Magyar Szó, 1991. augusztus (48. évfolyam, 209-234. szám)
1991-08-01 / 209. szám
1991. augusztus 1csütörtök Megérkezett az EK küldöttségének előőrse (Folytatás az 1. oldalról) Jól értesült jugoszláviai körök ezzel kapcsolatban utalnak arra, minimális a valószínűsége, hogy ez sikerülni fog az előőrs tagjainak, mert a tűzszünetet egyedül a JSZSZK Elnöksége, a Jugoszláv Néphadsereg és a Horvát Köztársaság együttesen tudná biztosítani. A trojka tagjai, vagyis Hollandia, Portugália és Luxemburg külügyminiszterei, megpróbálják elérni azt, ami az első három látogatásuk során nem sikerült nekik. Megpróbálják meggyőzni a jugoszláviai válságban érintett feleket, akikkel pénteken és szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy tartsák tiszteletben a brioni nyilatkozatot és az egyetértésről szóló memorandumot. Biztosra vehető, hogy a trojka hivatalosan is értesíteni fogja a JSZSZK Elnökségét a megfigyelői tevékenység kiterjesztéséről Horvátországban. Külön figyelmet érdemel az Európai Közösség azon javaslata, hogy vegyes járőröket kellene szervezni, amelyek Horvátországban teljesítenének szolgálatot. Egyes hírek szerint 500 megfigyelő is érkezhet az Európai Közösség tagállamaiból, akik részt vennének e feladat megvalósításában. Elképzelhető továbbá az is, hogy a küldöttséghez lengyelországi, kanadai, valamint cseh és szlovákiai személyek is csatlakoznak. Jelen pillanatban az Európai Közösség számára az a legfontosabb, hogy a megfigyelők küldöttsége idejében érkezzen Horvátországba, továbbá biztosítva legyen a tűzszünet ebben a köztársaságban és megszilárdítsák a békemegállapodást. Talán még ennél is fontosabb, hogy a három hónapig tartó moratórium idején megállapodás szülessen az állam normális működéséről. (Tanjug) Magyar Szó Segíts magadon, s Európa is megsegít A jugoszláviai események külföldi sajtóvisszhangja A brit lapok tegnapi számai többnyire az Európai Közösségnek a jugoszláviai válság megszüntetésében vállalt szerepével foglalkoznak, hangsúlyozva e szerep fontosságát, de ugyanakkor egymástól eltérő véleményeket hangoztatva arról, hogyan kell e szerepet betölteni. Míg egyesek csak megfigyelők Jugoszláviába küldését szorgalmazzák, mások katonai békefenntartó erők bevonását követelik. Mint ezt a BBC kommentátora tegnap megállapította, amilyen mértékben egyetértettek a brit tájékoztatási eszközök a szlovéniai harcokkal kapcsolatban, annyira eltérő nézeteket vallanak most a horvátországi eseményekről. „Horvátország kétségbeesetten igyekszik nemzetközi támogatást elnyerni, míg a szerb gerillák, akiket a szövetségi hadsereg támogat, mindössze 60 kilométerre vannak Zágrábtól” - jelentette az Amerika Hangja rádióállomás, megállapítva, hogy sokan abban reménykednek, hogy az Európai Közösség megerősített megfigyelői csoportjai segítséget tudnak nyújtani Jugoszláviának. A rádióállomás közlése szerint egyes nyugati helyzetelemzők azonban rámutatnak, hogy az európai megfigyelők ellenőrizhetik a fennálló helyzetet, de nem tudják megváltoztatni. Az El Pais című tekintélyes spanyol lap tegnapi számának egyik cikkírója azért szállt síkra, hogy az Európai Közösség határozottabban lépjen közbe Jugoszláviában, mert - mint írja - „amennyiben létezik olyan eset, amelyben a közösségnek egy ország belügyeibe való beavatkozása teljesen igazolt lehet, akkor ez Jugoszlávia esete”. A szófiai rádió szerint viszont azok az elvárások, hogy az Európai Közösség közvetítő szerepe jelentős mértékben hozzájárulhat az erőszak elvetéséhez, egyelőre nem teljesültek be. Egyre elterjedtebb az a nézet, hogy semmilyen tényező sem képes Jugoszlávián segíteni, amennyiben ezt maga nem akarja. A szófiai rádió azt a nézetet is ismertette, amely szerint ebben Belgrád játszik kulcsfontosságú szerepet, amely a Jugoszlávia állami egységének megőrzésére irányuló