Magyar Szó, 2002. március (59. évfolyam, 50-76. szám)
2002-03-01 / 50. szám
2 KÜLPOLITIKA égre. Horvát szemszögből szemléli a Milosevic-pert a spliti FERAL TRIBUNE hetilap kommentátora: „Azok, akik akár kicsit is ismerik, észrevették a különbséget. Milosevic a per első napjaiban teljesen másnak tűnik, mint amikor letartóztatták, majd Hágába szállították. Akkoriban és hónapokkal korábban -, miközben hatalmának tört kerekű szekere az út végéhez közeledett, emberi roncsnak tűnt, az arcáról pedig le lehetett olvasni, hogy tudja, az utolsó állomás a történelem szemétdombja lesz. Igaz, ezt megpróbálta leplezni azzal az autista fikcióval, hogy a szerbek milliói továbbra is mögötte állnak - márpedig épp ellenkezőleg: ennyien szavaztak ellene -, és így volt ez mindaddig, amíg meg nem jelent a hágai tárgyalóteremben. Ott bekövetkezett a fordulat. Milosevic ki tudja honnan, de elővette a 80-as évek végéről és a 90-es évek elejéről származó álarcát. Akkoriban a beszédei, amelyekkel hipnotizálta a bebolondított pórnépet - a hágai ügyészek szerint is - retorikai szempontból kitűnőek voltak. Nem rejtély, hogy mindez hogyan történt Milosevic egyszerűen nem volt hajlandó védekezni, hanem támadott. Méghozzá ott, ahol a hágai törvényszék a legsebezhetőbb. Ez pedig az egy időben emlegetett, de sohasem megvalósított felelősségre vonás a tömeges polgári áldozatok miatt a NATO jugoszláviai beavatkozása során. Paradox módon az egyetlen dolog, amivel ezt ki lehet védeni, hogy a beavatkozást a világkormány, a Biztonsági Tanács rendelte el. A BT viszont a hágai törvényszék munkaadója is, ezért az - kissé túlfeszítetten - hatáskörén kívülinek nevezhetné az ügyet, vagyis azt, hogy az ártatlan jugoszláv civilek fejére bombákat szórtak. Egy ilyen eset azonban a törvényszék erkölcsi csődjét jelentené... Ezért várta oly türelmetlenül May bíró, hogy vége legyen Milosevic vádjai özönének. A pernek ezt a részét a bíróság nem tudja megnyerni. Sőt még Milosevic beszéde egyetlen ordító ellentmondását sem tudja kihasználni. Ő ugyanis egyrészt a nyugati összeesküvés áldozataként tűnted fel magát, amire Maynek nincs megfelelő válasza. Másrészt pedig Milosevic az albán fegyveresek és Thaqi gyilkosainak az ellenségeként mutatkozik be, összehasonlítva magát az USA-val és annak afganisztáni háborújával. Ezzel May még kevésbé tud szembeszállni. Alapjában véve egyet kellene értenie Milosevictyel, de ha ezt megteszi, és beengedi a tárgyalóterembe Guantánamo szellemét, akkor ráugranak az amerikaiak, Milosevic pedig semmi sem ahhoz, amit az amerikaiak tehetnek vele... Ezért várta már May, hogy megkezdődjön a tanúk vallatása. Ők Milosevic legfájóbb pontja, és ők azok, akik eláshatják. Az a kérdés azonban, hogy mennyit tudnak a tanúk - nem a gaztettekről, mert azok megkérdőjelezhetetlenek, hanem azokról a gaztettekről, amelyekre Milosevic adott parancsot vagy pedig tudott róluk, és nem tett semmit megakadályozásuk céljából. Erről szól a Glóbusban megjelent lehallgatási jegyzőkönyvek sorozta is. Igaz, ezek a Milosevic család négyszögén belüli turbékolások a bíróság szempontjából teljesen használhatatlanok... A szándék az volt, hogy elterjedjen: Milosevic perének kimenetele nem függ a bizonyítékok hiányától, sőt bizonyítékok tömkelege áll rendelkezésre. Ez tényleg így