Magyar Szó, 2000. november (57. évfolyam, 259-282. szám)

2000-11-01 / 259. szám

2000. november 1szerda KOSSUTH, KRÚDY, CSONTVÁRY MEG A TÖBBIEK Nevek és virágok Kerepesi temető: találkozás a múlt nagyjaival (Tudósítónktól) Budapest, október 31. A Keleti pályaudvartól a 24-es villamossal mindössze egy megálló a Kerepesi (voltaképpen Fiumei úti) temető főbejárata. Csendes és derűs napnak indul a hétfői, reggel nyolc­kor még szinte csak a gondnokot ta­lálom. Mint kiderül, a régi temető­­térkép mind egy szálig elfogyott, az új pedig még nem érkezett meg, de készségesen elmagyarázza: induljak csak el a főúton. Jókai emlékhelye a távolból is látszik, mellette balra Bla­­ha Lujza, jobbról Ady sírja. Őszi színeiben váltakozik a hosszú fasor, mögöttem a magas téglafal elzárja a külső zajokat, kö­rülnézve akár a Városligetben vagy a Margit-szigeten is érezhetné ma­gát az ember. Néhány száz méter­nyire két lombtakarító gép dolgo­zik, amúgy sehol senki. Néhány im­pozáns emlékmű kedvéért balra ka­nyarodom. Akivel elsőként találko­zom, Wekerle Sándor volt minisz­terelnök (1848-1919), mellette gróf Festetics Géza, a székesfőváros egy­kori alpolgármestere. Közeli társa­ságukban két múlt századi színész, Szerdahelyi Kálmán és Hegedűs La­jos. Következő ismerősöm szülőhá­zát többször láttam Szklabonyán, a nyúlánk-fekete piramison tehát Mikszáth Kálmán neve, a felirat sze­rint ott nyugszik két gyermeke, Já­nos és Albert is. Vissza a főútra, amelynek köz­ben kiképzett megállóhelyén leg­népszerűbb regényírónk hamvai nyugszanak; a tisztelet jegyéül Jókai sírján ma is rengeteg a virág. (La­borfalvi Róza síremléke tíz percnyi sétával odébb, egy másik parcellá­ban található.) Jobbra Deák Ferenc mauzóleuma, a közelben pihen Klapka György, majd Lotz Károly, a festő. E­gy pázsitos térség közepén Antall József miniszterelnök mo­dern kivitelezésű, a négy sarkon négy lovasszobrot egybekapcsoló, barlangszerű emlékhelye. Újabb fa­sor, s annak végén felsejlik a fehér márványkockákból összerakott, kö­zepes várerődítménynek is beillő Kossuth-mauzóleum. (Kossuthot, aki az olaszországi Turinban halt meg, 1894 áprilisában temették el itt.) Háromezer neves elhunyt pihen az ország legnagyobb sírkertjében. A krónikások szerint az első jeles személyiség, aki itt lelt nyugalomra, a Szózat szerzője, Vörösmarty Mi­hály volt. Ide kerültek később a mai Lehel tér helyén lévő Váci úti teme­tőből Kisfaludy Károly hamvai, Pe­tőfi Sándor szüleié pedig a Józsefvá­rosi temetőből. Arany János szarko­fágja a Margit-szigetről áttelepített tölgyfák alatt található. József Attilát Szárszóról hozták fel, öt évvel halála után. Az ő szerény sírját véletlenül találom meg. A bevésett betűk sze­rint e helyen József Áronné nyug­szik, valamint gyermekei, József At­tila és József Jolán. Szintén a krónikások tudósíta­nak arról, hogy a Kerepesi úti teme­tőt eredetileg 1847-ben a pesti orto­dox hitű szerbek és románok kezd­ték kialakítani. Hivatalosan csak 1849 áprilisában nyílt meg, s az év­tizedek folyamán vált nemzeti pan­teonná. Most néhány diákcsoport közeledik tanáraik vezetésével, meg-megállnak egy-egy sírnál, majd a rövid előadás után haladnak to­vább. Nos, magyar irodalomról vagy történelemről itt nyugodtan