Magyar Szó, 1998. augusztus (55. évfolyam, 182-207. szám)
1998-08-01 / 182. szám
2 KÜLPOLITIKA Szó sincs Dayton felülvizsgálásáról Carlos Westendorp boszniai főmegbízott lapinterjúja Carlos Westendorp, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja tegnap közönséges propagandának nevezte azokat a kósza híreket, hogy felülvizsgálják a daytoni megállapodást és a Dayton II. megszervezésén dolgoznak. A különböző értekezletek, mint amilyeneket Sintrában, Bonnban és Luxembourgban tartottak, nem módosították a daytoni megállapodást, ezt nem is tehették meg, szögezte le Westendorp. Hozzáfűzte azonban, hogy a békeszerződésnek vannak homályos pontjai, ami olykor lehetőséget nyújt az eltérő értelmezésre. A főmegbízottat feljogosították néhány rendelkezés értelmezésére, mi azonban arra törekszünk, hogy ebben részt vegyen a daytoni megállapodás minden aláírója, fejtegette Westendorp a Glassrpski c. banjalukai napilap tegnapi számának adott nyilatkozatában. Kommentárt fűzve a menekültek és a kitelepítettek hazatéréséhez háború előtti otthonukban, a főmegbízott kijelentette: a hazatérés évének jelszavát nem sikerült teljesíteni. Szerinte legalább még két évig folytatni kell e program alkalmazását, mert utána feltehetően az emberek már nem akarnak hazatérni. A sajtó helyzetét értékelve arra figyelmeztetett, hogy e területet törvénynek kell rendeznie, s e célból az átmeneti időszakban megalakították a boszniai független sajtóbizottságot. (Beta) (FoNet/AP-telefotó) Hónapok óta tartanak az orosz bányászok tiltakozó megmozdulásai. A vájárok a fizetések késése miatt sztrájkolnak. Szergej Kirijenko miniszterelnök figyelmeztette a sztrájkolókat, hogy a kormány nem tűri tovább a vasútvonalak lezárását A képen: tiltakozó bányászok a kormány épülete előtt Moszkvában Embercsempész-hálózat lebukása Németországban A rendőrség 33 akciót bizonyított rá a jól szervezett banda letartóztatott tagjaira Egy nemzetközi embercsempészhálózat 21 tagját vette őrizetbe a német rendőrség. A jól szervezett banda négy hónap alatt mintegy ezer embert juttatott be illegálisan Németországba. A nyomozás szerint a 45 tagú hálózat német, cseh és albán állampolgárokból állt Vezetőik Csehországból szervezték az üzletet, a végrehajtók többsége pénzzavarba került vagy kábítószerfüggő cseh fiatal volt. Fejenként 3000 dollárért többségükben afgán és kosovói menekülteket csempésztek át a cseh-német határon. Az akciókat alaposan előkészítették. „Ügyfeleiket” gyalog és mindig más helyen vezették át a zöldhatáron, s Németországban bérelt kisbusszal vártak rájuk. Eközben rádiótelefonon folyamatos kapcsolatot tartottak, s az átkelőhelyeket gépkocsivól ellenőrizték. Egy tavaly decemberi balul sikerült akció vezette a csempészek nyomára a rendőröket, akik április közepéig figyelték a banda rendkívül alaposan megszervezett tevékenységét. A nyomozás eredményeként 33 akciót sikerült rájuk bizonyítani, s a hálózat 21 tagját őrizetbe vették. A dpa pénteki jelentése szerint néhányukat 8 hónap és 2 év közötti börtönbüntetésre ítélték, a többiek ellen még folyik az eljárás. (MTI) Magyar Szó Újabb boszniai pokolgépes robbantás A detonáció megölt egy rendőrt és megsebesített egy gyereket Travnikban A közép-boszniai Travnikban tegnap hajnalban pokolgép robbant egy rendőrőrs közelében megölve egy rendőrt és megsebesítve egy gyereket. A boszniai nemzetközi rendőri erő travniki illetékesekkel együtt vizsgálja az incidenst A bomba egy szemétkukában robbant, szemközt a muzulmán-horvát közös rendőrőrssel. Hét nap alatt ez már a hetedik robbantás Boszniában - állapította meg az AP, felidézve, hogy a múlt pénteken két pokolgép robbant, az egyik a hercegovinai Mostar horvát ellenőrzés alatti nyugati részén, a másik a muzulmán kézen lévő Novi Travnikban. Pár nap múltán a kakanji katolikus templomot rázta meg robbanás, s ugyanaznap kézigránátot robbantottak Szarajevó belvárosában is. Ezek a korábbi robbantások nem oltottak ki emberéletet, s egyelőre olyan összefüggés sem látszott, amely összekötné őket. Mindenesetre a boszniaiak szeptemberben újra az urnákhoz járulnak. A tavalyi választás kampányfinisében sűrűn követték egymást a robbantások. (MTI) Tüzérségi párbaj Kasmír határán Két