Magyar Szó, 1999. szeptember (56. évfolyam, 226. szám)
1999-09-26 / 226. szám
HIRDESSEN !WMKtt&óban SZABADKA Jovan Nenad cár tér 3. tel/fax: 024/552-458 RENDKÍVÜLI KIADÁS LVI. évf., 189. (18 427.) szám Újvidék, 1999. szeptember 26., vasárnap Ára 8 dinár Tisztelt Olvasó m több mint egyhónapos kényszerszünet után ismét az asztalukon van a Magyar Szó. Igaz, rendkívüli kiadása, ugyanis a szerkesztőségi sztrájk még nem fejeződött be. Arról, hogy mi történt az elmúlt egy hónap alatt a Fórum-házban, a Magyar Szó szerkesztőségében, arról, hogy mi vezetett a sztrájkhoz és ki a felelős azért, hogy már több mint egy hónapja a vajdasági magyarságnak nincs napilapja, e rendkívüli szám 17., 18. és 19. oldalán olvashatnak. Az egész újságot megtölthettük volna azokkal a dokumentumokkal, melyek a Forum-ház és a Magyar Szó több mint tízéves elsorvasztását bizonyítja, ám úgy ítéltük meg, hogy három oldalon is elmondható a lényeg. Valamennyiünket természetesen az érdekel, hogy mikor jelenik meg ismét a Magyar Szó. A rendkívüli szám lapzártájakor csupán annyit mondhatunk, hogy ez elsősorban a Forum vezetőségétől függ. Az alapító ugyanis jóváhagyta gazdasági önállóságunkra tett követelésünket, de csak a Forum Holdingon belül, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban a Magyar Szó Kft-ként fog működni, s a Forum Holding lesz az alapítója.Amennyiben a Forum vezetősége által pénteken elkészített átszervezési javaslatba beépülnek a Magyar Szó által tett azon észrevételek, pontosítások, melyek a szerkesztőség valódi önállóságát biztosítják, s ezt a dokumentumot a Forum igazgatóbizottsága is elfogadja, s a szerkesztőség a képviselőházi végső döntésig kap egy ideiglenes folyószámlát, mellyel önállóan gazdálkodhat, akkor a Magyar Szó már másnap megjelenhet. Minden a Forum vezetőségének jószándékától függ, s ha ez a jószándék meglesz, már a héten ismét kezükbe vehetik majd napilapjukat. Addig is még egy kevés türelmet és megértést kérünk. A szerkesztőség AMERIKA MÁR NEM ELLENEZNE? A jelek Kosovo függetlensége felé mutatnak Marad az eredeti hivatalos álláspont, de senki sem hiszi, hogy a tartomány Szerbia része marad (Tudósítónktól) Washington, szeptember 24. „Senki sem jósolja Washingtonban azt, hogy Kosovo nem válik függetlenné...” - mondta csütörtökön egy rendkívül magas rangú amerikai kormányhivatalnok, aki ezzel elsőrangú szenzációt keltett a balkáni eseményeket figyelők körében, de a pénteki lapok is vezető első oldalas beszámolóban hozták a „fordulat” hírét. A State Department ugyan hivatalosan cáfolta, hogy változás következett volna be az Egyesült Államok hivatalos álláspontjában. James Rubin külügyi szóvivő kommentárja: „Mindig azt mondtuk, hogy nem támogatjuk Kosovo függetlenségét, és most sem támogatjuk Kosovo függetlenségét.” Az amerikai politika ismerői szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az USA el is várja, még kevésbé azt, hogy bármit tenne annak érdekében, hogy ez a függetlenség ne következzen be. (Folytatása az 5. oldalon) (ÖTÖS András felvétele) A héten Szerbia-szerte változásokat követelő tüntetések voltak. A vajdasági megmozdulásokról összefoglalónk a 7. oldalon. Képünk Újvidéken készült. Ejnye! .A szerbiai kormánynak nem az a célja, hogy a polcok tele legyenek áruval, amit a polgárok nem tudnak megvenni” - jelentette ki, Zoran Krasić köztársasági kereskedelmi miniszter, a minap megtartott sajtóértekezleten, amelyről néhány fővárosi lap részletesen beszámol. Miniszterünk vagy tájékozatlan (de hát akkor miért tölt be miniszteri posztot?), vagy pedig cinikus! Ha ugyanis körülnézne egy kicsit, vagy esetleg, máról holnapra élne, mint az ország legtöbb „alattvalója”, eszébe sem jutna ilyesmit mondani. A boltok ugyanis, néhány létfontosságú élelmiszeripari cikk kivételével, tele vannak áruval. Nem tegnap óta és nem véletlenül vannak tele, hiszen a legtöbb polgárnak nincs pénze, hogy a létfenntartáshoz szükséges árucikkeken kívül bármit is vásároljon, mivel a hónapokat késő bér és a nyugdíj a hideg vízre sem elég. Ez a tényállás, amit természetesen miniszterünknek is tudnia kellene. Még akkor is, ha ezt ilyen vagy olyan megfontolásból nem akarja figyelembe venni, vagy a tényekről érvek nélkül megpróbálja valamilyen módon elterelni figyelmünket. Miniszterünk azon állítása pedig, miszerint azért nincs tej a boltokban, mert a