Magyar Szó, 1992. május (49. évfolyam, 118-147. szám)
1992-05-01 / 118. szám
2 KÜLPOLITIKA MÁJUS 31 -ÉN Községi és tartományi választások A Szerb Köztársaság Népképviselőházának elnöke május 31 -ére községi választásokat írt ki. Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma alapján Damnjan Radenkovic képviselőházi elnök ugyanerre a napra kiírta a tartományi választásokat is. Vajdaság Autonóm Tartomány Szkupstinája képviselőinek megválasztásához előkészítették az összes szükséges aktusokat A május 31-ére kiírt közvetlen és titkos választásokon az első többpárti Tartományi Képviselőház 120 képviselőjének megválasztása esedékes. A jelöltek közül az kerül be a Képviselőházba, aki elnyeri a szavazóurnákhoz járuló polgárok többségének bizalmát. Azokban a választási körzetekben, ahol egy jelölt sem kapja meg a szavazatok többségét, két héttel később, június 14-én tartanak pótválasztásokat. Az újonnan megválasztott Képviselőház ülését a választástól eltelt 15 napon belül a korábbi képviselőházi elnök hívja össze - áll többek között Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának közleményében. HÁRMAS TÁRGYALÁSOK BOSZNIA-HERCEGOVINÁRÓL Izetbegović megérkezett Lisszabonba Tegnap délután Alija Izetbegovic Liszszabonba való megérkezése után kijelentette, azért jött, hogy az Európai Közösség képviselőinek megmagyarázza a boszniahercegovinai helyzetet és rámutasson, agressziót követtek el egy szuverén állam ellen. Cutilheiro nagykövet, a Bosznia-Hercegovina értekezlet elnöklője különtárgyalásokat folytatott a szerbek, a muzulmánok és a horvátok képviselőivel és tegnap estére hívta össze a plenáris ülést. Ezzel kapcsolatosan Alija Izetbegovic kijelentette, hogy csak egy napig tartózkodik a portugál fővárosban és reméli, hogy a tárgyalások eredménnyel járnak. Hajlandó mindenkivel és mindenről tárgyalásokba bocsátkozni, csakhogy sor kerüljön bármilyen megállapodásra, mondotta Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnöke. A másik két küldöttség képviselői is derűlátóan nyilatkoztak. Cutilheiro nagykövet tartózkodó derűlátással válaszolt az újságíróknak s hangoztatta, az a benyomása a tárgyalásokban részt vevő felek igyekeznek megegyezésre jutni. (Tanjug) BOSZNIA-HERCEGOVINA Mozgósít és ellenállásra szólít a területi védelem parancsnoka Bosznia-Hercegovina területi védelmének parancsnoksága tegnap délután elrendelte a köztársasági elnökségnek a Jugoszláv Néphadsereg kivonulásáról hozott határozata végrehajtását. A parancs értelmében el kell torlaszolni azokat a Bosznia- Hercegovinából kivezető utakat, amelyeken a kivonuló hadsereg elszállíthatná felszerelését és fegyverzetét. Ezzel összhangban zárlat alá kell venni azokat a katonai létesítményeket, amelyekből az említett eszközök elszállíthatók. A rendelet szerint fel kell tartóztatni és meg kell akadályozni azoknak a menetoszlopoknak a távozását a kaszárnyákból, amelyeket nem kísérik a belügyminisztérium egységei. A parancs negyedik pontja arra vonatkozik, hogy Bosznia-Hercegovina egész területén sürgősen meg kell kezdeni a területi védelem parancsnokságával egybehangolt tervszerű fiard tevékenységet. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a lakosság és az anyagi javak széles körű védelméről, áll a kiadott parancsban. (Tanjug) A parancshamisítás - állítja a területi védelem Hasan Efendic ezredes, Bosznia-Hercegovina területi védelmének parancsnoka tegnap este a Szarajevói Televízió második híradójában kijelentette, hogy nem írt alá semmiféle rendeletet a Jugoszláv Néphadsereg feltartóztatására vonatkozólag. Az állítólagos rendeletről a SRNA nevű szerb hírügynökség és az Újvidéki Televízió adón elsőként hírt. Velibija Karic ezredes, a köztársasági területi védelem parancsnokságának tagja hazugságnak és Hamisítványnak minősítette a telefaxon Banjalukából a SRNA hírügynökség közvetítésével a Szarajevói Televízióba küldött szöveget Mint mondotta, a továbbított szöveg alatt nincs sem aláírás, sem pecsét, ezenkívül a köztársasági parancsnokság nem ad ki a községieknek közvetlen parancsot, hanem ezt a regionális törzsek útján végzi. Egyébként Banjalukába ilyen parancsot különben sem küldtek volna, mivel az ottani parancsnokságot a Szerb Demokrata Párt foglalta el. Tegnap este 8 óra tájban Szarajevóban kiújultak a harcok, a város központjára gránátok hullottak. Emberáldozatokról még nem érkezett jelentés. (Tanjug) Álriodó Čanakok gyülekezetén Zárt ajtót talált tegnap este a Vajdasági Szociáldemokrata Liga zrenjanini helyi szervezetének alakuló közgyűlésére összegyűlt nagyszámú hallgatóság. Valaki ugyanis pokolgépes merénylet gyanújával a rendőrséghez fordult. A belügyi titkárság dolgozói a Centar helyi közösség nagytermében azonban nem találtak semmilyen robbanószerkezetet, úgyhogy az összejövetelt Nenad Canak pártelnök részvételével mégis megtartották. Canakék küldöttségét ismeretlen személyek azzal is megfenyegették, hogy felrobbantják személygépkocsijukat. K.I. Április 29 Sorszám: 63. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 250,9170 251,6720 252,4270 OSZTRÁK SCHILLING 100 2832,9054 2841,4297 2849,9540 KANADAI DOLLÁR1 275,9658 279,7962 277,6266 FRANCIA FRANK 100 5911 ,5766 5929,3647 5947,1528 NÉMET MÁRKA 100 19940,0000 20000,0000 20060,0000 GÖRÖG DRACHMA 100 1171,0352 171,5483 OLASZ LÍRA 100 265118 265916 26,6714 JAPÁN JEN 100 2475098 248,2546 248,9994 HOLLAND GULDEN 100 17726,7862 17780,1266 17833,4670 SVÉD KORONA 100 5529,4045 5546,0426 5562,6807 SVÁJCI FRANK 100 21745,0291 21810,4605 21875,8919 ANGOL FONTí 585,4071 587,1686 588,9301 USA-DOUÁR1 329,8068 330,7992 331,7916 Hitelek a mezőgazdaság, az ipar, a kisipar és az idegenforgalom fejlesztésére Ék A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 500, ÚJVIDÉKEN 500 dinár. A forint 8,5 dinár. Magyar Szó Kormányválság Bonnban? Bonyodalmak a külügyminiszter személye körül Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter váratlan lemondása nagyobb gondot okoz a bonni kormánynak, mint azt az első pillanatban sejteni lehetett. Az ellenzék már ujjong, hogy ez „a vég kezdete”, de ha nem is így áll a helyzet, Helmut Kohl kancellár kabinetje komoly válságba került. Genscher Szabaddemokrata Pártja (az FDP), amely megtarthatja a külügyminiszteri tárcát, először Irmgard Schwatzert nevezte ki, ő lett volna az első nő a német külügyminisztérium élén. Kohl kancellár bele is egyezett, de tegnapelőtt este kemény csapást kaptak: az FDP parlamenti frakciója nem is annyira Irmgard Schwatzer személye, hanem a pártelnökség ellen lázadt fel, és az együttes ülésen Klaus Kinkel igazságügy-miniszter kapta a több szavazatot, ő tehát az FDP jelöltje Schwarzer asszony ezt személyes kudarcként fogadta, és most az sem biztos, hogy megtartja az építésügyi miniszteri tárcát, amelynek eddig a felelőse volt. Megingott Otto Lambsdorff pártelnök pozíciója is, és egyesek már a tervezettnél korábbi nemzedékcserét emlegetik. Az 55 éves Kinkel neve nem ismeretlen Németországban, noha csak egy éve foglalkozik igazán politikával. Azóta tagja