Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-22 / 144. szám

2004. június 22., kedd Kis falu nagy ünnepe Felújított iskolát és óvodát avattak Adorjánon Régi álma vált valóra Adorjánnak, amikor az elmúlt hét végén átadhatták rendeltetésének a felújított, kibővített óvodát és iskolát. A népes vendégsereget Bognár Já­nos, a helyi közösség tanácsának elnö­ke köszöntötte, köszönetet mondva mindazoknak, akik segítették azt a ne­mes célt, hogy az adorjáni gyerekek megfelelő körülmények között tanul­hassanak. Puskás Károly, a magyarkanizsai községi végrehajtó bizottság elnöke el­mondta, amikor 2000-ben átvették a község irányítását, olyan ígéretet tet­tek, hogy egyformán fogják fejleszteni a várost és a falvakat. Ennek keretében újult meg az adorjáni iskola is. Nagy hangsúlyt helyeztek az oktatás épülete­inek felújítására minden településen. Az adorjáni az egyetlen olyan objek­tum a községben, ahol a felszerelést is csaknem száz százalékban biztosította az önkormányzat - mondta Puskás Ká­roly. Felhívta rá a figyelmet, hogy a fa­luban csökkent a lakosság száma, de biztatónak mondta, hogy erre a telepü­lésre nem jellemző az elvándorlás. A beruházásról szólva közölte, hogy 21 millió dinárba került az óvoda és az iskola felújítása, illetve kibővítése, négy tantermet kapott a négyosztályos iskola, két termet az óvoda, és a szép új tornaterem a falu sportéletét is szol­gálhatja. A végrehajtó bizottság elnö­ke is köszönetet mondott a tervezők­nek, kivitelezőknek, a közvállalatok­nak. Bunyik Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár a köszöntőjében kiemelte, hogy örömmel tett eleget a meghívásnak, mert munkájának leg­szebb része ez, amikor iskolát avathat­nak, hiszen az iskolák nemcsak a kul­túránk alapkövei, hanem fejlődésünk zálogai is. Elismerést érdemel a ma­gyarkanizsai önkormányzat iskolafej­lesztési programja, mondta az oktatá­si titkár hozzátéve, hogy a legnagyobb előrehaladás a vajdasági magyarság számára éppen az oktatásban, műve­lődésben született. Ennek a sikertör­ténetnek a csúcsa, hogy három új, ál­lamilag finanszírozott magyar iskola alakult, hogy a felvételi vizsgát kötele­ző volt magyarul is megszervezni, va­lamint hogy tizenhárom új magyar egyesület alakult, legtöbb a szórvány­ban.­­ Az ünnepség alkalmából Bunyik Zoltán a titkárság nevében könyvcso­magot ajándékozott az adorjáni iskolá­nak. Konc Julianna, az adorjánit is fel­ölelő magyarkanizsai Poletarac óvoda igazgatónője elmondta, hogy ők már beköltöztek ugyan a XXI. század szel­lemében felújított óvodába, de most osztoznak az iskola örömében. Josip Lépés, az adorjánit is magában fogla­ló magyarkanizsai Jovan Jovanovic Zmaj iskola igazgatója pedig a diákok nevében mondott köszönetet minda­zoknak, akik segítettek valóra váltani Adorján nagy álmát. Reményét fejezte ki, hogy a felújított iskola minden di­áknak igazi második otthona lesz. Egy székely mondást idézett, mely szerint ahol templomot vagy iskolát építe­nek, ott bíznak a jövőben. Tóth Emma és Varjú György nyug­díjas tanítók az ünnep jelentőségét méltatva emlékeiket is felidézték. Majd az óvodások és a diákok színpompás műsorral köszönték meg a szép új óvo­dát és iskolát. Miután Tari János plébá­nos megáldotta a gyerekeket és az isko­lát, az objektumot Puskás Károly adta át rendeltetésének. » M. M. Népes vendégsereg ünnepelt együtt az adorjániakkal A diákok színes műsorral kedveskedtek a közönségnek ZENTA Nyári munkaidő a könyvtárban Tegnap óta a szeptemberi tan­évkezdésig nyári nyitvatartási idő szerint fogadja az olvasókat a zen­tai Városi Könyvtár: munkanapo­kon 8-14, szombaton pedig 8-12 óráig tart nyitva az intézmény. M/m&a tiszavid@sksyu.net TISZAVIDÉK 9 Vidékünk élő népművészete Kiállítás a zentai Városi Múzeumban A fenti címmel a múlt hétvégén meg­nyílt kiállítás egyben előválogatója a 2005-ben Budapesten megrendezendő XIV. Országos Népművészeti Kiállítás­nak. A hagyományos paraszti kultúra motívumaira épülő alkotások előzsűrizés után kerültek a közönség elé. A beérke­zett pályamunkák közül Ozsváth Gábor néprajzku­tató és Jelinek Márta népi iparművész vélemé­nyezése után 88 alkotó 294 munkáját állították ki Zentán. A tárgyalkotó népművészet tíz kategóri­ájában készült darabok között hímzés, szövés, fa­faragás, tojásírás, hang­szer-, gyermekjáték-, ne­mez-, gyékény-, csuhé- és vesszőtárgy-készítés szere­pel. A beküldött anyag legnagyobb részét a hím­zett, ezen belül pedig a fe­hér lyukhímzéssel készült darabok képezik. Emellett sok alkotás a magyar nyelvterület tájegységeinek díszí­tőkultúrájából ad ízelítőt: többek között békési és csongrádi szűcshímzés, sárközi bíborvég, székelyföldi szálán varrott, dél­alföldi és torockói szőrhímzés, matyó és palócföldi hímzést mutat be a kiállítás. Az itt látható anyagból