polgárok felvásárolták, egyszerűen tragikomikus! Tényleg ne tudná, hogy a mezőgazdaság kizsákmányolása immár elérte a tetőfokot, és hogy éppen kormányzatunk rossz gazdaságpolitikája miatt nincs elegendő cukor, étolaj, tej, hús és, ha így folytatódik, hamarosan kenyér sem lesz a boltban? Ne tudná azt, hogy ebben a szegénységben nemhogy tejet, de semmi egyebet nem lehet felvásárolni, és azt, hogy normális körülmények között ez éppenséggel senkinek sem jutna az eszébe? Minek, ha van? Örvendetes viszont a bejelentés, miszerint a kormány útját akarja állni az inflációnak. Csak az a kérdés hogyan, hiszen a monopolistákról - ezek pedig még véletlenül sem a mezőgazdasági termelők -, akik legjobban szítják az inflációt, és éppen azért lehetnek monopolisták, mert az állam szemet huny mesterkedéseik felett, elfeledkezett szólni... Kefejtette viszont: a kormány intézkedik a piacon, hogy az élelmiszeripari cikkek ára az előző év szeptember 16-i szintjére állhasson vissza. Jó, jó, de mi lesz a termelésünkkel, hiszen további sorsunk ettől és nem a miniszteri ígéretektől függ. Baj, hogy erről nem beszélt. J. M. E. HIRDESSEN a Magyar Szólén ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 „Kinek most sincs még háza sohase lesz, s ki most maga van, már marad magára, éjszaka olvas, folyton levelez s a ligetben bolyong, valakit keres, mikor a lombok őszi tánca járja. Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár. A napórákra árnyékod bocsássad s a szeleket ereszd a földre már. Parancsold: a gyümölcsök érjenek be, adj még két délies napot nekik, add, hogy beteljesedjék mindenik s a mézet gyújtsd a dús szőlőszemekbe.” (Rainer Maria Rilke őszi verse, Komlós Aladár fordításában) (DÁVID Csilla felvétele) Irodalmunk ünnepe Kishegyesen megtartották az idei Csápó Imre Emléknapot Szerény körülmények között pénteken délután Kishegyesen az idén is megtartották a Csépe Imre Emléknapot, amelyet ezúttal a 70 éves dr. Bori Imre akadémikus és Dési Ábel, valamint a 60 éves dr. Bányai János és Torok Csaba munkásságának szenteltek. Az ünnepség a Csépe Imre nevét viselő könyvtár falán levő emléktábla koszorúzásával kezdődött. A koszorút dr. Bori Imre helyezte el, utána pedig a belgrádi magyar nagykövetség nevében Bagi Ferenc is megkoszorúzta az emléktáblát. Az emlékbizottság díszülésén Fehér Gyula elnök üdvözölte az egybegyűlteket és a vendégeket, többi között Bagi Ferencet és Gárdos Bélát, a magyar nagykövetség képviselőit, Sinka Józsefet, Békésszentandrás polgármesterét és Orosz Jánost, a Tartományi Kisebbségügyi Tanács titkárát. Az elnök elmondta, hogy a bizottság egész nyáron dilemmában volt, megtartják-e az idén az irodalmi napot, de végül úgy döntöttek, ha szerény keretek között is, meg kell tartani a rendezvényt. Ezzel szemben le kellett mondani a hagyományos emlékplakettekről. A rendezvény első szónoka, Németh István író javasolta, hogy két év múlva, amikor 30. alkalommal szervezik meg az emléknapot, ki kellene adni Csépe Imre válogatott munkáit. Ezt követően az író szülőfalujáról szólva elmondta, hogy az egészen biztosan egész életében a szülőfalujáról beszél. A Csépe Emléknap keretében bemutatták dr. Virág Gábor legújabb könyvét, amelyben a kishegyesi iskola történetét dolgozta fel. A könyvről szólva dr. Bosnyák István kiemelte, hogy szervesen beilleszkedik a XIX. és XX. század egyetemes magyar oktatási rendszerének történelmébe. A méltatást követően Rácz József beszélgetett dr. Virág Gáborral munkásságáról, kutatásának érdekesebb mozzanatairól. Az emléknapon köszöntötték a 70 éves Bori Imre akadémikust, akinek munkásságáról szólva Bordás Győző elmondta, hogy azt több mint 30 könyv, valamint évek hosszú során végzett tanári és szerkesztői munka fémjelzi. A szintén 70 éves Dési Ábelről és a 60 éves Torök Csabáról Bencze Erika mondott méltatást, a 60 éves dr. Bányai János munkásságáról pedig Fehér Gyula beszélt. Az emlékbizottság ülésének végén felléptek az idei Aranyeső szavalóverseny győztesei: Kocsis Antónia, Kelemen Adél és Rúzsa Magdolna, akik Petőfi-verseket szavaltak. A győzteseket a magyar nagykövetség könyvjutalomban részesítette. Az emléknap keretében este az iskola kiállítótermében Markovics Radmila megnyitotta a népművészet kiállítást. P. I. Napos, nagyon meleg idő Időjárás-jelentés a 6. oldalon SZIGETELŐANYAG GYÁRKANIZSA KANIZSA, telefon: 024/873-411