van, vagy csak hírszerzési trükkről van szó, hogy időt nyerjenek a bizonyítékok összegyűjtésére? Végül pedig, ha vannak is bizonyítékok, eljutnak-e a törvényszék elé, hányan vannak olyanok, akik ezt őszintén akarják? A horvát kormány nemrégen közölte, hogy Hágába küldött több mint ezer dokumentumot, amelyek Milosevic bűnösségét bizonyítják, sőt felkínálta a kapcsolatteremtést is mintegy 60 tanúval, akik készek megjelenni Hágában. Szerintem azonban Milosevicnek emiatt nem fog fájni a feje. A jugoszláv háborúkért ugyan a szerbek felelőssége a legnagyobb, ám annyira összefonódik a horvátokéval, Milosevicé pedig Tudmanéval, hogy nem valószínű a bizonyítékáradat horvát részről, amely lesöpri majd a több mint egy évtizeden át érinthetetlen VOZDOT. Annak idején Tudman is megmondta: „Nem követelhetjük, hogy Szerbia fejesei Hágába menjenek, mert ez nekünk is visszaüthetne.” Igaz, Milosevic most felrúgta a megnemtámadási szerződést azzal, hogy Tudmant tette felelőssé Jugoszlávia szétrombolásáért, méghozzá a Nyugat segítségével... De ez még nem jelenti azt, hogy a paktumot a horvát oldal is felrúgta, még ha egy ilyen megállapodást senki se ismerne be. Fordulatról csak akkor lehetne beszélni, ha a horvát állami vezetés szembesülne mindazzal, amit az elhunyt elnök mondott és tette. Kezdve azzal, hogy a nyolcvanas évek végén megjelent könyvében a „szerbség elleni önvédelmi agresszióról” írt..., végül pedig azzal, hogy Warren Zimmermann azt állítja, Tudman három órán át bizonygatta neki, hogy Boszniát fel kell osztani. Ezt tette Ante Markovic akkori miniszterelnökkel is, igaz, ez a győzködés csak egy órán át tartott... így bukik meg tehát a horvát kormány által elküldött ezer dokumentum hitelessége. Egyébként meg miért csak annyi, hiszen a Medak környékén történtekről is ennyit küldtek el Hágába?! A Milosevic elleni bizonyítékok túlságosan hasonlítanak a Tudman elleniekre. Mint az egypetéjű ikrek. Akármennyire paradoxonnak és kifordítottnak tűnik, Horvátország még nem érett sem a tudmántalanításra, sem a milosevictelenítésre - írta többek között Marinko Cube a Feralban. (Márton) NEMZETKÖZI FIGYELŐ May alig várta már a tanúvallomásokat Milosevic ismét a tíz évvel ezelőtti formájában - Milyen bizonyítékokat adhat át Horvátország Hágának? FoNet/AP-telefotó Halit Barani tanúvallomást tesz Milosevic ellen a hágai perben Új „vasfüggöny” Kelet-Európában Új „függöny” ereszkedik le Európában a Baltikumtól az Adriáig, az egykori vasfüggönytől több száz mérföldre keletre - állapította meg szerdán a The Times a lengyel-fehérorosz határon készült riportjában. A tekintélyes brit napilap tudósítója rámutat: ezúttal a függönyt nem Moszkva állítja fel, hogy távol tartsa a nyugat kapitalistákat, hanem a kapitalista Nyugat azért, hogy kívül tartsa az anarchikus, reformokat nélkülöző, szegénységgel sújtott szovjet utódállamok, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, sőt Oroszország nyomorúságos lakóit. Az új függöny nem őrtornyokból és szögesdrót kerítésekből áll, hanem szigorú határellenőrzésekkel, számítógépes adatbázissal, korszerű figyelőrendszerrel, határőrök sokaságával megerősített vízumkényszer jelzi jelenlétét Az egykoron a vasfüggöny rossz oldalán lévő lengyelek mély ellenérzéssel figyelik az újabb akadály létrehozását, de ez