Magyar Szó, 2001. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2001-02-02 / 26. szám
10 MŰVELŐDÉS Vajdasági egyetemisták Magyarországon Ezerötszáz-ezerhatszázan tanulnak az új anyaországban - Ősztől Szegeden is nyílik Márton Áron Szakkollégium, hallottuk Horváth Tamás főigazgatótól A Márton Áron Szakkollégium azzal a céllal alakult Budapesten, hogy a határon túlról érkező egyetemisták ideiglenes otthonra leljenek. Az intézmény azonban többet vállal, mint amit a diákotthoni elszállásolás jelenthet: többféle tanfolyamot szerveznek, például angol nyelvből, európai uniós ismeretekből, tehát igyekeznek megadni mindazt a szellemi pluszt, amire a XXI. század elején szüksége van egy ifjú szakembernek Európában. Erről meggyőződhettek azok a vajdasági fiatalok is, akik a nyáron részt vettek a kurzusaikon. A Márton Áron Szakkollégium végzi továbbá az ösztöndíj-szerződésekkel és -folyósítással kapcsolatos teendőket is. - Elsődleges feladatunk az ösztöndíjas hallgatókkal való törődés, de kollégiumunkban laknak tanulmányi támogatásban nem részesülő határon túli magyar fiatalok is. A szakkollégiumi előadásokat ők is látogatják - hallottuk Horváth Tamástól, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatójától. A Magyar Oktatási Minisztérium adatai szerint 1500-1600 vajdasági egyetemista tanul az anyaországi felsőoktatási intézményekben, s mintegy 500-an részesülnek ösztöndíjban. A többiek önköltséges alapon végzik tanulmányaikat, tehát költségtérítést fizetnek. A minisztérium sajnos nem tudja őket támogatni. Horváth Tamás beszámolt arról, hogy szeptemberben Szegeden is megnyílik a Márton Áron Kollégium. E városban 200 határon túli magyar egyetemista tanul ösztöndíjjal, 90 százalékuk vajdasági. A szakkollégiumi eőadások, vagyis a fenti stúdiumok már beindultak, igen látogatottak. Éppen ezért szeretnék az Itthon 2000 projektummal való együttműködés révén a vajdasági fiatalok számára is beindítani, vagy úgy, hogy ők utaznak Szegedre, vagy pedig Szabadkán tartanák meg az előadásokat, az előadók látogatnának el hozzánk. m. k. Akik megszerezték a jogot a továbbjutásra A Bátaszéki Matematikaverseny vajdasági döntőjén elért eredmények minősítése Tartományunk 3-8. osztályos diákjai második alkalommal vesznek részt a bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola által meghirdetett Kárpát-medencei matematikai vetélkedőn - ezúttal az Újvidéki Módszertani Központ szervezésében és védnökségével. Bunyik Zoltán, az egy éve megalakult újvidéki társulatunk elnöke már korábban is kezdeményezte ezt az akciót mint matematikatanár: az Új Kép pedagógiai folyóiratunk levelező diák-matematikaversenyének keretében. A 2000 novemberében megtartott általános iskolai selejtezők győztes matematikusainak tudását mérték fel január 20-án, a szabadkai döntőn. Összesen 93-an töltötték ki a számtani tesztlapokat. Eredményüket a napokban minősítették az ÚMK által megbízott szaktanárok. A ranglistáról főleg azok nevét idézzük, akik 40 százalékos és annál magasabb pontszámot gyűjtöttek össze , A 3. osztályos tanulók csoportjában: 1. Bozsik Zoltán, a szabadkai Kizár István Általános Iskolából 60%-os eredménnyel, 2. Raffa Roland 54%-kal az említett iskolából. A 3., 4. és 5. helyezést hárman osztják 52%-os teljesítménnyel: Csendesek Ivett (doroszlói), Kis Réka (topolyai Csáki Lajos isk.) és Kiss Györgyes Ágota (szabadkai VIII. Vajdasági Rohambrigád isk.). A 6., illetve a 7. helyezettek azonos, 50%-os pontszámmal: Lékó Kitti (oromi) és Kocsis Flóra (doroszlói), 8. Gúzsvány Szandra (kupuszinai) 48%-kal, 9. Németh Árpád (topolyai Nikola Tesla isk.), 10. Kerekes Ida (szabadkai VIII. Vajdasági Rohambrigád isk.) 44%-kal. A 11. és a 12. hely egyenragú jelöltjei: Pertity Szebasztián (szabadkai Kizár István isk.) és Maluscsik Martin (szabadkai