Magyar Szó, 2010. május (67. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-04 / 100. szám

2010. május 4., kedd Sólyom László mellett Értelmiségiek felhívása Sólyom László köztársasági elnök új­raválasztását szorgalmazzák értelmisé­giek; újságírók előtt tegnap ismertetett felhívásukban arra kérik az új Ország­­gyűlést, hogy­ őt jelöljék újra az államfői posztra. Az aláírók szerint Sólyom László az al­kotmány embere, a jogállam rendíthetet­len őre maradt a legkritikusabb helyzetek­ben is, erkölcsi példaadása, mértéktartó, de határozott megnyilatkozásai útmutató­ul szolgáltak mindenki számára. Azt írják, Sólyom László sokat tett azért, hogy az ország tekintélyét erősít­se, érdekeit képviselje kül- és belföldön egyaránt. Országjárása reményt és erőt adott mindazoknak, akik természeti és kulturális örökségünk megőrzésén fára­doznak. „Személyében a határon túli ma­gyarság legfőbb pártfogóját üdvözölhette, aki felismert és megragadott minden al­kalmat a kisebbségek jogainak védelmére, valamint a kölcsönös megbecsülésen ala­puló jószomszédi kapcsolatok ápolására” -áll a nyílt levélben. Az aláírók között van Karátson Gábor író, Kopp Mária egyetemi tanár, Lányi András író, Majtényi László volt ombuds­man, Makovecz Imre építész, Mellár Ta­más, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, Schneller István, Budapest volt főépítésze, Szabó Gellért, a Magyar Falu­szövetség elnöke, Tölgyessy Péter polito­lógus, Vida Gábor akadémikus és Zlinszky János volt alkotmánybíró. A kezdeménye­zéshez több tucatnyian csatlakoztak már, mások mellett Roska Tamás akadémikus és Fábry Sándor showman is. (MTI) Atolmfic kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Összeállt a második Orbán-kormány Tapasztalat, kvalitás és jártasság alapján választotta meg kormányának tagjait Orbán Viktor Tegnap bemutatta leendő kormánya tagjait Orbán Viktor a Parlamentben. A kabinet tagjai: Martonyi János, Fellegi Tamás, Matolcsy György, Fazekas Sándor, Hende Csaba, Réthelyi Miklós, Pintér Sándor, Semjén Zsolt. A Fidesz elnöke azt mondta: kormánya feladata a nemzeti ügyek képviselete. A leendő miniszterelnök arról beszélt, hogy az emberek nem egyszerűen egy új kormány megalakulásáról döntöttek ápri­lisban, hanem egy új politikai és gazdasági rendszert hoztak létre. Ezért a kiválasztás­nál elsődleges szempont volt, hogy a jelöl­tek megfeleljenek ennek az új rendszernek­­ - közölte Orbán Viktor. Külön kiemelte a ve­zetési tapasztalatot mint elvárást, valamint a megfelelő kvalitást és jártasságot. Továb­bi szempont volt, hogy a leendő miniszte­rek álljanak készen a politikai döntésekre, és azokért vállalják is a felelősséget. A leendő miniszterelnök Matolcsy Györgyöt kérte fel a gazdasági minisztéri­um irányítására. Tőle a gazdaság talpra állí­tását várják a magyar emberek, hogy „sereg­hajtóból ismét éllovasok legy­ünk” - mondta indoklásul Orbán Viktor. A Fidesz elnö­ke elmondta, hogy a külügyminiszterként már korábban megnevezett Martonyi Já­nostól azt várják az emberek, szerezze visz­­sza az ország nemzetközi tekintélyét, vala­mint vezényelje le a januártól esedékes uni­ós elnökség támasztotta feladatokat. A belügyminiszter Pintér Sándor lesz. Az ő feladata a közrend és a közbiztonság helyreállítása lesz. „Nincs vesztegetni való idő” - mondta Orbán. Pintér mellett a ta­pasztalata szólt - tette hozzá. Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium irányítója lesz. Feladata a közva­gyon védelme, annak bizonyítása, hogy az állam is lehet jó gazda. Elvárás vele szem­ben, hogy vegye fel a harcot az oligarchák­kal. Réthelyi Miklós professzort a Nemze­ti Erőforrás Minisztérium élére kérte fel Orbán Viktor. A leendő miniszterelnök el­mondása szerint Réthelyi az új kormány legtapasztaltabb tagja, korábban az Antall­­kormány népjóléti tárcájánál is dolgozott. Tőle várják az emberek az egészségügy megmentését - tette hozzá Orbán. Fazekas Sándor lesz a nemzeti ügyek kormányának vidékfejlesztési minisztere. „Az emberek azt vár­ják tőle, hogy végre le­gyen valaki, aki a vidéket talpra állítja!” - hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Hende Csaba lesz a Honvédelmi Mi­nisztérium vezetője. ,a választók azt várják Hen­détől, hogy véget vessen annak, hogy a honvédelem a bűnügyi krónikák főszerep­lője legyen” - emelte ki a leendő miniszter­­elnök. Orbán Viktor Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét miniszterelnök-helyettesnek kér­te fel. Mint korábbról ismert, Navracsics Ti­bor irányítja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, egyben miniszterelnök-he­lyettes is lesz. Varga Mihály lesz a Minisz­terelnökség vezetője. (MNO) Elmarad a dalai láma látogatása? A dalai láma nem látogat ősszel Ro­mániába, legalábbis így tudja az Eveni­­mentul Zilei című román napilap hétvé­gi internetes kiadásában. A román napilap felvette a kapcsolatot a dalai láma személyi titkárával, Tenzin Taklhával, aki állítólag azt mondta: a val­lási vezető valóban elfogadta a meghívást, de később úgy határozott, hogy mégsem utazik Romániába. A lap szerint a titkár úgy fogalmazott: a látogatással kapcsolat­ban „elvi megállapodás” született, ennek ellenére mégsem kerül sor az útra. Hoz­záfűzte: a vallási vezető látogatásait illető­en azt az elvet követik, hogy „ne okozza­nak semmiféle kellemetlenséget”. Az Evenimentul Zilei szerint Tőkés László környezetében meglepetéssel fo­gadták a hírt a tibeti személyiség dönté­séről. Az erdélyi Krónika internetes ki­adásában idézte Demeter Szilárdot, az EP-képviselő sajtóirodájának vezetőjét, aki elmondta: megkapták a dalai láma európai irodájától azt a levelet, amely megerősíti a szeptember 23-24-ére ter­vezett látogatást. „Hivatalosan még nem értesítettek bennünket, hogy a látoga­tás esetleg elmaradna. Reméljük, hogy mégis sor kerül rá, hiszen két éve dolgo­zunk ennek érdekében” meter. (MTI) mondta De- MAGYAR NYELVŰ ÓRIÁSPLAKÁTOK Vizsgálódik a minisztérium A kulturális minisztérium megkezdi az MKP csak magyar nyelven írt óriásplakát­jainak vizsgálatát az államnyelvtörvény rendelkezései alapján — jelentette be pénte­ken Marek Mad’aric tárcavezető. A miniszter szerint a párt magyar választási óriásplakátjaival nemcsak fölényeske­dik a magyarul nem tudókkal szemben, de a közzétett információk megértésére vo­natkozó jogukat sem tartja tiszteletben. Ha az MKP a szlovák közvéleménnyel csak magyarul akar kommunikálni, Madža­­ric szerint ez a legjobb bizonyítéka az államnyelvtörvény-módosítás létjogosultságá­nak. A miniszter emlékeztet: az ellenzéki pártnak az volt a fő kifogása a jogszabállyal szemben, hogy korlátozza a magyar nyelv használatát. „Ha tehát az MKP vállalja a nyelvtörvény tudatos megsértését, meg kellene magyaráznia, miként korlátozná az óriásplakát kétnyelvű szövege a magyar nyelv használatát” - mondta Marek Mad’a­­rit. (Új Szó) EGY GONDOLAT Több vagy egy párt? Egy kisebbség saját erejét gyöngí­ti