Magyar Szó, 1993. júlis (50. évfolyam, 175-205. szám)

1993-07-01 / 175. szám

1993. július 1., csütörtök A­merika megint odasózott Szaddám Husszeinnek két tucat Tomahawkkal (az egyik még kilövéskor bedöglött). Az ok: két hónappal ezelőtt 14 ira­ki ügynök megpróbált merényletet elkövetni a Kuvaitba látogató George Bush ellen. A volt elnöknek, az öbölháború győztesének a haja szála sem gör­bült meg, hiszen az állítólagos me­rényletet még idejekorán felfedez­ték. Annyira idejekorán, hogy az amerikai kormány képviselői an­nak idején azt sem tartották kizárt­nak, hogy az egészet a kuvaiti tit­kosszolgálat „szervezte meg”, hogy az USA-t rávegye egy újabb Irak e­­leni akcióra... Miután azonban Clinton elnök megkapta az FBI végleges jelenté­sét a merénylettel kapcsolatos amerikai különnyomozásról, már másnap parancsot adott a megtor­lásra. A csapást úgy tervezték, hogy ne legyen túl sok áldozata, de lehe­tőleg bénítsa meg az iraki hatalom terroristákat támogató ügynöksé­gét Clinton értékelése szerint ez sikerült is. Az Egyesült Államok leghűsé­gesebb mohamedán szövetségesei nem is emiatt orrainak. Egyiptom, Szaúd-Arábia és Törökország­­ mindhárom állam katonai erőkkel is részt vett az öbölháborús koalíci­óban­­ közölte, hogy mindaddig nem támogathatják az újabb táma­dást, amíg az USA nem vállal aktí­vabb szerepet a boszniai muzulmá­nok védelmében. Más mohamedán központok nyíltan kettős erkölcsnek nevezik Washington magatartását, miköz­ben gátlástalanul fegyveres meg­torláshoz folyamodik az iszlám ext­­remisták (Irak, Líbia és Szomália hadurai) ellen, semmilyen érdemi lépésre nem szánja el magát a (boszniai) muzulmánok létét fenye­gető keresztény szerbekkel szem­ben. A­z amerikai külpolitika irá­nyítói azonban semmilyen kapcsolatot nem látnak - vagy nem hajlandók elismerni - a két ügy között ők egyszerűen azt állítják, hogy az USA következete­sen cselekszik: ahol érdekeit veszé­lyeztetni látja, arra lecsap; ahol vi­szont nem, ott a sokkal nagyobb méretű rendbontást is eltűri. Les Aspin véderőminiszter meg is ma­gyarázta: intervencióra csak ott le­het számítani, ahol az viszonylag veszélytelenül végrehajtható. Ezek szerint az egyedüli szuperhatalom is csak biztonságos „Tomahawk-tá­­volságból” lenne az!? Az USA céljai azonban ennél összetettebbek, sőt néha a nagyha­talmi felsőbbrendűség sem idegen tőle: az iraki kurdok autonómia­­törekvését például azért nem támo­gatta, mert a kurdok és Bagdad kiegyezése esetén a legfontosabb belső Szaddám-ellenség semleges pozícióba kerülne... Clinton első katonai mutatvá­nya belpolitikai téren is jól jött: az elnök politikájával való egyetértés mutatója ugrott néhány százalékot. Ez már hagyomány Amerikában, az átlagos népszerűség-növekedés 8 százalék, de nem kell belőle mesz­­szemenő következtetéseket levonni, mert épp olyan gyorsan el is páro­loghat, ahogy jött A kik viszont a kommunizmus bukása után és a hideghábo­rú békés befejeztével azt hit­ték, hogy a világot ezentúl az igaz­ságosság alapján irányítják, azok még egy bizonyítékhoz juthattak: a Tomahaw­kokat - hivatalosan és el­ismerten is - puszta érdekek vezér­lik. PURGER Tibor Tomahawk­hatalom (Washingtoni tudósítónktól) Marad a fegyverembargó A Biztonsági Tanács nem fogadta el az el nem kötelezett és az iszlám országok csoportjának határozati javaslatát A Biztonsági Tanács kedd éjszaka elutasította a határozati ja­vaslatot a boszniai muzulmánokat sújtó fegyverszállítási tilalom feloldásáról. A javaslatot a tanács iszlám és el nem kötelezett tagországai terjesztették be, de nem fogadták el, mivel a 15 tag­ország közül mindössze 6 támogatta. Elfogadását kilenc szava­zat szavatolta volna. A határozati javaslatra adta voksát az USA, Pakisztán, a Zöld-foki-szige­­tek, Venezuela, Marokkó és Dzsibuti. Oroszország bejelentette, hogy ha a beterjesztők kilenc szavazatot