válogatta ki a zsű­ri - Barsi Hanna etnográfus, Illés Károly­­né, a népművészet mestere, valamint Raj Rozália néprajzkutató - azokat a tárgya­kat, amelyek jövőre a budapesti kiállítá­son vidékünket képviselik. A beküldött pályamunkák igényesen készültek, szín­vonaluk magasabb, mint a korábbi évek­ben - állapította meg Barsi Hajna a meg­nyitón. - A fejlődés folyamatos, és ez a Vajda­sági Magyar Folklórközpont egy évtizede elindított, kitartó és következetes kutató-, oktató- és szervezőmunkájának köszön­hető. Összegezésként elmondhatjuk, hogy a pályázat eredményes volt. A pályá­zók rengeteg munkával, idővel és fárad­sággal készítették el ezt a sok szép dara­bot. Megértették, hogy milyen fontos a hagyományápolás napjainkban, milyen fontos ez itt a Vajdaságban, s megértet­ték Kodály Zoltán üzenetét: „Mi azt mondjuk a népnek, amit tudsz, az nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lel­ke igaz kifejezése. Olyan érték, hogy mi, műveltek is tőled tanuljuk el, mert már elfeledtük idegen szellemi javak utáni kalandozásunkban. Be­csüld meg, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz.” Önök már megbecsülik, s kívánom, hogy minél többen köves­sék a jó példát - mondta a budapesti Magyar Művelő­dési Intézet munkatársa. A Vidékünk élő nép­művészete című kiállítást Raj Rozália, Nagy István és Nagy Abonyi Ágnes ren­dezte. A megnyitón a tor­­nyosi Dáridó asszonykórus énekelt, valamint Hézső Zsolt citerázott. A kiállítást az érdeklődők augusztus 8-áig tekinthetik meg a múzeumban. A kiállított tárgyak közül a jövő évi buda­pesti kiállításra javasolt anyagot piros címkével jelölte meg a zsűri. ■­lga Barsi Hanna etnográfus megnyitja a kiállítást Országos megmérettetésre is alkalmasak a hangszerek Áramszünet Adán és Moholon A hálózaton végzett karbantartási munkák miatt áramszünet lesz Adán ma 8 órától 12-ig a Macedónia következő ré­szein: a Kossuth Lajos-Sterbik Péter-No­­vember 29.-Temető utca közötti része­ken, a Sóti József és a Varga János utcák­ban, valamint a Marko Miljanov és a Ma­cedón utcákban. 23-án (szerdán) 8-tól 11 óráig az Ok­tóber 8. és a József Attila utcákban, a Vuk Karadzic és a Mosa Pijade utcák közötti részen, szünetel az áramszolgáltatás, to­vábbá a Macedón és a Marko Miljanov ut­cákban, a Hotelban és a mellette levő tömbépületben. Macedóniában a Kos­suth Lajos utcától a Bajáig, valamint a Sterbik Péter, Pergel Flórián és a Május 1. utcákban. Június 24-én (csütörtökön) 8-tól 11 óráig nem lesz áram Ada déli részén a Dósa András utca és a Moholi út közöt­ti részen és az Alsó Rétben, valamint Mohol északi részén a Bratstvo-Jedinst­­vo és a Svetozar Miletic utcák közötti részen, a Petar Drapsin utcától észak­ra. Vasárnap délután a tavalyi rajzáshoz viszonyítva több mint egyhetes késéssel kezdődött a tiszavirágzás. Magyarkani­­zsánál a kérészraj látványa a délutáni borulás ellenére sokakat kicsalt a folyó partjára. A Vajdasági Horgászszövetség elnöke, Pálinkás József és horgásztársai felkészülten várták az érdeklődőket, egész csapat gyerek és felnőtt volt kí­váncsi a rajzás kezdetére. Guelmino Já­nos zentai nyugalmazott biológus a víz­re szállás előtt kisebb előadást tartott a tiszavirág fejlődési meneté­ről, a me­derből frissen kiemelt kiröpülés előtt álló lárvákat is bemutatta, hogy min­denki láthassa, a kirajzás előtt milyen Virágzik a Tisza! nagy átalakuláson megy keresztül a ti­szavirág. A kérészek nászrepülése a késő dél­utáni órákban, általában öt és nyolc óra között zajlik. Vasárnap még csak a hímek rajzottak ki, lárvainzüket a víz felszínén hagyva százezres tömegben kaptak szárnyra, majd a vízparti fűzfák ágain, le­velein megkapaszkodva néhány perc le­forgása alatt még egy utolsó vedlésen es­tek át. Az így teljesen átalakult hímek azután újra szárnyra kaptak, de hiába kö­röztek a folyó felett, nőstény mutatóba is alig akadt. A sok ezer hím kérész kétórai repkedés után dolgavégezetlenül fejezte be földi pályafutását. A tapasztalt biológus Guelmino János a kérdésre, hogy miért nem rajzottak a nőstények is, elmondta, hogy a Tisza-vi­­rágzás kezdetén, az első egy-két napon még csak a hímek repülnek. A hím kéré­szek tömeges „feláldozása” a természet részéről nem valami céltalan pazarlás, ha­nem a faj túlélési stratégiájának része. A rajzás mindig nagyon sok állatot vonz, a madarak, halak és békák ilyenkor tele­eszik magukat kérészekkel. A tiszavirágok első hulláma nagyrészt a velük táplálkozó állatok zsákmányaként végzi. Amikor már minden állat jóllakott kérészekkel, akkor indul be az igazi nászrepülés, majd a megtermékenyített nőstények lerakják petéiket, amelyekből az agyagos meder­ben három év alatt kifejlődik a tiszavirá­gok újabb generációja. ■ ger A hím tiszavirág utolsó vedlése Guelmino János a gyerekeknek magyaráz

Next