Magyar Szó, 1993. júlis (50. évfolyam, 175-205. szám)
1993-07-01 / 175. szám
1993. július 1., csütörtök Amerika megint odasózott Szaddám Husszeinnek két tucat Tomahawkkal (az egyik még kilövéskor bedöglött). Az ok: két hónappal ezelőtt 14 iraki ügynök megpróbált merényletet elkövetni a Kuvaitba látogató George Bush ellen. A volt elnöknek, az öbölháború győztesének a haja szála sem görbült meg, hiszen az állítólagos merényletet még idejekorán felfedezték. Annyira idejekorán, hogy az amerikai kormány képviselői annak idején azt sem tartották kizártnak, hogy az egészet a kuvaiti titkosszolgálat „szervezte meg”, hogy az USA-t rávegye egy újabb Irak eleni akcióra... Miután azonban Clinton elnök megkapta az FBI végleges jelentését a merénylettel kapcsolatos amerikai különnyomozásról, már másnap parancsot adott a megtorlásra. A csapást úgy tervezték, hogy ne legyen túl sok áldozata, de lehetőleg bénítsa meg az iraki hatalom terroristákat támogató ügynökségét Clinton értékelése szerint ez sikerült is. Az Egyesült Államok leghűségesebb mohamedán szövetségesei nem is emiatt orrainak. Egyiptom, Szaúd-Arábia és Törökország mindhárom állam katonai erőkkel is részt vett az öbölháborús koalícióban közölte, hogy mindaddig nem támogathatják az újabb támadást, amíg az USA nem vállal aktívabb szerepet a boszniai muzulmánok védelmében. Más mohamedán központok nyíltan kettős erkölcsnek nevezik Washington magatartását, miközben gátlástalanul fegyveres megtorláshoz folyamodik az iszlám extremisták (Irak, Líbia és Szomália hadurai) ellen, semmilyen érdemi lépésre nem szánja el magát a (boszniai) muzulmánok létét fenyegető keresztény szerbekkel szemben. Az amerikai külpolitika irányítói azonban semmilyen kapcsolatot nem látnak - vagy nem hajlandók elismerni - a két ügy között ők egyszerűen azt állítják, hogy az USA következetesen cselekszik: ahol érdekeit veszélyeztetni látja, arra lecsap; ahol viszont nem, ott a sokkal nagyobb méretű rendbontást is eltűri. Les Aspin véderőminiszter meg is magyarázta: intervencióra csak ott lehet számítani, ahol az viszonylag veszélytelenül végrehajtható. Ezek szerint az egyedüli szuperhatalom is csak biztonságos „Tomahawk-távolságból” lenne az!? Az USA céljai azonban ennél összetettebbek, sőt néha a nagyhatalmi felsőbbrendűség sem idegen tőle: az iraki kurdok autonómiatörekvését például azért nem támogatta, mert a kurdok és Bagdad kiegyezése esetén a legfontosabb belső Szaddám-ellenség semleges pozícióba kerülne... Clinton első katonai mutatványa belpolitikai téren is jól jött: az elnök politikájával való egyetértés mutatója ugrott néhány százalékot. Ez már hagyomány Amerikában, az átlagos népszerűség-növekedés 8 százalék, de nem kell belőle meszszemenő következtetéseket levonni, mert épp olyan gyorsan el is párologhat, ahogy jött A kik viszont a kommunizmus bukása után és a hidegháború békés befejeztével azt hitték, hogy a világot ezentúl az igazságosság alapján irányítják, azok még egy bizonyítékhoz juthattak: a Tomahawkokat - hivatalosan és elismerten is - puszta érdekek vezérlik. PURGER Tibor Tomahawkhatalom (Washingtoni tudósítónktól) Marad a fegyverembargó A Biztonsági Tanács nem fogadta el az el nem kötelezett és az iszlám országok csoportjának határozati javaslatát A Biztonsági Tanács kedd éjszaka elutasította a határozati javaslatot a boszniai muzulmánokat sújtó fegyverszállítási tilalom feloldásáról. A javaslatot a tanács iszlám és el nem kötelezett tagországai terjesztették be, de nem fogadták el, mivel a 15 tagország közül mindössze 6 támogatta. Elfogadását kilenc szavazat szavatolta volna. A határozati javaslatra adta voksát az USA, Pakisztán, a Zöld-foki-szigetek, Venezuela, Marokkó és Dzsibuti. Oroszország bejelentette, hogy ha a beterjesztők kilenc szavazatot szereznek, vétójogával