Magyar Szó, 1985. október (42. évfolyam, 270-284. szám)
1985-10-09 / 278. szám
MADÁRNAPTÁR A vörösbegy Bátran állíthatjuk, hogy a vörösbegy (Erithacus rubecula) a legkedvesebb madaraink közé tartozik. Megjelenése szemet gyönyörködtetően bájos. Amint megpillantjuk, rögtön megragadja tekintetünket hetyke tartása, narancsvörös tollmellénye, amint ott sürög-forog az erdőkben, kertekben, a bokrok alatt keresgélve. Ez a csinos kis énekesmadár erdeink legjellegzetesebb lakója, mindenütt előfordul, a parkokban, ártéri és dombvidéki erdőkben egyaránt. A gazdag aljnövényzetben érzi igazán otthon magát, itt készíti jól elrejtett fészkét is. A fészkelőhelyen először a hímek jelennek meg. Kora tavasszal már márciusban hallhatjuk lágy éneküket. A hímek, mint általábana többi énekesmadár esetében is, többen vannak, ezért nem jut mindegyiküknek pár, ezek a magános, pár nélküli hímek, betévedve a költőpárok revírjébe (költőterület), megzavarhatják a költést. A hímek igen agresszíven viselkednek a betolakodóval szemben, vörös mellényüket mutogatva vetélytársukra támadnak. Kísérletek igazolják, hogy elegendő egyetlen vörös színű toll, hogy kiváltsa a védelmi reakciót a vörösbegyeknél. A fészek helyét a nőstény jelöli ki, és egyedül építi meg a talajon valamilyen fűcsomó mellé, gyökerek közé, farakásba vagy földi üregbe. A fészek száraz levélalapra készül mohából, finom gyökerekből, szőrszálakból, amelyeket a fészek közvetlen közeléből hord össze. Évente kétszer is költ a tojó, rendszerint 6—7 tojást rak, amelyeken két hétig kotlik egyedül, a fiatalok 15 nap után hagyják el a fészket. Kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztanak, csak ősszel — és az áttelelő példányok télen — fogyasztanak bogyókat (bodza). Főleg rovarokat, legyeket, pókokat, hernyókat, százlábúakat stb. zsákmányolnak. Őszi vonulásának zöme októberre esik, tehát most van az az időszak, amikor a természetjáró ember a legkönnyebben megfigyelheti ezt a kedves madarat. A gyűrűzési adatok bizonyítják, hogy a mi vörösbegyeink a Földközi-tenger partvidékén töltik a téli hónapokat, de szép számmal akadnak áttelelő példányok is, és az északabbi vidékekről hozzánk érkező edzett vörösbegyek egy része nálunk marad egész télen át. A vörösbegy bizalmas természetű madár, ha látja, hogy nincs mitől tartania, könnyen a bizalmába férkőzhetünk. Az ínséges téli hónapokban apróra vágott főtt húsdarabokkal, almával, sajttal etethetjük őket, a közelünkbe csalogathatjuk a kecses madárkákat, szinte már a kezünkből is elfogadják az élelmet. A napsütötte délutánokon vonuláskor, sőt a téli hónapokban is gyakran énekelgetnek a hímek, kellemes tavaszi elemeket lopva a zord időbe. GERGELY József MADARAK A LAKÁSBAN A kacagógerle A Közép-Afrikából és Dél-Arábiából származó kacagógerlét (Streptopelia iisolia) sokfelé szívesen tartják kalitkában. A falusi és városszéli házak tornácán ugyanúgy megtalálhatjuk, mint a toronyházak erkélyein. Vihogó kacagásszerű hangjáról kapta a nevét. Törzsalakja nagyon hasonlít a mi balkáni gerlénkhez, csak fehér hasa különbözteti meg tőle. Fekete nyakörvével, karmazsinpiros lábaival a legszebb madarak közé tartozik. A kacagógerlének széles körben elterjedt háziasított változatai között megtalálhatjuk a fehér, kitenyésztett színváltozatát is. A rendkívül szelíd, kezes madárnak ezt a változatát az egész világon ismerik, hiszen a bűvészek is használják 4___________________________________ mutatvány közben. Az izabellasárgás színű törzsalakot számtalanszor párosították a fehér változatával. Az utódok többnyire a sárga színt örökölték. Ezek a továbbiakban sárgákkal párosítva sárga, fehérekkel párba állítva pedig leggyakrabban egy fehér és egy sárga fiókát neveltek. A kacagógerle igen magas kort, akár 30 évet is megér. Szerény igényű, rendkívül kedves madár. A tojó csak egészen halkan, a hím valamivel hangosabban turbékol, és minden helyváltoztatás alkalmával hallatják kacagásszerű hangjukat. Táplálékul különféle növényi magvakat fogyasztanak, nagyon szeretnek fürödni. A fészkelő párnak fészekként megteszi