Magyar Szó, 1990. június (47. évfolyam, 163-177. szám)
1990-06-16 / 163. szám
1990. június 16, szombat „Visszatolták a pártreformot” Rizskov kormányfő véleménye szerint a szovjet vezetőség számos hibát követett el a peresztrojka folyamatában Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy nem tartja lehetségesnek a piacgazdálkodásra való áttérést áremelés nélkül. A kormány véleménye szerint — fűzte hozzá a miniszterelnök —, az államnak szabályoznia kell a kiskereskedelmi árakat, hogy ezáltal elkerülje az infláció gyors növekedését. A szovjet miniszterelnök a moszkvai pártértekezleten szólalt fel, amelyen Mihail Gorbacsov is részt vett. Rizskov szerint a szovjet vezetőség a peresztrojka folyamatában számos hibát követett el, többek között „megengedhetetlenül visszafogta a pártreformot”. Véleménye szerint ez vezetett ahhoz, hogy a pártnak nem volt eléggé rugalmas politikája az országban zajló gyors politikai változások feltételei között. A párt ideológiai intézményeinek gyengesége vezetett ahhoz — tette hozzá Rizskov —, hogy a kommunisták passzívakká váltak. A vezetőség nagy hibái közé sorolta, hogy a demokrácia feltételei között rosszul ítélte meg a nemzetek közötti problémákat. Azt is elmondta, hogy a hibáit közé sorolandó egy sor olyan intézkedés is, amelyet az alkoholizmus elleni kampány során maga Mihail Gorbacsov hozott meg. Ami a gazdaságot illeti, Rizskov szerint a párt a régi sztereotípiákból indult ki, és akkor hirdette meg a fejlesztés felgyorsításának stratégiáját, amikor változtatni kellett volna a gazdasági struktúrán. A párttagok egyéni felelősségét a néhány hét múlva kezdődő 28. pártkongresszuson fogják megállapítani. A moszkvai pártértekezlet küldötteinek kérdéseire válaszolva a kommunizmussal kapcsolatban Rizskov azt mondta, hogy „ez a cél olyan távol van, hogy meghaladja a belátható perspektívák határát”. (Tanjug) A Nyugat csökkenti a kölcsönfolyósítást a Szovjetuniónak A törlesztés elmaradása miatt döntött így Párizsi pénzügyi körökben azt állítják, hogy a nyugati bankok az utóbbi időben csökkentették a Szovjetuniónak szánt kölcsönök folyósítását. Csupán Franciaországban 20 százalékos a csökkenés. Ugyanakkor a hitelezők minél gyorsabban igyekeznek megszabadulni szovjet kötvényeiktől, akár 10 százalékkal ár alatt árusítják őket a tőzsdéken, az új hitelek pedig 2 százalékkal drágultak. A változás oka, hogy a Szovjetunió nem törlesztette esedékes hátralékait, amit pillanatnyilag kétmilliárd dollárra becsülnek. Párizsban ezzel kapcsolatban azt állítják, hogy a Szovjetunió központi bankja a napokban kapcsolatba lépett nyugati partnereivel, hogy átengedje nyugati trezorokban tárolt aranyát devizaadóssága fejében. Párizsban hozzáteszik, hogy a Szovjetunió a konvertibilis piacra irányuló kőolajkivitel fokozásával is kiutat próbál keresni, ezért a Magyarországnak és Csehszlovákiának szánt szállítmányokat máris 50 százalékkal csökkentette. A probléma azonban abban rejlik, hogy a termelés nem tud lépést tartani az export növelésével. Moszkva számít arra is, hogy fokozzák a fegyvereladást, amelyből tavaly 6 milliárd dolláros rekordjövedelmet valósított meg. Kérdés azonban, hogy fenntartható-e ez az ütem, mert a harmadik világ országai, a szovjet fegyverzet fő vásárlói jelenlegi adósságaikat is egyre nehezebben tudják törleszteni a szuperhatalomnak. Jól értesült források szerint két héttel ezelőtt mintegy kétszáz nyugati bank képviselői tanácskozásra gyűltek össze és felkérték kormányaikat, hogy vegyék ki részüket a Szovjetunió fizetésképtelenségének megoldásából. Pénzügyi körök véleménye szerint a szovjetunióbeli válság nem átmeneti jellegű, és halaszthatatlan mélyreható reformokat követel. A reformokra való várakozásban érezhetően lanyhult a nyugati bankok eddigi lelkesedése a Szovjetunióban való üzletek iránt, egyes cégek pedig le is állították áruszállítólányaikat. (Tanjug) Vietnami munkások sztrájkja a Szovjetunióban Mintegy négyszáz Brianszkban — Moszkvától hozzávetőleg 200 kilométerre — dolgozó vietnami munkás már napok óta sztrájkol jobb munkakörülményeket és nagyobb béreket követelve. A Szovjetunióban első ízben közöltek hírt a külföldi munkások sztrájkjáról. A legfrissebb adatok szerint, mintegy 160 000 külföld dolgozik az országban, közöttük 65 000 vietnami. Utánuk a