Magyar Szó, 1997. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1997-03-01 / 50. szám
2 KÜLPOLITIKA A Deutsche Welle rádió belgrádi munkatársa jelentette a következőket: A szerbiai helyhatósági választásokon az ellenzék egyebek között Újvidéken is győzött. De miként is működik a hatalom Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosában? Gerhard Burbach, Újvidék alpolgármestere nem táplál illúziókat. Nagyon is jól tudja, hogy a köztársasági szinten kormányzó szocialisták bármikor megnehezíthetik a dolgát helyhatósági szinten. S tehetik ezt mindenekelőtt pénzügyi vonatkozásokban. A város ugyanis csaknem teljes egészében a belgrádi hatalomnak van ilyen értelemben kiszolgáltatva. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az adóból és a különféle járulékokból helyhatósági szinten befolyó összegeket Belgrád kapja először, majd különféle kulcsok alapján következik azok újraelosztása a községek között. Újvidék viszonylatában ez konkrétan azt jelenti, hogy a Belgrádba eljuttatott pénznek mindössze 13 százalékát láthatják viszont. Az újvidéki közigazgatás új vezetője, Časlav Popovic azonban hangsúlyozza, hogy Szerbia harmadik legnagyobb városának puszta „működtetéséhez” legalább 50 százalékos visszatérítésre lenne szükség. A szocialisták finanszírozási téren megnyilvánuló önkényeskedésének kézzelfogható következményei hamarosan érezhetőek lesznek. Popovic szerint a pénzhiány legelőször az óvodákat fogja sújtani, mert azokat kizárólag a községi szinten befolyt összegekből finanszírozzák. Ha a köztársasági kormány nem térít vissza elegendő pénzt, az óvodák fűtés és uzsonna nélkül maradhatnak. Más közszolgáltatásokra is hasonló sors vár, ha Belgrád részéről nem történik változtatás, összeomolhat a tömegközlekedés és még néhány más ágazat. Ha ez bekövetkezik, az Együtt koalíció fogja elsősorban a kárát látni. Časlav Popovic hangsúlyozza, az emberek bizonyára azért szavaztak rájuk, mert tőlük jobbat reméltek, mint a szocialistáktól. De meg van kötve a kezük. Nincs más megoldás, mint hogy takarékoskodjon a rendelkezésre álló szerény eszközökkel és hogy külföldi segélyekben reménykedjen. A kormányzó szocialisták megkeserítik az ellenzék életét azokban a városokban, amelyekben veszítettek. S nemcsak pénzügyi téren, hanem számos más, legalább ugyanennyire fontos területen, hiszen Milošević pártja a társadalomnak csaknem minden létfontosságú területét ellenőrzése alatt tartja. Bizarr dolog, hogy a városi önkormányzatnak semmiféle törvényes meghatalmazása nincs, amely módot adna neki, hogy beleszóljon a helyi rendőrség és az összes többi belbiztonsági szerv munkájába. Az újvidéki rendőrség kizárólagos felettese a belgrádi belügyminisztérium. Az újvidéki rendőrség pozitív viszonyulása az ellenzéki önkormányzat szerveihez, akárcsak a város többi lakosához kizárólag az egyes hivatalnokok jóindulatától függ. Erről feltétlenül értesíteni kellene a város lakosságát. Gerhard Burbach tájékoztató központot szándékozik létrehozni a város lakosságának alaposabb informálása végett. Ötven esztendő után végre rendszeresen hozzájuthatnának a valós információkhoz, tekintet nélkül arra, hogy azok kedvezőek-e vagy sem. Reális, valós információra van szükség, állapítja meg Gerhard Burbach. Ezzel párhuzamosan az ellenzék egy napig se szűnjön meg hangsúlyozni a belgrádi kormánynál a szocialisták fent részletezett politikájának elfogadhatatlanságát. Az újvidéki városi képviselőtestületben azonban hangsúlyozzák, nem sok remény van rá, hogy a köztársasági parlamentben ebből bármi is keresztülvihető. Annál több az utcán. * * » Az izraeli kormány igencsak megterhelte a palesztinokkal folytatott párbeszédet azzal, hogy