sze­reznek, vétójogával meggátolja elfo­gadását. Jugoszlávia kormánya erélyesen ellenzi, hogy a boszniai polgárháború­ban részt vevők közül az egyik felet ne érintse a fegyvervásárlási tilalom, ez számára politikai rövidlátást jelent, el­fogadhatatlan lépés, számos veszélyt rejt magában, s tovább szítaná a hábo­rút Bosznia-Hercegovinában, jelen­tette ki a BT-ben folytatott vitában Dragomir Jokic, Jugoszlávia ENSZ- nagykövete. A jugoszláv válság kezdete óta az Egyesült Államok és európai szövetsé­gesei első ízben kerültek nyilvánosan szembe a Biztonsági Tanácsban, álla­pították meg a nyugati távirati irodák a legutóbbi határozat javaslatról meg­ejtett szavazással kapcsolatban. Az AFP francia távirati iroda leszögezte, hogy az USA álláspontja ellentétben áll azzal a korábbi néze­tével, hogy a boszniai viszályban nyugati szövetségeseivel és Oroszor­szággal együtt közös akciót kell indí­tani. A Reuter brit hírügynökség emlé­keztetett arra, hogy a BT még 1991 szeptemberében tiltotta meg fegyver szállítását a volt Jugoszlávia területé­re, s a döntés hatályon kívül helyezé­sét a leghevesebben Nagy-Britannia, Spanyolország és Franciaország ellen­zi. E három ország katonái az UN­­PROFOR keretében szolgálnak az egykori Jugoszlávia háború sújtotta vidékein. Ismertetve a felszólalásokat a Reu­ter idézte Nagy-Britannia ENSZ-kép­­viselőjét, aki úgy fogalmazott, ha elfo­gadták volna a határozati javaslatot, ezzel az ENSZ magára hagyta volna Boszniát, eltűrte volna, hogy lakosai tovább öljék egymást. (Tanjug) Izetbegovic Törökországba költözik? Az ankarai Milliyet állítása Alija Izetbegovic bosnyák elnök fe­leségével együtt Törökországba ván­dorol ki, állította tegnap a Milliyet, a legnagyobb példányszámú török­ na­pilap. Az Izetbegovic Törökországba, Bursa városába költözik címmel meg­jelent írás szerint Izetbegovic már ma feleségével együtt Ankarába érkezik. A lap úgy értesült, Izetbegovic csa­ládjának 15 tagját Bursába küldi. Hozzáfűzte, hogy Izetbegovic belefá­radt a háborúba és a szándékait ke­resztező fejleményekbe, a bosnyák el­nökség figyelmen kívül hagyja észre­vételeit, s Izetbegovic érvei ellenére tanulmányozza Bosznia három részre való felosztásának tervét. A Milliyet értesülése szerint Izetbe­­govic családtagjai bursai rokonaiknál fognak lakni, az elnök pedig fele­ségével együtt Ankarában. (Tanjug) Magyar Szó Wahlgren távozott Mától Jean Cot az UNPROFOR parancsnoka­­ Stoltenberg bízik a kéksisakosok mandátumának meghosszabbításában (Folytatás az 1. oldalról) Az UNPROFOR parancsnoksága ezenkívül hozzájárult ahhoz, hogy az egymással szemben álló felek tár­gyalóasztalhoz üljenek. Stoltenberg kedden érkezett Zágrábba és találkozott Franjo Tudman horvát elnökkel. Véle­ményt cseréltek az úgynevezett nyílt kérdésekről, továbbá az ENSZ védnöksége alatt álló terü­letek gazdasági és jogi rendszeré­nek integrálásáról a Horvát­ Köz­társaságba a Biztonsági Tanács határozataival és a Vance-tervel összhangban. Stoltenberg hangsú­lyozta, hogy minél előbb biztosíta­ni kell a zavartalan közlekedést, a kőolajszállítást és a villanyhálózat működését ezekben az úgynevezett rózsaszínű övezetekben. Szóba ke­rült a Vance-Owen-féle béketerv módosítása is, továbbá, hogy minél előbb békét kell teremteni Bosznia Hercegovinában. Stoltenberg Zágrábban tegnap kijelentette, arra számít, hogy a Horvátország területén állomásozó 10 000 kéksisakos mandátumát to­vábbi három hónappal meghosz­­szabbítják. „Véleményem szerint a Biztonsági Tanács jóváhagyja a ja­vaslatot, amelynek értelmében megbízatásukat három hónappal meg kell hosszabbítani”, jelentette ki Stoltenberg. Tuđman horvát elnök tegnap Zágrábban fogadta Horst Weisel német nagykövetet és arra kérte, tájékoztassa a bonni kormányt és Helmut Kohl kancellárt arról, hogy Horvátország milyen álláspontot képvisel az ENSZ védnöksége alatt álló területek problémájának ren­dezéséről és a kéksisakosok megbí­zatásának meghosszabbításáról. Is­mertette vendégével Zágráb Bosz­­nia-politikáját és azon törekvéseit is, amelyek a béke megteremtésére irányulnak. Tuđman kérte, hogy Németország támogassa Horvátor­szág álláspontjait. Peres nemzetközi akciót követel Irán ellen Simon Peres, Izrael külügyminisz­tere tegnap felkérte az Egyesült Álla­mokat, álljon egy nemzetközi akció élé­re, gátolják meg Irán felfegyverkezé­sét, vessenek véget a Teheránban szervezett és finanszírozott nemzetkö­zi terrorizmusnak. A parlament honvédelmi és külpo­litikai bizottságában nagyszámú kép­viselő követelésére adott válaszában a diplomáciai vezető úgy fogalmazott, hogy Izrael cselekedni fog, hogy haté­konyabban fellépjenek az iszlám köz­társaság által terjesztett terrorizmus ellen. Hozzáfűzte, hazája hírszerző szolgálata hitelt érdemlő bizonyíté­kokkal rendelkezik, hogy Irán nem hagyományos fegyverzetet halmoz fel. Úgy vélte azonban, hogy az USA job­ban fel van készülve, hogy koordinál­ja az Irán fegyverkezése és terroriz­musa elleni nemzetközi akciót Izrael állami és katonai vezetősége úgy véli, nem maradhatnak tétlenek, ha É­szak-Korea továbbra is ellátja Iránt, s ezzel Szíriát is nem hagyomá­nyos fegyverzettel. (Tanjug) Hogyan elejét venni a konfliktusoknak? Befejeződött az AESZ csúcstalálkozója Kairóban tegnap befejeződött az Afrikai Egységszervezet (AESZ) 30. csúcsértekezlete. A résztvevők olyan mechanizmusok megteremtéséről ál­lapodtak meg, amelyekkel megakadá­lyozhatnák a kontinensen az összetű­zéseket. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a záróülésen kijelentette: „Meg­állapodtunk, hogy mindent megte­szünk a kontinensen kialakult konflik­tusok békés megoldásáért. Végül el­határoztuk, hogy az AESZ keretében kialakítunk egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi számunkra a ha­tékonyabb cselekvést, a testvérek kö­zötti összetűzések megakadályozását". (Reuter) Ma döntés a szerb-horvát osztozkodási tervről? Lord Owen a Jugoszlávia-konferencia ellenőrző bizottságához fordul (Folytatás az 1. oldalról) Genfben a Nemzetek Palotájában úgy tudják, hogy augusztus végén ke­rül sor a második értekezletre. Diplo­máciai körök azt sem zárják ki, hogy Thorvald Stoltenberg, a Jugoszlávia-ér­­tekezlet másik társelnöke is visszavo­nul. Svédország ugyanis azután, hogy Wahlgren tábornokot leváltották az egykori Jugoszlávia területén állomáso­zó ENSZ békefenntartó erők parancs­noki tisztségéről, kilátásba helyezte kéksisakosainak visszavonását is­. PÁRIZS: - Alija Izetbegovic bos­nyák elnök és Franjo Tudman hor­vát államfő titkos megállapodást kö­tött arról, hogy Közép-Boszniát a muzulmánok kapják meg, Hercego­vinát pedig a horvátok, állítja a Le Figaro című lap. A cikkíró úgy véli, hogy ezzel magyarázható a muzul­mán hadsereg sikere is az utóbbi időben Boszniának ebben a térségé­ben és az is, hogy a horvát csapatok, valamint a horvát lakosság elhagyja a térséget. (Tanjug) A jugoszláv indítvány visszautasítása Prágában Belgrád javasolta: az EBEÉ-misszió kosovói, vajdasági és sandžaki tartózkodásának meghosszabbításával egyidejűleg tegyék lehetővé a JSZK bekapcsolódását a helsinki folyamatba Prága, június 10. Ma fejeződik be az EBEÉ magas rangú tisztségviselői bizottságának kétnapos talál­kozója, amelynek egyebek között határozatot kell hoz­nia kosovói, vajdasági és sandžaki missziójának továb­bi státusáról. E határozat meghozatala nem megy si­mán, mert e küldöttségek státusához még nem járult hozzá a jugoszláv kormány. Az Anders Brunner svéd diploma­tához, a bizottság elnöklőjéhez közel álló források közölték, hogy Marga­retha Af Ugglas svéd külügyminisz­ternek Vladislav Jovanović szerb és jugoszláv diplomáciai vezetőhöz inté­zett levelére nem érkezett sem kedve­ző, sem