erőfeszítésekkel azonosul, s ezért törvényesnek tekinti a „lázadók” elleni erőszak alkalmazását. ,.Amennyiben azonban Belgrád nem mutat megértést az ésszerű kompromisszumok és engedmények iránt, amelyek a nagyszerb sovinizmustól való távolságtartást jelentik, ez sehova sem vezet” - - szögezte le végül a szófiai rádió hírmagyarázója. A német lapok tegnap szinte egyöntetűen e cím alatt tudósítottak a jugoszláv államelnökség szerdai üléséről: „Ismét eredménytelenül zárult Jugoszlávia vezető politikusainak tanácskozása”. A Freie Presse értékelése szerint „a hatalmon levő nacionalisták Belgrádban és Zágrábban háborús hisztériát keltettek a lakosság körében, ami azzal fenyeget, hogy a gyűlölet elfojt minden józan politikai elgondolást”. Az Ostsee Zeitung és a Westdeutsche Allgemeine a németek és Jugo- szlávia kapcsolatának történetével foglalkozik. „Ha nem lenne a történelem iránti mélységes tisztelet, azt hihetnénk, hogy egyes szerbek üldözési mániában szenvednek. A németellenes kampány tetőzik ott”■ olvashatjuk az Ostsee Zeitungban, amely azt is közli tegnapi számában, hogy a szerb parlament képviselőinek egy csoportja kérte, hogy az EK megfigyelői között ne legyenek németek és osztrákok. „A németek nehezen viselik újabb kori történelmük súlyos terhét, különösen ami a második világháborús bűntetteket illeti” - írja még a cikk szerzője, megállapítja, hogy „a Szerbiában felszított indulatoknak ehhez már semmi közük”. „A példátlan kampánynak csak az a célja, hogy elterelje a figyelmet a jugoszláviai polgárháborúért igazán felelős személyekről. A németellenes tirádák a nagyszerb lármázok és vonalhű dogmatikusok leplezésére szolgálnak” - szögezi le végül az Ostsee Zeitung cikke. „A függetlenségre törekvő horvátokat fasisztáknak bélyegezni nyilvánvaló szerb kampány” - állítja a Westdeutsche Allgemeine, és megállapítja, hogy „a partizánháború borzalmas volt, s hogy a németekkel szövetséges horvát fasiszták ebben negatív szerepet játszottak”. „Mind a szerbiai, mind a horvátországi hatóságokkal látszatra szokatlan dolog történik. Egyik pillanatban igen erőseknek, míg a másik pillanatban már igen gyengéknek tűnnek” - jegyezte meg tegnap Stanko Cerovic a Radio France Internacional kommentátora, majd hozzátette: „Erősek a nemzeti tömegmozgalom támogatásának tekintetében, s gyengék, amikor bármit is meg kellene valósítaniuk a nemzeti programokból.” Stojan Novak, az RFI egy másik újságírója szerint a szerb-horvát háború egyes helyeken a fél évszázaddal ezelőtti véres etnikai leszámolások folytatására hasonlít. A szerbek ugyanis Novak szerint „mintha az usztasa háborús bűntetteket kívánnák megbosszulni, ami erősebb motivációt jelent Miloševicnek a szerb területek kiszélesítésére irányuló törekvéseinél is”. Ezenkívül Novak megállapítja, hogy „a szerb és a horvát tájékoztatási eszközök a legsötétebb háborús propagandát terjesztik, ami azt mutatja, hogy a két nép közös élete lehetlen lesz az elkövetkező két évtizedben, tekintet nélkül a háború kimenetelére és a lehetséges új határokra”. Az ANP holland hírügynökség brüsszeli tudósítása hangsúlyozza azt a tényt, hogy az EK diplomatái, akik részt vennének a közösség kibővített megfigyelői missziójában, féltik az életüket Horvátországban. A misszió kibővítésével és az EK megfigyelői számának növelésével kapcsolatban a hírügynökség idézi egy meg nem nevezett diplomata kijelentését, aki szerint „ez a feladat legnyűgöző egy diplomata számára, de a terepen olyan, mint egy rémálom”. A Komszomolszkaja Pravda szerint „Jugoszláviában ma egyetlen olyan kollektív szerv vagy politikai személyiség sincs, amely, illetve aki mindkét egymással harcban álló fél körében tiszteletet élvezne”. Az Izvesztyija aggodalmának ad hangot a háborús területre utazó újságírók sorsa miatt. „Az újságíróknak jelenleg