egy kisebb kosár vagy tálka. Itt helyezi el a hím azt a néhány ágacskát, fűszálat, amelyet a tojó lazán elrendez és az így előkészített fészekben költi ki két tojását. A kotlás idején a hím naponta kétszer felváltja párját a fészken. A fiókák két hét után bújnak elő a tojásból. A szülőmadarak kezdetben a begyükben képződő úgynevezett begytejjel táplálják fiókáikat, a későbbiekben pedig a begyükben megpuhult magvakkal. A fiókák két hét után már a fészek szélén ülnek, és 17—18 napos korukban válnak röpképessé. Az egymáshoz hűséges kacagógerle párok évente akár 5 fészekaljat is felnevelnek. A nyugat-európai díszmadártenyésztőknek nemrégiben sikerült a kacagógerle tarka, mutáns változatát kinemesíteniük (képünkön), amely tenyészetben már utódokat is nevelt. gj. | A MACSKA BETEGSÉGEI A bőrgomba A bőrgombásodás macskánál viszonylag ritka betegség. A mikroszkopikus méretű, különféle bőrgombák az állat bőrfelületén kezdetben csupán az elhalt hámsejtek között élnek, s azok fehérjeanyagaiból táplálkoznak. Időnként azonban teljesen váratlanul parazitaként viselkednek, fonalaikat bebocsátják a hámszövet élő sejtjeibe és igen kellemetlen viszketést okoznak. A szervezet természetesen védekezni próbál ellenük, és ellenanyagokat termel, amelyekkel úgy-ahogy fékentartja a paraziták támadását. A bőrgombásodás esetén az állat fején vagy a végtagokon, olykor a mellkason, 1—4 cm átmérőjű foltokban a szőr kihullik. Az elváltozott bőrfelület, az esetek többségében, kibírhatatlanul viszket, néha azonban a viszketés nem jelentkezik. A bőrgombásodás gyógyítása rendkívül körülményes. Az első nehézség, hogy a gombaspórák kimutatása mikroszkopikus vizsgálattal alig lehetséges; már észrevétele is nehéz, hát még annak az eldöntése, hogy melyik bőrgombafaj a kórokozó. Rendszerint csak a hosszú ideig elhúzódó laboratóriumi tenyésztés vezethet célra, amely sok esetben eredménytelenül zárul, márpedig a gyógykezelés, a védekezés módja, a hatásos gombaölő szerek alkalmazása a kórokozó fajok szerint eltérő lehet. A hatásos gombaölő szerek kiválasztása is nehéz probléma. Csak az utóbbi évtizedekben sikerült az állatgyógyászatban is olyan hatásos gombaölő szereket alkalmazni, amelyekkel a bőrgombásodás eredményesen kezelhető. Mivel a macskák bőrgombásodása emberre is átterjedhet, nagyon fontos az állatorvos segítségét kérni a kezeléshez! RÁK-DERBY Amerikában minden esztendőben megrendezik a híres-neves chesfieldi derbyt, ahol a versenyzők nem lovak, hanem tízlábúak: rákok! Mindez persze nem zavarja a nagy számú érdeklődőt, hiszen a verseny komoly, a tétek nagyok, s fogadások is köthetők. BARKÁCSOLJUNK Fiatalok bútora saját készítésű elemekből Ki hinné, hogy néhány méretre vágott lécből, deszkából vagy műfalapból milyen sok bútordarabot állíthatunk össze. Az itt bemutatott ötleteket mindenekelőtt a fatalok szobáiba szántuk, és bátorítóul elmondjuk, hogy a rajzainkon látható — praktikus és szép — bútordarabok minden nehézség nélkül elkészíthetők az Iskra vagy a Black and Decker szerszámkészlettel. A szerszámok közül tehát szükségünk lesz: — fúrópisztolyra (azaz alapgépre) — csatlakoztatható körfűrészre — csatlakoztatható csiszolókorongra — vésőre — kalapácsra — ráspolyra — csavarhúzóra — fenyőfaléc — deszka vagy műfalap — faragasztó (pl. Drvofix) — köldökcsapok (más néven: fatipli) — fogasok, akasztók — 12 mm-es farúd a C elem elkészítéséhez (fatipliként méterre kapható!) A felsorolt anyagból a rajzainkon betűkkel jelzett elemeket az alábbi méretben készítjük el: A — 70X185 om-es léckeret Bi — 22X60 cm-es polc Bi> — 34X60 cm-es polc C — 34X60 cm-es lécezett polc D — 14X60 cm-es akasztó E — 24X24X60 cm-es bútorelem F — 24 X 44 X 60 cm-es bútorelem G — 20X22X20 cm-es fiók H — 50X60 cm-es rajzlap I — 60X70 cm-es és 70 cm magas írólap. Ezekből az elemekből nem csupán az 1—5 sorszámmal jelölt bútordarabokat állíthatjuk össze, hanem az elemek további variálásával még sok-sok előszobába, gyermekszobába, vagy az iskolába járó gyermek szobájába illő bútordarabot is. összeállította: HORVÁTH Gábor SZÜKSÉGES ANYAG.