lehet órát tartani. Táncsics mellszobrát a távolból felfedezem, majd következik a sor­ban Puskás Tivadar, a telefonhír­mondó feltalálója, aztán Erkel Fe­renc, meg Nagy Lajos, az író. Visszatérnék a főútra, de valami át­húz egy oldalparcellához. A sarki el­ágazásnál egy vézna, de határozot­tan előre tekintő férfi bronz alakja, egyik kezében ecset, a másikban pa­letta, azon két csokor odahelyezett friss virág. Alul a felirat: Csontváry. Kettővel mellette egy sírhalom nél­küli jellegtelen emlékműn Krúdy neve kiböngészhető. A száraz faleve­leket lábbal arrébb tolva a síremlé­ket a földszinten téglalap alakban körülvevő vékony vaspánt elején a közlés, emeltette 1960-ban özvegye, Zsuzsi. Krúdy amúgy talán nem pa­naszkodhat, balján Ferenczi Béni, jobbján Veres Péter, átellenben szemben vele pedig Barcza Gedeon matematika-fizikatanár, nemzetközi sakknagymester. Kanyarodom vissza, a keskeny út másik oldalán közös sírban Babits Mihály és Török Sophie, szinte közvetlen mellettük Móricz Zsigmond. Visszatalálva a főútra veszem ész­re, a temető lassan benépesül, haj­longó emberek gondozzák a sírokat, mások már virágcsokrokkal, koszo­rúkkal érkeznek. Itt is mindenszen­tek, majd halottak napja közeleg. A szép ívű szobrokkal díszített emlék­művek, de a szerényebbek is, várják az érkezőket, az emlékezőket. Dél­előtt tizenegy óra, a bejárati virág­üzlet már nagy forgalmat bonyolít le. A gondnoknak még megköszö­nöm az eligazítást, majd kerülgetem a befelé tóduló emberáradatot. Az utcára lépve pattanóan feldübörög a zaj: villamosok, autók. Füst és ro­hanás. De ez már kiesik a legna­gyobbak hatásköréből. SINKOVITS Péter KOSOVÓI VÁLASZTÁSOK A NATO-főtitkár üdvözli a sikeres lebonyolítást Moszkvát aggasztja a szerb lakosság „kizárása a demokratikus folyamatokból” Lord Robertson NATO-főtitkár nyilatkozatban üdvözölte a kosovói helyhatósági választások sikeres lebo­nyolítását A választások békés lezajlása és a magas részvételi arány jól mutatja, mekkorát változott egy év alatt a hely­zet a tartományban, amikor a kosovó­­iakat alapvető jogaiktól is durva erő­szakkal megfosztották. A választás an­nak is jele, hogy a tartomány helyzete jó irányba halad - mondta. A NATO főtitkára elismerését fe­jezte ki a szövetség katonáinak, akik a helyszínen bátorságukkal és szakmai helytállásukkal gondoskodtak róla, hogy a választás biztonságos körülmé­nyek között bonyolódjon le. MOSZKVA - A moszkvai külügy­minisztérium állásfoglalása szerint a kosovói választásokkal a szerb lakos­ságot és más nemzeti kisebbségek képviselőit „kizárták a demokratikus folyamatokból”, s így a vasárnapi sza­vazásnak „negatív következményei” lesznek a rendezés esélyei szempont­jából. A tegnap közzétett orosz külügyi közlemény kiemelte: Oroszország több ízben is emlékeztetett arra, hogy Kosovóban még nem teremtődtek meg a feltételek a nemzetközi normák­nak megfelelő szabad és demokratikus akaratnyilvánításhoz. Moszkvában utaltak arra is, hogy Belgrád a választások elhalasztását in­dítványozta, hogy az ENSZ BT 1244. számú határozata alapján megfelelő feltételeket lehessen kialakítani a sza­vazáshoz, de az ENSZ- és EBESZ- missziókon nem méltatták figyelemre az új jugoszláv vezetés véleményét. Orosz részről