bolgár csoport a legnépesebb. (Tamnjug) A Reuter felelőtől Nelson Mandelát tegnap II. János Pál pápa üdvözölte a Vatikánban. A dél-afrikai ellenzéki vezető európai körútja során látogatott el ide. Rá sz'rené venni az európai államok kormányait, hogy foganatosítsanak gazdasági szankciókat a Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölő rendszere ellen Млст&б KÜLPOLITIKA 9 Bejrúti kép Bukarestben Leszámolás a kormányellenes tüntetőkkel — Erőszakosan fellépő bányászok teremtenek rendet a román fővárosban — összefogdossák a gyanúsnak vélt személyeket (Különtudósítás a Magyar Szónak) Szerda éjszakára a város központja bejrúti képet mutatott. _ , , . , , Autóbuszok, gépkocsik az említett Bukarest, június 15. használt autóbuszt. A keletkezett épületek égtek Fordulatot ismét résen a tömeg betódult, a rendőr- immár csütörtök hat-Pontosan félszáz napot tartott, még pedig pillanatok alatt, eznt nal htozott. Amikor több ezer Zsil több ellenzéki, magat politikámon- meg a környékről is Az ellenzéki bányász érkezett több száz tesnek nevező szervezet folyama-. pártok már ekkor közleményeket . . .. ... , tes és csoportos éhségsztrájkkal adtak ki, amelyben elítélnek mint kilométerről a fővárosba, hogy párosított, antikommunista és neo- dennemű erőszakcselekedetet. Az botokkal, kövekkel, gumikábelekkommunista frontellenes tüntetése a Bukarest központjában található Egyetem téren, ahova a május 20-i választásokat megelőzően naponta nemegyszer szerény becslések szerinti 20 000—30 000 tömeg gyűlt össze. A golanok, azaz magyarul csibészek — ahogy az ideiglenes elnök elkeresztelte őket, s ahogy aztán dacból magukat nevezték — lendülete, hevessége május végétől folyamatosan csökkent, s már-már úgy látszott, a tüntetők feladják követelésüket, hiszen ha a kormány a legkisebb elégtétellel szolgál, önérzetesen elvonulnak, amikor szerda hajnalban a legfelsőbb ügyészség kérésére a karhatalmi erők erőszakkal elfoglalták a teret, s több mint 250 ■ott tartózkodót, köztük az éhségsztrájkolókat, letartóztatták. A rendőrség és más rendfenntartó erők a Golaniaként emlegetett neokommunista zónát körbe vették. Ez volt a későbbi eseménysorozat első mozzanata. Miközben a köztisztasági vállalat dolgozói a teret kisöpörték, a parkosított részeket szántották, a „„„„„„ ......................... . . . . .. , belügyi osztagokból álló gyűrűn RMDSZ a békés dialógus és a tar- kel, láncokkal felfegyverkezve kívül mind több és több ""ember isadalmi konszenzus mellett foglalt s megkezdje a terek megtisztítását, gyűlt össze, és mind nagyobb nyomállást. Az események azonban „a demokrácia megvédését”. Ezmást gyakorolt azokra, ""dékre már nem álltak meg itt. A felbőszült,kor valóságos hajtóvadászat közcsetepaté alakult ki a többnyire a kormány szerint az ellenzék áldódott, elég volt, ha diákigazolfiatal tüntetők hol itt, hol ott rá isal manipulált tömeg megtámadtamadtak, s délután négykor siker a fővárosi rendőrséget, követelterült felgyújtaniuk egy barikádként ványt találtak valakinél, hogy kezelésbe vegyék, azután pedig átadják a rendőrségnek. A rendet teremtők behatoltak az egyetem, a műépítészet épületébe, s összefogdosták a diákokat. Berontottak a Nemzeti Liberális Párt, a Nemzeti Parasztpárt székházába és feldúlták őket. Ezután az ország ideiglenes elnöke államcsínykísérletet emlegetett, amelyért az ellenzéki pártokat tette felelőssé. Radu Campeanu és Ion Ratiu elbújdosott és rejtekhelyből igyekeztek igazukat védeni. Közben a főváros központjában a bányászok rendteremtő munkája tovább folytatódott. Százával fogdosták össze csütörtökön és péntek délelőtt az általuk gyanúsaknak vélt embereket. A legtöbbjüket súlyosan bántalmazták. Legfrissebb jelentések szerint csupán a sürgősségi kórházban 236 sérültet kezeltek. Egyesek közülük meghaltak. A bányászuralomnak csütörtök délután vetettek véget, az ideiglenes elnök, Ion Iliescu megköszönte segítségüket és hazaengedte őket a rendőrséget, követelte a letartóztatottak szabadon bocsátását. Amikor erre nem került sor, felgyújtotta az épületet. Akárcsak a hírszerző szolgálat székházát, majd a belügyminisztériumot ostromolta meg. Igaz, mindvégig sikertelenül. Ekkor estek az első halálos áldozatok is, de a tüntetők soraiból. Az események elfajulása láttán az ország megválasztott elnöke előbb a