Magyar Szó, 1997. november (54. évfolyam, 258-281. szám)

1997-11-01 / 258. szám

1997. november 1., szombat A MASSACHUSETTSI BÉBIHALÁL MIATT Életfogytiglani a brit gyermekfelvigyázónak Felháborodott az amerikai közvélemény A védelem azonnal indítványozta a bíróságnak a tárgyalás megsemmisítését Washington, október 31. Egy massachusettsi bíróság pénteken a törvény által előírt kötelező életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Louise Woodward 19 éves brit gyermekfelvigyázót, aki az ügyészség és az esküdtek szerint az idén február 4-én szándékos, de nem előre megfontolt módon meggyilkolta a gondjaira bízott 9 hónapos Matthew Kappent, miközben annak orvosszülei munkahelyükön tartózkodtak. A vád szerint Woodward szándékosan rázta, majd földhöz vágta a csecsemőt, mert haragudott az állandó sírás miatt, és mert a baba szülei szigorú szabályokat állítottak fel a nevelőnő szabadidejére is. A büntetés kihirdetésén Woodward ugyanúgy kitartott ártatlansága mellett, mint a csütörtöki ítélethirdetéssel véget ért háromhetes tárgyalás során. A védelem a vádlott döntése alapján elutasította azt a lehetőséget, hogy az esküdtek esetleg csak gondatlanságból elkövetett emberölés vádjá(Tudósítónktól) ban találják bűnösnek. A kerületi ügyész eredetileg tiltakozott ez ellen, mert a szakértők nagy többsége szerint a felvonultatott tanúk és bizonyítékok nem támasztják alá „minden gyanún felül” a szándékos emberölés vádját. A védőügyvédek csapata, amelyet a néhány évvel ezelőtt kétszeres gyilkosság vádja alól felmentett futballcsillag, O. J. Simpson egyik védője vezetett, még a mai nap folyamán indítványozni fogja a bírónak, hogy vesse el a most meghozott ítéletet és írjon ki új tárgyalást. Az ügyvédek szerint az esküdtek nem értették meg teljesen az ügyet, és a gyermekfelvigyázó esetleges korábbi cselekedeteit is beszámították. A védelem által felvonultatott orvosszakértők ugyanis azt állítják, hogy Matthew-nak egy legalább háromhetes tarkósérülése volt, és abba halt bele. Mivel az ügyész azt a sérülést nem írta a vádlott terhére, amiatt nem is lehetett volna elítélni. A védőügyvédek csapata, akiket a Louise Woodwardot Amerikába hozó gyermekfelvigyázó szervezet fizetett, megfogadták, hogy „utolsó leheletükig” harcolni fognak védencük felmentéséért. Barry Scheck, a védelem vezetője elmondta, hogy a fiatal nő sikeresen letette a poligráftesztet. Ezt azonban a massachusettsi törvények nem engedélyezik bírósági bizonyítékként felhasználni. A per felkavarta az amerikai közvélemény kedélyeit, és a többség felháborodva fogadta az ítéletet; legtöbben hisznek a fiatal brit nő ártatlanságában. A szélesebb társadalmi kérdés az, hogy erkölcsös-e ennyire pici gyermekeket idegen őrizetére bízni ahelyett, hogy az édesanyák vigyáznának rájuk. Amerikában semmiféle általános gyermekgondozási szabadság vagy szociális jog nem létezik azon túl, hogy a nő nem veszítheti el munkahelyét gyermekszülés miatt. A gyermekfelvigyázó szervezetek leginkább Európából hoznak fiatal lányokat egy-egy éves bennlakásos munkaidőre, de a két kultúra közötti különbségek miatt gyakran kerül sor a fogadó házaspár és a néha gyermekőrzésen túl is kemény házimunkára fogott külföldi lányok között. A tragikus bébihalál előtt egyébként a bostoni Eappen családban is ez volt a helyzet. Az Eappenek hosszabb ideje dühösek voltak a nevelőnő éjszakai kimaradozása miatt, aki egyébként elismerte, hogy néhányszor eltitkolta korát, mert az itteni törvények szerint egyébként nem vásárolhatott volna szeszes italt. PURGER Tibor Bizonyított pénzügyi mesterkedések Felhívás a muzulmán-horvát föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság hatóságaihoz a politikai felelősség megállapítására - Carlos Westendorp nemzetközi főmegbízott szarajevói sajtóértekezlete Az Európai Unió alapította pénzügyi és vámpolitikai tanácsadó szervezet (CAFAO) két jelentést továbbított