kedvezőtlen válasz. A svéd diplomata a Jovanovićhoz intézett levélben leszögezte, hogy az EBEÉ mandátumának meghosszabbí­tását úgy értelmeznék, mint Jugoszlá­via együttműködési készségének jelét, amellyel Belgrád kinyilvánítaná, hogy őszintén támogatja a békét. Nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy ez Jugoszlá­via és az EBEÉ közös érdeke. Nem hivatalos értesülés szerint Ju­goszlávia kérte, beleegyezése legyen alkalom arra, hogy bizonyos formá­ban felvessék a helsinki folyamatba való visszatérését. Erre azonban heve­sen reagált néhány ország, közöttük Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Törökország. Más jelentés szerint Macedónia nem csatlakozhatott az EBEÉ-hez tel­jesjogú tagként Albánia, Görögország és Ciprus ellenvetése miatt. Albánia ahhoz a feltételhez kötötte beleegyezését, hogy Macedónia az al­bán kisebbségnek ismerje el a nemzet státusát, Görögország és Ciprus pedig szorgalmazza, hogy az EBEÉ ne vegye fel Macedóniát teljes jogú tagként, amíg státusát nem oldja meg az ENSZ. (Tanjug) Indítvány a humanitárius segély zavartalan áthaladására A magyarországi Nemzeti Demokrata Szövetség küldöttségének tárgyalásai a Szövetségi Képviselőházban A magyarországi Nemzeti Demok­rata Szövetség kezdeményezni fogja kormányánál és az ENSZ-nél, hogy Magyarország területén zavartalanul áthaladhasson a Jugoszláviának szánt emberbaráti segély. A fentieket tegnap jelentette ki Pozsgay Imre, a párt elnöke, or­szággyűlési képviselő a Szövetségi Képviselőház küldöttségével folytatott megbeszélésen. A jugoszláv küldöttséget a Polgá­rok Tanácsa külpolitikai és külgazda­sági bizottságának tagjai alkották: Mi­lan Komnenic, a DEPOS és Slobodan Stankić, a Szerb Radikális Párt képvi­selője. Pozsgay hangsúlyozta, hogy a Ju­goszlávia elleni szankciók Magyaror­szágot is sújtják, s jelenleg nincs nagy lehetőség megszüntetésükre. Hozzá­fűzte, ezért tárgyalni kell a hosszú tá­vú együttműködésről, s a magyar fél külön érdekelt a szerbek és a magya­rok közötti jó kapcsolatokban. Milan Komnenic beszélgetőtársait tájékoztatta a­ szövetségi parlament munkájáról. Úgy ítélte meg, hogy a magyarokat és a szerbeket több közös érdek fűzi egybe, mivel két olyan eu­rópai nép, amely jelentős szerepet tölthet be a Duna mentén és Közép- Európában, elsősorban a gazdaság te­rületén. Kevesebb okunk van a vitára, mint a sokoldalú együttműködésre, hangsúlyozta Komnenié. Slobodan Stankié úgy értékelte, hogy a vajdasági magyar kisebbség helyzetében nincsenek nagyobb gon­dok, ám a vajdasági magyarok egyes képviselői tevékenységükkel ártanak a jó kapcsolatoknak. A két küldöttség egyetértett abban, hogy folytatni kell a két ország együtt­működését, főleg parlamenti szinten és a törvényhozás terén. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 ET: Szlovákia és Csehország is tag (Budapesti tudósítónktól) Az Európa Tanács - nagyköveti szinten összeült - miniszteri bizottsága szerdán a szervezet teljes jogú tagálla­mai közé fogadta Csehországot és Szlovákiát - jelentette a Magyar Táv­irati Iroda strasbourgi tudósítója. A döntés ellenszavazat nélkül, Szlovákia esetében magyar, Csehország eseté­ben Liechtenstein tartózkodása mel­lett született. A vitában magyar részről rámutat­tak, hogy bár továbbra is léteznek bi­zonyos - valós tényeken alapuló - fenntartások a szlovák kormány ki­sebbségekkel kapcsolatos pillanatnyi törvénykezését illetően, azonban az Európa Tanács parlamenti közgyűlé­se azzal, hogy kedden határozatot ho­zott az új tagállamok vállalt kötelezett­ségeinek ellenőrzésére, kellő garanci­át adott ahhoz, hogy a taggá válás előtt álló esetleges akadályok elhárul­janak. A két ország ünnepélyes beiktatá­sára és a nemzeti lobogók felvonására még szerdán, a késő délutáni órákban sor kerül. Az Európa Tanács tagálla­mainak száma ezzel 31-re növekedett (pm)

Next