akkor, ha több pártra szakad - jelen­tette ki Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szombaton Nagyváradon egy politikai fórumon. A Felvidéken 1998-ban egyesültek a magyar pártok, és jött létre a mosta­ni koalíció. Az idei parlamenti válasz­tásokon azonban egy hibrid, magyar­szlovák párt, a Most-Híd külön indul. Duray szerint újraegyesítésről csak ak­kor lehetne szó, ha kiderülne, való­jában miért vált ki Bugár Béla alapító tagtársaival az MKP-ből. Duray leszö­gezte: egy kisebbség önmagát gyengíti, ha több pártra szakad, ezt ugyanis csak akkor teheti meg biztonságban, ha te­rületi autonómiával rendelkezik. Ez a gondolat, mint elmondta, a legkevésbé sem antidemokratikus, sőt a demokrá­cia egyik alappillérét, a közösségi érdek­érvényesítést szolgálja. (Krónika) Mellette vagy ellene? Múlt vasárnap óta nagy a lelkesedés Magyarországon a jobbközép érzelmű választók között, hiszen kedvencük, a Fidesz a többpárti országokban csak ritkán tapasztalható nagy előnnyel, több mint kétharmados többséggel megnyerte a választásokat. Ez az erőfölény elsősorban annak tudható be, hogy az elmúlt nyolc év alatt az ország vezetése, elsősorban gazdasági téren, hibát hibára halmozott, s ahelyett, hogy ezt őszintén bevallotta volna, tevé­kenységét folyamatosan sikerként hangoztatta, holott a hozzá nem értők számára is világos volt, hogy a legnagyobb baj van. A polgárok ezt látták, s a szavazás első, majd a második fordulójában is keményen meg­büntették a Gyurcsány-féle félresikerült politikát. Naivság lenne azt gondolni, hogy a szocialisták - legalábbis „befelé” - hittek a saját győ­zelmükben. Ők is nagyon jól tudták, hogy immáron nemcsak a fejsze, hanem a nyele is el­veszett. Azonban politikusokhoz méltóan váltig hangoztatták, hogy csak ők vezethetik ki az országot a válságból. Amelybe ők taszították. A szavazók már ebben a kincstári optimizmus­ban nem hittek, és csaknem maradéktalan bizalmukat a Fideszbe fektették. A győztes párt vezetői és szimpatizánsai - ahogy illik - hatalmas ünnepléssel nyugtázták a győzelmet. Olykor azonban úgy tűnt, hogy nem is annyira az egykori fiatalok pártja fölé­nyének, mint a szocialisták csúfos vereségének örülnek. Pedig... Az egész hercehurcát figyelemmel kísérve a délvidéki embernek egyre rosszabb lehet a szája íze. Vajon csakugyan a jobbközép győzött, vagy a baloldal vesztett? Valami hasonlót, csak sokkal rosszabb kiadásban és előzmények után mi már megér­tünk. Emlékezzünk a kilenc és fél évvel ezelőtti szerbiai elnökválasztásra, amikor a DOS (a Szerbiai Demokratikus Ellenzék) Milosevic ellenjelöltjeként Kostunicát küldte csatasor­ba. Ő volt akkor az egyetlen olyan politikus, aki elvárhatta, hogy ne csak a változást akarók, de a szélsőjobboldali nacionalisták is rá szavazzanak. A 2000. október 5-i - mint azóta kide­rült - politikai félfordulat után a Szerb Demokrata Párt vezére úgy érezte, hogy a nép mel­léje állt, s csak őt akarta államfőnek. Holott erről már akkor sem volt szó. Az emberek nem rá, hanem Milosevic ellen szavaztak. Valószínűleg soha sem derül ki, de akkor bárki jelöl­tette volna magát a szerbiai államelnöki tisztségre, megnyerte volna a választást, mert - is­métlem - nem rá, hanem az országot és saját nemzetét is tönkretevő, véres háborúba taszí­tó diktátort akarták kiebrudalni a politikából, majd később az országból. A szerbiai példából akár a Fidesz is meríthetne némi tanulságot, mielőtt az abszolút többség birtokában olyan lépésekre szánná el magát, amelyek esetleg már négy, de legké­sőbb nyolc év múlva a politikai hitelébe kerülnének. Mert ki tudja: lehet, hogy a magyar választók nem is annyira a Fidesz mellett, hanem a szocialisták ellen tették le voksukat. És az nem mindegy. ■ B.M. RÖVIDEN ■ SZÜLŐFÖLDALAP Döntés júniusban esedékes Várhatóan 2010 júniusában hoz­nak döntést a Szülőföld Alap kollé­giumai az alaphoz beérkezett pályá­zatokról. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakál­lamtitkársága közölte: a Szülőföld Alap lezárult tavaszi pályázati felhívásaira az elmúlt évinél 16 százalékkal több, ösz­­szesen 2519 pályázat érkezett be, több mint 4,5 milliárd forint összegben. A közlemény szerint az új kormány megalakulására tekintettel a beérke­zett pályázatokról­­ az első félévben rendelkezésre álló 900 millió forintos keret terhére - a kollégiumok várható­an 2010 júniusában hozzák meg dön­téseiket. Mint írták, a kollégiumok fe­lerészben minisztériumi delegáltakból, felerészben a külhoni magyar szerve­zetek képviselőiből állnak. Cser-Palkovics András, a Fidesz he­lyettes szóvivője a múlt héten közle­ményben szólította fel pártja nevében a hivatalban lévő kormányt, hogy távo­zása előtt már ne intézkedjen a Szülő­föld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részének felosz­tásáról. (MTI)" ■ SZLOVÁKIA Ne féljetek a magyaroktól! Szlovákia déli részein lakó szlová­kok egy csoportja felhívást intézett az északon lakó szlovákokhoz, hogy ne hagyják becsapni magukat politikusok kampánya által. „Mi, szlovákok, akik Dél-Szlovákia városaiban és falvaiban egy­ütt élünk a Szlovák Köztársaság magyar nemze­tiségű állampolgáraival, nagy nyugta­lansággal szemléljük, ahogy a felelőtlen politikusok, különösen a Szlovák Nem­zeti Párt soraiból, igyekeznek ellenség­nek beállítani a magyarokat. Hozzátok, a többi szlovákhoz fordulunk, akiknek nincsenek közvetlen tapasztalatai a szlo­vákok és a magyarok együttéléséről, ne higgyetek azoknak az esztelenségek­­nek, amelyeket az úgynevezett hazafi­ak terjesztenek azért, hogy aggodalmat váltsanak ki bennetek a magyarokkal szemben, és megszerezzék támogatáso­tokat” - olvasható a felhívásban. ,A szlovákok ellenségei nem a ma­gyarok. Sem a mieink, a velünk élők (a szlovákiaiak), sem a Magyar Köztársa­ságban élő magyarok. A mi igazi ellen­ségünk a gyűlölet és a közéleti durva­ság. És ez nem a Duna másik oldaláról érkezik” - áll a felhívásban, amelyhez több mint egy tucat dél-szlovákiai szlo­vák személyiség, köztisztviselő és pol­gárjogi aktivista adta nevét. Az aláírók között van például Jó­zef Meciar, Vágsellye polgármester-he­lyettese vagy Ondrej Dostál, ismert pol­gárjogi aktivista, aki egyebek között a módosított államnyelvtörvény elle­ni küzdelmével szerzett elismerést ország­szerte. (MTI) ■ A VÁLASZTÁS VÉGE Szocialista nyertes Szanyi Tibor, az MSZP jelöltje nyer­te a választásokat Budapest 19-es szá­mú egyéni választókerületében, miután pénteken a szavazatszámláló bizottság belekeverte a külképviseleteken leadott szavazatokat a 45. szavazókörben már leadott voksokat tartalmazó urnába és összeszámolta őket. A valasztas.hu adatai szerint Szanyi Tiborra a végeredmény szerint 10 480, Szalay Péterre (Fidesz-KDNP) 10 246 ember szavazott. A szocialista jelölt a második forduló után mindössze 124 szavazattal vezetett Szalay Péter előtt, ezért az eredmény akár meg is fordulhatott volna, ám vé­gül Szanyi 234 szavazattal nyert. (MTI)

Next