Magyar Szó, 1994. június (51. évfolyam, 106-131. szám)
1994-06-01 / 106. szám
visa KÁRTYÁK A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LI. évf., 106. (16835.) szám Újvidék, 1994. június 1., szerda Ára 30 para Zárlat Alkalom kínálkozik ismételten elgondolkodni sorsunk alakulásáról, lévén kerek két esztendeje, hogy nap mint nap szembe találjuk magunkat az országot sújtó nemzetközi zárlat jelenségeivel és következményeivel. Belgrádiján még tanácskozást is szerveztek ennek jegyében, amelyen elhangzott, az eddig okozott közvetlen kár 35 milliárd dollárra rúg. Elmondták továbbá természetesen azt is, hogy az embargó „igazságtalan”, „büntetés”, hogy „nemcsak Jugoszláviát, de az egész szerb népet sújtja” és így tovább. De ezek mind közismert dolgok, miként az is, hogy egy egyszerűsnek tűnő tüdőgyulladás nálunk manapság romba döntheti a családi költségvetést. És botorkálhatnánk tovább a panaszok százainak útvesztőiben, mert ki sem látszunk belőlük. A háború időközben nem szűnt meg, bár nem is terjedt tovább, a gazdaság viszont szétesett, tönkrement; mindenki számára világos, hogy a gazdaságszilárdítási program végrehajtása a továbbiakban egyenes arányban függ a szankciók feloldásától. Addig pedig marad a lemondás és a takarékosság: egy újabb (méltán mondhatjuk: hajmeresztő) javaslat szerint például az alapfokú kötelező oktatást is nyolc évről hat évre kellene csökkenteni! Számomra azonban nem is ezek a tragikomikus jelenségek a vészjóslóak. Az igazi veszélyt nyilván inkább az jelenti, hogy az ország lakosságának a többsége ezeket alattvalóhoz illő modorban tűri el, egyáltalán: minden szó nélkül elfogad egy állapotot, s azután ahhoz alkalmazkodik. Földbe fúródott fejek fölött halad át a vihar, holott a vihart éppen az emberek fékezhetnék vagy állíthatnák meg. Büszkeség, történelmi tradíció, alázatosság, a vezetőkben való feltétlen bizalom, szolidaritásvállalás - mindezek vegyülete által valószínűsíthető csak az a magatartásfajta, amely még mindig az elviselhetőség szintjén tartja az „állapotot”. Állapotunk pedig tart, pontosabban minden eltelt nappal tovább romlik. A lejtőn valahogyan meg kellene állni, ahhoz viszont be kell fejezni a háborút. Ebbéli szándékát Belgrád gyorsuló ütemben és egyre hangosabban hangoztatja. Az újabb genfi tárgyalások újabb esélyt jelentenek, de immár képtelenség jósolgatni, a ki tudja, hanyadszori pótvizsga ezúttal sikeres lesz-e. Most azonban még van lehetőség a pótvizsgára, ami nem is egészen mellékes és elhanyagolandó tényező. Egyetlen reményünk, lassan talán mégis egyértelművé válik: az embargót nem magyarázni kell, hanem kiváltó okait megszüntetni. S addig? Addig pedig ügyeskedünk, kapaszkodunk és alkalmazkodunk, magyarázkodunk és bosszankodunk, gazdagodunk (igaz, csak kevesen) és elszegényedünk, nem tervezgetünk és nem álmodozunk, nem utazunk és nem nyaralunk, de az állapot mértékét mégis magunkhoz mérjük, és küszködünk a magunk módján, hogy egyszer a jobb sorsra érdemes utódoknak elmondhassuk, túléltük mi ezt is. SINKOVITS Péter Előkészítő tárgyalások Vitalij Csurkin orosz kiküldött tegnap ismét Belgrádban folytatott megbeszéléseket a holnap kezdődő genfi találkozó előtt (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) Vitalij Csurkin, Oroszország elnökének megbízottja tegnap Belgrádba érkezett