Magyar Szó, 1989. május (46. évfolyam, 118-130. szám)
1989-05-06 / 121. szám
FÖLD NÉPE 16 SZIKLAKERTI NÖVÉNYEK A Paradisea lilinstrum kertjeink ritka nyári ékessége. Dél-Európa hegységeinek oldalát, lankáit díszíti. Rövid gyökértörzséből sásra emlékeztető tőlevelek, majd nyúlánk, levéltelen tőkocsányok fejlődnek. Május-júniusban 40-50 cm magas fürtje tartósan virágzik. Kellemes illatú, fehér liliomvirágai egy oldalra néznek. Magérés után a növény elsárgul, visszahúzódik, területe üresen marad. A nyugalmi állapotban levő idősebb növények szétoszthatók, magjuk is elvethető. Napos, száraz helyen, mély rétegű, laza, humuszos talajban érzi jól magát. Nedves területen el is pusztulhat. Ha nem bolygatják, évről évre több virágszárat hoz, és szép csoporttá terebélyesedik. Díszes lombú évelők közt jól érvényesül. Más növényekkel keverve kecses dísz a vázában is. TÖLCSÉRLILIOM (PARADISEA LILIASTRUM) Magyar Szó 1989. május 6. ------------------------------------------------------------------------------------------- - Csevegés a kertben Mondhatom, hogy az utóbbi hetekben férjemuram meg volt velem elégedve, és én is ővele, mert majdnem mindent megcsináltam, amit akartam. Megmondom, mivel vettem le a lábáról, mégpedig akaratlanul, sőt úgy is mondhatnám, hogy kényszerből. Bőven van még ugyanis vöröshagymám meg foghagymám is, és bizony nagyon sok kizöldült már. Láttam tehát, hogy erőteljesen kell fogyasztani, ha nem akarom, hogy tönkremenjen. Ugyanakkor régen berakott sertéshúst is találtam a mélyhűtőben, aminek az íze bizony nem olyan, mint a friss húsé, azaz helyes, ha hagymával javítjuk az ízét. Én most foghagymát is meg vöröshagymát is tettem a húsra. A foghagymát a szokásos módon apróra vágva, a vöröshagymát viszont egészen nagy darabokban tettem a már majdnem kész húsra. Négy-öt szeletre vágtam csupán a hagymafejeket, írtam már arról, ugye, hogy nem olyan régen tanultam meg én is, miszerint a vöröshagymát nem szabad apróra vagdosni, hanem nagy darabokban kell sütni, ha azt akarjuk, hogy jobb legyen az íze. Én is nagyon megszerettem a hússal sült vöröshagymát, de a férjem, különösen. Olyan bőven tettem a húsra, hogy több volt a hagyma, mint a hús, mégis a sült hagyma előbb elfogyott, mint a hús. Ajánlhatom tehát mindenkinek, akinek a férje szereti a hagymát, meg akinek sok a vöröshagymája, hogy ily módon hasznosítsa, mielőtt tönkremenne. Szóval, nagyon ajánlom a vöröshagymás húst, és nagyon remélem, hogy az idén is jó hagymatermésem lesz, mert, ha továbbra is ilyen ütemben fejlődik vissza az állattenyésztésünk, akkor jövőre már nem kedveskedhetünk az embernek hagymás hússal, hanem legfeljebb húsos hagymával. Erről beszéltem a szomszédasszonyomnak is, miközben megtárgyaltuk a gomba vetését. - Én tudom - mondtam, hogy minden az időjárástól függ. A gombát akkor lehet elvetni, amikor a föld hőmérséklete eléri a 15-20 Celsius-fokot, és ha utána sem látogatnak meg bennünket a fagyosszentek. Úgy döntöttünk, hogy a májusi ünnepek----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A szabadkai Sebestyén János nagyon zavarba hozott. Megdicsért ugyanis levelében, hogy milyen okos dolgokat írok, meg hogy bennem bízik csak, ezért hozzám fordul problémájával. „Van az udvaromban két 15 méter hoszszú sor Cardinale szőlő. Régebben 150 kilogrammot is megtermett, de tíz év óta nem tudom megkóstolni sem, mert teljesen elrothad. Nyugat felől 1 méterre van a szomszéd fala, délről pedig az autóbejárat van. Azonkívül a közelben van 100 darab rózsa. Szeretném tudni, hogyan lehetne megakadályozni a szőlő rothadását." Ezt írja János, de