Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2002-02-28 / 49. szám
2002. február 28., csütörtök Sodródás az árral Egészen a minapig úgy tetszett, hogy Dindic miniszterelnök eltökélten szorgalmazza a hágai törvényszékkel történő együttműködést. Buzgalma legfeljebb az együttműködés indítékai miatt kelthetett némi kételyt. Kiemelte, hogy Szerbia népe nem lehet a Milosevic-garnitúra túsza, hiszen a vádlottak kiszolgáltatásának megtagadása esetén elesne a nyugatiak anyagi támogatásától, s így az ország továbbra is a tönk szélén maradna. Ezért azokat, akik ellen Hágában vádat emeltek, felszólította, utazzanak önként Hágába, s ha ártatlanok, bizonyítsák be igazukat. Ha meg bűnösek, akkor vezekeljék le bűneiket. Ez akkor egyenes beszédnek látszott. Mégis, Dindic úgy beszélt, mintha a vádlottak Hágába távozása patrióta cselekedetnek számítana. A gonosztevők önfeladása mint hazafias cselekedet! Bizarr elképzelés volt, így a gonosztevő is a hazafi mezében tetszeleghetett. Aki mégis másként tekintett patrióta kötelezettségére, az Dindic szerint megérdemelte - akár elkészül a Hágával történő együttműködést szabályozó föderális törvény, akár nem! -, hogy különösebb teketóriázás nélkül kiszolgáltassák Hágának. A fékező és ellenkező Kostunicával szemben Dindic látszott a kiszolgáltatás igazságos angyalának. Miután Milosevicet kiszolgáltatta, többször kijelentette: Milosevic most már nem Szerbia, hanem Hága gondja. Csak azt vetették többen Dindicnek a szemére, hogy mindezt nem a szörnyű bűncselekmények tisztázása, hanem a nyugati segélyek és hitelek elnyerése végett tette. Mintha a vádlottakat csencselésre szánt portékaként kezelte volna. A minap sokaknak tátva maradt a szája, miután Dindicnek arról a kijelentéséről értesültek, amit a Szabad Európának adott. Dindic szerint Milosevic hágai pere a törvényszék hebehurgyasága miatt közönséges cirkusszá torzult, s már azt sem tudni, nem változik-e a törvényszék vádlottá. Ha így folytatódik a per, kérdésessé válhat, indokolt volt-e egyáltalán vádlottakat kiszolgáltatni neki, s nem kompromittálódnak-e mindazok, akik ilyenformán együttműködtek a törvényszékkel. Itt Dindic nyilván jómagára gondolt. A miniszterelnök legfőképpen azon bőszült fel, hogy a hágai főügyész Ratko Mladic tábornok kiszolgáltatását követelte, akinek szerbiai hollétéről pontos adatokkal szolgált. Dindic kereken elutasította Mladic tábornok kiszolgáltatását. Azt mondta, hogy Mladic tábornokot a nyugatiak, ha akarták volna, Boszniában már réges-rég letartóztathatták volna ötvenezer katonájukkal az utóbbi öt év alatt. Csak azért nem tették, mert Mladicot tettrekész testőrök őrzik. Aki le akarja tartóztatni a tábornokot, az a saját bőrét vigye a vásárra. A nyugatiak pedig féltik a bőrüket. Ez alighanem így is van. Dindic szerint persze a kisjugoszláviai polgároknak az élete épp olyan becses, mint a nyugatiaké. Egyébként is Szerbiában mintegy kétszázezer boszniai szerb menekült él, akik fel vannak fegyverezve, s miért is kockáztatná meg a szerbiai kormány, hogy netalán polgárháború törjön ki Mladic tábornok esetleges letartóztatása miatt? Mintha bezzeg természetes volna, hogy idegen ország polgáraiból ennyien fel legyenek fegyverkezve Szerbiában, s mintha a szerbiai kormánynak nem az volna a dolga, hogy lefegyverezze őket, ha a polgárháború gondolata is felmerül. Dindicnek ez a kitérő csak azért kellett, hogy leszögezhesse: Szerbia csak a Milosevic-garnitúra vádlottjainak a kiadásával tartozik a hágai törvényszéknek. Ebben azonban korántsincs igaza. A világszervezet minden országot minden megvádolt háborús bűnös kiadására kötelezett. Közben Dindic ugyanabban a nyilatkozatban arról kezdett töprengeni, hogy a nyugatiak sohasem adtak annyi pénzt, amennyit megígértek; utólag vagy az derült ki, hogy részletekben utalják majd át az ígért összeget, vagy az, hogy kiutalás előtt lecsípik belőle még a Milosevic-rezsim egy-egy korábbi tartozását, így a miniszterelnök ismét azt az érzést keltette, hogy a kiszolgáltatás feletti háborgása valamiképpen összefügg a