engedélyezte több mint 6000 zsidó lakás felépítését Jeruzsálem arabok lakta keleti részében, írja a Washington Post. A mértékadó lap szerint a fegyverek erejére támaszkodó egyoldalú döntés kétségessé teszi, hogy Izrael tárgyalások útján akarja rendezni Jeruzsálem jövőjét. A cikkíró úgy véli, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilvánvalóan politikai kényszer alatt cselekedett: a lakásépítés engedélyezésével akarta kiengesztelni a hebroni megállapodás miatt háborgó jobboldali szövetségeseit. Ám úgy próbált megszabadulni a tehertől, hogy Jasszer Arafat vállára rakta a felelősség súlyát. Semmi sem korbácsolja fel jobban a palesztin indulatokat, mint ha Izrael kész tények elé állítja őket. Az amerikai lap emlékeztet arra is, hogy a probléma bonyolultságára való tekintettel Jeruzsálem jogállásának kérdését hagyták legutoljára a tárgyalások sorában. A jelek szerint azonban Izrael erőszakos térképrajzolgatásával és lakásépítkezéseivel a szó szoros értelemben be akarja betonozni Jeruzsálemnek mint osztatlan fővárosnak a látomását állapítja meg a Washington Post munkatársa ezzel a zavaros képpel is illusztrálva a helyzet bonyolultságát. * * * A tegnapi párizsi lapok a nagyvilág eseményei közül a következőknek szentelik a legnagyobb teret: izraeli telepítési politika, különös tekintettel a jeruzsálemi eseményekre, Kína, az ujgur szeparatisták által Hszincsiang-Ujgur nyugati tartományban elkövetett merénylet kapcsán, valamint Törökországnak a hír kapcsán, hogy állítólag a hadsereg puccsra készülődik Erbakan iszlámista kormányzata ellen. A le Monde szarajevói tudósítója a Soros Alapítvány boszniahercegovinai tevékenységéről számol be. Kiemeli, hogy szemben Szerbiával és Horvátországgal, ahol az autoritárius rendszerek az ország „belügyeibe való beavatkozás”-nak nyilvánították az amerikai milliárdos humanitárius és egyéb felkaroló tevékenységét, Bosznia-Hercegovinában a hatóságok egészen más magatartást tanúsítanak, minek eredményeként az alapítvány zavartalanul tevékenykedhet. Szarajevóban például mindössze 15 hónappal a békeszerződés aláírása után a legkülönfélébb művészeti tevékenységek szinte kizárlag a Soros Alapítványtól függnek, ugyanis semmilyen egyéb anyagi forrás nem áll rendelkezésre a háború okozta gazdasági nehézségek miatt. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ A pénz és a hatalom Belgrádé A Szerbiát kormányzó szocialisták bármikor megkeseríthetik az ellenzéki önkormányzatok életét Magyar Szó Franciaország korlátozza a bevándorlást A nemzetgyűlés meghozta a nagy vitát kavart törvényt A francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés csütörtök este második olvasatban is elfogadta a nagy vitát kavart új bevándorlásellenes törvénytervezetet. A dokumentum mellett - amely további rendszabályokkal akarja korlátozni az illegális bevándorlás lehetőségét - a kormánypárti képviselők szavaztak, míg az ellenzék egyöntetűen elvetette a tervezetet, jelenti az MTI. Az új törvény lényegében különböző technikai jellegű intézkedések gyűjteménye, ugyanakkor az eredeti tervezetnek volt egy olyan rendelkezése, amely hatalmas megmozdulásokhoz (a múlt szombaton például egy százezres párizsi tüntetéshez), s az értelmiségiek körében egy engedetlenségi kampányhoz vezetett: eszerint ugyanis a vízumköteles külföldieket vendégül látó franciáknak előzetesen a polgármesteri hivatalban kellett volna engedélyeztetniük ezt a szándékukat, s utólag is jelezniük kellett volna a külföldi távozását. A kormányzat azzal érvelt, hogy rengetegen szereznek francia beutazási vízumot különböző „látszatmeghívólevelek” alapján, s azután Franciaországba érve illegalitásba vonulnak - az ellenzők viszont