újabb békeküldetés céljából, s tárgyalt Slobodan Milosevic szerbiai elnökkel, valamint a boszniai, továbbá a krajinai szerbek vezetőivel. Vitalij Csurkin küldetése közvetlen kapcsolatban áll a holnapi és a holnaputáni genfi értekezlettel, amely Bosznia-Hercegovina válságával foglalkozik, s amelyet Akasi Jaszusi, az ENSZ megbízottja hívott össze. Szerbia elnöke kabinetirodájának közleménye szerint Milosevic Csurkinnál véleményt cserélt a jugoszláv válság politikai megoldásának időszerű kérdéseiről. A közlemény szerint Szerbia ismert álláspontjával összhangban, hogy a boszniai válságot tárgyalások útján, nem pedig háborúval kell megoldani, szorgalmazza az ellenségeskedés megszüntetéséről szóló általános megállapodás elfogadását Bosznia-Hercegovina egész területén, továbbá a politikai megoldást, amely lehetővé tenné a tartós békét, valamint a JSZK elleni gazdasági szankciók megszüntetését. Kedvezően értékelték Zágráb és Knin képviselői között az ellenségeskedés megszüntetéséről kötött megállapodás alkalmazását, s felhívták a figyelmet arra, folytatni kell a tárgyalásokat a gazdasági kapcsolatok normalizálására - áll a közleményben. (Folytatása a 3. oldalon) M Nikola Koljevic és Momcilo Krajisnik Csurkinnál (Reuter telefotó) A NEMZETI BANK DÖNTÉSE Harminc dinár a régi devizából Ma kezdenék a kiűzetéseket, ha lenne pénz a bankokban A legnagyobb hazai bankok némelyikében lefolytatott körkérdés nyomán a Tanjug nem tudott meg semmi biztosat arról az állításról, hogy mától a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzói tanácsának határozata alapján minden bankban megkezdik a régi devizatakarékokról 30 márka dinár ellenértékének a kifizetését. A bankok ezt nem tudták megerősíteni, mert mint mondták, a központi bank dokumentumát csak tegnap kapták meg, így a bankok ügyvezetősége még nem hozott ennek alapján határozatot a bank lehetőségeivel összhangban. Egyesek ezt tegnap megtették, mások pedig a következő napokban teszik meg. (Tanjug) A HORVÁT-MUZULMÁN FÖDERÁCIÓ ALKOTMÁNYOZÓ KÖZGYŰLÉSE SZARAJEVÓBAN Kresimir Zubak elnök, Ejup Ganic alelnök Mandátumuk hat hónapi átmeneti időszakra szól A muzulmán-horvát föderáció alkotmányozó közgyűlése tegnap, Szarajevóban megtartott ülésén, Kresimir Zubakot választotta a föderáció első elnökévé, jelentette a szarajevói muzulmán rádió. Alelnöknek Ejup Ganicot választották. Mandátumuk 6 hónapi átmeneti időszakra szól, a választások megtartásáig. Előzőleg a horvát és a muzulmán nép képviselői, egy tartózkodó szavazattal, elfogadták a volt boszniahercegovinai alkotmány módosítási javaslatát, és megszavazták a jövőbeni muzulmán-horvát föderáció alkotmányát. A Reuter jelentése szerint az ülés félbeszakadt, mivel sok képviselő nem tudott eljutni Szarajevóig, ezért úgy határoztak, hogy a végső határozat meghozatalát mára halasztják, amikor az ülés be is fejeződik Verifikálása után a föderáció várhatóan konföderációra lép Horvátországgal, ahogy erről Washingtonban megegyeztek. A konföderáció létrehozását a bosznia-hercegovinai horvátok követelték a tegnapi alkotmányozó közgyűlésen is. Silajdjic kormányfő rámutatott, hogy a muzulmán-horvát megegyezés, amelyet Bécsben írtak alá, megváltoztatta az erőegyensúlyt, és a muzulmán-horvát föderáció az „egyedüli hatékony út a Nagy-Szerbiára vonatkozó eszme letörése