nap alatt harminc halott Eredménytelenül ért véget az indiai-pakisztáni kormányfői találkozó Srí Lankában Az indiai és pakisztáni hadsereg egységei tegnap is folytatták az előző nap kezdett tüzérségi párbajt a vitatott tartomány, Kasmír határán. Az áldozatok száma eléri a harmincat - jelentette az AFP. Indiai források szerint Kasmír indiai részében legkevesebb 19-en - többségükben polgári személyek - vesztették életüket, míg pakisztáni oldalról tíz áldozatról tettek említést az illetékesek. Az ágyúzás egybeesett azzal, hogy a Srí Lanka-i főváros közelében tartott találkozóján Atal Behari Vadzspaji indiai és Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök kísérletet tett a kétoldalú kapcsolatok javítására. Sarif tegnap úgy nyilatkozott, hogy ez a találkozó semmilyen eredményt nem hozott. A pakisztáni miniszterelnök ezért az indiai félnek a kasmíri kérdésben tanúsított „rosszakaratát" hibáztatta. Ez a találkozó, amely az első volt a két vezető között a két ország által májusban végrehajtott kísérleti atomrobbantások óta, a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) csúcsértekezletének eseményeként zajlott le. (MTI) Amerikai harci gépek összeütközése A dél-törökországi tengerpart közelében tisztázatlan okokból összeütközött az Egyesült Államok légihaderejének két harci repülőgépe. Az egyik pilóta életét vesztette, a másik megsérült. Az F-14 típusú harci gép pilótájának haláláról tegnap reggel számolt be Antalya török tartományi fővárosban David Wood, az Eisenhower amerikai repülőgép-anyahajó másodparancsnoka. A dpa jelentése szerint az összeütközés után az egyik repülőgépnek még sikerült leszállnia az anyahajón, a másik a tengerbe zuhant. Csak az egyik pilótának sikerült a katapultálás; a repülőtisztet súlyos csonttörésekkel mentőhelikopteren Antalyába szállították. (MTI) Horribilis Suharto-vagyon Ausztriában? A májusban lemondatott indonéz államfő állítólag 8 milliárd dollárt menekített osztrák bankokba Suharto, Indonézia májusban lemondatott volt államfője állítólag 8 milliárd dollárt menekített osztrák bankokba - írta a bécsi Wirtschaftsblatt tegnap. Mivel a Suharto-klánnak kétségei voltak a svájci banktitok tartóssága iránt, ezért Ausztriába vitték a pénzt. Az osztrák bankok, maguk is a banktitokra hivatkozva, természetesen megtagadnak minden felvilágosítást. Az osztrák pénzügyminisztérium szerint, ha akarnának sem tudnának a valóságra fényt deríteni, ugyanis az ilyen ügyleteket nem saját név alatt, hanem strómanokkal szokás lebonyolítani. A Suharto-vagyon felderítését vizsgáló indonéz kormányügynökség mindenesetre eddig hivatalosan már több államhoz, így az Egyesült Államokhoz, Svájchoz és Ausztráliához folyamodott az ügyben, Ausztria azonban nincs ezek között. A hivatalos statisztika azonban közvetve okot ad a gyanúra: 1998 első negyedében a külföldi betétesek állománya osztrák bankoknál 93 milliárd schillinggel gyarapodott, ami messze a legnagyobb növekmény, amióta csak ezt az adatot jegyzik. Ugyanígy a külföldiek portfólió-befektetései 1998 első negyedében 95,3 milliárd schillingre rúgtak, így majdnem kétszer olyan nagyok voltak, mint az előző év megfelelő időszakában, és háromszor olyan nagyok, mint 1996-ban. Tavaly a Forbes amerikai folyóirat az Indonéziában 31 évig korlátlanul uralkodó Suhartót a világ negyedik leggazdagabb emberének minősítette 16 milliárd dolláros vagyonával. A Suharto család Indonéziában lévő összvagyonát csaknem 4 milliárd dollárra becsülik. A visszavonulásra kényszerített Suharto és családjának tagjai tagadják, hogy vagyont menekítettek volna külföldre. Az osztrák bankok pénzmosás gyanújára érvényes bejelentési kötelezettsége nem alkalmazható a jelen helyzetre. A bejelentési kötelezettség ugyanis csak a bűncselekménnyel szerzett pénzekre vonatkozik, nem pedig tőkekimenekítésre vagy adózás előli pénzáthelyezésekre. (MTI) 1998. augusztus 1., szombat Eddig negyvenkétezer szerb tért vissza A horvát menekültügyi hivatal adatai Horvát menekültügyi hivatal adatai szerint eddig Kelet-Szlavóniába 38 126 menekült tért haza. Közülük 17 000 horvát a Duna mellékéről, Horvátország más területére a múlt év tavasza óta több mint 12 000 szerb tért haza. Horvátországba Jugoszláviából