arra hivatkoztak, hogy ezáltal országuk „rendőrállammá válna, ahol minden lépést engedélyeztetni kellene. Végül a kormányzat meghátrált, s ezt a paragrafust egy olyan módosított szöveg váltotta fel, hogy a távozást nem a vendéglátónak, hanem magának a külföldinek kell jeleznie - ami az illegális bevándorlást nem fogja megakadályozni, de adott esetben legalább azt biztosra vehetik a hatóságok, hogy az illető Franciaországban maradt... A nemzetgyűlés emellett elfogadta azt a javaslatot, amely lehetővé teszi a már hosszabb ideje, 15 éve Franciországban élő illegális bevándorlók helyzetének rendezését. Erre a problémára néhány száz afrikai tavaly nyári látványos akciója, egy párizsi templom elfoglalása irányította rá a reflektorfényt: az illetők nagy részét ugyanis az elmúlt években fokozatosan szigorodó idegenrendészeti jogszabályok illegális bevándorlóvá tették, ugyanakkor kitoloncolni sem lehetett őket, mert például francia területen született gyerekeik voltak. A mostani törvénytervezet kidolgozásának egyik oka éppen ezen probléma megoldása volt. NAGY-BRITANNIA Kisebbségben a kormány A várakozásoknak megfelelően péntektől egyfős tényleges alsóházi kisebbségben kénytelen kormányozni a brit konzervatív párt, amely súlyos vereséget szenvedett az egyik északnyugat-angliai körzetben megtartó időközi választáson. Mint az MTI jelenti, a Wirral South választókerületben megrendezett voksolás a tegnap hajnali végleges adatok szerint pontosan az országos népszerűségi mutatók szerint végződött: a tory kormánypárt jelöltje 34, az ellenzéki Munkáspárté 52 százaléknyi szavazatot gyűjtött. Az időközi választás más helyzetben és időben jórészt helyi ügynek számítana, éppen két hónappal az általános parlamenti választások legvalószínűbb időpontja előtt azonban újabb súlyos kolonccal terheli az amúgy is alaposan megtépázott konzervatív pártot, amelynek a hatalomban hátralévő utolsó néhány hetét és választási kampányát bizonyosan végigkíséri majd a wirrali súlyos vereség árnyéka. A brit belpolitikában még nem volt példa arra, hogy ennyire közel a parlamenti választásokhoz bármely kormánypárt ki tudott volna heverni ilyen mértékű időközi vereséget. 1997. március 1., szombat Solana ismét Moszkvába készül Az észak-atlanti szövetség főtitkára a NATO-orosz konzultációkat folytatja Március elején ismét Moszkvába látogat Javier Solana NATO-főtitkár. Az atlanti szövetség első számú képviselője alig két héttel Jevgenyij Primakov külügyminiszter brüsszeli útja után és egy héttel Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök helsinki találkozója előtt utazik az orosz fővárosba, hogy folytassa az idén felgyorsult NATO-orosz konzultációkat. A tárgyalásokon feltehetően a körvonalazódó NATO-orosz egyezmény lesz a központi téma - a megállapodás alighanem nélkülözhetetlen a NATO tervezett bővítéséhez. Solana március 10-e és 15-e között a volt szovjet köztársaságokban, a NATO jelenlegi békepartnereinél tesz látogatást. Miután Moldovát, Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt - éles orosz bírálatok közepette - már felkereste, a főtitkár most a kazah, a kirgiz, az üzbég és a türkmén vezetéssel tárgyal a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Várhatóan ezek előtt áll meg Moszkvában: tárgyalásai nyilván kihatással lesznek a közelgő amerikai-orosz csúcstalálkozóra. Oroszország a hivatalos megnyilatkozások szerint egyelőre még nem tudta befogadni a keleti NATO-bővítés gondolatát. A NATO néhány hónapja különösen intenzív diplomáciai erőfeszítéseket tesz, hogy Moszkvát lebeszélje a szélesítés ellenzéséről. Primakov néhány nappal ezelőtti brüsszeli tartózkodása után mindkét részről úgy nyilatkoztak, hogy