nincsenek semmilyen jogaik Horvátországban. Igaz, Zágrábban és Eszéken rendszeres sajtóértekezletet tartanak, de az újságíróknak - ha tárgyilagos információkra kívánnak szert tenni - a köztársaság háborús gócpontjaira utazva életüket kell kockáztatniuk” - állapítja meg az Izvesztyija újságírója. (Tanjug) Aláírták a START-szerződést (Folytatás az 1. oldalról) A megállapodás 15 évig lesz érvényben, s ha közben nem kerül sor egy újabb aláírására, akkor automatikusan további öt évvel meghosszabbodik a hatálya. Teljesítésével a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak 1600 interkontinentális ballisztikus rakétája, tengeralattjáróról kilőhető ballisztikus rakétája és hadászati nehézbombázója lesz. A szakértők már azt is kiszámították, hogy a két nagyhatalomnak hány atomtöltetet kell megsemmisítenie. A jelenlegi adatok szerint ezekből a tömegpusztító fegyverekből az Egyesült Államok 12 000-et, a Szovjetunió pedig 11 000-et birtokol. A csökkentést természetesen úgy kell elvégezni, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki. Ez részben feltételezi azt is, hogy a szovjetek megtartják az SS-18 típusú interkontinentális rakétáik egy részét, összesen 154-et. Ilyenekkel egyébként csak a szovjet fél rendelkezik. A dokumentum aláírását, amelyre tegnap a Kremlben került sor, mindkét delegáció történelmi jelentőségűnek ítélte meg, s ez hozzájárulhat újabb kedvező változásokhoz e téren. A csúcstalálkozó második napján Gorbacsov és Bush tegnap a Novo Ogarjevó-i elnöki rezidenciában négyórás kötetlen megbeszélést folytatott. Az egyik téma Jugoszlávia volt. A jugoszláviai eseményekről kimerítő megbeszélést folytatott még James Baker amerikai államtitkár és Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter is. Az amerikai elnök hivatalos látogatásának második napját egyébként szovjet üzletemberekkel folytatott megbeszélésekkel kezdte. Az elnök kifejezte készségét, hogy az amerikai fél hajlandó támogatni a szovjet gazdasági reformokat. Hozzáfűzte azonban, hogy az együttműködés tartama a demokratizálás folyamatától függ majd. A szovjeteknek a politikai kapcsolatok elmélyítésére és a gazdasági együttműködés bővítésére irányuló törekvései megfelelő fogadtatásra talált amerikai körökben, amit a hírmagyarázók a moszkvai csúcstalálkozó jelentős sikereként könyveltek el. Bush elnök a szovjet üzletemberekkel folytatott megbeszélésen megismételte, hogy javasolni fogja az USA kongresszusának, hogy a Szovjetuniónak biztosítsák a legkedvezményezettebb ország státusát, ezenkívül cikkelyezzék be a gazdasági együttműködésről tavaly aláírt megállapodást. Bush moszkvai látogatásának hivatalos része tegnap a délutáni órákban ért véget a két elnök sajtótájékoztatójával. Az amerikai elnök ma Ukrajnába utazik, és véleményt cserél a köztársasági vezetőkkel. BONN: A bonni kormánykoalíció tegnap üdvözölte a START néven ismert hadászati fegyverzetcsökkentési megállapodás aláírását. Az ellenzéki szociáldemokraták azonban bíráló észrevételeket is tettek. A keresztény uniópártok úgy értékelték, hogy a leszerelésben újabb mérföldkövet sikerült kijelölni, és ez fokozza a Kelet és a Nyugat közötti feszültség enyhítését, nem utolsósorban pedig biztonságosabbá teszi a békét Európában. A liberálisok hasonló véleményüknek adtak kifejezést. A szociáldemokrata párt azonban úgy véli, hogy tegnap nem történt lényeges előrelépés Moszkvában, mert az amerikai és a szovjet atomfegyvereket csupán olyan szintre csökkentik, mint amilyenen a tárgyalások megkezdésekor voltak. (Tanjug) Jelentős látogatás Ante Markovic, az SZVT elnöke ma utazik Moszkvába Ante Markovic, az SZVT elnöke ma kétnapos látogatásra Moszkvába utazik Valentyin Pavlov szovjet kormányfő meghívására. Hivatalos jugoszláviai körökben a látogatást „kivételesen jelentős”-nek minősítették. Ante Markovic akkor érkezik Moszkvába, amikor George Bush amerikai elnök Gorbacsovval folytatott kétnapos tárgyalásai után távozik a szovjet fővárosból. Markovic természetesen találkozik a szovjet elnökkel, aki tájékoztatni fogja a Bushsal folytatott tárgyalások eredményéről, különösen ami a Jugoszláviát érintő kérdéseket illeti. Először történik meg a jugoszláv-szovjet kapcsolatok történetében, hogy a magas szintű találkozón nem a gazdasági, hanem a politikai kérdések kerülnek előtérbe. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 Előre kitervelt provokáció Halálos kimenetelű incidens a litván-belorusz „gazdasági határon” A Szovjetunió külügyminisztériumának hivatalos képviselője azon erők provokációjának nevezte a litván-belorusz „gazdasági határon” történt kedd esti incidenst, amelyek nem érdekeltek a szovjet-amerikai kapcsolatok normalizálásában. Az incidensben, eddig még fel nem derített körülmények között, hat személy életét vesztette, ketten pedig súlyosan megsebesültek. Az eseményt hasonlóképpen értékelte Vitautas Landsbergis litván elnök is. Szerinte ez olyan jobboldali erők műve, amelyek nem érdekeltek a szovjet-amerikai párbeszéd fenntartásában és be akarják feketíteni a moszkvai csúcstalálkozót. Az eddigi értesülések szerint ismeretlen személyek támadást intéztek az említett térségben található egyik litván vámház ellen. A tűzharcban életét vesztette négy rendőr és két vámhivatalnok. Eddig már többször volt példa ilyen akcióra, ám ilyen súlyos összecsapásra még nem került sor. Landsbergis tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy ez vagy a maffia műve, vagy a különleges rendőralakulatoké. A szövetségi belügyminisztérium azonban határozottan elvetette annak lehetőségét, hogy az akcióban részt vettek volna a különlegesen kiképzett rendőrök. (Tanjug) Robbantásos merénylet a Bakuba tartó vonaton Tizenketten életüket vesztették és hárman megsebesültek abban a robbanásban, amely tegnap reggel a Moszkva és Baku (az azerbajdzsáni főváros) között közlekedő vonaton történt. A hivatalos moszkvai közlemény szerint a robbanószerkezet az egyik vasúti kocsiban volt elrejtve. A robbanás következtében több vagon kisiklott. A Szovjetunió déli területein ez már nem az első robbanás volt. A robbantásos merénylet a Kaszpitenger partján fekvő Mahacskala dagesztáni városban történt. (Tanjug) „Internacionalizálás nélkül nincs megoldás” Gianni de Michelis olasz külügyminiszter nyilatkozata a jugoszláviai válsághelyzetről „Az Európai Közösség most egy olyan kötelezettséget vállalt magára, amelytől nem tágíthat. Egyértelmű, hogy nem lehet megoldani a válságot internacionalizálás nélkül. A horvát kérdés ügyében a közösség olyan határozatot hozott, hogy az egész Brioni-II folyamatban fellép, beleértve a helyszíni szemlét is”, jelentette ki kedden Brüsszelben Gianni de Michelis olasz külügyminiszter. Tette ezt abból az alkalomból, hogy kommentálta az Európai Közösség Miniszterek Tanácsának értekezletét, amelynek munkájában részt vett Ante Markovic, az SZVT elnöke, Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár, valamint Vaszil Tupurkovszki és Bogic Bogičević, a JSZSZK Elnökségének tagjai. Miután utalt arra, hogy az Európai Közösség küldöttségének újabb megbeszélései hamarosan megkezdődnek Belgrádban, az olasz diplomácia vezetője kilátásba helyezte annak lehetőségét is, hogy más országok, így Kanada, Lengyelország, Svédország, valamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság képviselői is bekapcsolódjanak a megfigyelőcsoport munkájába Jugoszláviában. Gianni de Michelis szerint szem előtt kell tartani azt az értékmércét, amelynek értelmében Jugoszlávián belül a határokat külső határokként kell értékelni, vagyis olyan határvonalként, amelyet csakis tárgyalások útján lehet megváltoztatni. (Tanjug)