felhívták a figyelmet arra a veszélyre, hogy a kosovói hely­­hatósági választások törvényesítik az albán szélsőségesek által - már a nem­zetközi jelenlét idején - végrehajtott etnikai tisztogatás nyomán létrejött ál­lapotokat. Moszkva aggodalmát han­goztatta annak kapcsán is, hogy a sza­vazás túlment a helyhatósági választá­sok keretein, s gyakorlatilag „Kosovo függetlensége” kérdései körül forgott minden. (MTI) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 ELNÖKVÁLASZTÁS ÉS AZ AMERIKAI MAGYAROK Gore válaszolt Felszólítás a jelöltekhez a „Duna menti konföderáció” ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Clinton elnök és Gore alelnök az elmúlt négy évben kü­lönösen meglepő figyelmet fordított az Amerikai Magyar Koalícióval való kapcsolattartásra. A koalíciónak évente kétszer rendszeres eszmecserére nyílt lehetősége hol az el­nökkel, hol az alelnökkel. A legaktívabb magyarok egyik kedvenc módszere a levélírás: lapoknak és politikusoknak egyaránt címezik észrevételeiket, és azok számos esetben napvilágot is látnak, vagy odafigyelést váltanak ki a párt­stábokban. A legutóbbi ilyen igyekezetre az elmúlt hetekben ke­rült sor, amikor a Hungarian Lobby elnevezésű interne­tes levelező fórum néhány tagja kezdeményezte a két el­nökjelölthöz­ való fordulást Kossuth Lajos másfél évszá­zaddal ezelőtti ötletének, a Duna menti konföderációnak az ügyében. Az eredeti levéltervezet (amelyet Lipták Béla Connecti­cut­ építész, a Magyarok Világszövetsége észak-amerikai or­szágos tanácsának volt elnöke javasolt) felhívja a figyelmet a kossuthi elképzelésre, és azt sugallja, hogy annak a múlt századi megvalósítása megakadályozhatott volna két világ­háborút. „De még most sincs késő, hogy megfogadjuk (Kos­suth) tanácsát és megakadályozzuk a következőt”, áll a le­véltervezetben. Lipták szerint háromszoros hasznot lehetne húzni a ma­gyar szabadságharc vezetőjének víziójából: először is, „egy dunai vagy közép-európai konföderáció megteremtése nemcsak hogy lehetővé tenné az amerikai katonák kivoná­sát Európából, hanem egy egyensúlyozó, USA-barát hatal­mat ékelne Nyugat-Európa és Oroszország közé, és - leg­fontosabbként - megszüntetné a nemzetek közötti feszült­ségeket, amelyek a viszályokat okozták”. Az elképzelés fontossága mellett azzal is érvel a szerző, hogy a Balkán múltjából levonható tanulság szerint „nagy­hatalmak ott soha nem maradtak jelen túl sokáig", de ugyanakkor „csak olyan korszakokban volt nyugalom a Bal­kánon, amikor Közép-Európában létezett egy erős hata­lom”. A levélírók „megértik, hogy Gore-nak és Bushnak nincs már ideje november 7-e előtt érdemi politikai álláspontot kialakítani ebben a kérdésben”, de felszólítják a jelölteket, hogy valamilyen formában adják jelét abbéli hajlandósá­guknak, hogy támogatni fogják ezt az elképzelést, amennyiben megválasztják őket. A Hungarian Lobby szer­zője szerint a „mintegy egymillió-hatszázezer fős amerikai magyarság” szavazatainak többségére számíthat az a jelölt, aki a kossuthi elképzelés modern megvalósítása mellett áll ki. Az eddigi értesülések szerint csak Al Gore jelölt válaszolt „jelt adva” erre a felhívásra. Gore és Joe Lieberman demok­rata alelnökjelölt magyar vonatkozású nyilatkozata ugyan