felé”. Habár a muzulmán-horvát fél javasolta, hogy megkapja a volt bosznia-hercegovinai területek 58 százalékát, úgy látszik, a képviselőknek eltökélt szándékuk megakadályozni az ország felosztását, még ha ez a szerbekkel való háború folytatását jelentené is. Zubak, aki Silajdisctval együtt tárgyalt az európai, az amerikai és az orosz diplomatákkal a háború befejezésének lehetőségeiről, hangsúlyozta, hogy a föderációnak semmi esetre sem szabad veszélyeztetnie a boszniai határok nemzetközi elismerését, jelentette az UPI. Izetbegovic nem utazik Genfbe? A boszniai muzulmán államfő elégedetlen a szerb visszavonulással Gorazde környékéről Alija Izetbegovic muzulmán államfő hétfőn este kijelentette, hogy még mindig nem tudni, a muzulmán küldöttség elutazik-e Genfbe, ahova Akasi Jaszusi hívta meg - közölte a Szarajevói Rádió. Izetbegovic hangsúlyozta, hogy az általános tűzszünetről folyó tárgyalások előfeltételeként azt szabták meg, hogy a szerbek vonuljanak vissza a Goraidé körüli védett övezetből, amit szerinte még mindig nem teljesítettek. Izetbegovic hozzátette, hogy ha ezt a feltételt teljesítik is, nem ő utazik Genfbe, hanem valaki más. Simon Shadbolt alezredes, Michael Rose tábornoknak, az UNPROFOR boszniai parancsnokának a helyettese tegnap figyelmeztette Alija Izetbegovicot, tulajdonképpen rendreutasította a miatt a fenyegetése miatt, hogy nem megy Genfbe, ha a szerbek nem vonulnak vissza Goraidénál. Shadbolt kijelentette, hogy „nem számíthatnak arra, hogy az ENSZ- erők örökre Boszniában maradnak”. (Folytatása a 3. oldalon) OKTATÁSI REFORM KÉSZÜL Hatéves általános iskola?! Tizenháromról kilencre csökken a kötelező tantárgyak száma Négy év múlva esedékes az oktatás megreformálása A Köztársasági Oktatásügyi Minisztérium úgy véli, hogy a gyerekek általános iskolai oktatását Szerbiában nyolc évről hat évre kellene rövidíteni, jelentette ki tegnap Radivoje Gacevic, a minisztérium tanácsosa. A hatéves általános iskola után a diákok még két évig járnának középiskolába. Gacevic rámutatott, hogy az oktatási rendszer reformjával kapcsolatos ötlet már régebben felmerült, de csak most érkeztek konkrét javaslatok. ,A hatéves általános iskola után a gyerekeket két év alatt kitanítanák valamilyen mesterségre, aki pedig magasabb fokú oktatást igényel, még két évig folytathatja tanulmányait, így a 17 éves gyerekek már beiratkozhatnak az egyetemre” - magyarázta Gacevic. A javaslat szerint az általános iskolai tantárgyak számát 13-ról 9-re csökkentenék, ami nagyban tehermentesítené a tantervet és programot. „A gyerekek hat vagy hat és fél éves korukban is elindulhatnak iskolába, mert ebben a korban már érettek az iskolai oktatásra.” Ha a javaslat támogatást nyer, az oktatás megreformálása négy év múlva lesz esedékes. Ennyi időre van ugyanis szükség az új tanterv kidolgozására. (Tanjug) Nyereményszelvény a 4. oldalon Silajdzic a kormányfő A volt Bosznia-Hercegovina horvát-muzulmán föderációjának alkotmányozó nemzetgyűlése tegnap Szarajevóban Haris Silajdzicot választotta meg a föderáció első kormányfőjévé. Silajdzic emellett megtartja a bosnyák kormány elnöki tisztségét is. (Tanjug) A csúcs eltávolodott a magyarságtól Topolyán megalakult a Polgári Demokratikus Tömörülés - 5. oldal Derült, napos, melegebb idő várható. Időjárás-jelentésünk a 10. oldalon