a muzulmán-horvát föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság pénzügyminisztériumához a pénzügyi visszaélések bizonyítékairól, közölte tegnap Carlos Westendorp boszniai főmegbízott. Szarajevóban megtartott rendkívüli sajtóértekezletén Westendorp elmagyarázta, hogy a pénzeszközöket a föderáció költségvetése helyett „a régi hatalmi szervek párhuzamos, illegális intézményeibe” ömlesztették, amelyeket a daytoni békemegállapodás után meg kellett volna szüntetni. A jelentésekből kitűnik, hogy a különböző visszaélések miatt Bosznia-Hercegovina mintegy 40 millió márkával maradt szegényebb. Az alapokkal az egykori Bosznia-Hercegovina Köztársaság, valamint a felfüggesztett Herceg-Bosznia árutartalékainak igazgatóságai manipuláltak. A helyzet azóta annyiból változott, hogy a mostari igazgatóságot felszámolták, de a Szarajevóit nem. Mindkét hatóság élelmiszert és kőolajat szerzett be. Az említett árura elszámolt adó azonban nem a föderáció költségvetésébe jutott, hanem a régi Bosznia-Hercegovina illegálissá vált intézményeibe. Aláhúzta, hogy a muzulmán-horvát föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság hatóságainak két hetet adtak, hogy válaszoljanak ezekre a jelentésekre és tegyenek megfelelő lépéseket a politikai felelősség megállapítására. (Tanjug) Utolsó esély a bekapcsolódásra a békefolyamatba Westendorp leváltással fenyegeti Krajišnikot Carlos Westendorp boszniai főmegbízott figyelmeztette Momcilo Krajišnikot, Bosznia-Hercegovina Elnökségének szerb tagját, hogy meneszti e tisztségről, ha két hónapon belül maradéktalanul nem alkalmazza a daytoni megállapodást. Westendorp az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy mint a daytoni megállapodás végrehajtása legfelsőbb instanciájának jogában áll sajátos eszközt alkalmazni a békemegállapodás teljes érvényesítése céljából. Utolsó esélyt és két hónapos határidőt adok Krajišniknak, hogy bekapcsolódjon a daytoni megállapodás alkalmazásának folyamatába, s ha nem hajlandó együttműködni, akkor leváltom, közölte Westendorp. Úgy értékelte, hogy a nemzetközi békeerőknek legalább öt évig Bosznia-Hercegovinában kell maradniuk. Megismételte, hogy szóba sem jöhet az SFOR jövő évi távozása. Westendorp aggodalmának adott hangot, hogy a nemzetközi erők kivonása esetén a nemzetközi közösség boszniai képviselői katonai és más támogatás nélkül maradának a békeszerződés alkalmazásában. Ha az amerikaiak távoznak, s ugyanezt megteszik az európaiak, akkor lehetetlenné válik nemzetközi szervezetek boszniai munkája, szögezte le a spanyol diplomata. (Beta, AP) Hillary Clinton Belfastban Elkötelezettség az ulsteri rendezés mellett Államfőnek kijáró külsőségek közepette fogadták tegnap Belfastban az amerikai elnök feleségét, aki jószolgálati körúton járja végig a hét végén az északírországi rendezésben részes fővárosokat, köztük Londont, jelenti az MTI. Hillary Clinton rövid dublini megálló után érkezett Észak-Írországba, hogy tolmácsolja férje és az amerikai kormány változatlan elkötelezettségét az ulsteri válság megoldása mellett. Az elnöki házaspár éppen két éve, a korabeli, később hiúnak bizonyult békeremények csúcspontján pontosan ugyanezt az utat járta végig, s a látogatás egy ideig valóban érezhető lendületet adott a rendezés folyamatának. Hillary Clinton Belfastban tartott előadásában arra intette az évszázados szektariánus gyűlölködésben szemben álló feleket: mindenkinek fel kell adnia valamit álláspontjából azért, hogy a másik fél véleménye is érvényre juthasson. Hillary Clinton a hétvégét a tervek szerint már oldottabb légkörben, Tony Blair brit miniszterelnökkel és családjával tölti a chequersi kormányfői rezidencián, s félhivatalos látogatása itt már magánjellegűvé alakul ált. Blairék és Clintonék híresen jó viszonyt ápolnak, erőteljes kontrasztban azzal a meglehetősen hűvös kapcsolattal, amelyben az előző, konzervatív brit kormányfő, John