nem említi a fenti felhívást, de mivel október 31-i dátummal köszönti az 56-os magyar forradalmat, feltételezhető, hogy annak hatására készült A demokrata jelöltek az 56-os ma­gyar forradalom szerepe mellett kiemelik a Magyar Köztár­saság erőfeszítéseit az elmúlt évtized balkáni viszályainak lecsillapításában, és az emberi meg etnikai jogok boszniai, illetve kosovói tiszteletben tartásában. Az alelnök emlékez­tet arra, hogy mindig is támogatta Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország felvételét a NATO-ba, és megígéri, hogyha elnökké választják, akkor folytatja a NA­TO erősítését, a régió biztonságának fokozását, a gazdasági fejlődést, illetve Magyarországnak a Nyugattal való további integrálását PURGER Tibor A kazahsztáni Bajkonurból tegnap - közép-európai idő szerint röviddel reggel kilenc óra előtt - sikeresen star­tolt a Szojuz TM- 31-es űrhajó, fedél­zetén az orosz-amerikai űrhármassal, a nemzetközi űrállomás első állandó személyzetével. Jurij Gidzenko, a Szojuz űrhajó parancsnoka, az űrállomás pilótája, Szerg­ej Krikaljov fedélzeti mérnök és az amerikai William Shepherd, az űrexpedíció parancsno­ka két nap múlva dokkol majd a nemzetközi űrállo­máson. Ott 117 napot tölte­nek, s februárban amerikai űrsiklóval térnek vissza a Földre. Az orosz-amerikai űr­hármas - s természetesen a tartalék személyzet - csak­nem négy évig készült erre az útra, ami példátlanul hosszú idő az űrutazások történetében. A korábbi ter­vek szerint még 1998 júni­usában kellett volna útra kelniük, de az űrkomple­xum kiépítése jócskán csú­szott, elsősorban az űrprog­ram orosz finanszírozási ne­hézségei miatt. Az űrállo­más építése 1998 decembe­rében kezdődött, s azóta 34 asztronauta járt űrsiklóval a komplexumon. Figyelemre méltó, hogy a bajkonuri űrközpontból a tegnapi fellövés volt a Szojuz hordozórakéták 666. startja, s az orosz kommentárok sze­rint az „ördögi szám” miatt igenis elkelt a helyi ortodox pap áldása a hajnali órákban. A két orosz űrhajós külön szerző­dés alapján dolgozik majd az űrállo­máson (fejenként százezer dollárt kap­nak az egész expedícióért), míg Shep­herd „csak” a fizetéséért. Igaz, az ame­rikai kozmonauta havi javadalmazása 7,5 ezer dollárt tesz ki, míg egy orosz űrhajós „földi keresete" nem haladja meg a havi kétszáz dollárt. Az űrhajósok 2-2 kilogramm sze­mélyes holmit vihettek magukkal az expedícióra, amire szükségük is lesz, hiszen az űrállomás még nincs belak­va, egyelőre nincsenek meg a zavarta­lan pihenés feltételei, nincs könyvtár és videotéka sem. Emellett a három embernek két karüton kell majd osz­toznia a következő csaknem négy hó­nap során. Az 51 éves Shepherd eddig három­szor utazott űrsiklóval, a 38 éves Gi­dzenko tagja volt a Mir űrállomás hu­szadik váltásának - 179 napot dolgo­zott az űrben -, míg a 42 éves Krikal­jov négyszer járt az űrben, kétszer orosz űrhajóval és ugyancsak kétszer amerikai űrrepülőgéppel. A nemzetközi űrállomás nyelve az angol lesz, s az űrhajósoknak az orosz nyelvű kommunikációt csak a Szojuz űrhajón engedélyezik. A nemzetközi űrállomás amerikai hegemóniája miatt számos sértődés is volt az orosz űrha­jósok részéről. Emiatt mondott le az első ilyen űrexpedícióban való részvé­tel jogáról például három évvel ezelőtt Anatolij Szolovjov, a legtapasztaltabb orosz űrhajós. Szolovjov nem tudott megbékélni azzal, hogy Shepherd lesz a parancsnok, s keserűen jegyezte meg, hogy az amerikai „négyszáz órát volt az űrben, én meg ugyanennyi na­pot...”