az FDP-nek és miniszter. Genscher hozta Bonnba 1970-ben, amikor még belügyminiszter volt. Kinkel ezután 1979-től 1982-ig a kémelhárítás főnöke volt, majd a külügyminisztérium tervezőosztályának vezetője. Tehát ő is Genscher „diákjának” számít. Klaus Kinkel lesz tehát valószínűleg a külügyminiszter, de nem örökli Genscher alkancellári tisztjét is. Erre Jürgen Möllemann gazdaságügy-minisztert jelölte az FDP. Mindezekre a változásokra természetesen Kohl kancellárnak is rá kell adnia az áldását. A kancellár káderpolitikáját azonban egyre hangosabban bírálja a Keresztény Unió bajor ága, amely a miniszteri tárcák más elrendezését követeli. Theo Waigel pénzügyminiszter, a bajor ág elnöke, követeli a kabinet azonnali átalakítását, és felrója a kancellárnak, hogy csak szükségből és apránként alkalmaz módosításokat. A keleti tartományok szociális zavargásait és a nyugati sztrájkokat figyelembe véve az ellenzék komor jóslatai helyénvalónak látszanak. Björn Engholm szociáldemokrata pártvezető mérsékeltebb volt ugyan, de megjegyezte, hogy a jelenlegi kormány a szociális problémákon kívül „nem tudja felmérni a pénzügyi helyzet mélységét és drámaiságát”. (Tanjug) JUGOSZLÁVIA-ÉRTEKEZLET Üléseznek a munkabizottságok Brüsszelben tegnap összeültek a Jugoszlávia-konferencia munkabizottságai, amelyek a gazdasági kérdésekkel, illetve az emberi jogokkal foglalkoznak. Két napig tart az ülésszakuk, s lord Carrington május 6-ára összehívta a csúcsértekezletet. A konferencia harmadik munkacsoportja, amely a volt jugoszláv térség intézményes kapcsolataival foglalkozik, ezúttal nem ülésezik, mert elnöke, Henry Darwin, Lisszabonban tartózkodik, részt vesz a Bosznia-Hercegovina leendő alkotmányos berendezéséről szóló tárgyalásokon José Cutilheiro elnöklővel együtt. (Tanjug) KIVONULÁS ELŐTT BOSZNIA-HERCEGOVINÁBÓL Zöldasztalnál a fegyverek árnyékában Két hete múlott, hogy a JSZSZK Elnökségének két köztársaság képviselőire maradt része közleményben bejelentette, megbízta Blagoje Adžić tábornokot, kezdjen tárgyalásokat Bosznia-Hercegovina állami szerveinek képviselőivel a Jugoszláv Néphadsereg helyzetének rendezéséről. Szinte ezzel egyidejűleg Szarajevóból felröppentették a hírt, hogy Fikret Abdic, a bosznia-hercegovinai elnökség tagja, a néhány évvel ezelőtt nagy port kavart Velika Kladuša-i Agrokomerc- botrány főszereplője Belgrádba utazott, hogy meghívja Adžić tábornokot, jöjjön Szarajevóba megvitatni a nyitt kérdéseket. Ezek voltak az első szűkszavú hírek arról, hogy nyilvánosan hivatalosan szóba került a nemzetközi elismerést nyert Bosznia- Hercegovinában most már idegen katonaságnak tekintett egykori szövetségi fegyveres erők problémája. Ez a probléma a háború eszkalálásával egyre nagyobb méretűvé vált, mígnem a szert képviselők nélkül maradt köztársasági állami szerveken kívül a semmiképpen sem mellőzhető nemzetközi tényezők is nyíltan és egyértelműen agresszorként bélyegezték meg. Rovására írták, hogy nem igyekszik szétválasztani a fegyveres leszámolásokban szemben álló feleket, mi több, nemcsak fegyverrel támogatja a szerb szabadcsapatokat, hanem fegyveres tevékenységével maga is oldalukra állt. FELGYORSULT ESEMÉNYEK Az itteni közvélemény egy részében nagy elképedéssel fogadott, ultimátumokat sem nélkülöző erőteljes nemzetközi reagálás úgy tűnt, válasz arra, hogy a tárgyalásokat kezdeményező békéltető kísérletek sorra kudarcba fulladtak, miközben a hadakozó felek békefogadkozásai ellenére egyre nagyobb erővel dúl a háború. A hideg zuhanyt jelentő másik