a megbeszéléseken némi haladást értek el. Úgy tűnik azonban, egy esetleges megállapodásra még sokáig kell várni, márpedig a NATO-nak sürgető lenne még a júliusi madridi csúcstalálkozó előtt vagy legkésőbb azon lezárni ezt a témát, hiszen a spanyol fővárosban meg kívánják nevezni a következő NATO-tagokat. A főtitkár előtt - a jövő hét elején - ugyancsak az orosz fővárosba utazik Gebhardt von Moltke, a NATO politikai főosztályának vezetője, aki az orosz külügyminiszter-helyettessel és fegyverzetellenőrzési külügyi igazgatóval azt az együttműködési tervezetet próbálja tovább csiszolni, amelyet Primakov legutóbb vitt Brüsszelbe. Tegnapi brüsszeli értesülés szerint e dokumentumok tartalma „igen közel” van a szövetség elképzeléseihez. (MTI) NATO-dokumentumok tűntek el Prágában Csehország NATO-csatlakozásához elengedhetetlen dokumentumok tűntek el a prágai védelmi minisztériumból - írta tegnapi számában a Mladá fronta Dnes című napilap. A minisztérium név szerint meg nem nevezett illetékese a lapnak elmondta, hogy az iratokban azok a normák és feladatok szerepelnek, amelyeket a cseh hadseregnek a NATO-belépéssel kapcsolatban teljesítenie kell, jelenti az MTI. A nyilatkozó szerint 700 oldalnyi iratból 100 tűnt el. A hadsereg szerint vagy a dokumentumokat Brüsszelből Prágába szállító személy elhagyta, vagy nem szándékosan megsemmisítette a papírokat. „Két lehetőségünk van. Vagy megtaláljuk az eltűnt dokumentumokat, ami egyelőre nem sikerült, vagy újból kérvényezzük őket Brüsszeltől. Ez pedig nagy szégyen lenne” - idézte a lap a védelmi minisztérium magas rangú munkatársát. (Dávid Csilla felvétele) Boško Perošević (jobbról), Vajdaság RT Végrehajtó Tanácsának elnöke tegnap a nagykövet kérésére fogadta Wilfried Gruber német nagykövetet. Beszámolt vendégének, hogy Vajdaság az idén új lépést szeretne tenni a regionális gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében, éspedig Mecklenburg-Vorpommern német tartománnyal, valamint Bajorországgal és más vidékekkel, amelyek érdekeltek a vajdasági partnerekkel való további együttműködésben. Ez egyébként folytatása lenne a hagyományosan jó jugoszláv-német együttműködésnek, amilyen a szankciók bevezetése előtt volt, hangsúlyozta Perošević. Gruber nagykövet kijelentette, hogy Németország továbbra is gazdasági partnerének szeretné tudni Jugoszláviát, és kész a korábbi évek tapasztalatai alapján felújítani a kapcsolatokat jugoszláv, illetve vajdasági cégekkel. Konkrét üzletről is szó volt, például egy magas kategóriájú szálloda építéséről Újvidéken. A megbeszélésen részt vett Damijan Radenković, a végrehajtó tanács alelnöke és Dirk Lölke követségi másodtitkár is Abház kikötő blokád alatt A szakadár abház parti őrség hajói tegnap blokád alá vonták az Ocsamcsira kikötővárosban lévő orosz haditengerészeti támaszpontot - jelentette az Interfax hírügynökség. Gennagyij Gaulia, a Grúziától elszakadni vágyó Abházia „miniszterelnöke” a jelentés szerint azzal indokolta a blokádot, hogy az abházok így akarják megakadályozni a kikötő értékes felszereléseinek ellopását és a támaszpont kifosztását. Az abház biztonsági szolgálat szerint az orosz határőrök grúz magánszemélyeknek eladták a haditengerészeti létesítményt és titokban elszállítják a felszereléseket Batumi kikötővárosba. „Úgy tűnik, Moszkvában bizonyos személyek egyéni érdekei az orosz érdekek ellenében érvényesülnek” - mondta Gagulin. Az abházok orosz támogatással győztek a grúz hadsereg ellen az 1993-ban vívott háborúban. Azóta orosz ütközőcsapatok állomásoznak a partvidéken, és egyelőre eredménytelen tárgyalások folynak Tbiliszivel a térség státusáról és a több tízezernyi grúz menekült sorsáról - jelentette az AFP.