meggátolja elfogadását. Jugoszlávia kormánya erélyesen ellenzi, hogy a boszniai polgárháborúban részt vevők közül az egyik felet ne érintse a fegyvervásárlási tilalom, ez számára politikai rövidlátást jelent, elfogadhatatlan lépés, számos veszélyt rejt magában, s tovább szítaná a háborút Bosznia-Hercegovinában, jelentette ki a BT-ben folytatott vitában Dragomir Jokic, Jugoszlávia ENSZ- nagykövete. A jugoszláv válság kezdete óta az Egyesült Államok és európai szövetségesei első ízben kerültek nyilvánosan szembe a Biztonsági Tanácsban, állapították meg a nyugati távirati irodák a legutóbbi határozat javaslatról megejtett szavazással kapcsolatban. Az AFP francia távirati iroda leszögezte, hogy az USA álláspontja ellentétben áll azzal a korábbi nézetével, hogy a boszniai viszályban nyugati szövetségeseivel és Oroszországgal együtt közös akciót kell indítani. A Reuter brit hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a BT még 1991 szeptemberében tiltotta meg fegyver szállítását a volt Jugoszlávia területére, s a döntés hatályon kívül helyezését a leghevesebben Nagy-Britannia, Spanyolország és Franciaország ellenzi. E három ország katonái az UNPROFOR keretében szolgálnak az egykori Jugoszlávia háború sújtotta vidékein. Ismertetve a felszólalásokat a Reuter idézte Nagy-Britannia ENSZ-képviselőjét, aki úgy fogalmazott, ha elfogadták volna a határozati javaslatot, ezzel az ENSZ magára hagyta volna Boszniát, eltűrte volna, hogy lakosai tovább öljék egymást. (Tanjug) Izetbegovic Törökországba költözik? Az ankarai Milliyet állítása Alija Izetbegovic bosnyák elnök feleségével együtt Törökországba vándorol ki, állította tegnap a Milliyet, a legnagyobb példányszámú török napilap. Az Izetbegovic Törökországba, Bursa városába költözik címmel megjelent írás szerint Izetbegovic már ma feleségével együtt Ankarába érkezik. A lap úgy értesült, Izetbegovic családjának 15 tagját Bursába küldi. Hozzáfűzte, hogy Izetbegovic belefáradt a háborúba és a szándékait keresztező fejleményekbe, a bosnyák elnökség figyelmen kívül hagyja észrevételeit, s Izetbegovic érvei ellenére tanulmányozza Bosznia három részre való felosztásának tervét. A Milliyet értesülése szerint Izetbegovic családtagjai bursai rokonaiknál fognak lakni, az elnök pedig feleségével együtt Ankarában. (Tanjug) Magyar Szó Wahlgren távozott Mától Jean Cot az UNPROFOR parancsnoka Stoltenberg bízik a kéksisakosok mandátumának meghosszabbításában (Folytatás az 1. oldalról) Az UNPROFOR parancsnoksága ezenkívül hozzájárult ahhoz, hogy az egymással szemben álló felek tárgyalóasztalhoz üljenek. Stoltenberg kedden érkezett Zágrábba és találkozott Franjo Tudman horvát elnökkel. Véleményt cseréltek az úgynevezett nyílt kérdésekről, továbbá az ENSZ védnöksége alatt álló területek gazdasági és jogi rendszerének integrálásáról a Horvát Köztársaságba a Biztonsági Tanács határozataival és a Vance-tervel összhangban. Stoltenberg hangsúlyozta, hogy minél előbb biztosítani kell a zavartalan közlekedést, a kőolajszállítást és a villanyhálózat működését ezekben az úgynevezett rózsaszínű övezetekben. Szóba került a Vance-Owen-féle béketerv módosítása is, továbbá, hogy minél előbb békét kell teremteni Bosznia Hercegovinában. Stoltenberg Zágrábban tegnap kijelentette, arra számít, hogy a Horvátország területén állomásozó 10 000 kéksisakos mandátumát további három hónappal meghoszszabbítják. „Véleményem szerint a Biztonsági Tanács jóváhagyja a javaslatot, amelynek értelmében megbízatásukat három hónappal meg kell hosszabbítani”, jelentette ki Stoltenberg. Tuđman horvát elnök tegnap Zágrábban fogadta Horst Weisel német nagykövetet és arra kérte, tájékoztassa a bonni kormányt és Helmut Kohl kancellárt arról, hogy Horvátország milyen álláspontot képvisel az ENSZ védnöksége