelőtt Sukarno, Nasszer, Nehru, Csou En-laj és mások ültek, ma megjelent Son Sam, a Demokratikus Kambodzsa kormányfője, Irán és Irak küldöttei, Észak- és Dél-Korea, Szíria, Egyiptom és Líbia képviselői . . . Az emlékülés záróokmányában hangsúlyozták, hogy a bandungi értekezlet üzenete ma is időszerű és jelentős, különösen a világbéke és -biztonság, a szuverenitás és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, az igazság, az egyenlőség és a nemzetközi együttműködés kérdéseiben. Bandungból ezért aggodalmas üzenetet intéztek a világhoz, hogy szüntesse meg az atomfegyverkezést és különösen a világűr militarizálását, ami nemcsak a nagyhatalmakra vonakozik, mert a világbéke és -biztonság az egész emberiség ügye. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi viszonyok régi rendszere nem képes kiküszöbölni az ellentmondásokat, a világgazdaság válságának terhe a fejlődő országokra hárul, ezért végső ideje kialakítani az új gazdasági és tájékoztatási világrendszert. A bandungi elvek beépültek az el nem kötelezettek mozgalmának alapjaiba is — hangsúlyozták ezzel kapcsolatban. A bandungi szellem tehát még egyszer hallatott magáról a jobb szebb és igazságosabb világért folytatott harcban. Hogy a világ valóban oda is figyelt, bizonyítja a számos üzenet és üdvözlet amely részvevőihez érkezett. Üzenetet küldött az el nem kötelezettek elnöklője, Reagan amerikai elnök és Schultz államtitkár, az ENSZ-főtitkár és számos ország elnöke és külügyminisztere. (Tanjug) Befejeződött a kairói szimpozion Kairóban tegnap befejeződött a Háromnapos szimpozion, amelyen a bandungi értekezlet történelmi jelentőségéről volt szó. A világ különböző tájairól nagyszámú tudós, politikus és újságíró vett részt a szimpozion munkájaiban. A legtöbb figyelmet az el nem kötelezettek mozgalmának szentelték, ki elemezték politikai gazdasági, szociológiai és biztonsági mozzanatait. A jelentésekből és felszólalásokból igen konkrét javaslatok is kikerültek, a legtöbb azonban inkább elméleti síron mozgott. A kairói tanácskozás részvevői kifejezték reményüket, hogy az el nem kötelezettek mozgalma egyre fontosabb szerepet fog betölteni a nemzetközi poltikai életben. Hangsúlyozták, hogy LatinAmerikában még szilárdítani kellene a mozgalmat és Európa szóba került. Figyelmet keltett Anton Vratna felszólalása, a mozgalom tevékenységének mai viszonylatban megnyilvánuló jellegzetességeit domborította ki, a mozgalmon beüli viszonyokat és az önigazgatású el nem kötelezett Jugoszlávia hozzájárulását a mozgalom elveinek és céljának megvalósíásához. Vratuša hangsúlyozta hogy Jugoszlávia már 195- ben javasolta az ENSZ-nek az aktív toegzisztenciáról szóló határozaot, amely a különböző társadalm-politikai rendszerű országok közötti együttműködésre vonatkozott. (Tanjug) Harmincöt tonna kábítószer A spanyol rendőrség legnagyobb „fogása" Harmincöt tonna marihuánára és 50 kilogramm kokainra bukkant a spanyol rendőrség, ami rekordnak számít. Ezt a rengeteg kábítószert Cadiz kikötőjében foglalták le egy hajón, amely panamai zászló alatt érkezett Kolumbiából és az Azori-szigetek felé folytatta volna útját. Az említett hajó pénteken este, 35 mérfölddel a kikötőtől horgonyzott le, a rendőrség azonban bekényszerítette Cadizba. Nagyon gyorsan megtalálták a kábítószert és megkezdték kirakását. Nincs kizárva, hogy mást is találnak. A rendőrség letartóztatta a hajó 14 főnyi legénységét (valamennyi kolumbiai állampolgár) és még öt személyt, akikről azonban nem közöltek semmit. A spanyol rendőrség a kábítószer elleni harc során eddig a legnagyobb zsákmányt 1979-ben ejtette, egy jachton öt tonna kábítószer volt. (Tanjug) Az UNICEF sikereiről James Grand, az UNICEF végrehajtó igazgatója rendkívül sikeresnek minősítette az ENSZ szervezetének most véget ért ülésszakát. Egyedülálló példának említette a szervezet salvadori tevékenységét, ahol 236 000 gyermeket sikerült megmenteni különböző súlyos ragályos betegségektől. Az UNICEF Etiópiában és más afrikai országokban sikeresen küzd a kolera és más betegségek ellen, s javított a nők helyzetén is. A következő két évre 252,6 millió dolláros költségvetési tervet fogadtak el, ezt mind a gyermekek nevelésére és egészségvédelmére fordítják. A világszervezet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve az UNICEF emlékezteti a világot, hogy „súlyos politikai kérdéseken vitatkozva” ne feledkezzenek meg a gyermekekről. (Tanjug) MURPHY KAIRÓBAN Diplomáciai törekvések a közel-keleti helyzet rendezésére Richard Murphy közel-keleti különmegbízott tegnap Kairóban Megid egyiptomi külügyminiszterrel találkozott. Az ezt követő szűkszavú közlemény szerint a közel-keleti válság és a palesztin kérdés megoldásának lehetőségeiről tárgyaltak. Egyiptomban tartózkodik Kabusz omani szultán is, Muvarek elnökkel tárgyal. Az államfő ezután azt nyilatkozta, hogy Murphy amerikai különmegbízott látogatásának eredményei nem fognak azonnalmegnyilvánulni, de nem igaz, hogy közelkeleti körútja sikertelen. A különmegbízott legújabb körútja során Jordániában, Izraelben, Szaúd-Arábiában, Irakban, Szíriában és Libanonban járt, és most van másodszor Egyiptomban. Mielőtt hazautazott Washingtonba, nem akart nyilatkozni tárgyalásainak eredményéről, Megid azonban kijelentette, hogy George Shultz amerikai államtitkárral hamarosan folytatják a tárgyalásokat, amelyeket Murphy megkezdett. Shultz május 10-én indul körútjára, amely során Izraelbe, Jordániába és Egyiptomba látogat. (Tanjug)