Sonja Marinkovic isk.), mindketten 42%-kal. 13. Ikic Aleksandar (kupuszinai) 40%-os eredménnyel. A negyedik eset mezőnyében: 1. Losoncz Csongor (oromi) 62%-os sikerrel, 2. Simon Attila (pocséri) 54%-kal. A 3., 4. és 5. helyezettek egyforma eredménnyel, 42%-kal: Beretka Andor és Urbán István (horgosi), úgyszintén Bútora Brigitta (oromi). Az ötödikesek körében: 1. Erős Dávid (újvidéki Sonja Marinkovic ssk.) 60%-kal, 2. Fontányi Andor (kupuszinai) 44%-kal, 3. Vörös Lilla (topolyai Csáki Lajos isk.) 36%-kal. A hatodikosok közül: 1. Fésűs Attila (újvidéki József Attila isk.) 76%-kal, 2. Németh Norbert (topolyai Nikola Tesla isk.) 60%-kal, 3. Szakács Melinda (oromi) 54%kal, 4. Galgóci Szilvia (szabadkai Kizár István isk.) 52%-kal. Az 5., 6. és 7. hely egyenrangú jelöltjei 44 százalékkal: Gábrity Gábor és Losoncz Csaba (mindketten az oromi iskolából), valamint Vida Melinda (palicsi Miroslav Antic isk.). Az utóbbi iskolából 8. lett a palicsi Tóth Norbert 42%-kal. A hetedikesek körében igen alacsony a pontszám, senki sem érte el a 40%-nál magasabb eredményt, az első helyezettnek 14%-os a pontszáma. A nyolcadikosok versenykategóriája erősebb az előbbinél, de csak Nagy Alfréd (topolyai Nikola Tesla ssk.) lépte át a küszöböt 48%- kal. A felsorolt versenyzők és felkészítő oktatóikat, illetve iskolájukat értékes könyvjutalmakban részesítették. A továbbjutó diákjaink számára az lesz a legnemesebb ajándék, hogy Bátaszéken újra felmérhetik tudásukat a matematika világában: Magyarország, Erdély, Felvidék és Kárpátalja legjobb diák-matematikusai körében. Erre a nemzetközi vetélkedőre - a versenyszabályzat értelmében - azokat kellene eljuttatni, akik a 40%-os tudásküszöb feletti teljesítményre tettek szert. Vajdasági, illetve bátaszéki bizottság határozza meg a határon túli versenyzőink végleges létszámát, amiről majd az Újvidéki Módszertani Központ értesíti az iskolák pedagógusait. Zárójelben megjegyezzük: meglepő, hogy éppen a hetedikes és nyolcadikos csoportok voltak a legkisebb létszámúak a vajdasági döntőn, s éppen ők bizonyítottak legkevesebbet pontszámukkal, néhányuk kivételével. Pedig rájuk vár elsőként a középiskolai matematikai felvételi vizsga. Dicséretes, hogy a többi versenycsoportban sok-sok kimagasló eredmény született. BERÉNYI Ilona Molnár-vígjáték és gyermekdarab A bajmoki Jedinstvo - Egység Művelődési Egyesület színjátszói felkészülten várják a községi szemlét Az utóbbi három évtizedben sikert sikerre halmozó bajmoki színjátszók, a Jedinstvo - Egység Művelődési Egyesület magyar tagozatának fiataljai ebben az évben is felkészülten várják a hagyományos községi szemlét, amelyet március 16-tól 25-ig rendeznek meg a színházteremben, valószínűleg számos együttes részvételével. Bajmokra várják a mérgesieket, Klinócki Nándor tanítványait, a tavankútiakat, a sándoriakat, a csantavérieket, a ludasiakat és a szabadkai gimnázium, valamint a Népkör társulatait. Erre a találkozóra a házigazdák három előadásukat nevezik be. A magyar tagozat Molnár Ferenc Ibolyák című vígjátékét mutatja majd be. Ebben a szellemes darabban a szerző a színházi világról vallott, megmutatva véleményét a teátrum édesbús, erkölcstelen életviteléről. Érvényét a szerepek sokasága és gazdag árnyaltsága, a riportok szellemessége adja meg. Az előadásban fellépnek: Kollár Andor, Nagy Viola, Lukács Aurélia, Jágity Csilla, Farkas Krisztina, Marosán Aranka, Kapor Tanya, Somogyi Attila és Hubay László. A bajmokiak ezzel az előadással lépnek fel a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók sorrendben VI. találkozóján, Kikindán. (legutóbb Muzslyán Romain Weingarten Nyár című „szerelmes történetét” vitték színre és saját kategóriájukban az első helyen végeztek). A bajmoki gyermekszínjátszók Szüszner Zoltán Deni (Messze vannak a csillagok) című