Major és az amerikai elnök állt egymással. Magyar Szó NÉMETORSZÁG Schumacher az új boszniai megbízott Hans Heinrich Schumachert, Németország eddigi namíbiai nagykövetét nevezték ki a szövetségi kormány új boszniai megbízottjává. A 49 éves politikus Gerd Wagner helyét foglalja el, aki szeptemberben Szarajevó közelében helikopter-szerencsétlenségben életét vesztette. Németország képviselőjeként Wagner Jacques Klein amerikai tábornokkal együtt Carlos Westendorp nemzetközi főmegbízott helyettesének posztját is ellátta. Schumacher 1977 óta szolgál a német diplomáciában, namíbiai nagyköveti megbízatása előtt két évig a bonni külügyminisztérium szóvivője volt. (Beta) KÜLPOLITIKA 3 Ötpontos követelés Belgrádhoz Az Európai Unió és Nagy-Britannia feltételekhez köti a JSZK visszafogadását a nemzetközi közösség teles jogú tagjai közé Tonny Loyd brit külügyminiszter-helyettes sajtóértekezlete a jugoszláv fővárosban megtartott tárgyalásai után (Folytatása az 1. oldalról) A munka jellegű reggeli során folytatott eszmecserén Drašković kifejtette, hogy a Crna Gora-i politikai feszültséget rendkívüli parlamenti választásokkal lehetne mielőbb enyhíteni. Síkraszállt azért, hogy mielőbb érvényesítsék Slobodan Milosevic és Ibrahim Rugová egyezményét az albán egyetemistáknak a prištinai egyetemre való visszavételéről. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kosovo kérdését csakis Szerbia keretében és az Európában érvényes demokratikus normák szerint lehet megoldani. A találkozóról kiadott közlemény szerint Loyd külügyminiszter-helyettes „elismeréssel szólt Drašković sokéves harcáról Szerbia békéjéért és demokratizálásáért”. A brit diplomata aggodalmát fejezte ki a Dayton-ellenes erők erősödése miatt, ami komolyan veszélyezteti az ország gazdasági, pénzügyi és egyéb támogatottságát. A brit diplomata belgrádi megbeszélései után megtartott tegnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Nagy- Britannia és az EU azt akarja, hogy Jugoszlávia az európai család tagjává váljon, de a JSZK hatóságainak be kell bizonyítaniuk, hogy együtt szeretnének működni a nemzetközi közösséggel, nem pedig ellene tevékenykedni. Belgrádban megtartott sajtóértekezletén Loyd elmondta, hogy Slobodan Miloševićnek és Milan Milutinovicnak öt pontba foglalta a feltételeket, amelyeket Belgrádnak teljesítenie kell, ha bebocsátást akar a nemzetközi közösségbe. Ezek a következők: sajtószabadság, a Crna Gora-i elnökválasztások eredményének elismerése, a kosovói kérdés párbeszéd és kompromisszum útján történő rendezése, a hágai törvényszékkel való együttműködés és ennek keretében a háborús bűnösök kiadása, valamint a daytoni megállapodás teljes fokú tiszteletben tartása. Pontosított, hogy sajtószabadság alatt London a független média tevékenységének engedélyezését és egyben objektív állami televíziót ért, amely nyitott lenne minden fél előtt. A kérdésre, hogyan reagált Milosevic elnök ezekre a feltételekre, a brit diplomata azt válaszolta: kérdezzék meg tőle. A Crna Gora-i válságról szólva a brit államminiszter hangsúlyozta, hogy a belgrádi hatóságoktól elvárják, hogy tiszteletben tartsák a Crna Gora-i szavazók akaratát. Ami Kosovót illeti, az albán vezetőknek és a jugoszláv hatóságoknak is komoly engedményeket kell tenniük, hogy tartós megoldást találjanak. Azonnal érvényesíteni kellene a tanügyi kérdésekről kötött megállapodást, amely az egyetemet is felöleli. Loyd hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia a daytoni megállapodás egyetlen aláírója, amely „még csak meg sem próbált együttműködni a hágai törvényszékkel”. „Figyelmeztettem Milošević elnököt, hogy a nemzetközi közösség csak akkor lesz elégedett, ha minden gyanúsítottat kiadnak Hágának, ahol tisztességes ítélkezésben lesz részük” - mondta Tonny Loyd. Figyelmeztette Miloševićet, hogy Európa a daytoni megállapodás teljes mértékű tiszteletben tartását követeli, tekintet