pénzjuttatások nagyságával, netalán növelésével. Ami ismét Dindic miniszterelnök kalmárkodó viszonyulásáról árulkodott. A Milosevic-per egyébként az első napok rövidzárlatai után, amikor a volt diktátor ellenvádja frappírozta a világot, keresztkérdései pedig összezavarták a vádlottakat, az utóbbi napokban mindinkább kerékvágásba került. Kedden May bíró, miután Milosevic már órákon át masszírozta a tanút, rászólt Milosevicre, hiszen a tanúvallomás lényegére vonatkozóan még egyetlen keresztkérdés sem hangzott el, térjen rá végre a lényegre. Milosevic azt felelte neki, hogy számára az a lényeg, amiről a tanút addig faggatta, nem pedig az, amit a törvényszék tekint lényegesnek. Milosevic ugyanis a tanúknak feltett keresztkérdéseivel is azt igyekezett bebizonyítani, hogy Kosovóban az albán „terroristák” és a NATO-bombázók követtek el bűncselekményt, azokat kellene tehát perbe fogni, nem pedig arra összpontosított, hogy a szerbiai hatóság bűncselekményeire vonatkozó tanúvallomásokat, tehát a közvetve őellene felhozott vádakat cáfolja. Ez a látószögbeli különbség az oka annak, hogy Milosevic keresztkérdései a per szempontjából nem sokat vetnek a latba. Milosevic továbbra is más malomban őröl, mint a törvényszék. Ezzel a módszerrel alig-alig befolyásolhatja a per végkimenetelét. Frappáns dolog, hogy Milosevic, akinek hivatalosan nincsenek védői, minden tanúról, minden tanú rokonságáról, minden tanú lakhelyén történt eseményekről naprakész, részletes adatokkal rendelkezik, s ezeket az adatokat aprólékosan, olykor meglepő módon használja fel keresztkérdéseiben. Ilyen szerteágazó adatokat manapság a helyszínen, Kosovóban még a legjobb védőügyvédek sem gyűjthetnének össze naprakészen. Valószínű tehát, hogy Milosevic embereinek rendelkezésére bocsátották a Kosovóból Szerbiába átmentett legfontosabb állami adattárakat és archívumokat. Feltehetőleg Milosevic csak így juthat hozzá ezekhez az adatokhoz. Ez jóval több annál, ami a közönséges vádlottaknak idehaza és külföldön bármikor rendelkezésükre áll. Ha helyes a feltevésünk, akkor a Dindic-kormányzat kiszolgáltatta ugyan Milosevics, de cselekvőleg közreműködött abban is, hogy Milosevic a saját elképzelése szerint védekezhessen. Ez a védekezés pedig arra épül, hogy Kosovóban nem a szerbiai karhatalom, hanem az albán „terroristák” és a NATO követett el bűncselekményt. Félelmetes, hogy Milosevic a legkisebb együttérzést sem fejezi ki azokkal a tanúkkal szemben, akiknek a szerbiai karhatalom tíz-tizenöt hozzátartozóját ölte meg, s akik most ott ülnek szemtől szembe vele. Esetükben félreérthetetlen, hogy nem az albán „terroristák” és nem is a NATO-bombázók ölték meg hozzátartozóikat; senki más, csakis a szerbiai karhatalom olthatta ki az életüket, miután elszedték tőlük az irataikat, kirabolták őket, felgyújtották házaikat, s világgá kergették őket. Milosevic meg arról faggatja most őket, mit tudnak a szerbiai rendőrök ellen elkövetett merényletekről, mit tudnak a szerbek házainak későbbi felgyújtásáról. Ezzel a félelmetes érzéketlenségével Milosevic emberileg máris elveszítette az „évszázad perét”. De hova sodródott közben Dindic ambivalens kormányzata? MAJOR Nándor UTOLSÓ BÚCSÚ Szeretett édesapánktól Homok Nándortól (1928-2002) Temetése február 28-án, 15 órakor lesz a Futaki úti temetőben. Újvidék, 2002. II. 28. Fiai, Zoltán és Attila HOLNAP ZENTÁN A VMDK lakossági fóruma Pénteken, március 1 jén a VMDK tartományi elnöksége és tanácsa összejövetelt tart Zentán, a Lenin u. 2. alatt levő VMDK-irodában. A tagokat és az érdeklődőket szívesen várjuk a megbeszélésre, melynek témája az aktuális politikai helyzet és az előkészületek a március 15-ről való méltó megemlékezés lesz. A VMDK zentai körzeti elnöksége M/muSzó „Az omnibusztörvény magyar ügy is...” A VMSZ újvidéki szervezete az aktuális kérdésekről A február 15-én életbe lépő omnibusztörvény egyes magyar pártok szerint nem magyar ügy. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy igenis az. Épp annyira, amennyire a szerbek vagy a más itt élő nemzeti kisebbségek ügye. Azáltal, hogy a Vajdaságban begyűjtött adó egy része a tartomány pénzügyi önállóságát fogja szolgálni, a kisebbségek érdekei is fokozottabban érvényesülhetnek. Egyes hatáskörök, mint például a tanfelügyelőség, már hétfőtől átkerülnek tartományi szintre, másokat viszont egy hónapos határidőn belül lehet majd itt érvényesíteni, a pénzellátás kérdése pedig két hónap múlva tér át vajdasági hatáskörbe. Előzőleg ugyanis a szerb parlamentnek egy költségvetési módosítást kell elfogadnia - jelentette ki Bunyik Zoltán, a VMSZ újvidéki szervezetének az elnöke a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Sokan kifogásolják, hogy az omnibusztörvényben nincs feltüntetve egy pénzösszeg, amellyel rendelkezhet a tartomány. Eddig a szerbiai költségvetés 40-45 százalékát Vajdaságból töltötték fel, egyes területeken viszont, mint például az oktatásban, a begyűjtött pénznek csupán a 20-25 százalékát utalták vissza a tartománynak. Reális elvárás, hogy a tartománynak jutó pénz a költségvetés feltöltésének eddigi aránya és az eddigi visszajuttatás között lesz. Az omnibusztörvény lehetőséget nyújt arra, hogy az Újvidéki Rádió és Televízió újra önállósuljon, és ennek megfelelően várhatóan javulni fog a magyar szerkesztőségek helyzete is. A mélypont most a televízióban van, de reméljük, hogy az előállt változások eredményeként növekszik a magyar műsorok adásideje, s lehetőség nyílik új, fiatal káderek alkalmazására - jelentette ki Bunyik elnök. „A Forum esetében az az álláspontunk, hogy az adósságokat és a technológiai fölöslegként számontartott alkalmazottak kérdését a Dnevnikkel egy csomagban kell megoldania az alapítónak. Az átszervezés a Forum esetében gyorsabban halad, mint a Dnevnikben. A célunk, hogy működésbe hozzunk mindent, amit lehet. A ház vezetőségének feladata lesz viszont, hogy olyan munkákat találjanak, amely jövedelmet hoz” - hangzott el a sajtótájékoztatón. A VMSZ üdvözli Borislav Novakovic polgármester gesztusát, hogy nyilvánosan lefestette a nemzeti gyűlöletet szító falfirkákat, és reméli, hogy ez tartós akció lesz. V. A. Bunyik Zoltán Tavaszi árubőség Több mint száz cég és termelővállalat a közszükségleti cikkek 18. újvidéki kiállításán Március 1-jétől 10-éig az Újvidéki Vásár csarnokaiban megtartják az idei, sorrendben a 18. tavaszi kiállítást, amelyen több mint száz hazai cég és termelővállalat, valamint iparos állítja ki és árulja termékeit. A tíz nap alatt igen jutányos áron vásárolhatunk háztartási berendezéseket, élelmiszer-ipari termékeket, cipőt, ruhát, tisztítószereket, edényfélét, de könyvet, műszaki árut, tanfelszerelést, bőrárut, szőrmét, kozmetikai készítményeket és elektronikai termékeket is. Az idei tavaszi vásáron a kiállítók átlag 20 százalékkal olcsóbban kínálják termékeiket, mint az üzletek, sőt a Gornji Milanovac-i Metalac készítményeit hathavi törlesztésre is megvásárolhatják. A legtöbb kiállító külön választékkal fog megjelenni március 8- án, az ünnep alkalmából kedvezményes áron vehetünk alkalmi ajándékokat. A közszükségleti cikkek 18. kiállítása naponta reggel 9-től este 7 óráig várja a látogatókat, a belépőjegy 30 dinárba kerül, gyerekek és nyugdíjasok számára 20 dinár, katonáknak a belépés ingyenes. Március 8-án a nőknek nem kell belépőjegyet váltaniuk. NAGYBECSKEREKEN MA A VMDK tagozati közgyűlése A VMDK nagybecskereki tagozatának rendes évi közgyűlését ma 19 órai kezdettel tartják a tagozat irodájában (a Pupin utca 6. alatti tömbház első emeletén, a postával szemben). A közgyűlésen jelen lesz dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke is. m. BELPOLITIKA 5 Lehetőségek és távlatok A nemzeti kisebbségeket tömörítő civil szervezetek regionális konferenciája Újvidéken A Jugoszláviai Nemzeti Kisebbségeket Tömörítő Civil Szervezetek Második Fórumának keretében négy regionális konferenciát szervez a Nyitott távlatok, Szabadka és az újvidéki Multikulturális Központ, az Európa Tanács támogatásával. A Második Fórum, valamint a regionális összejövetelek célja a térségben élő etnikumok közötti bizalom erősítése, a