mesejátékát viszik színre, egy történetet az erdőben unatkozó Deniről, aki Conchita, a jóságos, de szeleburdi tündér segítségére siet, majd találkozik egy, távoli bolygó királynőjével és csatlósaival. Herceg Nelfi, Priszlinger Zsuzsika, Csen Árpád, Tapiska Ágota, Krizsán Andrea, Peity Jaszmina, Mojzes Krisztina, Small Szabina, Cindel Ildikó és Pandzsity Eleonóra, az egyesület gyermekszínjátszói első színpadi bemutatkozását nagy érdeklődés előzi meg. A szerb tagozat Milan Grgic Probudi se Kata (Ébredj fel, Katám!) cimű vígjátékával vesz részt a szemlén. Előadásukat bemutatják a környező falvakban és Zomborban is, valamint a szabadkai Hadseregotthonban. B.Z. Magyar Szó A Tóték újabb sikere A Színművészeti Főiskola másodéves hallgatóinak vizsgaelőadásáról Örkény István első nagy színpadi sikerét a Tóték című tragikomédiájával érte el, 1967-ben. A dráma ezután „villámhadjáratban” hódította meg a magyar, az európai, majd a világszínpadokat is. Nos, január 26-án az Újvidéki Színház kistermében ismét alkalmunk volt látni Örkény Tótékját: a Művészeti Akadémia másodéves hallgatóinak vizsgaelőadása volt, Csiszár Imre rendezésében. Osztályvezető tanárok Hernyák György és László Sándor. „Kemény fába vágták a fejszéjüket!” - gondoltam, székemen elhelyezkedve, de mindjárt az elején kellemes meglepetéssel szolgált Pálfi Ervin A postás szerepében, s szuggesztív játéka az est folyamán mind teljesebbé formálódott. Tétova, különös mozdulatai, rebbenő tekintete, hirtelen hangulatváltásai, lelkibetegekre jellemző kéztartása mindmind ráillettek Örkény furcsa, talányosan viselkedő „rezonőrjére”. Társai is mind megállták a helyüket. Ha - érthetően - távol is álltak ezek a szerepmegformálások az érett, tökéletessé formált alakítástól. Körösi István (Az őrnagy) persze inkább idegesnek, kiállhatatlannak, mint idegbajosnak tűnt, játéka mégis élvezetes volt, s volt néhány szépen felépített jelenete. Kovács Nemes Andor (Tot) elég nehezen „melegedett be”, de végül is elhittük mind, hogy ő az a megalázott kisember, akivel minden, de minden aljasságot meg lehet tenni. Ferenc Judit (Tótné) fiatal kora ellenére, maszkírozatlanul is el tudta hitetni a nézőkkel, hogy jóságos, aggódó, javakorabeli családanya, sőt megfélemlítettségében valóságos anyatigris, aki katonafiáért mindenre képes. Játéka természetes volt, finomam árnyalt és kiegyensúlyozott. Árok Sarolta (Agika) játéka hullámzó volt. Statikus jelenetei váltakoztak átélt, és hiteles jelenetekkel. Az ő Ágikája merőben más volt, mint az eddig látottak. Bájosan sergő-forgó, rajongó gyereklány helyett ő egy koraérett, nyersebb, maibb és célratörőbb kamaszlányt alakított. Számomra meglepetést jelentett Szőke Attila játéka, akire, a színlapról legalábbis ezt olvastam el, minden „maradék” szerepet rálőcsöltek. Ő volt A sest tulajdonosa, Lőrincke, az Elegáns őrnagy és Tomaji, a plébános. Am ő, váltakozó sikerrel ugyan, de minden szerepnek megfelelt, mindbe tudott egy kis egyéni színt csempészni. Legkidolgozottabb szerepe a mérnöki diplomával rendelkező „lajtoslegény” , de plébánosként is elég meggyőző volt. Az előadás egyetlen nem főiskolás szereplője Krizsán Szilvia volt Gizi Gézáné öntudatos „rosszhírű nőjének” szerepében. Könnyed volt, természetes, rámenős - talán lehetett volna egy kissé közönségesebb is - ha már csak gyantaszedőkkel szűri össze unosuntalan a levet. Érdekes gondolatokat ébresztett ez a legújabb játék. Többek között, hogy lám, ez a kerek világot bejárt tragikomédia még mindig nat, itt és most is, főiskolásokat is megihlethet, a tőlük telhető legjobb teljesítményre sarkallhat, hogy végül egy ilyen érdekes, élvezetes előadásnak tapsolhasson a közönség. Mert a bemutató, annak ellenére, hogy „csak” vizsgaelőadás volt, igazi közönségsikert aratott. A nézőtéren ülő