főváros lakosságához, a nagyüzemek munkásságához intézett felhívást, hogy „védjék meg a fiatal demokráciát”. Szavainak különösebb visszhangja azonban nem volt, így a felzaklatott tömeg a televízió szákháza elé vonult, azt vette ostrom alá. Késő estére sikerült is többeknek oda behatolni. Több irodahelyiséget feldúlniuk, de a tévé segítségére érkezett ejtőernyős egységek idejében közbeléptek és a háromnegyedórás hallgatás után az adást folytathatták. Az intézmény elnöke ekkor a támadókat fasiszta, vasgárdista elemeknek nevezte, de a cigányokat is felelőssé tette. Mindezt későbbi tévébeszédében Ion Iliescu gyakorlatilag megismételte. GYARMATH János Romániai Magyar Szó (Reuter telefotó) Katonák őrzik a bukaresti televízió épületét Az Európai Közösség felszólítása Az Európai Közösség (EK) felszólította a román hatóságokat, hogy hagyjanak fel az erőszak alkalmazásával a kormányellenes tüntetések feloszlatásában. Az EK Végrehajtó Bizottságának közleményében felszólítják a román hatóságokat, hogy szüntessék meg az erőszakot, és újítsák fel a demokrácián, párbeszéden és békés változásokon alapuló gazdasági és politikai reformfolyamatokat. A közleményben hangsúlyozzák, kérdésessé válhat a Romániának szánt nyugati segély, melyről a jövő hónapban tárgyalnak a 24 iparilag fejlett ország csoportjának miniszterei, amennyiben Ion Iliescu román elnöknél süket fülekre talál az Európai Közösség Végrehajtó Bizottságának felszólítása. (Reuter) Elismerő nyilatkozat gazdasági reformunkról A Valutaalap vezérigazgatóhelyettese Markovicnál Ante Markovic, az SZVT elnöke fogadta Richard Erbet, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettesét. Megbeszéléseik során a Valutaalap magas rangú tisztségviselője elismerően szólt a gazdasági és társadalmi reformprogram megvalósításában elért eredményekről és teljes támogatásról biztosította a kormány további ilyen irányú erőfeszítéseit. Erb hangsúlyozta, hogy reformprogramunk sikeres megvalósítása útmutatóként szolgálhat a kelet-(közép)-európai országok számára. Ante Markovic tájékoztatta Erbet az új fejlesztési folyamat beindítására irányuló program második szakaszáról. Erb tolmácsolta a Nemzetközi Valutaalap értékelését, miszerint meglesznek a feltételek a dinár teljes konvertibilitásához a Valutaalap statútumának nyolcadik cikkelye szerint. A megbeszéléseken részt vett Zekan szövetségi pénzügyi titkár is. (Tanjug) __________________ Magyarország kilépésre készül a Varsói Szerződésből A parlament felhatalmazást fog adni a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezdjen erről a kérdésről A magyar kormány még 1956. november elsején kifejezte óhaját, hogy kilép a Varsói Szerződésből, de az idegen katonai beavatkozás gátat vetett Nagy Imre kormányfő elgondolásának megvalósítása elé. Az új, szabadon megválasztott parlament ismét hangsúlyozza ezt az óhaját, és felhatalmazást kíván adni Antall József kormányfőnek, hogy kezdjen tárgyalásokat a szövetségesekkel. Röviden ezt tartalmazza a parlament külpolitikai bizottságában előkészített okmány Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépésével kapcsolatban. A tervezetet az ország legmagasabb szintű törvényhozó testülete vitatja meg, valószínűleg még a nyáron. Hangsúlyozzák, a parlament követeli a koalíciós kormánytól, hogy a bécsi konvenció 62. paragrafusa értelmében kezdjen tárgyalásokat a szerződés felbontásáról, mivel annak megkötése óta teljesen megváltoztak a körülmények. Ebben az irányban első lépésként javasolják Budapest moratóriumát a tömb katonai részében, ami azt jelenti, hogy a magyar hadsereg ezentúl nem vesz részt a közös manőverekben, és területén nem kerül sor a Varsói Szerződés tagállamainak hadgyakorlataira. A határozat tervezetében továbbá kimondják, a parlament kötelezi a kormányt, hogy a kilépésről folytatandó tárgyalások során vessen számot az ország biztonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeivel. A kabinetet egyszersmind felhatalmazza, hogy vizsgálják felül a kelet-európai országokkal a kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről kötött kétoldalú megállapodásokat. Végezetül kimondják, hogy Magyarország békében és barátságban kíván élni minden szomszédjával, és nem engedi meg, hogy területéről támadást intézzenek egy harmadik ország ellen. (Tanjug)