és Bosznia-Hercegovinából 21 489 szerb települt vissza, Horvátországba összesen 42 615 szerb tért vissza. Kelet-Szlavóniába eddig mintegy 70 000 horvátnak kellett volna visszatérnie, e területről Horvátország más részére pedig 5000 szerbnek. Az UNHCR 1998 első felében végzett körkérdése alapján 9810 személy nyilvánította ki Jugoszláviában, hogy hazatérne. Az UNHCR 5600 ilyen vonatkozású kérelmet juttatott el a horvát hivatalhoz június elején, s az anyag feldolgozása megkezdődött. A menekültügyi hivatal július 19- éig a feldolgozott adatok alapján megállapította, hogy 776 személynek megvan a feltétele a hazatérésre, mert háza üresen áll, vagy mert ezzel családokat egyesítenek. Az előbbi számból 242-en már hazatértek. További 227 személyről megállapították, hogy a horvátországi belügyminisztérium bűnüldöző szervei nyilvántartást vezetnek róluk, s az igazságügy-minisztériumtól és a megyei bíróságoktól kérték annak megállapítását, hogy e személyekről miért vezetnek nyilvántartást, s alkalmazható-e esetükben a közkegyelmi törvény. (Beta) Szerb házaspár meggyilkolása Baranyában Mario Kompanovic, Baranyába hazatelepült 20 éves volt menekült baltával, illetve késsel meggyilkolta az 52 éves Katica és a 62 éves Žarko Nedeljkovic szerb nemzetiségű házaspárt baranyai családi házukban, közölte tegnap a horvát sajtó. Kompanovic a vizsgálati fogságban kedden kijelentette, hogy a kettős gyilkosságot a szerb nemzetiségűek iránti gyűlöletből követte el. Vallomása szerint a szerbek zaklatták az anyját, aki a horvátországi háború idején a szerb ellenőrzés alatt álló Baranyában maradt. A gyilkosság Topolje faluban történt. Ebben a 700 lakosú településben főleg horvátok élnek, akik hétévi száműzetés után térhettek haza. A meggyilkolt házaspár lánya közölte, hogy szülei nem ismerték a gyilkost. A Nedeljkovic család a háború idején Topoljéban élt. (Beta) (FoNet/AP-telefotó) Vallási fanatikusok tiltakoztak tegnap Teheránban a szokásos pénteki ima után a liberális sajtó ellen. Különösen a Kaneh hetilapot emlegették. A lap legutóbbi száma közölte egy fiatalasszony levelét, amely a tiltakozók szerint sértegette Khomeini ajatollahot, az iráni iszlám forradalom vezetőjét. A Kaneh igazgatóját a levél közlése után a hatóságok letartóztatták ÉSZAK-OSZÉTIA Megöltek két orosz rendőrt A dél-oroszországi Észak-Oszétiában tegnap ismeretlen fegyveresek megöltek két rendőrt és egy polgári személyt, miután teherautójukról tüzet nyitottak egy őrposztra - adta hírül az AP orosz hírügynökségekre hivatkozva. A félautomata fegyverekkel felvértezett támadók két másik rendőrt megsebeztek, majd a szomszédos Ingusföldre menekültek. A zömmel keresztények lakta Észak-Oszétia 1992- ben rövid, de véres háborút folytatott a jobbára muzulmán lakosságú Ingusfölddel. A harcokban százak vesztették életüket, s az ingus nemzetiségűek zömét elűzték Észak-Oszétiából. Azóta mindkét fél sorozatos emberrablásokra panaszkodott. A két, Oroszországhoz tartozó köztársaság a Kaukázus északi részén van, akárcsak Csecsenföld. (MTI) Török nyelvű adások engedélyezése Új médiatörvényt hozott a bolgár parlament A bolgár parlament az új médiatörvényben engedélyezte a török nyelvű adásokat. A törvény szerint a rádiók és televíziók az ország nem bolgár ajkú állampolgárai számára anyanyelvükön is sugározhatnak műsorokat. A törvényjavaslatot kezdeményező jobbközép Demokratikus Erők Szövetsége szerint a döntés lényege, hogy a török etnikum által lakott területeken engedélyezi a török nyelvű adásokat A török kisebbség a lakosság mintegy tíz százalékát alkotja Bulgáriában. A török etnikum egyik mozgalmának vezetőségi tagja üdvözölte a döntést, mondván, hogy évek óta harcolnak ezért a lehetőségért. Hangsúlyozta azt is: a döntés világosan mutatja, hogy a kényes kisebbségi problémák drámák nélkül is megoldhatók. A gesztus megfigyelők szerint újabb lendületet adhat a történelmi sérelmekkel terhelt, de az utóbbi években gyors ütemben javuló kapcsolatoknak az ortodox Bulgária és a muzulmán Törökország között. Todor Zsivkov kommunista Bulgáriájában a törökök vallási és emberi jogait súlyosan megnyirbálták, s mintegy 300 ezer török hagyta el Bulgáriát. Több mint felük azóta már visszatért. (MTI)