Magyar Szó, 2000. november (57. évfolyam, 259-282. szám)
2000-11-01 / 259. szám
2000. november 1szerda KOSSUTH, KRÚDY, CSONTVÁRY MEG A TÖBBIEK Nevek és virágok Kerepesi temető: találkozás a múlt nagyjaival (Tudósítónktól) Budapest, október 31. A Keleti pályaudvartól a 24-es villamossal mindössze egy megálló a Kerepesi (voltaképpen Fiumei úti) temető főbejárata. Csendes és derűs napnak indul a hétfői, reggel nyolckor még szinte csak a gondnokot találom. Mint kiderül, a régi temetőtérkép mind egy szálig elfogyott, az új pedig még nem érkezett meg, de készségesen elmagyarázza: induljak csak el a főúton. Jókai emlékhelye a távolból is látszik, mellette balra Blaha Lujza, jobbról Ady sírja. Őszi színeiben váltakozik a hosszú fasor, mögöttem a magas téglafal elzárja a külső zajokat, körülnézve akár a Városligetben vagy a Margit-szigeten is érezhetné magát az ember. Néhány száz méternyire két lombtakarító gép dolgozik, amúgy sehol senki. Néhány impozáns emlékmű kedvéért balra kanyarodom. Akivel elsőként találkozom, Wekerle Sándor volt miniszterelnök (1848-1919), mellette gróf Festetics Géza, a székesfőváros egykori alpolgármestere. Közeli társaságukban két múlt századi színész, Szerdahelyi Kálmán és Hegedűs Lajos. Következő ismerősöm szülőházát többször láttam Szklabonyán, a nyúlánk-fekete piramison tehát Mikszáth Kálmán neve, a felirat szerint ott nyugszik két gyermeke, János és Albert is. Vissza a főútra, amelynek közben kiképzett megállóhelyén legnépszerűbb regényírónk hamvai nyugszanak; a tisztelet jegyéül Jókai sírján ma is rengeteg a virág. (Laborfalvi Róza síremléke tíz percnyi sétával odébb, egy másik parcellában található.) Jobbra Deák Ferenc mauzóleuma, a közelben pihen Klapka György, majd Lotz Károly, a festő. Egy pázsitos térség közepén Antall József miniszterelnök modern kivitelezésű, a négy sarkon négy lovasszobrot egybekapcsoló, barlangszerű emlékhelye. Újabb fasor, s annak végén felsejlik a fehér márványkockákból összerakott, közepes várerődítménynek is beillő Kossuth-mauzóleum. (Kossuthot, aki az olaszországi Turinban halt meg, 1894 áprilisában temették el itt.) Háromezer neves elhunyt pihen az ország legnagyobb sírkertjében. A krónikások szerint az első jeles személyiség, aki itt lelt nyugalomra, a Szózat szerzője, Vörösmarty Mihály volt. Ide kerültek később a mai Lehel tér helyén lévő Váci úti temetőből Kisfaludy Károly hamvai, Petőfi Sándor szüleié pedig a Józsefvárosi temetőből. Arany János szarkofágja a Margit-szigetről áttelepített tölgyfák alatt található. József Attilát Szárszóról hozták fel, öt évvel halála után. Az ő szerény sírját véletlenül találom meg. A bevésett betűk szerint e helyen József Áronné nyugszik, valamint gyermekei, József Attila és József Jolán. Szintén a krónikások tudósítanak arról, hogy a Kerepesi úti temetőt eredetileg 1847-ben a pesti ortodox hitű szerbek és románok kezdték kialakítani. Hivatalosan csak 1849 áprilisában nyílt meg, s az évtizedek folyamán vált nemzeti panteonná. Most néhány diákcsoport közeledik tanáraik vezetésével, meg-megállnak egy-egy sírnál, majd a rövid előadás után haladnak tovább. Nos, magyar irodalomról vagy történelemről itt nyugodtan lehet órát tartani. Táncsics mellszobrát a távolból felfedezem, majd következik a sorban Puskás Tivadar, a telefonhírmondó feltalálója, aztán Erkel Ferenc, meg Nagy Lajos, az író. Visszatérnék a főútra, de valami áthúz egy oldalparcellához. A sarki elágazásnál egy vézna, de határozottan előre tekintő férfi bronz alakja, egyik kezében ecset, a másikban paletta, azon két csokor odahelyezett friss virág. Alul a felirat: Csontváry. Kettővel mellette egy sírhalom nélküli jellegtelen emlékműn Krúdy neve kiböngészhető. A száraz faleveleket lábbal arrébb tolva a síremléket a földszinten téglalap alakban körülvevő vékony vaspánt elején a közlés, emeltette 1960-ban özvegye, Zsuzsi. Krúdy amúgy talán nem panaszkodhat, balján Ferenczi Béni, jobbján Veres Péter, átellenben szemben vele pedig Barcza Gedeon