. (MTI) NEMZETKÖZI ŰRÁLLOMÁS Startolt az orosz-amerikai űrhármas Jurij Gidzenko, Szergej Krikaljov és William Shepherd csaknem négy évig készült erre az útra, s a jövő februárban tér vissza (FoNet/AP-telefotó) Krikaljov, Gidzenko és Shepherd Fokozódott a térség biztonsága Lord Robertson NATO-főtitkár budapesti sajtóértekezlete A magyar fővárosban folytatott megbeszéléseim során egyetértés mu­tatkozott azzal kapcsolatban, hogy Dél­­kelet-Európa jóval biztonságosabb hely, amióta a demokrácia visszatért a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba - jelentette ki a NATO főtitkára tegnapi budapesti sajtóértekezletén. Lord Robertson a NATO-t támoga­tó civil szervezetek szövetsége, az At­lanti Szervezetek Társasága (ATA) közgyűlésének alkalmából tartózkodik Budapesten. Budapesti megbeszélésein Lord Robertson tájékoztatása szerint első­sorban Jugoszláviáról, az ottani javuló helyzetről, illetve a kosovói és boszniai helyzetről cserélt eszmét tárgyalópart­nereivel. Hangsúlyozta: a békefenn­tartói tevékenység folytatódik ezen a két területen. A NATO főtitkára újságírói érdek­lődésre valószínűtlennek nevezte azt a hírt, miszerint George W. Bush ame­rikai kormányzó, elnökjelölt arra ké­szül, hogy megválasztása esetén kivon­ja az amerikai csapatokat a Balkánról. - A kosovói és a boszniai misszió közös, szövetségi tevékenység - emlé­keztetett Lord Robertson. Arra a kérdésre, hogy a kosovói helyhatósági választásokon győztes párt, az LDK vezetője, Ibrahim Rugo­vá mielőbbi függetlenséget szorgalma­zott a tartomány számára, Lord Ro­bertson leszögezte: a választás jelentős lépés volt a kosovói demokrácia kiépí­tése irányában. Mint mondta, Kosovó jövőjének státusa ügyében az ENSZ szerepe meghatározó, hiszen a világ­­szervezet a viszonylagos biztonságot szavatolja a tartományban. LA MANCHE CSATORNA Újabb környezeti katasztrófa fenyeget A francia partok közelében el­süllyedt egy 6000 tonnányi mérgező vegyi anyagokat szállító olasz tartály­hajó. Mint a francia tengerészeti ható­ságok tegnap beszámoltak róla, az Se­­voli Sun nevű, Franciaország felé tartó hajó legénységét előzőleg helikopter­rel kimentették a viharos tengerről. A veszélyes rakományt szállító tar­tályhajó Cherbourg-tól mintegy 60 ki­lométerre süllyedt a háborgó tengerbe a benne lévő 4000 tonnányi sztirollal, amely műanyagok előállítására hasz­nálatos szénhidrogén. A hajó személy­zete hétfőn rádión jelezte, hogy a zord időjárás közepette rés keletkezett a ha­­jófalon, és segítséget kért. Az olasz tartályhajó szerencsétlen­sége 10 hónappal azután történt, hogy Franciaország nyugati partjai felé tart­va, több ezer tonna nehézüzemanyag­gal elsüllyedt az Erika nevű tartályha­jó, komoly környezeti katasztrófát okozva - emlékeztetett a Reuters. A Greenpeace környezetvédő szer­vezet szerint a 108 méter hosszú olasz tartályhajó a Casquets-árok, egy is­mert-hírhedt vízalatti hulladék-lera­kóhely fölött vagy közvetlenül mellette süllyedt a tengerbe.

Next