Tótok, Tóthék és Ágikák könnyes nevetéssel ünnepelték a színpad Tótjait. JÓDAL Rózsa A pedagógusok bére ismét a köztársasági átlag alatt A Pedagógusok Vajdasági Szakszervezetének sajtótájékoztatóján Mirko Radeta, a végrehajtó bizottság elnöke a tagság nevében ismételten elégedetlenséget fejezte ki az oktatásügyi dolgozók alacsony bére miatt. Igaz, hogy tavaly szeptember óta a keresetük majdnem megkétszereződött, de még így is több mint 10 százalékkal kevesebb, mint a köztársasági átlagkereset. A decemberi egytálételüket sem kapták még meg, s a tagság a változásokat követő anyagi helyzetük javulására tett ígéretekből még vajmi keveset látott. A szakszervezet álláspontja szerint a pedagógusok havi bérének a továbbiakban legalább 30 százalékkal magasabbnak kell lennie, mint a köztársasági átlag. Amennyiben hamarosan nem javítják anyagi helyzetüket, félő, hogy városi bizottságuk ülésén figyelmeztető sztrájkra szólítják fel a Pedagógusok Szerbiai Szakszervezetének Egyesületéhez tartozó tagságot - mondta Goran Srdic, a szakszervezet regionális és városi bizottságának elnöke. Mirko Radeta elítélte az általános iskolák igazgatóinak pártalapon való kinevezését, ami szerintük egyáltalán nem demokratikus és semmi javulást sem hozhat. Különösen azért - tette hozzá Dragan Karlavakis elnök -, mert szinte már gyakorlattá vált, hogy a pozíciójuk megtartása érdekében a szocialista és a baloldali párttagságú igazgatók az elmúlt hónapok során igyekeztek átigazodni a valamikori ellenzék pártjaiba. Több esetről tudnak, ahol az igazgatók az iskolaszéket megkerülve a tantestület 70-80 százalékát is lecserélték, így félő, hogy ilyen esetekben ezek a személyek az újbóli választásnál is élvezik majd a tanári kar támogatását. Javaslatuk szerint minden iskolában új iskolaszéket kell választania a tantestületnek és a helyi önkormányzatnak, amely kiírja majd a titkos szavazással megválasztandó igazgatói tisztségre a pályázatot. Tiltakoznak továbbá Vesna Beljin és Novica Vrbaski kinevezése ellen is. Érthetetlennek tartják, hogy a Reformpárt olyan baloldali személyeket javasolt e tartományi oktatásügyi tisztségekre, akik még Goran Latinovic titkárkodása idején többször megkísérelték szétbomlasztani a legnagyobb tagságú szakszervezetet, s annak ellenére, hogy Bunyik Zoltán tartományi oktatásügyi titkár többször is elvetette a javaslatot, mégis megkapták a kinevezést. M. E. A zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület műemlékvédő és hagyományápoló szakosztályának - mint folyamatosan beszámolunk róla - egyedülálló nemes akciója volt tavaly. A kettős jubileum: Krisztus születésének 2000. és államalapításunk 1000. évfordulója tiszteletére az esztendő mindegyik hónapjában szórólapokat adott ki, és ezekből az érdekeltek megismerkedhettek a legfontosabb történelmi eseményekkel, magyarságunk legfontosabb személyiségeivel, de elsősorban a Zomborra vonatkozó leglényegesebb adatokat közölték egy-egy nőnap történéseiről. Cirkl Rudolf, az akció kiötlője újságolta el, hogy Vajdaság-szerte, de a határokon túl is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a szórólapok iránt, és elhatározták: az idén, augusztus 20-ig folytatják a megjelentetést, mégpedig új köntösben 4 oldalas kisújságként vehetik majd kezükbe az érdeklődők. De nemcsak külalakja, hanem a tartalma is megváltozott. A minap megjelent januári számban a Zomborra vonatkozó történéseken kívül olvashatunk a magyarság hozzájárulásáról az egyetemes kultúrához, rajzok láthatók az 1100 esztendő folyamán uralkodó királyainkról, továbbá Világraszóló alkotások - magyar származású alkotók címmel sorozat indult a magyar föltalálókról és más híres személyiségekről. A januári történésekről a következőket közük a szórólapok: 1715. január 18-án VI. Károly császár oklevelet adományozott Bács Megyének. 