matematika-fizikatanár, nemzetközi sakknagymester. Kanyarodom vissza, a keskeny út másik oldalán közös sírban Babits Mihály és Török Sophie, szinte közvetlen mellettük Móricz Zsigmond. Visszatalálva a főútra veszem észre, a temető lassan benépesül, hajlongó emberek gondozzák a sírokat, mások már virágcsokrokkal, koszorúkkal érkeznek. Itt is mindenszentek, majd halottak napja közeleg. A szép ívű szobrokkal díszített emlékművek, de a szerényebbek is, várják az érkezőket, az emlékezőket. Délelőtt tizenegy óra, a bejárati virágüzlet már nagy forgalmat bonyolít le. A gondnoknak még megköszönöm az eligazítást, majd kerülgetem a befelé tóduló emberáradatot. Az utcára lépve pattanóan feldübörög a zaj: villamosok, autók. Füst és rohanás. De ez már kiesik a legnagyobbak hatásköréből. SINKOVITS Péter KOSOVÓI VÁLASZTÁSOK A NATO-főtitkár üdvözli a sikeres lebonyolítást Moszkvát aggasztja a szerb lakosság „kizárása a demokratikus folyamatokból” Lord Robertson NATO-főtitkár nyilatkozatban üdvözölte a kosovói helyhatósági választások sikeres lebonyolítását A választások békés lezajlása és a magas részvételi arány jól mutatja, mekkorát változott egy év alatt a helyzet a tartományban, amikor a kosovóiakat alapvető jogaiktól is durva erőszakkal megfosztották. A választás annak is jele, hogy a tartomány helyzete jó irányba halad - mondta. A NATO főtitkára elismerését fejezte ki a szövetség katonáinak, akik a helyszínen bátorságukkal és szakmai helytállásukkal gondoskodtak róla, hogy a választás biztonságos körülmények között bonyolódjon le. MOSZKVA - A moszkvai külügyminisztérium állásfoglalása szerint a kosovói választásokkal a szerb lakosságot és más nemzeti kisebbségek képviselőit „kizárták a demokratikus folyamatokból”, s így a vasárnapi szavazásnak „negatív következményei” lesznek a rendezés esélyei szempontjából. A tegnap közzétett orosz külügyi közlemény kiemelte: Oroszország több ízben is emlékeztetett arra, hogy Kosovóban még nem teremtődtek meg a feltételek a nemzetközi normáknak megfelelő szabad és demokratikus akaratnyilvánításhoz. Moszkvában utaltak arra is, hogy Belgrád a választások elhalasztását indítványozta, hogy az ENSZ BT 1244. számú határozata alapján megfelelő feltételeket lehessen kialakítani a szavazáshoz, de az ENSZ- és EBESZ- missziókon nem méltatták figyelemre az új jugoszláv vezetés véleményét. Orosz részről felhívták a figyelmet arra a veszélyre, hogy a kosovói helyhatósági választások törvényesítik az albán szélsőségesek által - már a nemzetközi jelenlét idején - végrehajtott etnikai tisztogatás nyomán létrejött állapotokat. Moszkva aggodalmát hangoztatta annak kapcsán is, hogy a szavazás túlment a helyhatósági választások keretein, s gyakorlatilag „Kosovo függetlensége” kérdései körül forgott minden. (MTI) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 ELNÖKVÁLASZTÁS ÉS AZ AMERIKAI MAGYAROK Gore válaszolt Felszólítás a jelöltekhez a „Duna menti konföderáció” ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Clinton elnök és Gore alelnök az elmúlt négy évben különösen meglepő figyelmet fordított az Amerikai Magyar Koalícióval való kapcsolattartásra. A koalíciónak évente kétszer rendszeres eszmecserére nyílt lehetősége hol az elnökkel, hol az alelnökkel. A legaktívabb magyarok egyik kedvenc módszere a levélírás: lapoknak és politikusoknak egyaránt címezik észrevételeiket, és azok számos esetben napvilágot is látnak, vagy odafigyelést váltanak ki a pártstábokban. A legutóbbi ilyen igyekezetre az elmúlt hetekben került sor, amikor a Hungarian Lobby elnevezésű internetes levelező fórum néhány tagja kezdeményezte a két elnökjelölthöz való fordulást Kossuth Lajos másfél évszázaddal ezelőtti ötletének, a Duna menti konföderációnak az ügyében. Az eredeti levéltervezet (amelyet Lipták Béla Connecticut építész, a Magyarok Világszövetsége észak-amerikai országos tanácsának volt elnöke javasolt) felhívja a figyelmet a kossuthi elképzelésre, és azt sugallja, hogy annak a múlt