alatt álló területek problémájának rendezéséről és a kéksisakosok megbízatásának meghosszabbításáról. Ismertette vendégével Zágráb Bosznia-politikáját és azon törekvéseit is, amelyek a béke megteremtésére irányulnak. Tuđman kérte, hogy Németország támogassa Horvátország álláspontjait. Peres nemzetközi akciót követel Irán ellen Simon Peres, Izrael külügyminisztere tegnap felkérte az Egyesült Államokat, álljon egy nemzetközi akció élére, gátolják meg Irán felfegyverkezését, vessenek véget a Teheránban szervezett és finanszírozott nemzetközi terrorizmusnak. A parlament honvédelmi és külpolitikai bizottságában nagyszámú képviselő követelésére adott válaszában a diplomáciai vezető úgy fogalmazott, hogy Izrael cselekedni fog, hogy hatékonyabban fellépjenek az iszlám köztársaság által terjesztett terrorizmus ellen. Hozzáfűzte, hazája hírszerző szolgálata hitelt érdemlő bizonyítékokkal rendelkezik, hogy Irán nem hagyományos fegyverzetet halmoz fel. Úgy vélte azonban, hogy az USA jobban fel van készülve, hogy koordinálja az Irán fegyverkezése és terrorizmusa elleni nemzetközi akciót Izrael állami és katonai vezetősége úgy véli, nem maradhatnak tétlenek, ha Észak-Korea továbbra is ellátja Iránt, s ezzel Szíriát is nem hagyományos fegyverzettel. (Tanjug) Hogyan elejét venni a konfliktusoknak? Befejeződött az AESZ csúcstalálkozója Kairóban tegnap befejeződött az Afrikai Egységszervezet (AESZ) 30. csúcsértekezlete. A résztvevők olyan mechanizmusok megteremtéséről állapodtak meg, amelyekkel megakadályozhatnák a kontinensen az összetűzéseket. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a záróülésen kijelentette: „Megállapodtunk, hogy mindent megteszünk a kontinensen kialakult konfliktusok békés megoldásáért. Végül elhatároztuk, hogy az AESZ keretében kialakítunk egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi számunkra a hatékonyabb cselekvést, a testvérek közötti összetűzések megakadályozását". (Reuter) Ma döntés a szerb-horvát osztozkodási tervről? Lord Owen a Jugoszlávia-konferencia ellenőrző bizottságához fordul (Folytatás az 1. oldalról) Genfben a Nemzetek Palotájában úgy tudják, hogy augusztus végén kerül sor a második értekezletre. Diplomáciai körök azt sem zárják ki, hogy Thorvald Stoltenberg, a Jugoszlávia-értekezlet másik társelnöke is visszavonul. Svédország ugyanis azután, hogy Wahlgren tábornokot leváltották az egykori Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ békefenntartó erők parancsnoki tisztségéről, kilátásba helyezte kéksisakosainak visszavonását is. PÁRIZS: - Alija Izetbegovic bosnyák elnök és Franjo Tudman horvát államfő titkos megállapodást kötött arról, hogy Közép-Boszniát a muzulmánok kapják meg, Hercegovinát pedig a horvátok, állítja a Le Figaro című lap. A cikkíró úgy véli, hogy ezzel magyarázható a muzulmán hadsereg sikere is az utóbbi időben Boszniának ebben a térségében és az is, hogy a horvát csapatok, valamint a horvát lakosság elhagyja a térséget. (Tanjug) A jugoszláv indítvány visszautasítása Prágában Belgrád javasolta: az EBEÉ-misszió kosovói, vajdasági és sandžaki tartózkodásának meghosszabbításával egyidejűleg tegyék lehetővé a JSZK bekapcsolódását a helsinki folyamatba Prága, június 10. Ma fejeződik be az EBEÉ magas rangú tisztségviselői bizottságának kétnapos találkozója, amelynek egyebek között határozatot kell hoznia kosovói, vajdasági és sandžaki missziójának további státusáról. E határozat meghozatala nem megy simán, mert e küldöttségek státusához még nem járult hozzá a jugoszláv kormány. Az Anders Brunner svéd diplomatához, a bizottság elnöklőjéhez közel álló források közölték, hogy Margaretha Af Ugglas svéd külügyminiszternek Vladislav Jovanović szerb és jugoszláv diplomáciai vezetőhöz intézett levelére nem érkezett sem kedvező, sem kedvezőtlen válasz. A svéd diplomata a Jovanovićhoz intézett levélben leszögezte, hogy az EBEÉ mandátumának meghosszabbítását úgy értelmeznék, mint Jugoszlávia együttműködési készségének jelét, amellyel Belgrád kinyilvánítaná, hogy őszintén támogatja a békét. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ez Jugoszlávia és az EBEÉ közös érdeke. Nem hivatalos értesülés szerint Jugoszlávia kérte, beleegyezése legyen alkalom arra, hogy bizonyos formában felvessék a helsinki folyamatba való visszatérését. Erre azonban hevesen reagált néhány ország, közöttük Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Törökország. Más jelentés szerint Macedónia nem csatlakozhatott az EBEÉ-hez teljesjogú tagként Albánia, Görögország és Ciprus ellenvetése miatt. Albánia ahhoz a feltételhez kötötte beleegyezését, hogy Macedónia az albán kisebbségnek ismerje el a nemzet státusát, Görögország és Ciprus pedig szorgalmazza, hogy az EBEÉ ne vegye fel Macedóniát teljes jogú tagként, amíg státusát nem oldja meg az ENSZ. (Tanjug) Indítvány a humanitárius segély zavartalan áthaladására A magyarországi Nemzeti Demokrata Szövetség küldöttségének tárgyalásai a Szövetségi Képviselőházban A magyarországi Nemzeti Demokrata Szövetség kezdeményezni fogja kormányánál és az ENSZ-nél, hogy Magyarország területén zavartalanul áthaladhasson a Jugoszláviának szánt emberbaráti segély. A fentieket tegnap jelentette ki Pozsgay Imre, a párt elnöke, országgyűlési képviselő a Szövetségi Képviselőház küldöttségével folytatott megbeszélésen. A jugoszláv küldöttséget a Polgárok Tanácsa külpolitikai és külgazdasági bizottságának tagjai alkották: Milan Komnenic, a DEPOS és Slobodan Stankić, a Szerb Radikális Párt képviselője. Pozsgay hangsúlyozta, hogy a Jugoszlávia elleni szankciók Magyarországot is sújtják, s jelenleg nincs nagy lehetőség megszüntetésükre. Hozzáfűzte, ezért tárgyalni kell a hosszú távú együttműködésről, s a magyar fél külön érdekelt a szerbek és a magyarok közötti jó kapcsolatokban. Milan Komnenic beszélgetőtársait tájékoztatta a szövetségi parlament munkájáról. Úgy ítélte meg, hogy a magyarokat és a szerbeket több közös érdek fűzi egybe, mivel két olyan európai nép, amely jelentős szerepet tölthet be a Duna mentén és Közép- Európában, elsősorban a gazdaság területén. Kevesebb okunk van a vitára, mint a sokoldalú együttműködésre, hangsúlyozta Komnenié. Slobodan Stankié úgy értékelte, hogy a vajdasági magyar kisebbség helyzetében nincsenek nagyobb gondok, ám a vajdasági magyarok egyes képviselői tevékenységükkel ártanak a jó kapcsolatoknak. A két küldöttség egyetértett abban, hogy folytatni kell a két ország együttműködését, főleg parlamenti szinten és a törvényhozás terén. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 ET: Szlovákia és Csehország is tag (Budapesti tudósítónktól) Az Európa Tanács - nagyköveti szinten összeült - miniszteri bizottsága szerdán a szervezet teljes jogú tagállamai közé fogadta Csehországot és Szlovákiát - jelentette a Magyar Távirati Iroda strasbourgi tudósítója. A döntés ellenszavazat nélkül, Szlovákia esetében magyar, Csehország esetében Liechtenstein tartózkodása mellett született. A vitában magyar részről rámutattak, hogy bár továbbra is léteznek bizonyos - valós tényeken alapuló - fenntartások a szlovák kormány kisebbségekkel kapcsolatos pillanatnyi törvénykezését illetően, azonban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése azzal, hogy kedden határozatot hozott az új tagállamok vállalt kötelezettségeinek ellenőrzésére, kellő garanciát adott ahhoz, hogy a taggá válás előtt álló esetleges akadályok elháruljanak. A két ország ünnepélyes beiktatására és a nemzeti lobogók felvonására még szerdán, a késő délutáni órákban sor kerül. Az Európa Tanács tagállamainak száma ezzel 31-re növekedett (pm)