meglepetést az okozta, hogy a nemzetközi tényezők sorrendet is felállítottak arra vonatkozólag, kit tartanak felelősnek a bosznia-hercegovinai pusztításért, s e rangsorban a külső horvát beavatkozás többek megítélése szerint méltánytabuul alsó helyezést kapott. Mint hírlik azonban, voltak, akik igyekeztek figyelmeztetni a veszélyre, de a Vreme című hetilap szerint. Milivoje Maksic szövetségi külügyi titkárhelyettes elemzései nem találtak megértésre, s ez állítólag összefüggésben áll a titkárhelyettes nyugdíjba vonulásával. Az április 29-ére kitűzött határidő azonban lépést sürgetett, s valószínűnek látszik az a feltevés, hogy ez a körülmény felgyorsított olyan folyamatokat, amelyek korábban beindultak ugyan, de ütemük korántsem volt ilyen erőltetett, mint ahogyan az utóbbi napok eseményei kibontakoztatták. Ezért sok minden előkészítésére és elrendezésére már nem maradt elegendő idő, mindezt majd utólag kell megtenni, vagy pedig a legújabb döntésekkel máris időszerűségüket vesztették, így például a már említett első szűkszavú bejelentés után a napi hadijelentéseken és kölcsönös vádaskodásokon kívül a közvélemény hosszú időn át nem értesült arról, létrejött-e bárminemű kapcsolat a tárgyalásokkal megbízott Adžić tábornok és a bosznia-hercegovinai vezetés között egészen addig, hogy szó szerint a JSZK kihirdetésének előestéjén érkezett a hír, Szkopjéban találkozott Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina elnöke, Blagoje Adžić vezérezredes, ügyvezető szövetségi honvédelmi titkár és dr. Branko Kostic, a főparancsnokság képviselője. Legmagasabb szintű találkozó volt ez, amelyről azt vélné a jóhiszemű állampolgár, e jeles személyiségek azért gyűltek össze, hogy kézjegyükkel lássák el az előkészített megállapodást. Kiderült, nem ez történt, a vasárnapi találkozó csak az első véleménycsere volt, s a beosztott illetékeseknek majd csak ezután kell megkezdeniük tárgyalásaikat. A vasárnapi találkozóról kiadott közlemény és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság hétfői kihirdetésének ténye óhatatlanul arra utal, hogy a megszűnt állam hadseregének egy jelentős része a felgyorsult események okozta időzavar miatt kívül rekedt a sorsát meghatározó folyamatokon és annak az államnak határain is, amely a korábbi államalakulat jogfolytonosságának képviselőjeként tünteti fel magát. ÁTSZERVEZŐDIK-E A HADSEREG? Ha viszont számba veszünk egy olyan adatot, amely a közvéleménynek eddig nem állt rendelkezésére, akkor az előző feltevés nem bizonyul valószínűnek. Radoman Božović szerb kormányfő ugyanis a Financial Timesnak és a Washington Postnak adott múlt heti terjedelmes interjújában kifejtette, hogy a Jugoszláv Néphadsereg Bosznia- Hercegovinában állomásozó alakulatainak állománya közel 90 százalékban e köztársaság állampolgárainak soraiból tevődik. A lényegen mit sem változtat, hogy az időközben végleg állam nélkül maradt államelnökség hétfő esti közleményében 80 százalékot említ. A fenti adat ismeretében ezek után már sokkal érthetőbbnek látszik a szkopjei véleménycserét követően nyilatkozó Alija Izetbegovic kijelentése, miszerint a Jugoszláv Néphadsereg vagy kivonul Bosznia-Hercegovina területéről, vagy pedig radikálisan átalakul e köztársaság fegyveres erejévé. Az utóbbi változattal kapcsolatosan megjegyezte még, hogy Bosznia-Hercegovina új hadserege nemzetileg kiegyensúlyozott kis létszámú katonaságból állna. A megszűnt Jugoszlávia államelnöksége hétfő esti közleményéből az is kiderül, a testület ismételten megerősítette