az ára annak, amit az Európai Uniómegkövetel azért, hogy Lengyelországot, a balti államokat, Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát befogadja exkluzív klubjába 2004-ben. Ekkor ugyanis ezen országok keleti határai a belső határellenőrzését többségében megszüntetett unió külső határaivá válnak - magyarázza a tudósító. A The Times riportja Az új függöny 800 mérföldnyi lengyelországi szakaszának megerősítésére a lengyelek által biztosított költségeken túl az EU 100 ezer eurót költött. 2004-re a lengyel-fehérorosz, a lengyel-ukrán határszakon 94 határállomás lesz 6500 határőrrel, munkájukat repülőgépek, helikopterek és terepjáró járművek, nyomkövető kutyák, szén-dioxid-detektorok, videokamerák segítik. A határátlépő gépkocsiknak „radiometrikus” kapukon kell majd áthaladniuk, amelyek képesek a nukleáris anyagok legkisebb egységének az észlelésére is - mutatja be a fejlesztéseket a tudósító. A vízumkényszer bevezetése leginkább a lengyeleket háborítja fel, mivel az visszaveri a kereskedelmet, megfosztja őket az olcsó ukrán házvezetőnők, fehérorosz munkások utánpótlásától, és bezárnak az olcsó „határ menti bazárok”, ahol lengyelek, ukránok és fehéroroszok az almától a vodkáig mindennel kereskedtek. Az új függöny elvágja a lengyeleket Nyugat-Ukrajna és Fehéroroszország azon részétől, amely a II. világháború előtt Lengyelországhoz tartozott, és ahol még ma is sok lengyel ajkú él. Varsó legnagyobb félelme azonban, hogy ha Ukrajna az új függöny által elszigetelve érzi majd magát, hátat fordít a Nyugatnak, felhagy a reformok kibontakoztatását célzó erőfeszítéseivel, ahogyan Fehéroroszország már megtette - mutat rá a brit lap tudósítója. NAGY-BRITANNIA Korrupciós botrányok Kikezdték Blair népszerűségét Jelentősen kikezdték Tony Blair brit miniszterelnök és kormánya népszerűségét a munkáspárti kormányzat politikáját, minisztereinek a munkáját az elmúlt hetekben ért sorozatos sajtótámadások és ellenzéki bírálatok. A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint Tony Blair népszerűsége meredeken zuhant, és a tavaly júniusi parlamenti választások óta a legalacsonyabb. MAGYAR SZC 2002. március 1., péntek Zeman és Kukán élesen bírálta Orbánt Nem szűnik a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos Orbán-nyilatkozat körüli vihar Milos Zeman cseh miniszterelnök a prágai közszolgálati rádiónak csütörtök délben adott interjújában élesen bírálta Orbán Viktor Benes-dekrétumokat érintő kijelentéseit, s egyebek között azt állította, hogy a magyar kormányfő beavatkozott Csehország és Szlovákia belügyeibe. „Orbán Viktor, aki aránylag jól beszél angolul, az Európai Parlamentben elhangzott beszédéhez tolmácsot vett igénybe, s mint látja, ez a tolmács sem segített neki. Sőt a tolmács (Orbán) egyik magyar kifejezését a »lebensraum« német szóval helyettesítette, ami életteret jelent, s ön is bizonyára tudja, hogy ki használta előszeretettel ezt a kifejezést”, válaszolt Zeman az interjúban elhangzott egyik kérdésre, amely arra célzott, hogy a cseh miniszterelnök nagy vihart kiváltott izraeli nyilatkozatait nyelvi félreértéssel magyarázta. Zeman úgy vélte: Orbán Viktor brüsszeli kijelentéseivel beavatkozott Csehország és Szlovákia belügyeibe, s ezért felmentve érzi magát azon kötelezettség alól, hogy ne kommentálja