be kell vallanom, hogy én sem tudok túl sokat a szőlőtermelésről. Azért közöltem a levelet, hátha az olvasók közül tud valaki valami okosat ajánlani, hogy ne rothadjon el a Cardinale. — alatt elvetjük a gombát, más nevén az okrát (szerbhorvátul bamija). Azt elhallgattam nagy bölcsen, hogy a kínai gomba vetésével várok, mert csak hat szem magom van. Akkoriban írtam róla ugye, hogy Gulyásné Újvidékről ígért 12 szemet a kínai gomba magjából, amit köszönettel meg is kaptam, és nagyon örülök neki, mert állítólag az uborka indájához hasonló szárakon akkora termést hoz, mint egy cukkini tök. Azért nem említettem a szomszédasszonynak, mert kért volna belőle, és a 12 szemből háromat Szeknének küldtem el, hármat meg Tóth sógoromnak adtam, aki igen jó kertész, és azt is ígérték, hogy magot is termelnek, és viszszaadják kamatostul (jugoszláv kamatlábbal). Az új termést majd azután szétosztjuk a Föld Népe olvasói között. Hadd terjedjen el Vajdaságban is az Amerikából származó kínai gomba. Én azért hagytam magamnak a szemet, mert, úgy tűnik, én is azt hiszem magamról, hogy „én tudom legjobban”, meg, hogy legbiztosabb, ha én termelek magot. No, majd meglátjuk. Reméljük, hogy valahol csak sikerül a kínai gomba. Ha máshol nem, majd Gulyásnénál, és akkor újra hozzá fordulunk magért. Jaj, nem bírja ki a lelkem, hogy ne pletykálkodjak a férjemuramra. Másodikén ünnepeltük meg május elsejét, a víz mellett, és persze baráti társaságban. Vitte a férjem a horgászfelszerelést is nagy bizakodással, hogy hal lesz vacsorára. Lett is, de csak a kutyusoknak, mi meg harmadnap ettünk busát. Azt vett ugyanis a férjem. Mindig, ha csak tud busát vagy amurt vásárol, mert azt olvasta, hogy a növényevő halak, különösen a busa húsa rákellenes hatású. Meg jó ízű is. Én is szeretem, de mindig mondom neki, hogy kétkilósnál nagyobbat ne vegyen, mert az már sokkal zsírosabb. Na, de most már abbahagyom. Szívélyes üdvözlettel. A hangyák nem jönnek be a lakásba, ha a küszöböt és a párkányokat ecettel vagy terpentinnel kezeljük. Riasztja a hangyákat, ha kávézaccot, levendulát, majoránnát, szétmorzsolt diófalevelet, szétnyomott paradicsomlevelet vagy citromszeleteket helyezünk ki. Ha mézes vagy cukros vízbe mártott szivacsokat teszünk ki, hamarosan belemásznak. Rendszeresen gyűjtsük össze és forró vízben mossuk ki a szivacsokat. Próbáljuk ki is_____________________________________________________________________________________ A vetésszerkezet és a jövedelmezőség Nem mondunk újat azzal a megállapítással, hogy az idén sem sikerült teljesíteni a vetési tervet. Pedig a feldolgozók most is fogadkoztak, ígértek fűt-fát a termelőknek, mint tették azt korábban is, csak éppen a betakarításnál és a terményátadásnál feledkeztek meg adott szavukról. Ez a viszonyulás az idén, a súlyos gazdálkodási feltételek közepette bumerángként vág vissza, s már most biztosra vehető, hogy az étolajgyárak meg a becsei szójafeldolgozó üzem is nyersanyaggondok elé néz. Élelmiszer-gazdaságunkban sajnos nem állnak egyedüli példaként, hiszen a húsárugyárak és a tejüzemek is alig 50 százalékban használják ki amúgy is túlméretezett teljesítőképességüket. Ezt a szerény százalékarányt sem a hazai nyersanyagnak köszönhetik, hanem a gyakori, megesik, hogy szükségtelen élelmiszer-alapanyag importjának. Számol minden gazda, többször is papírra veti, hogy milyen haszonnövény kerüljön parcelláiba, érdemes-e vesződni a jószággal. És habár a súlyosbodó terhek és a növekvő termelési költségek alatt sok gazda megroggyan, minden alkalommal talpra áll és sokkal jobban becsüli a földet, mintsem