Magyar Szó, 1989. március (46. évfolyam, 72-87. szám)
1989-03-16 / 72. szám
2 KÜLPOLITIKA Magyar Sió 1989. március 16., csütörtök HARC JALALABADÉRT A felkelők súlyos emberveszteségei A modzsaheddinek tankokat zsákmányoltak? „A kormánycsapatok, amelyek Nangahar tartomány székvárosát, Jalalabadot védik, nemcsak hogy megőrizték állásaikat, hanem az utóbbi huszonnégy óra során viszszaszorították a modzsaheddineket a várostól” — áll az afgán kormány katonai közleményében, amelyet a Bakhtar hírügynökség továbbított. „Precíz" jelentésről van szó, hangsúlyozza a hírügynökség, és hozzáteszi, hogy csupán a keddi harcokban háromezer modzsaheddin és pakisztáni katona esett el vagy sebesült meg. Elismerik, hogy a kormányerőknek is voltak veszteségeik, de adatokat nem közölnek. Azt állítják tehát, hogy pakisztáni katonákat is bevetettek a jalalabadi frontra. Független hírforrások szerint kilenc napja folynak a súlyos harcok és valóban megállították a felkelők offenzíváját, miután a sok szempontból döntő fontosságú csata új szakaszába lépett. A kormánycsapatok napok óta kíméletlenül bombázzák a modzsaheddinek állásait, azok pedig a várost. A hírügynökség szerint a felkelőknek csupán a tüzérségi támadásokban több mint négyezer főnyi veszteségük volt. Ugyanakkor a modzsaheddinek mintegy 12 000 rakétát, gránátot és egyéb lövedéket szórtak Jalalabad negyedeire. E támadásoknak döbbenetesen kevés áldozatuk volt: öt halott. A modzsaheddinek minden oldalról bekerítették a várost, de legfontosabb állásuk Samarkhet őrhely, amelyet még az offenzíva kezdetén foglaltak el. Itt állítólag 40 harckocsit zsákmányoltak, és most harcosaik ezek irányítását gyakorolják, hogy mielőbb bevethessék a páncélosokat a város elleni támadásba. (Tanjug) (Reuter telefoton Abdul Vakil afgán külügyminiszter Indiában járt, s biztosították arról, hogy India segíteni fog az ENSZ élelmiszersegélyének Afganisztánba való továbbításában. A segély útját a múlt hónapban vágták el a fővárost megszálló felkelők. Vakil tegnap tért vissza Kabulba. A képen újságírók kérdéseire válaszol Komputerek ellenőrzik a fogyasztást Romániai intézkedés a benzinnel való üzérkedés letörésére Bukarestben és még néhány romániai városban komputereket szereltek a benzinkutakra, hogy ellenőrizhessék a munkaszervezetek és a magángépkocsik üzemanyag-fogyasztását, mert a sajtó hírei szerint nagyban dívik a benzinnel való üzérkedés. Romániában már hosszabb ideje érvényben van az úgynevezett racionalizálás, ami az üzemanyagellátást illeti. A turisták és más külföldiek elég benzint vásárolhatnak, de csak azokra a jegyekre, amelyeket az utazási irodákban kapnak deviza beváltás után. A román polgárok csak legminimálisabb szükségleteik kielégítésére kapnak benzint. Hogy elejét vegyék az üzérkedésnek, Bukarestben az utóbbi napokban a biztonsági szervek tagjaiból és újságírókból álló csoportok cirkálnak és a kereskedők, hentesek, pékek, és a polgárok ellátásával foglalkozó más szakmák képviselőinek magatartását ellenőrzik. Több boltban több tízezer lej értékű hiánycikknek számító árut találtak felhalmozva, amelyet már régóta nem lehet kapni szabad eladásban, a feketepiacon pedig többszörös árat ér el. (Tanjug) BALKÁNI EGYÜTTMŰKÖDÉS Megkezdődött az ankarai miniszteri értekezlet A gazdasági kapcsolatok fejlesztése a témája — Nenad Krekic felszólalása Ankarában tegnap megkezdődött a balkáni országok gazdasági és külkereskedelmi minisztereinek kétnapos értekezlete. Az értekezletet Juszuf Üzal államminiszter, a török delegáció vezetője nyitotta meg. Miután üdvözölte a jelenlevőket, azon reményének adott hangot, hogy az eszmecsere hozzájárul a balkáni országok gazdasági együttműködésének