kisebbségi civil szervezetek közös stratégiai elemeinek megvalósítását szavatoló feladatuk meghatározása, egy állandó testület létrehozása. Az utóbbit a Második Fórumon alakítják meg. Emlékeztetőül elmondjuk, hogy az Első Jugoszláviai Kisebbségi Civil Fórumot 2000. szeptember elején tartották meg Szabadkán, a szerbiai demokratikus változásokért folyó küzdelem részeként. Felméréseik szerint eredményesen mozgósították több mint 10 nemzeti kisebbség választópolgárait. Megváltozott körülmények között immár a közös és hosszú távú programok kidolgozására összpontosíthatnak a szervezők. Kelet-Szerbiában az elmaradottságra, Presevo völgyében az etnikumok közötti feszültségekre, Sandzakban a sajátos körülményekre, Vajdaságban pedig a több évszázados hagyományokra, a multikulturális tapasztalatokra helyezik a súlyt. Az együtt és az egymás mellett élés a múltban sem volt mindig felhőtlen. De mégis ez volt és ez lehet a jövőben is térségünk népeinek egyedüli esélye. A harmadik regionális konferenciát szombaton és vasárnap, március 2-án és 3-án Újvidéken, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben tartják meg. Témája: A szövetségi kisebbségi törvény fogadása és alkalmazásának lehetőségei. Az oktatás mint a kisebbségi azonosság alapja: van-e előremozdulás?; A kisebbségi lap- és könyvkiadás helyzete: regresszió, vagy progresszió? A konferenciát dr. Dusko Radosavljevic, a TVT alelnöke, Kudlik Gábor, a Nyitott Távlatok, Szabadka elnöke és dr. Losoncz Alpár, a Multikulturális Központ igazgatója nyitja meg. A szervezők szívesen látnak minden érdeklődőt. S. T. G. Szervezettségre van szükség A kishegyesi termelők megbeszéléséről A jószágtenyésztés és -takarmányozás volt a témája a tegnapi beszélgetésnek a földművesekkel a kishegyesi Vojvodanka Földműves-szövetkezet és a Termelők Klubja szervezésében, de a szűk szakmai kérdéseken túl minduntalan a szervezetlenség problémája került előtérbe. A közelmúltban például nagy mennyiségű kukoricát hoztak be az országba, mert senki sem tudja, hogy mennyi a tartalékban levő kukorica, és természetesen senki sem tiltakozik a behozatal ellen, hogy ez esetleg szükségtelen volt. Holnap ugyanígy lehet majd húst vagy tejterméket behozni, csak azért, mert a termelők nem szerveződtek meg kellőképpen. Szervezettségre azonban nemcsak azért van szükség, hogy megvédjük a hazai piacot a behozataltól, hanem azért is például, hogy kialakuljon a megfelelő jó hozamú törzsállomány. Biztos ugyanis, hogy a néhány tehenet vagy kocát tartó földműves számára nem létfontosságú, hogy megfelelő fajtavonalakat alakítson ki, de annak már igenis érdeke, akinek 30-40 fejőstehene vagy 40-50 anyakocája van. Ahhoz pedig, hogy a termelők ilyen szakosított termelést alakítsanak ki, mindenképpen szükség van önszerveződésre. Ez nagyon hiányzik ahhoz, hogy mezőgazdaságunk fel tudja venni a versenyt a sok támogatást kapó nyugat-európai mezőgazdaságokkal. Az a mezőgazdaság ugyanis nemcsak azért erős, mert sok támogatásban részesül, hanem azért is, mert rendkívül jól meg van szervezve. A megbeszélésen, amelyen részt vettek a topolyai mezőgazdasági intézet szakemberei, elhangzott, hogy pillanatnyilag a legfontosabb a megfelelő fajták kiválasztása az állattenyésztésben. P. I. Fogadóórák Bezdánban Ma és holnap Bezdánban tart fogadóórákat a CMH zombori információs irodája. Az iroda dolgozói a bezdáni helyi közösség épületében veszik át a magyarigazolványra vonatkozó kérelmeket. Kilenc és 15 óra között a magyarigazolvány mellett kérelmezhető még az oktatói, diák- és a hozzátartozói igazolvány. Pribilla Zsófia irodavezető ismét felhívta a figyelmet, hogy csak fehér háttérrel készült fényképeket fogadhatnak el. H.Á Öngyilkosság Kikindán A belügyminisztérium kikindai titkársága tegnap közleményt adott ki, amely arról tájékoztat, hogy tegnap reggel Dragisa Bokanic, a Bokanic gépkocsiszerviz és autószalon 48 éves tulajdonosa a Kosovo és a Zmaj utca sarkán levő ügyviteli helyiségben lőfegyverrel öngyilkosságot követett el. Tettének oka egyelőre nem ismeretes. B. M.