nélkül arra, hogy ki van hatalmon a Szerb Köztársaságban. „Megkértem Miloševicet, hogy segítsen a boszniai szerb parlamenti választások zavartalan megtartásában” - mondta a brit diplomata. A brit vendég ezután Podgoricába utazik, s munkatársainak kíséretében a legmagasabb rangú Crna Gora-i vezetőséggel találkozik. (Beta) Mikor támadnak a muzulmánok? Teljes fordulat a bosznia-hercegovinai erőviszonyokban az amerikai fegyversegélynek köszönhetően Az amerikai fegyversegélynek köszönhetően a boszniai muzulmánok katonailag már most erősebbek a boszniai szerbeknél, és a kérdés már nem az, hogy támadnak-e, hanem az, hogy mikor indítják meg támadásukat a szerbek ellen - idézték a tegnapi zágrábi napilapok a brit Paul Beavert, a Jones’ Defence Weekly szaklap katonai szakértőjét. Beaver szerint a katonai erők összevetése alapján jelenleg 2:1 a muzulmán fölény mértéke, ami 1998-ra 3:1 arányúra módosul. Véleménye szerint a kérdés nem az, hogy lesz-e újabb háború Boszniában, hanem az, hogy mikor fog kitörni. A brit szakértő szerint jövőre valószínűleg még nem lesznek összecsapások Boszniában, hiszen az SFOR, illetve annak utódja a délszláv állam területén marad. Ám egyszer csak ki kell vonni a külföldi katonákat Boszniából - figyelmeztetett a brit szakértő. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok tavaly kezdte meg annak a nemzetközi segélyprogramnak a megvalósítását, amelyet Felszerelés és kiképzés elnevezéssel a boszniai szerbek katonai fölényének mérséklésére dolgoztak ki. A 400 millió dollár értékű program keretében a bosnyák-horvát föderáció hadserege egyebek között korszerű harckocsikat, helikoptereket, tüzérségi eszközöket kapott, és katonái külföldi kiképzési programokba kapcsolódhattak be, míg amerikai katonai instruktorok irányításával hajtották végre a professzionális bosnyák-horvát haderő megszervezését. Washington nem is tagadta, hogy a programmal szerették volna mérsékelni Teherán és Szarajevó katonai együttműködését, mivel Irán jelentős mértékben segítette a boszniai muzulmánokat fegyverszállításokkal a háború idején más iszlám országokat is bevonva ebbe. Az utóbbi időben Washington képviselői már nem egy esetben úgy nyilatkoztak, hogy a boszniai szerbek is bekapcsolódhatnának a Felszerelés és kiképzés programba, azaz hozzájuthatnának amerikai fegyverekhez. Feltételként szabták, hogy Pale maradéktalanul teljesítse a daytoni békemegállapodásban foglaltakat Horvát sajtóértesülések szerint az amerikai Jacques Klein, Carlos Westendorp nemzetközi boszniai főmegbízott helyettese a héten már tárgyalt is Bijeljinában Pero Čolić tábornokkal, a boszniai szerb hadsereg vezérkari főnökével az amerikai fegyversegély-programhoz történő szerb csatlakozás lehetőségeiről, sőt James Pardew amerikai különmegbízott már felvetette közös boszniai (muzulmán-horvát- szerb) véderő kialakításának az ötletét is. (MTI) A szerbek is csatlakoznának a fegyversegély-programhoz A boszniai Szerb Köztársaság katonai szervei kérték az Egyesült Államokat, hogy a szerb haderő is részesüljön a fegyversegélyből. A szarajevói Večerije novine tegnapi számában azt írta, hogy Ostoja Barašanin, a Szerb Köztársaság elnökének katonai tanácsadója az alábbiakat nyilatkozta: a Szerb Köztársaságnak nem kell elhallgatnia, hogy korszerűsíteni szeretné elsősorban védelmi jellegű fegyverzetét. Hangsúlyozta, hogy a boszniai szerbeknek meg kell indulniuk a radikális demokratikus változások útján. Hozzáfűzte, hogy az USA katonai képviselőjének közlése szerint Pale eddig fékezte a daytoni megállapodás alkalmazását. Barašanin hangsúlyozta, hogy a Szerb Köztársaságban mindenki a parlamenti választásokra vár, hogy új, demokratikus képviselőházat alakítsanak. Szerinte ha a NATO Bosznia-Hercegovina föderációja és a Szerb Köztársaság haderejére azonos korszerűsítési programot alkamazna, akkor ez megerősítené a nemzetközi közösség semlegességét (Beta)