fejlődéséhez. Hazánk küldöttségét Nenad Krekic külkereskedelmi szövetségi titkár vezeti. Niko Gjuzaritól, az Albán Népköztársaság állami tervbizottságának elnökétől eltérően, aki kihasználva az alkalmat, igyekezett befeketíteni Jugoszláviát, a többi részvevő konstruktív szellemben lépett fel. A felszólalók nagy többsége rámutatott a tavaly Belgrádban megtartott balkáni államok külügyminiszteri értekezletének fontosságára. A megnyitó után az értekezlet zárt ajtók mögött folytatta munkáját. Hazánk nagy fontosságot tulajdonít a Balkán-félsziget országai gazdasági együttműködésének, mert úgy véli, hogy ez reális és szilárd alapot nyújthat a kapcsolatok fejlesztéséhez. Ezt Nenad Krekic szövetségi külkereskedelmi titkár, a jugoszláv delegáció vezetője hangsúlyozta A továbbiakban megállapította: „Az együttműködés fejlesztése érdekében őszinte kapcsolatra és egy olyan politikára van szükség, amelyet nyilvánosan hirdetnek, és amely a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését szolgálja. Éppen ezért keserűen állapítjuk meg, hogy egyes esetekben két politika van érvényben, amelyek közül a nem nyilvánosan hirdetett, árt a jószomszédi kapcsolatoknak, sőt a másik belügyeibe való beavatkozást jelenti, s nem járul hozzá a bizalom erősítéséhez és az együttműködés fokozásához.” Az együttműködés jelenlegi szintje, még ha viszonylag kedvezőnek mondható is, nem áll összhangban a balkáni országok természeti, piaci, termelési és technológiai potenciáljával, hangsúlyozta Krekic, s közben rámutatott, hogy a térség államai közötti árucsereforgalom a világgal megvalósított kereskedelmük mindössze 4 százalékát teszi. Szerinte meg kell vizsgálni azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnának a balkáni országok kereskedelmének bővítéséhez. (Tanjug) Árfolyamlista ORSZÁG valuta egység vétel eladási AUSZTRÁLIA dollár1 6215,96 621,64 AUSZTRIA schilling 100 58920,97 59097,99 KANADA dollár1 6464,08 6483,50 FRANCIAORSZÁG frank 100 122553,95 122922,17 NSZK márka 100 415344,43 416592,33 OLASZORSZÁG líra 100 565,90 567,60 SVÉDORSZÁG korona 100 121188,77 121552,89 SVÁJC frank 100 485517,01 486975,75 NAGY-BRITANNIA fonti 13356,46 13396,58 USA dollár 1 7736,15 7759,39 Az árfolyamlista tegnap óta érvényes. Soha nincs egyedül! Hű társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TABBLIST BANK Hova lett 61 millió dollár? Panama helyezte letétbe amerikai bankokban-Feltehetőleg Eric Delvalle volt államfő tulajdonította el A Critica című panamai napilap tegnapi számában közölte a hírt, hogy eltűnt 61 millió dollár panamai pénz, amelyet a Fehér Ház tavaly márciusban hozott döntése alapján befagyasztottak az amerikai bankokban. A The Washington Postot idézve a lap közli, hogy az USA ügyészsége vizsgálatot rendelt el e bizarr eset ügyében. Panamában senki sem kételkedik abban, hogy a pénzt Eric Devalle volt államfő magánszámlájára utalták át, mivel a Fehér Ház utólag Delvalle rendelkezésére bocsátotta a panamai kormány amerikai bankokban letétbe helyezett pénzét. Tavaly márciusban a panamai parlament leváltotta Delvallét, miután az államfő politikai leszámolást kísérelt meg Antonio Noriega tábornokkal, a hadsereg főparancsnokával. Az USA azzal vádolta Noriegát, hogy a latin-amerikai kábítószercsempészek pénzének tisztára mosásában vett részt, ezért továbbra sem ismeri el a változást, és Eric Delvallét tartja Panama törvényes elnökének. A Panama ellen tett intézkedések egyike volt, hogy befagyasztották az ország amerikai bankokban levő pénzét, összesen 61 millió dollárt. A The Washington Post a napokban közölte, hogy a folyószámlákon egyetlen dollár sincs. A panamai Critica azt álltja, hogy