a magyar jogrendet, például a kedvezménytörvényt. „Aránylag kemény, provokatívnak hangzó, de indokolt véleményt mondok. Eddig úgy véltem, hogy legalább a visegrádi csoporton belül, de általában is, nem lenne jó, ha az egyik ország kormányfője egy másik ország jogrendjét minősítené” -jegyezte meg Zeman. „Ezért eddig elutasítottam, hogy a magyar jogrendről nyilatkozzak, amely például magában foglalja a nagyon vitatható külföldi magyarokról szóló törvényt, amelyet nemcsak szomszédos országok, hanem az Európai Unió is bírál. Úgy vélem, hogy ezzel (Orbán kijelentéseivel) mentesültem a semlegesség vagy bizonyos szolidaritás kötelezettsége alól. Mi ezt a törvényt nem kommentáltuk, holott a magyar kormányfő - és erről már beszéltünk a kormányelnökségen - beavatkozott két ország jogrendjébe, a Szlovák és a Cseh Köztársaságéba. Ezért nincs már okunk arra, hogy ne mondjunk mi is véleményt például a külföldi magyarokról szóló törvényről. Hogy mindez összefügg a közelgő magyarországi választásokkal, az mindenki előtt világos” - fejtette ki Zeman. A rádió riporterének megjegyzésére, hogy a cseh kormányfőnek a magyar jogrendet érintő állításai bizonyára nem légből kapottak, hanem valamire alapozza őket, Zeman leszögezte: „Először is ez a kormányelnökségen lefolytatott vita eredménye, ahogy azt már jeleztem. Másodszor úgy gondolom, hogy a szabályoknak mindenkire érvényeseknek kell lenniük, s mindenkinek azonos lehetőséget kell adni. Más szavakkal: a múlt szellemének felidézése, a nacionalista szenvedélyek felkorbácsolása politikai impotencia megnyilvánulása, mert a múltat már nem lehet befolyásolni. A politikusok csak a jövőt tudják befolyásolni. Na és én igen allergiás vagyok az olyan politikusokra, akik állandóan a múltról beszélnek. Számomra ez politikai impotenciájuk bizonyítéka.” A Benes-dekrétumokról a cseh kormányfő azt mondta, hogy már kihunytak, s azokat nem mai szemmel, hanem történelmi környezetükben, a II. világháború utáni helyzetben kell vizsgálni, mert az említett kor szellemét tükrözik. *** A szlovák diplomácia vezetője szerint a Benes-dekrétumok kérdése semmiképpen sem hozható összefüggésbe Szlovákia európai uniós csatlakozásával. Eduard Kukán azt is jelezte, hogy a kedvezménytörvény ügyében Pozsony fenntartja eddigi kifogásait, ugyanakkor folytatni kívánja a tárgyalásokat Budapesttel. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Kukán kijelentette: Magyarországnak írásban kell köteleznie magát, hogy a kedvezménytörvénynek nincs területen kívüli hatálya, és hogy a jogszabállyal sem Szlovákia személyi, sem területi joghatóságába nem avatkozik be. Kukán szerint, ha a magyar fél ezt szóban többször megtette, ugyan mi akadályozza abban, hogy írást is adjon róla. Mint mondta, „ebben a tárgyalási alapelvben nem alkuszunk”. A külügyminiszter fontosnak tartja, hogy a magyar fél a megállapodás szándékával tovább kíván tárgyalni a kedvezménytörvényről. Kifogásolta azonban, hogy Budapest „a szlovák fél javaslatát érintően eddig mégsem tanúsított kellő előzékenységet”, és tovább tartja magát elfogadhatatlan szándékához, miszerint Szlovákia területén érvényesítené a magyar jogszabályt. Ennek ellenére Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár legutóbbi válaszlevelének ismeretében Kukán úgy ítéli meg, hogy