Magyar Szó, 2003. április (60. évfolyam, 77-102. szám)
2003-04-01 / 77. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu Folytatás az 1. oldalról Geoff Hoon szerint a szövetségesek figyelemre méltó eredményeket értek el eddig, egyes alakulataik 80 kilométerre vannak Bagdadtól, Irak déli részét „zömmel” ellenőrzésük alatt tartják, jóllehet maradtak ellenállási gócok. Az egyik ilyen fő gócot, a dél-iraki Bászrát - csaknem 20 órás ütközet után - a brit királyi tengerészgyalogság tegnapra gyakorlatilag bekerítette, elfoglalva a stratégiai nagyváros legnagyobb déli elővárosát, ahol különösen heves volt az ellenállás. Bászrát Hoon a hadműveletek kezdetén „katonai szempontból nem túl jelentősnek” minősítette, később azonban kiderült, hogy a második legnagyobb városban jelentős kormányhű iraki milícia állomásozik, amely megakadályoz minden kísérletet a segélyek bejuttatására, és lövi a menekülni próbáló lakosságot. A brit tengerészgyalogosok tegnapi londoni közlés szerint reggelre elfoglalták a várostól másfél kilométerre lévő Abu el-Kaszib iraki erősséget, és több száz iraki katonát ejtettek foglyul. Bászrától északra 17 iraki T-55-ös harckocsit, hét páncélozott csapatszállítót és több tüzérségi állást semmisített meg a brit légierő. Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter viszont mielőbbi távozást ajánlott a koalíciós erőknek, ha nem akarnak „egy nagy sivatagi temetőbe kerülni”. Bagdadi sajtóértekezletén Szabri gyarmatosítóknak nevezte a koalíciós erőket, amelyek „fel akarják darabolni Irakot”. Hozzátette: az iraki nép „holokausztot” készít elő az amerikaiak és a britek számára. Közlése szerint „immár több mint ötezer arab önkéntes érkezett Irakba, hogy segítsen megvédeni az arabok és a muzulmánok becsületét”. Ugyanakkor a Bagdadot nem támogató arab kormányzatokat azzal vádolta, hogy „tőrt döfnek Irak hátába”, jóllehet Irak az összes eddigi háborúban támogatta az érintett arab országokat „a cionisták” elleni háborúikban. Egyúttal Izraelt az Irak elleni amerikai agresszió mögött álló „fő felbujtónak” nevezte, és azt mondta, hogy Izrael az „agresszió fő haszonélvezője is”. Tegnapi brit sajtóértesülés szerint két brit szolgálatmegtagadót hazaküldtek az iraki hadszíntérről. Esetükben jogi vita kezd kibontakozni Londonban arról, hogy hadbíróság elé állíthatók-e, vagy a fegyveres harcot lelkiismereti okból megtagadóknak tekintendők-e. A The Daily Telegraph beszámolója szerint a hadsereg 16. légi szállítású dandárjának két katonája azért tagadta meg a részvételt az iraki hadműveletekben, mert attól tart, hogy a konfliktusnak sok civil áldozata lehet. Egy harci repülőgép tegnap két rakétát lőtt ki az egyik bagdadi elnöki palotára. Ez az első eset, hogy fényes nappal érte csapás az elnöki palotaegyüttest. A tegnapi bombatámadások következtében meghalt hat civil, s több tucatnyian megsérültek. Bagdadtól 100 kilométernyire délre, Imám Ajjúb város közelében legkevesebb egy amerikai katona elesett. Az amerikai erők tüzérséggel lőtték a városban lévő iraki fegyvereseket, akik aknavetőkkel és vállról indítható rakétákkal válaszoltak. Délebbre a 3. amerikai gyalogos hadosztály egységei bekerítették a Bagdadtól 160 kilométernyire elterülő Nedzsefet, a síiták szent városát, amelynek határában tegnap délelőtt összecsaptak a Köztársasági Gárda erőivel. A mostani az első jelentős közvetlen összecsapás a szövetségesek és a gárda egységei között. Nedzsefben és az iraki fővárostól 300 kilométernyire délkeletre fekvő Szamávában vasárnap megölték az iraki félkatonai alakulatok mintegy száz harcosát és csaknem ötvenet elfogtak. Amerikai tengerészgyalogosok vegyi fegyverek elleni védőfelszereléseket találtak az ostromlott Násziríjában. All. gyalogos hadosztály szombaton több mint 300 védőöltözetet és gázálarcot, valamint mustárgáz elleni atropininjekciót foglalt le egy épületben - közölte tegnap az amerikai középső parancsnokság katari támaszpontján. Az amerikai katonák ezenkívül sugármentesítéshez használható két járműre és egyéb anyagokra bukkantak. Az iraki katonai parancsnokság közleményében, amelyet az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség idézett, azt állította, hogy különleges egységeik két páncélost és 9 szállító harcjárművet semmisítettek meg, továbbá 5 helikoptert lőttek le. (Helyszínt és időpontot nem tüntettek fel.) A bejelentés