a pénz az előző amerikai kormányzat idején Delvalle magánszámlájára utalták, s a Panama elleni „különleges hadviselés” költségeit fedezték belőle. A panamai kormány azt állítja, hogy a tábornok és az ország elleni támadásokkal Washington azt akarja elérni, hogy revideálják a Panama-csatorna visszaszolgáltatásáról szóló szerződést, és ne szüntessék meg a Pentagon panamai támaszpontját, ha 2000-ben lejár a csatorna használatáról szóló szerződés. (Tanjug) A PASOK esete egy szélhámossal Papandreu ugyan maradt, de helyettesének mennie kellett • Kicsoda Jorgosz Koszkotasz? A görög parlament hétfőn ugyan bizalmat szavazott a Papandreu vezette szocialista kormánynak, de a helyettese, Agamemnon Kucojorgasz tegnap bejelentette lemondását, mert alapos a gyanú, hogy részese az országot már hónapok óta megrázkódtató botránynak, amelynek egyik főszereplője Jorgosz Koszkotasz, a Krétai Bank tulajdonosa. Minden csoda három napig tart — jó példa erre Jorgosz Koszkotasznak, a görög pénzvilág „csodagyerekének” tündöklése és bukása. Szédületes iramban gyűjtötte a milliókat. Még harmincéves sem volt, amikor 9 millió dollárért megvásárolta a Krétai Bankot. Szívesen látták az ország legmagasabb politikai köreiben, továbbá nagy népszerűségre tett szert azzal, hogy megvette az Olimpiakoszt, az egyik legfelkapottabb görög futballcsapatot, s 8 millió dollárt fizetett például Détári Lajosért (mi lehetett volna ezek szerint egy Maradona ára?!). A görög multimilliomos, aki november vége óta ül a massachussetsi Salem börtönben, több hónapos konok hallgatása után váratlanul úgy döntött, hogy nyilatkozik a Time című amerikai hírmagazinnak. Az írásból jó néhány ügyletre fény derül : Koszkotasz kígyót-békát kiált a PASOK-ra, különösen annak vezetőjére, Andreasz Papandreu miniszterelnökre. Az elmondottakból egyszersmind arra is következtetni lehet, hogy a nyilatkozó szavahihetősége enyhén szólva olykor megkérdőjelezhető. Nem mindennapi becsvágy Nézzük sorjában: Koszkotasz 1934-ben született Görögországban. 1970-ben szüleivel az Egyesült Államokba költözött, s apja szobafestő-vállalatot alapított. Jorgosz már fiatalkorában is rendkívül ambiciózus volt, mondja róla a felesége, Kathy, akivel 1973-ban kelt egybe. Hogy Koszkotaszt valóban nem mindennapi becsvágy fűtötte, ez életrajzából kétségtelenül kiviláguik, akárcsak az, hogy kezdettől fogva hadilábon állt a törvénynyel. Egyetemista korában került első ízben összeütközésbe az igazságszolgáltatással. Dékánnak adta ki magát és okiratokat akarván hamisítani — egy köteg fejléces levélpapírt vásárolt. — Akkor megúszta egy 200 dolláros bírsággal és azzal, hogy eltanácsolták. Ezután hét év alatt 5 millió dolláros vagyonra tett szóért. Mint állítja, európai tőzsdeügynökök segítségével eszközölt befektetéseivel. Az USA- ban kezdett rosszul állni a szénája , illegálisan bevándorolt görög honfitársainak személyi számot hamisított, és munka nélküli segély címén 40 000 dollárt lopott össze. 1979-ben, még mielőtt vádat emeltek volna ellene, jobbnak látta, ha végleg visszaköltözik Görögországba. Kirabolta saját bankját Görögországban a Krétai Bankban vállalt állást, majd amikor az 1984-ben kalapács alá került, Koszkotasz megvette. Ekkor kezdett el kacérkodni a szocialistákkal, akik éppen választásokra készülődtek. Saját bankja vezérigazgatója, egy régi PASOK-párti által bejáratos lett annak régi barátjához, Andreasz Papandreuhoz. Ezek után mármént minden, mint a karikacsapás: ha a pártnak pénzre volt szüksége, csak szólnia kellett Koszkotasznak, és dőltek a milliók. A politikai vezetőség széles körű támogatásban részesítette az üzletembert. Az állami kézben levő nagyvállalatokat, így