rövidesen létrejöhet a megállapodás. Jelezte: tárcája már fogalmazza újabb válaszlevelét. Kukán üdvözölte, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter kinyilvánította: Budapest kész újra megrendezni a V4-es országok kulturális minisztereinek minap elmaradt soproni találkozóját, miután azt a három meghívott ország miniszterei ugyanabból az okból mondták le, mint a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnök a keszthelyi csúcstalálkozót, így adva jelét nemtetszésüknek a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor Benes-dekrétumokkal kapcsolatosan elhangzott kijelentésével szemben. A visegrádi országok együttműködését folytatni kell. Mi több, Kukán véleménye szerint a négy ország a későbbiekben, az Európai Unió tagjaként is folytathatja az együttműködést. Reméli, hogy a most kialakult kellemetlen helyzet csupán átmeneti. A V4-es szövetség szilárd alapját az érintettek EU- csatlakozási szándékában megnyilvánuló közös alapállás jelenti - mondta. Az együttműködés egyébként sem szakadt meg, hiszen a V4-ek kormányfői a korábbi terveknek megfelelően, májusban Pozsonyban találkoznak a Benelux államok kormányfőivel. Szlovákia már egyébként is készül arra, hogy Magyarországtól átvegye a V4- ek szövetségének soros elnöki posztját. A CSEH POLITIKA CSŐDJE A Právo cseh baloldali napilap csütörtöki jegyzetében azt írta, hogy Orbán Viktor a Benes-dekrétumokat érintő kijelentésével a cseh politika csődjére is rámutatott. Orbán kijelentéseinek megértéséhez vissza kell menni a múltba. A magyar-német kapcsolatok mindig kivételesek voltak, például 1870-ben közösen akadályozták meg Bécs és a csehek olyan kiegyezését, amilyent a magyarok a maguk számára már elértek. Tudni kell, hogy a Benes-dekrétumok a magyarokat is megkárosították, s ráadásul Magyarország ma választások előtt áll - állítja az Európa működik című jegyzetében Jirí Hanák, a Právo kommentátora. A magyar kormányfő ugyanakkor a cseh politika csődjére is rávilágított. Hiszen várható volt, hogy előbb vagy utóbb Csehország közelgő európai uniós csatlakozásával összefüggésben a dekrétumok kérdése játékkártyává válik. A cseh parlamentnek elég ideje volt valamilyen megelőző gesztus elfogadására. Például nyilvánosan kijelenthette volna - ehhez nem kell törvény -, hogy ezek a dekrétumok kihunytak, már nem teremthetnek új jogviszonyokat. És bár nem lehet őket semmisnek minősíteni a kezdetektől fogva, azt ki lehetett volna jelenteni, hogy mai szemmel nézve jogtalanságról volt szó - szögezi le a Právo jegyzetírója, aki azon elmélkedik, miért is romlott meg a csehek viszonya a szomszédokkal. Úgy látja, hogy a politikán kívül a mindennapi kapcsolatok mind Németországgal, mind Magyarországgal és Ausztriával normálisak, ami szerinte azt bizonyítja, hogy azért Európa mégis működik. Tüntetnek a kubaiak Castro elnök ellen. A képen a rendőrség elvezet egy tiltakozót Mexikó havannai nagykövetsége elől. Több kubai felmászott a mexikói nagykövetség épületének tetejére, az államfőt szidalmazta, s azzal fenyegetőzött, hogy leveti magát a tetőről. A tüntetők úgy nyomultak be a nagykövetségre, hogy autóbusszal benyomták a bejárati kaput. A nagykövetség tegnap este megerősítette: továbbra is a külképviselet épületében tartózkodik a huszonnégy kubai, akik menedéket kértek