századi megvalósítása megakadályozhatott volna két világháborút. „De még most sincs késő, hogy megfogadjuk (Kossuth) tanácsát és megakadályozzuk a következőt”, áll a levéltervezetben. Lipták szerint háromszoros hasznot lehetne húzni a magyar szabadságharc vezetőjének víziójából: először is, „egy dunai vagy közép-európai konföderáció megteremtése nemcsak hogy lehetővé tenné az amerikai katonák kivonását Európából, hanem egy egyensúlyozó, USA-barát hatalmat ékelne Nyugat-Európa és Oroszország közé, és - legfontosabbként - megszüntetné a nemzetek közötti feszültségeket, amelyek a viszályokat okozták”. Az elképzelés fontossága mellett azzal is érvel a szerző, hogy a Balkán múltjából levonható tanulság szerint „nagyhatalmak ott soha nem maradtak jelen túl sokáig", de ugyanakkor „csak olyan korszakokban volt nyugalom a Balkánon, amikor Közép-Európában létezett egy erős hatalom”. A levélírók „megértik, hogy Gore-nak és Bushnak nincs már ideje november 7-e előtt érdemi politikai álláspontot kialakítani ebben a kérdésben”, de felszólítják a jelölteket, hogy valamilyen formában adják jelét abbéli hajlandóságuknak, hogy támogatni fogják ezt az elképzelést, amennyiben megválasztják őket. A Hungarian Lobby szerzője szerint a „mintegy egymillió-hatszázezer fős amerikai magyarság” szavazatainak többségére számíthat az a jelölt, aki a kossuthi elképzelés modern megvalósítása mellett áll ki. Az eddigi értesülések szerint csak Al Gore jelölt válaszolt „jelt adva” erre a felhívásra. Gore és Joe Lieberman demokrata alelnökjelölt magyar vonatkozású nyilatkozata ugyan nem említi a fenti felhívást, de mivel október 31-i dátummal köszönti az 56-os magyar forradalmat, feltételezhető, hogy annak hatására készült A demokrata jelöltek az 56-os magyar forradalom szerepe mellett kiemelik a Magyar Köztársaság erőfeszítéseit az elmúlt évtized balkáni viszályainak lecsillapításában, és az emberi meg etnikai jogok boszniai, illetve kosovói tiszteletben tartásában. Az alelnök emlékeztet arra, hogy mindig is támogatta Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország felvételét a NATO-ba, és megígéri, hogyha elnökké választják, akkor folytatja a NATO erősítését, a régió biztonságának fokozását, a gazdasági fejlődést, illetve Magyarországnak a Nyugattal való további integrálását PURGER Tibor A kazahsztáni Bajkonurból tegnap - közép-európai idő szerint röviddel reggel kilenc óra előtt - sikeresen startolt a Szojuz TM- 31-es űrhajó, fedélzetén az orosz-amerikai űrhármassal, a nemzetközi űrállomás első állandó személyzetével. Jurij Gidzenko, a Szojuz űrhajó parancsnoka, az űrállomás pilótája, Szergej Krikaljov fedélzeti mérnök és az amerikai William Shepherd, az űrexpedíció parancsnoka két nap múlva dokkol majd a nemzetközi űrállomáson. Ott 117 napot töltenek, s februárban amerikai űrsiklóval térnek vissza a Földre. Az orosz-amerikai űrhármas - s természetesen a tartalék személyzet - csaknem négy évig készült erre az útra, ami példátlanul hosszú idő az űrutazások történetében. A korábbi tervek szerint még 1998 júniusában kellett volna útra kelniük, de az űrkomplexum kiépítése jócskán csúszott, elsősorban az űrprogram orosz finanszírozási nehézségei miatt. Az űrállomás építése 1998 decemberében kezdődött, s azóta 34 asztronauta járt űrsiklóval a komplexumon. Figyelemre méltó, hogy a bajkonuri űrközpontból a tegnapi fellövés volt a Szojuz hordozórakéták 666. startja, s az orosz kommentárok szerint az „ördögi szám” miatt igenis elkelt a helyi ortodox pap áldása a hajnali órákban. A két orosz űrhajós külön szerződés alapján dolgozik majd az űrállomáson (fejenként százezer dollárt kapnak az egész expedícióért), míg Shepherd „csak” a fizetéséért. Igaz, az amerikai kozmonauta havi javadalmazása 7,5 ezer dollárt tesz ki, míg egy orosz űrhajós „földi keresete" nem haladja meg a havi kétszáz dollárt. Az űrhajósok 2-2 kilogramm személyes holmit vihettek magukkal az expedícióra, amire szükségük is lesz, hiszen az űrállomás még nincs