a postát, a városi közlekedési vállalatokat és az állami gyógyszergyárat felkérték, hogy a Görög Bankból helyezzék át a számlájukat a Krétai Bankba, amely mindössze négy év leforgása alatt 50 fiókot nyitott, más bankoknak viszont legalább egy évre volt szükségük az engedélyre. Az idillnek akkor kezdett vége szakadni, amikor 1987-ben az akkor még csak alelnök Bush-hoz ebédre hivatalos Koszkotaszt Washingtonban letartóztatták. A leleményes üzletember 1 millió dolláros óvadék ellenében szabadlábra került, és a görög nagykövetség illetékeseit megvesztegetve útlevelet kapott. Otthon, Görögországban politikus barátai kezdték hűvösen kezelni, másrészt egyre nagyobb öszszegeket követeltek tőle. A zsarolás egyre nagyobb méreteket öltött — a börtönnel fenyegetett Koszkotasz csak úgy győzte pénzzel, hogy kirabolta a tulajdon bankját. 1988 szeptemberében kirobbant a botrány, és Papandreu, aki sorozatos szívműtéteken esett át, és egy szőke légikisasszony miatt válni készült, politikai befolyásának gyengülése következtében képtelen volt megakadályozni, hogy nyomozást folytassanak a Krétai Bank ügyében. Kiderült, hogy 210 millió dollár hiányzik. Koszkotasz az USA-ba szökött, és ott tartóztatták le. TURUCZ Éva Amerikai diplomata kiutasítása a Szovjetunióból Válasz Washington korábbi, hasonló lépésére Miután az Egyesült Államok a közelmúltban kiutasított az országból egy szovjet diplomatát, Moszkvában úgy döntöttek, hogy nem kívánatos személynek nyilvánítják az amerikai nagykövetség katonai attaséjának helyettesét. A hírt tegnap közölte Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium sajtószóvivője. Daniel van Gundy alezredesnek meghagyták, hogy 48 órán belül hagyja el a Szovjetunió területét. E legújabb fejlemény ellenére Geraszimov azon reményének adott hangot, hogy az incidens nem fogja kedvezőtlenül befolyásolni a szovjet—amerikai kapcsolatokat. Mint ismeretes, az Egyesült Államok március 8-án kiutasította az országból Jurij Pahtusov alezredest, a szovjet katonai misszió egyik tagját, mert azzal vádolták hogy meg nem engedett tevékenységet folytaatott. Ezt Moszkva hározottan cáfolta. (Tanjug) . ADÓSSÁGVÁLSáG Mexikó móbálja ki elsőként a Brady-tervet Mexikó lesz az első adós ország, amelyen kipróbálják a Brady-terv hatékonyságát. Washington ezzel a tervvel kezdeményezte a fejlődő országok túlméretezett adósságainak megoldását és a tervet Nicholas Brady pénzügyminiszterről, az eszmei szerzőről nevezték el. Mexikó volt az első és egyetlen ország, amely az előző könnyítő amerikai tervet alkalmazta, amelyet viszont az akkori államtitkár, James Baker nevéről ismernek. LENGYELORSZÁG Visszafordítják a határról a feketézőket Nehéz napok köszöntöttek a lengyel feketézőkre, mert most már saját vámhivatalnokaik sem engedik ki őket az országból. A varsói lapok arról számoltak be, hogy az elmúlt hét végén a vámtisztek mintegy tízezer feketézőt küldtek vissza az ország határátkelőhelyeiről. Az ok alighanem közismert: ezek a személyek különféle árucikkekkel falpakolva Svédországtól egészen Jugoszláviáig nyerészkedési szándékkal próbálnak túladni „rakományukon”. Igaz, a lengyel vámelőírások nem gördítenek akadályt az elé, hogy magánszemélyek külföldről árut vigyenek be az országba, de sajáttermékeiket, különösen azokat, amelyekből hiány van, nem engedélyezik külföldre vinni. Korábban a lengyel hivatalos körök, akárcsak a sajtó, határozottan kiálltak az állampolgárok mellett, és a felelősséget, amely a feketézőket terheli, az egyes országok vám- és rendőrhatóságaira hárította. F.miatt azután egy hadüzenet nélküli ,,vámbébont” robbant ki a lengyel „turisták” és több európai állam hatóságai között. (Tanjug)