Blagoje Adžić tábornok megbízatását, hogy Bosznia-Hercegovina mérvadó tényezőivel az új alkotmánynak és a bosznia-hercegovinai politikai megállapodásoknak megfelelően kutassa fel a megoldást a hadsereg bosznia-hercegovinai helyzetének rendezésére. Mintegy válaszként még aznap este megérkezett Bosznia-Hercegovina Elnökségének közleménye. (Munkájában nem vesznek részt a szerbek képviselői.) A testület egyértelműen leszögezte, a Jugoszláv Néphadseregnek ki kell vonulnia Bosznia-Hercegovina területéről. Tagjai azonban leállhatnak az újonnan alakuló területi védelembe, s fel is szólították őket, hogy álljanak a köztársaság legális állami szerveinek rendelkezésére. Azoknak, akik ezt megteszik, szavatolják szerzett és egyéb jogaikat, viszont akik nem hajlandók e lépésre, azokat a belügyi szervek felügyelete és az Európai Közösség megfigyelőinek ellenőrzése mellett kikísérik a köztársaság határáig. A köztársasági elnökség ezenkívül hiánytalanul visszaköveteli a területi védelem megőrzésre begyűjtött fegyverzetét és felszerelését. Akárhogyan is alakulnak a további tárgyalások, a zöldasztalhoz ülő tárgyaló feleknek sokkal több problémával kell szembesülniük, mint ahogy azt az első pillanatra vélnék. Ezenkívül minden bizonnyal legalább még egy szembesülés vár rájuk, ha majd saját soraikon, szervezetükön, intézményükön belül kell elkészíteniük a mérleget, s olyan kérdések is választ követelnek, amelyekről a közvélemény eddig nem tudott képet alkotni. Erre enged következtetni Radoman Božović miniszterelnök interjújának az a kitétele is, amelyben ismételten hangsúlyozza, hogy a szerb kormány nem áll egyetlen olyan személy vagy csoport mögött sem, alu, illetve amely a köztársaságból bekapcsolódott a bosznia-hercegovinai harcokba, egy későbbi konkrét kérdésre pedig leszögezi: „Árkán és csoportja nem legális és szervezett alakulat, Szerbiában nincs semmiféle ilyen státusa. Tudomásom szerint a Jugoszláv Néphadsereg parancsnoksága alatt álló önkéntesekről van szó.” ERDÉLYI Károly engedékenyebb fordulat a líbiai politikában? Trpoli és a Nyugat viszonyainak feszültségét enyhítendő Ibrahim Bisari líbiai külügyminiszter tegnap Kairóban kijelentette, hogy hazája jó kapcsolatokra törekszik az Amerikai Egyesült Államokkal. „Semmivel sem ártottunk az USA-nak, barátok voltunk a múltban és meg szeretnénk tartani ezt a barátságot” - mondta a miniszter az Arab Liga kairói székhelyén az újságíróknak. A baráti kapcsolatok óhajának hangoztatását Kairóban azonnal a líbiai politikában beállt fordulatnak tulajdonították, mert eddig kifejezetten támadó és Amerika-ellenes jelszavak voltak rá a jellemzőek. Bisari azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy Tripoli e fordulat után hajlandó-e kiadni a két líbiai polgárt, akiket Washington és London azzal vádol, hogy a Pan Am gépébe pokolgépet helyeztek, amely aztán 1988 decemberében a skóciai Lockerbie felett felrobbant és 270 ember halálát okozta. A líbiai miniszter az Arab liga minisztertanácsának rendes ülésére érkezett Kairóba. Ezzel párhuzamosan a Liga héttagú bizottsága megoldást keres Líbia és a Nyugat konfrontálódására, amely miatt április 15-én életbe léptek az ENSZ gazdasági, katonai és diplomáciai szankciói Líbia ellen. Tripoli eddig cáfolta a vádak helyénvalóságát, az említett bizottság pedig a „jól értesült körök" szerint semmi újat sem talált ki, legfeljebb ismét felszólítja az érintetteket, hogy keressék a „mindenki számára elfogadható megoldást”. (Tanjug) 1992. április 30., május 1., 2.