belakva, egyelőre nincsenek meg a zavartalan pihenés feltételei, nincs könyvtár és videotéka sem. Emellett a három embernek két karüton kell majd osztoznia a következő csaknem négy hónap során. Az 51 éves Shepherd eddig háromszor utazott űrsiklóval, a 38 éves Gidzenko tagja volt a Mir űrállomás huszadik váltásának - 179 napot dolgozott az űrben -, míg a 42 éves Krikaljov négyszer járt az űrben, kétszer orosz űrhajóval és ugyancsak kétszer amerikai űrrepülőgéppel. A nemzetközi űrállomás nyelve az angol lesz, s az űrhajósoknak az orosz nyelvű kommunikációt csak a Szojuz űrhajón engedélyezik. A nemzetközi űrállomás amerikai hegemóniája miatt számos sértődés is volt az orosz űrhajósok részéről. Emiatt mondott le az első ilyen űrexpedícióban való részvétel jogáról például három évvel ezelőtt Anatolij Szolovjov, a legtapasztaltabb orosz űrhajós. Szolovjov nem tudott megbékélni azzal, hogy Shepherd lesz a parancsnok, s keserűen jegyezte meg, hogy az amerikai „négyszáz órát volt az űrben, én meg ugyanennyi napot...”. (MTI) NEMZETKÖZI ŰRÁLLOMÁS Startolt az orosz-amerikai űrhármas Jurij Gidzenko, Szergej Krikaljov és William Shepherd csaknem négy évig készült erre az útra, s a jövő februárban tér vissza (FoNet/AP-telefotó) Krikaljov, Gidzenko és Shepherd Fokozódott a térség biztonsága Lord Robertson NATO-főtitkár budapesti sajtóértekezlete A magyar fővárosban folytatott megbeszéléseim során egyetértés mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy Délkelet-Európa jóval biztonságosabb hely, amióta a demokrácia visszatért a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba - jelentette ki a NATO főtitkára tegnapi budapesti sajtóértekezletén. Lord Robertson a NATO-t támogató civil szervezetek szövetsége, az Atlanti Szervezetek Társasága (ATA) közgyűlésének alkalmából tartózkodik Budapesten. Budapesti megbeszélésein Lord Robertson tájékoztatása szerint elsősorban Jugoszláviáról, az ottani javuló helyzetről, illetve a kosovói és boszniai helyzetről cserélt eszmét tárgyalópartnereivel. Hangsúlyozta: a békefenntartói tevékenység folytatódik ezen a két területen. A NATO főtitkára újságírói érdeklődésre valószínűtlennek nevezte azt a hírt, miszerint George W. Bush amerikai kormányzó, elnökjelölt arra készül, hogy megválasztása esetén kivonja az amerikai csapatokat a Balkánról. - A kosovói és a boszniai misszió közös, szövetségi tevékenység - emlékeztetett Lord Robertson. Arra a kérdésre, hogy a kosovói helyhatósági választásokon győztes párt, az LDK vezetője, Ibrahim Rugová mielőbbi függetlenséget szorgalmazott a tartomány számára, Lord Robertson leszögezte: a választás jelentős lépés volt a kosovói demokrácia kiépítése irányában. Mint mondta, Kosovó jövőjének státusa ügyében az ENSZ szerepe meghatározó, hiszen a világszervezet a viszonylagos biztonságot szavatolja a tartományban. LA MANCHE CSATORNA Újabb környezeti katasztrófa fenyeget A francia partok közelében elsüllyedt egy 6000 tonnányi mérgező vegyi anyagokat szállító olasz tartályhajó. Mint a francia tengerészeti hatóságok tegnap beszámoltak róla, az Sevoli Sun nevű, Franciaország felé tartó hajó legénységét előzőleg helikopterrel kimentették a viharos tengerről. A veszélyes rakományt szállító tartályhajó Cherbourg-tól mintegy 60 kilométerre süllyedt a háborgó tengerbe a benne lévő 4000 tonnányi sztirollal, amely műanyagok előállítására használatos szénhidrogén. A hajó személyzete hétfőn rádión jelezte, hogy a zord időjárás közepette rés keletkezett a hajófalon, és segítséget kért. Az olasz tartályhajó szerencsétlensége 10 hónappal azután történt, hogy Franciaország nyugati partjai felé tartva, több ezer tonna nehézüzemanyaggal elsüllyedt az Erika nevű tartályhajó, komoly környezeti katasztrófát okozva - emlékeztetett a Reuters. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint a 108 méter hosszú olasz tartályhajó a Casquets-árok, egy ismert-hírhedt vízalatti hulladék-lerakóhely fölött vagy közvetlenül mellette süllyedt a tengerbe.