hogy csak önmagának termeljen. - Nekünk, földműveseknek mindegy lenne, hogy milyen haszonnövényt termesztünk, de azt elvárjuk, hogy a befektetett munka és a pénz arányában részesedjünk a jövedelemből - mondja Sebők Sándor obornyacsai társult termelő. - A vetés előtt egymást érik a megbeszélések, az öntudatra apellálnak, hogy miből mit vessünk, aztán még betakarításig meg sem kérdezik a termelőt, hogyan sikerült megvédeni a növényt az elszaporodott kártevőktől, miből fizeti a kötelezettségeit. Szerencsére jó szövetkezetünk van, akkor sem hagyott magunkra bennünket, amikor két évvel ezelőtt a jégverés, tavaly pedig az aszály vitte el a termést, ezzel együtt a jövedelmet is. Nem csak erről van azonban szó. Nem értek egyet a papírforma szerint készült vetési tervvel, ami egy-egy körzetben megszabja, milyen haszonnövényből mekkora területet kell bevetni. Szakembereink jobban tudják, hogy mely vidékeken terem jobban a cukorrépa, a szója, a napraforgó, tehát akkor azokon a területeken, azokban a körzetekben kell szorgalmazni. Én úgy fogalmaznék, hogy a vetésszerkezet nemcsak a feldolgozók szavatolta biztonság, vagyis a terményár alakítja, hanem magának a parasztgazdaságnak a fölszereltsége is - hallottuk Bús Lajos orahovói termelőtől. - Üres az a gazdasági udvar, ahol nem követelőzik a jószág, de sajnos egyre több ilyen üres gazdaságot találunk, pedig ott vannak a drága pénzen épült ólak, hizlaldák. A jószágállomány is meghatározza, mit vessünk. Alig 9 holdon gazdálkodók, de a növénytermesztést sohasem választottam külön az állattenyésztéstől, vagyis nem úgy számoltam, hogy mekkora haszon van a kukoricán vagy a lucernán, mennyit veszítek a tejen, mert tejtermeléssel foglalkozunk, hanem azt, hogy összességében mekkora jövedelmet adott a két ágazat. Amikor a jövedelmezőséget számoljuk, sokan megfeledkezünk arról, hogy az istállótrágyával, vagyis a szerves anyag visszajuttatásával milyen jó szolgálatot teszünk a földnek, ennek köszönhetjük a kiváló hozamokat. Évente 4-5 holdon termesztek kukoricát, ebből két holdat zölden silózok, mert ennél nincs jobb tömegtakarmány, a többit pedig abraknak használom föl. Két holdon lucernám van, mert a tejtermeléshez nélkülözhetetlen a fehérjedús széna, a többi területen pedig kalászos kerül földbe. Iparinövény-termesztéssel azért nem foglalkozunk, mert nem fér össze a jószágtenyésztéssel, meg földünk sincs hozzá. Igaz, hogy sokak véleménye szerint nincs nagy jövedelem például a tejtermelésben, de egyszerűen nincs szívem fölszámolni a tehénállományt. Sok éves munkám eredménye a néhány fajjószág, s ha most megválnék tőlük, ki tudja, lenne-e még tehén ebben az istállóban. A válságot mindig könnyebb volt átvészelni, mint a fölszámolt állomány után újrakezdeni... - Ha a termelő nem akar a tönk szélére jutni, kénytelen megválni a jószágállománytól - veszi át a szót Burány Vilmos társult földműves, aki hosszú éveken át rekorder sertéshizlaló volt, de szeptember óta üresen panganak óljai. Maga sem akarja elhinni, hogy eddig minden évben több mint 100 tonna húst juttatott a társadalom asztalára, a jövőben pedig semmit. - Nálam mindig a jószágállomány határozta meg a vetésszerkezetet. Most, hogy nincs munka a hizlaldában, több elfoglaltságot meg több jövedelmet kutatok a szántóimon. Próbálkoztam már a magtermesztéssel, olajtököt termesztettem, szépen jövedelmezett. Most spenótmagot termesztek. Vidékünkön hagyománya van a lucernamag-termesztésnek. (Folytatása a 2. oldalon) Tordai táncosok székely népviseletben A tudás hatalom tordai rendezvényén 1989. május 6. XLIII. évfolyam 18. szám