1859. január 2-án megtartotta alakuló értekezletét a ma is alapítójáról elnevezett Bieniczky Károly Népkönyvtár (akkor Községi Könyvtár). 1876. január 1- én született Zomborban Bosnyák Ernő, a jugoszláv filmművészet úttörője, első filmrendezőnk, filmfelvevőnk és producerünk. 1885. január 12-én megalakult a Zombori Korcsolya Egylet; 1895. január 29- én kezdődött meg a város elektrifikálása. Kelet és Nyugat tudományossága között épített hidat Körösi Csoma Sándor (1784—1842). A magyarok őshazáját kereste és a tibetisztikai kutatások úttörője lett. Az alkotók és alkotásaik nagy történelmi tablóján Jedlik Ányos (1800-1895) a kísérleti fizika és az elektrotechnika úttörője, a dinamó, az elektromágneses ősmotor megalkotója; Irinyi János (1817-1895) a biztonsági gyújtó, a zajtalan gyufa feltalálója; Semmelweis Ignác (1818-1865) szülészorvos, az „anyák megmentője”, aki fölismerte, hogy a gyermekágyi láz fertőzéses következménye. Mechwart András (1834-1907) alkotása a malomipart előrelendítő kéregöntésű, rovátkolt acélhengerekkel működő hengerszék; Puskás Tivadar (1844-1893) 1879-ben Párizsban megszervezte az első európai telefonközpontot, valamint 1893-ban Budapesten létrehozta a telefonhírmondót, a rádió előfutárát; Zipernowsky Károly (1852— 1942) Déri Miksával (1854-1938) 1882-ben szabadalmaztatta az öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, Bláthy Ottó Titusszal (1860- 1939) és Déri Miksával közös találmányuk a váltakozó áramú transzformátor. Bánki Donát (1859-1922) Csonka Jánossal (1852- 1939) közösen kidolgozta a Bánki-Csonka motort és ennek részeként a porlasztót; Kandó Kálmán (1869-1931) nevéhez fűződik a fázisváltós villamos mozdony; Fejér Lipót (1880-1959) a magyar matematika iskolateremtő alakja, legnagyobb fölfedezése a róla elnevezett Fejér-tétel; Galamb József (1881-1955) a világ első népautója, a híres T-modell tervezője; Magyary Zoltán (1888-1945) a magyar tudománypolitika alapvetője, Brody Imre (1891-1944) a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója. Ugyancsak világra szólót alkottak a következő magyar származású alkotók: Mihály Dénes (1894-1953) találmánya, a szeléncellával és húros oszcillográffal működő „Telehor”. 1929-ben a Berlin-Witzleben rádióállomás a világon először adott mozgó televíziós közvetítést a Mihály által föltalált és továbbfejlesztett közvetítő készülékkel. Okolicsányi Ferenc (1894-1954) a televízió céljait szolgáló tükörcsavart alkotta meg; Tihanyi Kálmán (1897-1947) a lépcső feltalálója; Bíró László Józsefnek (1899- 1985) a golyóstollat köszönheti a világ; Goldmark Péter Károly (1906- 1977) találmánya 1940-ben az első, gyakorlatban használható 343 képsoros színes televíziórendszer; Heller László (1907-1980) hűtőtornya, a „Heller-system” az erőművek víz nélkül, levegővel történő hűtését adja; Kemény János György (1926- 1994) Thomas E. Kurtz matematikus kollégájával a számítógépek szinkron használatának kifejlesztője Még nagyon folytatható a tudományt és a technikai haladást gazdagító sikeres magyarok, illetve magyar származásúak sora. Két személy és az alkotók két köre azonban még a nagyok között is külön figyelmet kíván. Bolyai János (1802- 1860) matematikus, filozófus, a legnagyobb magyar tudós. A Holdon kráter őrzi Bolyai nevét, és szép jelkép - közvetlenül mellette Eötvösét is. Eötvös Loránd (1848-1919) legnevezetesebb találmánya az általa 1891-ben kifejlesztett torziós inga, amellyel megmérhetők a nehézségi erő változásai. Eötvös Loránd Bolyai példája nyomán maga is világraszólót alkotott, és ilyen teljesítmények felé indította útnak az iskolák és a tudományos élet fejlesztésével tehetséges ifjak seregét, köztük később Nobel-díjat nyert tudósokat. H. Á. RÉGIEKRE EMLÉKEZVE Világraszóló magyar alkotások 2001. február 2., péntek