szerint a Köztársasági Gárda egységei a Baasz Párt fegyveresei segítségével támadásokat intéztek az ellenséges erők ellen Nedzsef és Bászra városoknál, és komoly veszteségeket okoztak élő erőben az amerikai-brit csapatoknak. MÁSODIK ÖBÖLHÁBORÚ A szövetségesek elhalasztották Bagdad ostromát? Eddig nyolcezer iraki foglyot ejtettek az inváziós erők A britek bekerítették Bászrát Beat/AP Brit tankok Bászra előtt Bagdad fenyegetőzik Asz-Szahaf tájékoztatási miniszter sajtótájékoztatója Az iraki tájékoztatási miniszter azt állítja, hogy az iraki csapatok 43 amerikai és brit katonát öltek meg az utóbbi 36 óra leforgása alatt. Muhammad Szaid asz-Szahaf azzal fenyegette meg az amerikai-brit csapatokat, hogy éjjel-nappal támadni fogják őket. - Úgy döntöttünk, hogy (az amerikai és a brit katonák) nem alhatnak többé -jelentette ki a miniszter Bagdadban tartott sajtótájékoztatóján tegnap. Azt állította, hogy az iraki erők négy Apache típusú helikoptert, két Predator típusú pilóta nélküli kémrepülőt, tizenhárom harckocsit, nyolc csapatszállító járművet és hat páncélozott járművet semmisítettek meg az utóbbi másfél nap alatt. Emellett iraki csapatok lerombolták az amerikai-brit erők egyik állását, és többet körülfogtak a Bagdadtól mintegy 350 kilométerre délre fekvő Nászinja város közelében. Nászinja és (a Bagdadtól mintegy 150 kilométerre délre fekvő) Dívánja között a szövetséges erők fedezékeket építettek ki, harckocsikat és szállító járműveket helyeztek el bennük. Embereink rábukkantak ezekre a fedezékekre, és hármat vagy négyet most ostromolnak - mondta. Hozzátette, hogy vasárnap teljesen szétrombolták az egyik fedezéket, amelyben négy szállító jármű, három harckocsi és fegyverek voltak. Azt nem közölte, hogy pontosan hol volt ez a fedezék. A háború diplomáciai eszközökkel történő lezárását firtató kérdésre asz-Szahaf kijelentette, hogy az a helyes diplomácia, ha „megtaláljuk és a csatamezőn megöljük őket” (az amerikai és brit katonákat). Hangsúlyozta: nagy elégedettséggel tölti el, hogy keresztül tudták húzni az inváziós erők terveit. „George Bush amerikai elnök bukása közeleg” - hangoztatta. Az Európai Unió tegnap hivatalosan átvette a NATO-tól a macedóniai békefenntartás műveletét. Háromszázhúsz katona és nyolcvan civil kezdte meg tevékenységét az EU által kijelölt parancsnok, a francia Pierre Maral dandártábornok vezénylete alatt a balkáni országban, amelynek belpolitikai helyzete jelentős mértékben stabilizálódott a szláv többség és az albán kisebbség 2001- ben lezajlott fegyveres harcai óta. Egyelőre hat hónapra tervezik az EU Concordia fedőnevű békefenntartó műveletét. Ez az első önálló szerepvállalás az EU újonnan létrehozott katonai struktúráján belül. A macedóniai küldetés lesz a próbája annak, hogy az EU képes lesz-e a jövőben önálló békefenntartó műveleteket ellátni az Egyesült Államok és a NATO közvetlen részvétele nélkül — írta jelentésében az AP amerikai hírügynökség. Ha Macedóniában sikeres lesz az EU önálló katonai, békefenntartó művelete, akkor a tervek szerint Boszniában is átveszi jövőre a NATO-tól a békefenntartást. Az a művelet sokkal nagyobb erőket követel meg, mint a macedóniai. A távolabbi tervekben hatvanezer fős, gyorsan bevethető válságkezelő, illetve humanitárius feladatokat ellátó EU-erő létrehozása a cél. George Robertson NATO-főtitkár a békefenntartó küldetés átadásának szkopjei ünnepségén teljes sikerként méltatta az észak-atlanti szövetség most befejeződött macedóniai misszióját. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az átadási ünnepségen hangoztatta, hogy az Európai Unió szorosabbra fűzi kapcsolatait Macedóniával. MACEDÓNIAI BÉKEFENNTARTÁS Az EU váltotta fel a NATO-t Mim Sió 2003. április 1., kedd Az első lépés az EU-tagság felé Folytatás az 1. oldalról Szerbia-Montenegró parlamenti küldöttsége, amelyet Dragoljub Micunovic házelnök vezet, tegnap utazott el Strasbourgba, ahol megkezdődött az ET Parlamenti Közgyűlésének rendes tavaszi ülésszaka, amelyen az államközösséget hivatalosan is felveszik a tagságba. „Az ET statútumának ratifikálásával sikeresen lezárult az ET-tagságunk körüli hosszú huzavona. Ez történelmi lépés, mert ezzel a lépéssel az európai integrációt választjuk” -nyilatkozta Micunovic a parlament ülése után. A törvény értelmében a szervezetben való évi tagdíj 700 000 euró. Szerbia-Montenegrónak az idei évre csökkentik a tagdíjat, mert az évből valamivel több mint három hónap telik el tagságának kezdetéig. A szövetségi parlament tegnap becikkelyezte az államközösség és az Európa Tanács közötti megállapodás kereteit is, ami megnyitja a lehetőséget a további segélyek és hitelek számára különböző területeken. „Ez az első lépés afelé, hogy megkezdődjön csatlakozásunk az EU-hoz, s ez nem lesz egy rövid folyamat” - mondta Micunovic. STRASBOURG. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tegnap délután kezdődött tavaszi ülésszakán sürgősséggel tűzte napirendre az iraki konfliktus témáját, és 45. tagállamként felveszi a szervezetbe Szerbia-Montenegrót. Peter Schieder, az emberi jogok és a demokrácia érvényesülésére felügyelő páneurópai szervezet parlamenti közgyűlésének megnyitása alkalmából Strasbourgban tartott sajtóértekezletén örömmel tájékoztatott arról, hogy Szerbia-Montenegró a kapcsolataikat rendező alkotmányos charta elfogadásával és ratifikálásával teljesítette a közgyűlés által felvételükhöz támasztott előfeltételeket. Emlékeztetett arra, hogy Zoran Dindic szerb miniszterelnök meggyilkolását követően ő maga személyesen kezdeményezte az ET-tagállamok kormányainál Szerbia-Montenegró felvételének felgyorsítását, s a pozitív válasz nyomán a balkáni köztársaság még ezen az ülésszakon teljes jogú tagjává válik a páneurópai szervezetnek. Megjegyezte, hogy Szerbia-Montenegró felvétele nem a miniszterelnök tragikus halála, hanem a reformfolyamat előrehaladásának eredménye. kelet-boszniai Potocariban, a srebrenicai mészárlás áldozatainak emelt emlékhelyen tegnap sírba helyezték a vérengzésben meggyilkolt emberek első azonosított csoportjának, közel 600 muzulmánnak a földi maradványait. A temetésen mintegy 15 ezren vettek részt, számos nemzetközi szervezet, külföldi diplomata volt jelen. Sulejman Tihic, a boszniai államelnökség bosnyák tagja a temetésen azt hangoztatta, hogy a srebrenicai mészárlás és a boszniai háborúban történtek tisztázása előfeltétele a tartós békének, a balkáni népek közötti kölcsönös bizalomnak és az államok közötti jó viszonynak. Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője felolvasta Kofi Annan levelét, amelyben az ENSZ-főtitkár mély fájdalommal emlékezett meg a vérengzés áldozatairól. Annan szerint szavatolni kell, hogy hasonló bűncselekmények többé ne történhessenek, és a hágai nemzetközi törvényszék maradéktalanul fényt derítsen az igazságra. A temetés alatt a közel 1800 boszniai szerb rendőr, az SFOR katonái és az Európai Unió rendőrei ügyeltek a biztonságra. Boszniában gyásznapot tartottak tegnap. A Vöröskereszt adatai szerint Srebrenicában 7079 személynek -javarészt férfinak - veszett nyoma 1995 júliusában, miután a boszniai szerb hadsereg ostrom alá vette és elfoglalta az ENSZ védelme alatt álló várost. Eddig több mint ötezer áldozat holttestét hantolták ki a kelet-boszniai tömegsírokból, de a tetemek többsége még azonosításra vár. A képen: gyászoló hozzátartozók A Beta/AP HÁGAI NEMZETKÖZI TÖRVÉNYSZÉK Milosevic: Médiakampány folyik ellenem Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök tegnap a hágai ENSZ-törvényszék előtt megvádolta a belgrádi hatóságokat, hogy „a törvénytelenség és terror viszonyai között páratlan médiakampányt folytatnak ” ellene és felesége, Mira Markovic ellen, akit Ivan Stambolic néhai szerb elnök megöletésével gyanúsítanak. A láthatóan fáradt, nyúzott arcú Milosevic kijelentette: be akarja bizonyítani, hogy összefüggés van az úgynevezett hágai nemzetközi törvényszék tevékenysége és a hétvégén a felesége, illetve ellene indított kampány között. „Ez nem jogi, hanem a médiában indított eljárás. Nem jöttek el megkérdezni engem (az ügyről), még csak kapcsolatba sem léptek velem” - mondta. A belgrádi hatóságok „tudják, hogy Belgrádban én voltam hatalmon, és nem a feleségem, de természetesen őt támadják, ami arról tanúskodik, hogy az igazság egyáltalán senkit nem érdekel” - tette hozzá. Felesége védelmében elhangzott nyilatkozatát Richard May bíró félbeszakította, mondván: „vad vádaskodásai” nem tartoznak a tárgyhoz. A bíró ezután zárt tárgyalást rendelt el. A volt jugoszláv elnök 2002. február 12-e óta áll a hágai ENSZ-törvényszék előtt a horvátországi, boszniai és kosovói háborúban játszott szerepe miatt. Pere tegnap, kéthetes szünet után folytatódott, mert Milosevic beteg volt.